Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-21 / 144. szám
1 É5ZAK-MAGYARORSZAG 2 Pullai Árpád, az MSZMP KB titkára fogadta a budapesti tanácskozáson részt vevő szocialista országok népfront- mozgalmainak vezetőit. Tanácskozik a Él vafáikoiferenciája mm iiimn—inpiii 1975. június 21., szombat Ii—um, MBWW Közelebb a célhoz! A megyei tanács dísztermében a Közalkalmazottak Szakszervezete Borsod-Aba- új-Zemplén megyei Bizottsága megyei küldöttértekezletet tartott. Az elnökségben helyet foglalt Újhelyi Tibor. a megyei pártbizottság titkára, dr. Szabó Endre, a Közalkalmazottak Szakszervezete központi vezetőségének titkára, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke és Kovács Kálmánná, az SZMT titkára. Az értekezleten 110 küldött és mintegy 30 meghívott vett részt. Az értekezlet elnökei dr. Roliács Gyula és Csikós Istvánná dr. voltak. Az írásbeli beszámolójelentést Gál Imre, a Köz- alkalmazottak Szakszervezetének megyei title ára egészítette ki. Beszédében — többek között — elmondotta; az alapszervi választásokon érvényre jutottak azok a poA Borsodi Erdő- és Fa- feldolgozó Gazdaság a legnagyobbak egyike a hásonló jellegű hazai vállalatok között. A gazdaság mintegy 5 ezer dolgozójának képviseletében tegnap a városi párt- bizottság épületében 168 küldött jelent meg, hogy megválassza az új vállalati szak- szervezeti bizottság tisztség- viselőit, és a vállalati szak- szervezeti tanács tanácstagjait. Az elnökségben helyet foglaltak a Borsod megyei Párt- bizottság képviselői is. A Szakszervezetek megyei Tanácsát Zombori Ferenc képviselte. A szakszervezeti bizottság megelőző négyéves mun'kálitikai, személyi és szervezeti célkitűzések, amelyek a szakszervezeti élet továbbfejlesztését szolgálják. Az új vezetőségekben a nők és a fiatalok aránya is kedvezően alakult. Ugyanakkor az alapszervezetek felépítése helyesen igazodik a korszerűbb követelményekhez. A küldöttértekezlet ezután meghallgatta a számvizsgáló bizottság — Csépes János szvb-elnök által előterjesztett — beszámolóját. Az előadásokat követő vitában 12- en kértek szót, majd megválasztották a 17 tagú megyebizottságot. Elnökké ismét Mogyoróssy Pált, titkárrá Gál Imrét választották. Megválasztásra került még az 5 tagú számvizsgáló bizottság, továbbá 14 küldött a közalkalmazottak VIII, kongresszusára és 16 küldött az SZMT küldöttértekezletére. járói írásos beszámolót kaptak a küldöttek. A beszámolóhoz Takács Jenő, a vállalati szakszervezeti bizottság titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Felszólalásában legnagyobb hangsúlyt kapott az erdőgazdaságban dolgozók szociális helyzetének javítása — mint feladat. Ezen belül legégetőbb a munkás- szállítás kérdésének megoldása. A vállalat eddig is nagy erőfeszítéseket tett ez ügyben, de szükséges a felsőbb szervek segítsége is. Ezek után a küldöttek megválasztották a tisztségviselőket — a vállalati szak- szervezeti bizottság titkára ismét Takács Jenő lett. Mexikóvárosban a nők világkonferenciáján az érdemi munka tulajdonképpen csak pénteken kezdődött, de már az első órákban nyilvánvalóvá váltak egyes nyugati delegációk mesterkedései. Arra törekednek,1 hogy a világ- konferenciát a vidám női találkozó irányába tolják el. Az alaphangot az Egyesült Államok kormányküldöttsége adta meg, amikor kijelentette: időfecsérlés lesz. ha a találkozó politikai fórummá válik. A szocialista országok, valamint a harmadik világ küldötteinek többsége ezzel szemben azon az állásponton van, hogy a női egyenjogúság kérdését nem lehet elválasztani a politikai, gazdasági, társadalmi kérdésektől. A szocialista közösség országainak példája ékesen A városi sportcsarnokban megrendezett X. országos virágkötészeti verseny második napján, tegnap délután tartották az ünnepélyes eredményhirdetést. Székely László, Miskolc város Tanácsának elnökhelyettese értékelte a nagyszabású versenyt, majd az egyes kategóriák, valamint az összetett verseny első három helyezettjének átadta a jutalmakat. A menyasszonyi csokor készítésében Szabó Jánosné, a Főkert virágkötője győzött, a miskolci Sepsi Lajosná a harmadik helyen végzett. A kötelező versenyt a Kazincbarcikai Városgazdálkodási Vállalat versenyzője, Ka- kuk Lajosná nyerte. Ebben a kategóriában a miskolci Cseh bizonyítja, hogy nem elég néhány paragrafust, megfogalmazni, a gazdasági és politikai feltételek megteremtésére is szükség van, hogy a nő elfoglalhassa méltó helyét a társadalomban. Ezt igazolta többek között Va- lentyina Tyereskovánalc, a szovjet küldöttség vezetőjének nyilatkozata is, amelyben a többi között rámutatott, hogy a Szovjetunióban a pedagógusok és a mérnökök jelentős százaléka nő, hogy a különböző köztársaságok parlamentjeiben több mint háromezer nő foglal helyet., A világkonferencia egyik bizottságának tisztség- viselője Papp Anna, a magyar küldöttség tagja. A mexikói lapok megkülönböztetett figyelmet szentelnek a világkonferenciának. Tivadamé harmadik lett. A szabadon választott kompozíciója a Főkertes Szabó Jánosnénak. a koszorúkötése a Rozmaring Tsz versenyzőjének, Pászti Juliannának, a tál-, vázaösszeállítása az ugyancsak a Rozmaring színeit képviselő Benkovics Ferencnek sikerült legjobban. Az összetett versenyben is született borsodi siker. Itt a győztes budapesti Pászti Julianna mögött Kakuk Lajosáé a második helyet szerezte meg. Az eredményhirdetés után a nagyközönség vette birtokába a sportcsarnokot és csodálta meg az ezer színben pompázó virágkölteményeket. O rszágunk népe pártunk irányításával az utóbbi évek során is eredményes gazdasági építőmunkát folytatott. Tovább gyarapította hazánkban a szocializmus anyagi-technikai bázisát, megteremtette az életszínvonal további emelésének feltételeit, összességében népgazdaságunk X. kongresszuson jóváhagyott gazdaságpolitikai elveknek megfelelően fejlődött, s közelebb jutottunk ahhoz a célhoz, hogy gazdaságilag fejlett országgá váljunk. Népgazdaságunk fejlődését juttatja kifejezésre a nemzeti jövedelem egyenletes, a tervezettet is meghaladó növekedése. Nemzeti jövedelmünk az 1970—1974- es években átlagosan 6,5 Százalékkal nőtt, egyenletesebben, mint az előző tervidőszakban. A nemzeti jövedelem növekedési üteme az ötéves terv egészében a tervezett 30—32 százalék helyett várhatóan eléri a 35 százalékot. Gazdaságunk fejlődésének pozitív vonása, hogy a termelés hatékonysága — tartalékaink fokozott hasznosításával — a tervezettnél is kedvezőbben alakult. A termelékenység kedvező alakulását egyaránt előmozdították a termelés technikai színvonalának javítására hozott intézkedések, az intenzivebbé váló munka- és üzemszervezési tevékenység, a dolgozók műveltségének, szakmai képzettségének gyarapodása, valamint az a széles körű, hatékony munkaverseny, amely a XI. kongresszus, felszabadulásunk 30. évfordulója tiszteletére széles körben kibontakozott. Az említett tényezők együttes hatásának eredménye, hogy a termelés növelésének 96 százaléka a munka termelékenységének emeléséből származott. A termelésben elért jelentős eredmények, pozitív tendenciák ellenére népgazdaságunk egyensúlyhelyzete a tervezett színvonaltól elmarad. Ennek okát mindenekelőtt azokban a külső tényezőkben — a világpiacon tapasztalható igen jelentős áremelkedésben — kell keresnünk, amelyek külkereskedélmünk cserearányait jelentősen rontották. Gazdaságunkon belül az ipar egészét jó irányú fejlődés jellemezte. Az ipar termelése a IV, ötéves terv időszakában a tervezett 32— 34 százalék helyett várhatóan 37—39 százalékra emelkedik. Dinamikusan fejlődött mezőgazdaságunk. Gazdaságpolitikánk, szocialista építőmunkánk kimagasló vívmánya, hogy hazánkban szilárd és korszerű mezőgazdasági háttérrel rendelkezik a munkáshatalom. Hazánkban évek óta elegendő kenyér terem, a legtöbb alapvető élelmezési cikkből nincs ellátási gondunk, sőt mind több termékből exportra is tudunk szállítani. M"zőgazdasáeunk összességében a csökkenő termőterület és egyre kisebb létszám melleit is évről évre növeli termelését. A második ötéves terv időszakában a mezőgazdasági össztermelés évi átlagos növekedése 1,6 százalék, a harmadikban 2.7 százalék, a negyedik ötéves terv során a tervezett 2,8—3 százalék helyett 3.4— 3,6 százalék lesz. A forgalomba került árumennyiség 1974-ben már 36 százalékkal felülmúlta az 1970. évit. P ártunk vallja és hirdeti. a gazdaság és á politika bonyolult kölcsönhatását, és azt a marxista igazságot, hogy e viszonyban a politikának van elsőbbsége. A politika elsődlegessége napjainkat és feladatainkat tekintve azt jelenti, hogy politikai céljaink., a munkáshatalom erősítésének érdekei, szocialista érdekeink fejlesztése határozza meg gazdasági tevékenységünket. Pártunk XI. kongresszusa gazdasági fejlődésünk fő irányát, gazdasági építőmunkánk feladatait elemző módon összegezte. Céljaink legfőbb tényezői pontosan kirajzolódtak. Továbbra is fenntartjuk gazdaságunknak a IV. ötéves tervben produkált 5.5—6 százalékos növekedési ütemét, és biztosítjuk a társadalom tagjainak, hogy az életszínvonal — ha a korábbiaknál szerényebb mértékben is —• tovább emelkedjen. Gazdasági építőmunkánk feladatai sorában első helyen áll a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítása. a társadalmi termelés hatékonyságának növelése. Ennek érdekében meg kell gyorsítani a termelés szerkezetének korszerűsítését, fokozni kell a gazdaságos. a versenyképes termékek gyártását, a tudoma- nvos-technikai forradalom kibontakoztatását, eredményeink következetes hasznosítását széles körűvé, a vállalati, szövetkezeti gazdálkodás részévé kell tenni az üzem- és munkaszervezést, biztosítani kell az álló- és forgóeszközök jobb kihasználását, az önköltség csökkentését, a munkaerő-gazdálkodást és a munkafegyelem javítását, fokozott észszerű takarékosságot. Gazdasági munkánk fejlesztésének fontos feltétele, hogy minden szinten tovább javítsuk a gazdaság irányítását. Csaknem nyolc esztendő tapasztalatai igazolják, hogy a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése helyes és szükséges volt. Teljesültek a megfogalmazott fő célok: tovább erősödött szocialista rendszerünk, meggyorsult a szocialista társadalom építése, fejlődtek a szocialista tulajdon- viszonyok és, a termelőerőle, növekedett a szocialista vállalatok önállósága, az egész gazdaságban javult a terv- szerűség, fejlődtek a szocialista tervgazdálkodás korszerű módszerei. Gazdasági előrehaladásunk egyik kulcskérdése lesz, hogy miként alakulnak nemzetközi gazdasági kapcsolataink. Fő Célunk a szocialista nemzetközi ’ gazdasági együttműködés fejlesztése, az ebben rejlő lehetőségek hatékonyabb kihasználása. Számunkra a KGST keretében megvalósuló együttműködés nyújtotta és fogja nyújtani a jövőben is hazai építő- munkánk szilárd, nemzetközi támaszát. M unkánk, megoldandó feladatunk nem kevés. Erőinkét, lehetőségeinket, dolgozó népünk áldozatkészségét, aktivitását ismerve jogos bizakodással nézhetünk holnapunk elé. Szilárd szocialista termelési viszonyaink, hazánk gazdasági fejlettségi szintje, a korszerűsített tervgazdálkodási rendszer, pártunk reális gazdaságpolitikája biztos alapot nyújt céljaink valóra váltásához, népgazdaságunk fejlődéséhez. A BORSODI VEGYIKOMBINÁT I alkalmaz FÉRFI — vegyésztechnikusokat, . — gépésztechnikusokat, — egyéb technikusokat, — gimnáziumi érettségizetteket és vegyipari szakmunkásokat, rendszerkezelői munkakörbe, — Esztergályos szakmunkásokat: TOVÁBBÁ női munkavállalókat — takarítónő. — portás és segédmunkás munkakörbe Igény esetén a vállalat korszerű munkásszállást és étkezést biztosít — térítés ellenében. Jelentkezni lehet — szombat kivételével — mindennap 7-től 15 óráig a vállalat munkaerőgazdálkodási osztályán Kazincbarcikán, Bólyai tér 1. n i Párizsban a baloldali pártok vezetőinek csúcstalálkozóján megállapodtak abban, hogy továbbra is kitartanak a baloldali erők egysége mellett. A képen, a három pártvezelö (balról jobbra) Georges Marchais, a kommunista párt főtitkára, Francois Mitterrand, a szocialista párt főtitkára és Robert Farbe, a baloldali radikálisok mozgalmának elnöke. Ml szerepelte! a borsodi virágkötők
