Észak-Magyarország, 1975. június (31. évfolyam, 127-151. szám)
1975-06-03 / 128. szám
ÉSZAK - WÄGYÄRORSZÄG 3 1975. június 3., kedd Vz 4 A Az üzem- és munkaszervezés helyzele a Borsodi Szénbányáknál CSAKNEM 15 éve folyik központilag irányított üzem- és m unkaszervezési tevékenység a Borsodi Szénbányák Vállalatnál. A párt Központi Bizottságának 1971 decemberi, majd a kormány 1972 elején hozott határozata a vállalati üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének feladatairól, ezt a tevékenységet még szervezettebbé tette és magasabb színvonalra emelte. A munkaszervezésiéi üzemgazdasági osztálynak azóta kettős feladatot kell megoldania. Egyrészt tovább kellett és kell fejleszteni saját rendszerét, szervezetét, a munka- és üzemszervező szolgálatot, másrészt pedig — természetesen más vállalati osztályokkal, az üzemeknél működő önálló munka- és üzemszervezőkkel — teljesítenie kell alapvető funkcióit is. A párt- és kormányhatározat után elkészült a vállalat távlati és középtávú programja a munka- és üzem- szervezés korszerűsítését illetően szoros összefüggésben a műszaki, technológiai fejlesztéssel, a komplex vállalati tervekkel. Az így elkészített középtávú program képezi az éves munka- és üzemszervezési feladatok alapját. 1972-ben az osztály részt vett a vállalatnál levő mintaüzem, illetve mintaakna szervezetének kialakításában. 1973-ban nagy munkát vállalt a két Borsodban működő szén termelő vállalat összevonásának előkészítésében, a múlt évben pedig az üzemeknél kialakították az önálló munka- és üzemszervezők hálózatát, illetve szolgálatát. Az így kialakult és korszerűsített üzem- és munkaszervezői hálózat és tevékenység nagymértékben hozzájárult a munka termelékenységének fokozásához és a hatékonyság növeléséhez. Evenként átlagosan 14 nagy tömegtermelő munkahelyen végeznek elemző munkát, melynek alapján megteszik javaslataikat a /műszaki fejlesztésre, a technológia korszerűsítésére, változtatására, a munkakörülmények javítására, szervezési, bérezési és ösztönzési intézkedésekre. Ez a tevékenység — amely magába foglalja a tudományos elemző munkát, a döntések előkészítését, a szocialista brigádok, a dolgozók alkotó aktivitását — a múlt évben körülbelül 20—25 millió forintos megtakarítást eredményezett- Lényegesen növekedett az egy aknára eső termelés, miközben csökkent a munkás- és az alkalmazotti létszám és nagymértékben javult — a megelőző évekhez viszonyítva — az esz- közki'nasználtság foka. A Borsodi Szénbányáknál ma már tudományosan megalapozott, folyamatos, rendszeres szervező munka folyik az esetenkénti racionalizáló intézkedések helyett. Az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése érdekében hozott szervezeti intézkedések, a jól kiválasztott műszaki káderek, a rendelkezésre álló új eszközök — beleértve a Nehézipari Műszaki Egyetem számítástechnikai és ipargazdasági tanszékének, valamint a Bányászati Kutatóintézetnek a lehetőségeit — a pártós tömegszervezetek, valamint a tömegmozgalmak segítsége egyre jobb eredményeket produkál ezen a téren. Különösen sokat jelent az, hogy az üzem- és munkaszervezési feladatok megoldásához sikerül megnyerni a dolgozó kollektívák támogatását, főleg azáltal, hogy a vállalatnál megfelelő összhangot teremtettek a munkások és a vállalat érdeke között. A VÁLLALAT munka- szervezési- és üzemgazdasági osztálya több csatornán át' tart közvetlen, illetve közvetett kapcsolatot a szocialista kollektívákkal, a dolgozókkal. Egyrészt az osztály munkatársai részt vesznek minden termelési tanácskozáson. a munkahelyi-, illetve brigádvezetőí tanfolyamokon, műszaki klubnapokon, ugyanakkor a föld alatti munkahelyeken rendszeresen végeznek helyzetfelmérést az egyes témák elemzése, döntési előkészítése érdekében. Most, az idén, a Farkaslyuki Bányaüzemben — egyelőre kísérleti jelleggel — tesztlapos felmérést vezetnek be a dolgozók körébe. Az 50 kérdésre adott válaszok a legszélesebb mértékben érintik az üzem- és munkaszervezés különböző témáit, problémáit, feladatait, a legfőbb cél azonban a rejtett veszteség- források feltárása. Amennyiben ez a kísérlet beválik, kiterjesztik a többi üzemekre is. A rejtett veszteségforrások feltárására egyre nagyobb az igény. A szervezés hatékonyságának egyik feltétele ugyanis a műszaki fej- [ lesztés. Ez utóbbi azonban a Borsodi Szénbányáknál az elmúlt években anyagi lehetőségek hiányában lelassult. Ez azt jelenti, hogy ami feladatot szervezéssel meg lehetett oldani, már megoldották. A szervezési tevékenység további korszerűsítéséhez gyorsabb műszaki fejlesztésre,; gépesítésre van szükség. (De szintén ezt kö- , veteli az elöregedő munkás- ! gárda is.) Ugyanakkor a rejtett tartalékok feltárása és felhasználása szintén igényel bizonyos műszaki fejlesztést. Az ideális az lenne, hogy a műszaki fejlesztés együtt haladjon az üzem- és munkaszervezési tevékenységgel. A fentebb említett ellentmondást csak részben lehet feloldani kimondottan az üzem- és munkaszervezési tevékenység fokozásával. Mint L ostorfer Rezső, a vállalat munkaszervezési és üzemgazdasági osztályának vezetője elmondotta, ezt idei munkájuknál is, messzemenően figyelembe veszik. 1975- ben befejezik az üzem- és munkaszervezés korszerűsítésének vállalati középtávú programját, ugyanakkor nagy mértékben részt vesznek a vállalat V. ötéves tervének előkészületeiben és mindemellett megvalósítják a szinte mindennapos felada- í taikat a termelékenység és a munka hatékonyságának növelése, fejlesztése érdekében. A BORSODI SZÉNBÁNYÁK VÁLLALATNÁL az üzem- és munkaszervezés, mint az irányítási rendszer szerves kiegészítője máris tartós eszközévé vált a tartalékok feltárásának, a hatékonyság növelésének. Felismerték, hogy a vezetés csak akkor képes megfelelni funkciójának, ha a műszaki és közgazdasági ismeretek mellett alkalmazzák a korszerű üzem- és munkaszervezés eszközeit is. Ugyanakkor a vezetők azt is felismerték. hogy elsőrendű politikai feladatukká vált a munkások bevonása a termelés, a munkaszervezés tökéletesítéséért folytatott harcba. A pórt- és tömegszervezetek ilyen szempontból nemcsak propagandamunkával és mozgósítással segítik a szóban forgó határozat maradéktalan végrehajtását, hanem rendszeresen ellenőrzik is. O. .T. 8 BÍSZEliSlIesi leniekről Az önköltség csökkentése érdekében kiadott intézkedési terv végrehajtásának tapasztalatairól tárgyalnak a j DIGEP termelésfclclösci júniusi értekezletükön. Megismerkednek továbbá az V. 1 ötéves terv több fejlesztési, beruházási célkitűzéseivel. A műszaki fejlesztési főosztály vezetője előadásában kiemel- , ten részletezi majd a terme- | lő berendezések korszerűsítésének és azok jobb kihasználásának feladatait. Tíz darab egyenként 60 vagon befogadóképességű széni estormeny-tároló épül a Gabonafelvásárló és -feldolgozó Vállalat szikszói telepén. Fotó: Kozák Péter öt hónap mérlege az ÓKÜ-ben Semmi szokatlan nincs már abban, hogy évkezdéskor általában a következőképpen summázzák az eredményeket és a feladatokat az Ózdi Kohászati Üzemekben: nehéz, de eredményes esztendőt zártunk, de most még nehezebb feladatok várnak a ,vállalat kollektívájára ... Tavaly például átlagosan 10 százalékkal emelkedett a nyersvas. az acél és a hengerelt áru termelése az ÓKÜ. ben. Az idei tervszámok azonban már további növekedést irányoznak elő. S, hogy a 14 ezres munkáskol- lektíva eredményesen birkózik meg a magasabb követelményekkel, azt bizonyítják a magas vállalati kitüntetések. A tervidőszak mind a négy évében kiváló vállalat lett az ÖKÜ, s az 1974. évi munkasikerek alapján elnyerték a kongresszusi zászlót is. Nem titok, hogy a tervidőszak méltó befejezésére készül az ózdi munkáskollektiva. S mint hírt adtunk róla. az Vriso negyedév méltó folytatása volt a tavalyi munkasikereknek. A vállalat valamennyi termelőegysége — kivétel nélkül — túlteljesítette a tervét, rekordok, újabb csúcsteljesítmények születtek a kongresszusi munkaversenyben. — Mi történt azóta? — kérdeztük Polli Lászlói, a vállalat termelési főmérnökét. — Két gyárrészlegnél, a nagyolvasztóműben és a durvahengerműben töretlenül folytatódott a munkalendület. A nagyolvasztómű szocialista brigádjai tovább növelték termelési előnyüket, eddig 23 ezer tonnával több nyersvasat csapoltak a tervezettnél. Meg kell jegyezni, hogy tovább javultak a fajlagos anyagfelhasználási mutatószámok, s a túlteljesítés a minőség javulásával járt együtt. A durvahengermű munkáját jellemzi, -ho^y a májusi átlagos teljesítmény 109—110 százalékos volt. Üjabb rekordok születtek a blokksoron. Május 25-én a blokksori brigádok 834 blokkot hengereltek, az előző április 21-i csúcs 816 blokk volt. A finomhengerműben és az acélműben azorrban kis visz- szaesés mutatkozott. — Mik okozták a visszaesést. s mennyiben csökkentik ezek az előző hónapokban szerzett előnyt? A legjobban a íinomhe t germűben érvényesülnek a termelés emberi tényezői — mondotta Pohl László. — Olyan szempontból, hogy minden anyagot fogóval kell megfogni, s az átmeneti időszak, a hirtelen beköszöntő meleg megviseli a dolgozókat, s ez érezhető a termelésben is. Így van ez minden évben a finomhenger- müben. Az abroncssori és a gyors-drótsori lemaradás mintegy 1000 tonna, ennyivel csökkent a hengermű 8000 tonnás előnye. A változó időjárás növelte a beteglétseámot, ez külön nehézségeket jelentett. Május második J felében azonban már újra; felfelé ívelt a termelés grafikonja. Fontossági sorrend- | ben az acélmű kívánkozott volna az első helyre. Most is az acélterv a legfeszítettebb, 1975-ben 1 160 000 tonnát kell csapolni. Az első négy hónapban 4000 tonna volt az üzem előnye, ebből ' 1000 tonna májusban „elúszott”. Ezt a kemencék átépítési idejének növekedése idézte elő. Az átlagos kemenceteljesítményben nem volt visszaesés. ami számunkra megnyugtató. A kemence átépítési idő csökkentésére egy sor intézkedést tettünk a Kohászati Gyárépítő Vállalattal közösen. — Mi várható az év végére? — A májusi kis megtorpanás ellenére optimisták vagyunk. Újra megvizsgáltuk például az acélterv teljesíthetőségét. Van remény, adottak a feltételek a teljesítésére, sőt szokás szerint a túlteljesítésére is. Egyik legfontosabb tényezője ennek a munka verseny, amiben nem í volt megtorpanás — mon- j dotta befejezésül a vállalat i termelési főmérnöke. (t. i.) * Termelőszövetkezetek beruházási gondjai Nagyobb munkák kivitelezéséi-e alkalmas építőbrigáddal nem rendelkező tsz- ekben gyakran előfordul, hogy szinte léinek az építési jellegű beruházásoktól. — A szükséges saját erő, a fejlesztési alap együtt van. Továbbfejlődésünkhöz ez a szarvasmarhatelep elengedhetetlen. Az állami támogatást szinte kínálják, mert a népgazdaságnak is szüksége van az ilyen beruházásainkra, mégis habozunk, félünk — hallottam a közelmúltban egy jó termelőszövetkezet elnökétől. — Félünk a beruházás erőnket felülmúló gondjaitól. Sem a bonyolítóktól nem várhatunk kellő segítséget, pedig megfizetjük munkájukat, közreműködésüket, sem a kivitelezőktől, ha egyáltalán sikerült kivitelezőt szereznünk... * Vajon miért fél egy jó tsz ügyesnek ismert elnöke, s vele együtt az egész vezetés a beruházástól? Egy „gyakorlati példával” kaptam rá választ a halmaji Aranykalász Tsz-ben, ahol a tagság még az elmúlt év első felében megszavazta, hogy 300 férőhelyes, korszerű szarvasmarhatelepet, hizlaldát építenek a tsz kázs- márki majorjában. Ez a felkínált beruházási lehetőség nagyon beleillett a tsz fejlesztési terveibe. Nagy szükségük volt a szarvasmarhatelepre, s a mielőbbi megvalósításra az is ösztönözte őket, hogy ehhez a beruházáshoz nemcsak jelentős állami támogatást élveznek, hanem ezen felül a megyei tanácstól is külön több. mint másfél milliós fejlesztési támogatásban részesülnek. Kell a tsz-nek, szükséges a népgazdaságnak, így hát igyekeztek gyorsan megvalósítani. Letették a szükséges saját erőt, elintézték a formaságokat, s ahogy ők mondják, gyorsan „kihajtották” a terveket. A legnehezebbjén, a kivitelező megszerzésén is túljutottak. Nyár végén már a derűlátóbbak abban reménykedtek, hogy a több, mint 7 milliós teljes beruházásból a legszükségesebb épület, a több. mint 4 milliós költséggel ;epülö. 300 férőhelyes szarvasmarha-istálló, az év végére elkészül ... De ... * Hosszú lenne a huzavonát, azt a sok „akadályt”, leírni, ami a tsz-en kívülálló okokból lehetetlenné tette a beruházás gyors, az elképzelt haláridőre történő elkészültél. Remény még maradt; a Mezőkövesdi Építőipari Szövetkezettel kötött szerződés biztatott, hogy legalább ez év júniusának végére tető alatt áll majd az istálló. A húsvét utáni napokban ez a remény is szertefoszlott. Az addig Colgozgató. az alapokat elkészítő, a fő tartóoszlopokat felállító épitöbri- gád, anélkül, hogy a tsz vezetésének bármit is szólt volna, szépen „elvonult”. * Ezt követően ismét szaporodni kezdett a beruházási dossziéban a papír. Levél, bizonyos anyagok hiányára való hivatkozással, határidő- módosítás kérése, stb. — Hát nem lenne jó, ha legalább ez év december 31-re elkészülne az istálló? A tsz vezetői, akik már belefáradtak c beruházás gondjaiba, akik néhány hónap alatt évekre valót mérgelődtek a kivitelezőnél és a bonyolítónál; az AGROBER- nél, érthetően idegesek. Az állományt felfejlesztették, hogy legyen mivel benépesíteni a telepet. A jószág most a legelőn van. de őszre tető alá kell vinni. De nemcsak ezek az elhelyezési gondok súlyosak, nemcsak ezek okoznának gazdasági, pénzügyi nehézségeket. Erre az esztendőre már „terve” volt a telepnek, már számítottak az innen származó bevételre, haszonra. Előfordulhat az is, hogy a késés miatt visszavonják az idejében fel nem használt fejlesztési támogatást. Emellett 700 ezer forintjuk le van kötve, mint. fejlesztési tartalék. Ezt a pénzt is mielőbb fel kell szabadítani, hiszen erre az összegre ez év második felében mór más betervezett beruházás megvalósításához van szükségük. * Sorolhatnánk még tovább, hogy milyen súlyos kihatással lennének a gazdaságra, ha valóban nem június végére, hanem csak december 31-re készülne el a 300 férőhelyes istálló. És ez a halmaji beruházási gond nem is a legsúlyosabb. Hiszen az építők most néhány napja ismét munkához láttak, a bonyolító, az AGROBER is megoldhatja még a vízellátás, a víztorony ügyét, ami enyhén szólva ugyancsak „késésben” van. Néhány napja a Hernád- menti Tsz-ek Területi Szövetsége, amolyan egyeztető megbeszélést rendezett a halmajihoz hasonló gondokkal küzdő beruházók, a bonyolító és a kivitelezők képviselőinek részvételével. Az egyeztető megbeszéléstől fordulatot, a beruházások megvalósulásának gyorsulását várják. Kiderült, hogy a különböző kivitelezőknek, így a Dél-borsodi TÖVÁLL-nak, a baktakéki tsz idegen munkákat is elvállaló építöbrigádjának. a Hemád-menti Építőipari Szövetkezetnek jócskán van pótolni, behoznivalója. Mert nemcsak anyaghiányról, munkaerőhiányról esett szó ezen a megbeszélésen. Akadnak hiányos, felületesen elkészített. tervek, már elvégzett. de selejtes építőipari munkák, szóval gondatlanság, lelki ismeretlenség, ami súlyos károkat okozhat a beruházó, a fejlődni akaró tsz-eknek. * Az ígéretek, a fogadkozások elhangzottak, s az encsi járásban jó néhány tsz reméli, hogy mindenki, akinek tenni-, pótolni-, javítanivalója akad. valóban lelkiismereti kérdésként kezeli a jövőben ezeket a tsz-ek. s a népgazdaság számára egyaránt fontos kis. de az érdekeltek számára nagy jelentőségű beruházásokat. Pozsonyi Sándor fi nÉameiyta nincs megtorpanás
