Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-22 / 118. szám
GSZAK-MAGYAROR52ÁG 4 1975, május 22., csütörtök rss» fiS FI lm jegyzet Jutalomutazás Egy kocka a filmből Dárday István nevével egy hete többször is találkozhattak a miskolci olvasók. A XV. miskolci film- fesztiválon nagy sikerrel szereplő nevelési témájú do- kumentumfilmek alkotógárdájának élén olvasható a neve. Most első játékfilmjével debütált. A Jutalom- utazás tematikailag rendkívül szorosan kapcsolódik a Balázs Béla Stúdióban készített ! dokumentumfilmjei- hez, kegyetlenül szigorú, éles , megvilágításba helyez sok fonákságot, őszintén tár fel olyan hibákat, amelyek nevelésügyünknek szinte mindennapi gátjai. Az „éried haragszom, nem ellened” elv alapján állva bíráltak dokumentumfilmjei és ugyanígy ábzázolja mai életvalóságunk egy szeletét a játékfilm is. amelynek rokonsága és egymásra hatása a látott hosszú dokumentumfilmekkel vitathatatlan. Elöljáróban el kell mondani, hogy a Jutalomutazás, bár gyermekszereplői is vannak és egyik főszereplője is általános iskolás korú, egyáltalán nem gyermekfilm, mondandója semmiképpen nem a kiskorúakhoz, hanem a felelős felnőttekhez szól. (Vétkes dolog volna e film nézőit az általános iskoláiéból toborozni.) Két dolog ellen emel szólt igen keményen ez a filmalkotás: az egyik a magyar nevelésügy hivatali intézésében fellelhető lélektelenség, bürokratizmus, látszatra törekvés, a másik az egyes falusi lakosok körében , ugyancsak még napjainkban is fellelhető maradiság, konok ragaszkodás régi, rossz felfogásokhoz, szokásokhoz. Dárday dokumentumfilmesként ismert. Játékfilmjén is a dokumentalista eszközök érződnek és ez a film roppant nagy erénye. Szereplői egytől egyig civilek. Egyetlen -színész sem játszik a filmben, hanem minden szerepet olyan embereit alakítanak, vagy legalábbis majdnem minden szerepet, akik hasonló történeteknek a valóságban is részesei, szereplői. Például a tantestületi beszélgetés, a falu vezetőinek töprengése, jó néhány mozzanat olyan hitelesen áll előttünk, hogy azt szinte talán nem is lehetett volna színészekkel "így megcsinálni. s olykor egyes jeleneteknél az az érzésünk, hogy a rendező a cinema rerité eszközeivel élt, any- nyira emberközelből látunk mindenkit, annyira gátlástalanul, fesztelenül tárulkoznak fel az emberek, mintha tudomást se vennének róla, hogy őket filmezik. A film egy-két gyengébb pont- i ja éppen azokban a jeiene- j teliben mutatkozik meg. ! ahol dramaturgiai okokból. S vagy a dokumentumszerü! részletek összekötésére bizo-1 nyos dialógusok, kisebb ja- j tékok iktatódnak közbe, s ilyenkor inkább érződik a í szereplők civilsége. Példám j a Balogh házaspár éjszakai jeleneténél. A film végén az alkotók konkrétan köszönetét mon- j danak azoknak a hivatalok- i nak, társadalmi szervek-; nek, iskoláknak és falusi j lakosoknák, akik a film el-, készítésében közreműködtek, i szerepet vállaltak. A köszö-í net konkrét helységekhez | kötődik. Ebből kitűnik, hogy | hol forgattak, de a történet nem kizárólag az adott me- gyére, illetve községre érvényes. Sokkal, de sokkal általánosabb. Dárday István általánossá tudta emelni a filmbeli történetet, amely tulajdonképpen ürügyül szolgál arra, hogy rendkívül sok, éles megfigyelésen nyugvó részlettel közreadja mondandóját a már emli- , tett lélektelenség és maradiság ellen. A film története tulajdon-! képpen röviden) összefoglal- j ható. Az egyik megye azt a j megtiszteltetést kapja az or- szagos úttörőszervektől, hogy j egy úttörőt angliai jutalom-! ■utazásra küldhet. Ennek a: gyereknek lélektelen kivá- j lasztása, felkészítése, majd mikor szülei mindenféle rossz beidegzések folytán visszalépnek, a kiválasztott gyerek pótlása a történeti szál a filmben. És ennek során láthatjuk a rettenetes válogatást, a falu büszkél- kedését a kiválasztással, értesülést kapunk a helység bizonyos szellemi sivárságáról, s nincs, vagy alig akad a filmnek olyan kockája, amelynek jelzéseit ne tudnánk saját környezetünkben is értelmezni, példázatait behelyettesíteni. Bizonyára sokan ellenérzéssel fogadják majd a helyenként raár-már groteszkbe hajló, de kegyetlenül , realista őszinteséget.' Nagyon sok tisztes pedagógus, úttörővezető is fex- szisszen majd a film egyes utalásainál. Pedig éppen a filmbeli öreg úttörővezető tanító a legtragikomikusabb figura. Hiszen ő csupa jószándék és jóindulat, de valami rettenetes mechanizmus teszi ténykedését olyan szá- nandóvá, mint amilyennek látjuk. Játékfilm, de szociográfiai munkának is felfogható. Mindegy, hova soroljuk. Izgalmas, értékes, v.j hangú alkotás. Egy kis előkelőség Melvin Frank rendezte a szerelmi háromszögre épü- iö angol filmvígjátékot. A háromszög egyik csúcsa — a feleség — meglehetősen halványan van jelen, tulajdonképpen két, már nem egészen fiatal ember olyan szerelmi kapcsolatát kísérhetjük nyomon, amelyben a férfi részéről mindig közbejön valami. Hol személyi, hol tárgyi bonyodalmak, mig végül is nagyon kévés boldogság és sok-sok felesleges szervezés után szétválnak útjaik. Glenda Jack- son és George Segal játsza a két főszerepet a könnyű nyári szórakozási jelentő filmben. Benedek Miklós Mondd szépen! A gyerekekből felnőttek lesznek Tíz bemutató Az új színházi évad terve Még az évad végi bemutatókra való készülődés köti le a Miskolci Nemzeti Színház munkatársi közösségét — ám a színház vezető testületé már elkészítette a következő évad munkatervét is. Sallós Gábor igazgató azzal a közbevetéssel mondja el a művészeti vezetés elképzeléseit, hogy mint minden terv, ez is módosulhat előre nem kalkulálható tényezők íratására — de a színház törekvéseinek a lényege nem módosul. A miskolci színház hagyományaihoz híven kívánja folytatni a mai magyar drámairodalom megismertetését, népszerűsítését. Itt lesz az ősbemutatója Bertha Bulcsú: Fürdőigazgató című, mai témájú szatírájának. Szatirikus vígjátékot ígért ezenkívül a miskolci színháznak Páskán- dy Géza is. Ha idejében elkészül a Kettéfűrészelt zongora című darabja, még a következő évadban műsorra kerülhet. A fővárosban már sikerrel játssza a Vígszínház Gyurkoviqs Tibor Csóka csa- lád-ját. A modern hangvételű tragikomédiát vidéken először a miskolci színház tűzi műsorára. Különleges érdeklődésre tarthat számot Tauno Yli- ruusi mai finn drámaíró Börtönkarrier című darabjának magyarországi ősbemutatója a Miskolci Nemzeti Színházban. Érzelmileg még közelebb hozza közönségünkhöz a bemutatót, hogy Tauno Yli- ruusi Miskolc testvérvárosának, Tamperének a szülötte. Folytatja a színház a Cse- hov-ciklust: az új évadban a Három nővért mutatja be. A korai szovjet drámairodalom időtálló, minden bemutatón szuggesztív hatású müvével, Visnyevszkij Optimista tragédiájával is újra találkozhat Miskolc és megyénk színházi közönsége. A régi klasszikusok közül Shakespeare most a Sok hűhó semmiért című víg játékával kelthet új derűt. Ősztől színházunk egyik rendezője az idén végző Csiszár Imre, akinek diplomarendé- zése lesz Brecht: Kaukázusi krétakör című művének színpadra állítása. (Vele először vendégrendezőként a leg- utóbi premieren. Peter Hacks Amphitryon adaptációjának bemutatóján találkoztak a miskolci színházlátogatók.) A zenés színpadi művek iiözött is lesz egy magyar ősbemutató. Nálunk kerül színre először a Kulturális Djfinisztérium pályázatán dí jat nyert egyik alkotás —• Győré Imre szövegével, Borgulya András muzsikájával — a Johanna című vásári zenés „komédia”. A hagyományos operettek közül Suppe: Bocaecio-ja és Johann Strauss: Egy éj Velencében című alkotása kerül színpadra az új évadban. | Nem feledkezik meg a színház a legifjabb nézőiről, hallgatóiról sem. A gyermekeknek szánja a társulat Heinz Kohlau: Csizmás kandúr című verses mese játékát. A népszerű NDK-beli szerző darabját Kalász Márton, a jeles költő fordította és dolgozta át a miskolci színház felkérésére. Az itteni színrevitel szintén magyarországi ősbemutatónak számít. A társulat ezzel a művel — és a jövőre is műsoron tartott Hacks-darabba) — működne közre az NDK magyarországi színházi, heteinek rendezvénysorozatában. A tiz miskolci bemutató közül hat Özdon, Kazincbarcikán, Mezőkövesden, Lenin- városban és Sátoraljaújhelyen is közönség elé kerül. Az új évad műsortervének az összeállításánál a színház művészeti vezetése már számításba vette a társulatban bekövetkező személyi változásokat is. Pécsre szerzőink a következő évadtól Ábrahám István, a Fővárosi Ope- rettszínházhoz pedig Varga Tibor. Megválik a miskolci társulattól Máté Éva, Ivánka Mária, Gyarmati Ferenc, Vajda Viola a színészek közül, ezenkívül Greguss Ildikó jelmeztervező és Magyar Flóra táncos. Nyugdíjba vonul Sárközi Sándor színész és Bodrogi Zoltán koreográfus! A miskolci társulat új tagjai a következő évadtól Csiszár Imre rendező, Maszlay István színész — akik most diplomáznak a főiskolán —, Meszléry Judit, a veszprémi színháztól, Dózsa Erzsébet a budapesti 25. • Színháztól, Tesszáry László Debrecenből, Pataki Erzsébet és Szikra József a budapesti Nemzeti Színház Stúdiójából. Egy szerepre ismét szerződést kötött Juhász Jácint, a Madách Színház művésze. Miskolcra szerződött két táncos is, Hoppentaler Ilona Kecskemétről és Tóth Gabriella a budapesti Kamara Varietétől. A színház jelmeztervezői lesznek Póós Éva és Ruby Mária. A főleg fiatalokkal megerősödött színházi együttestől új művészi élményekben gazdag évadot vér Miskolc és megyénk színházszerető közönsége. Berecz József Csakúgy csattant az asz- szony hangja, ahogy, pontosan a Déryné utcai beszéd- javító kapujában megállított: „Nem tudja, hol vari itt a gyógypedagógia?" ,,A beszédjavítót keresi? Hátul az udvarban.” Végigmért. „Azt én nem tudom, majd megmondják. Iderendeltek.” — És eltűnt a kapu alatt, magával vonszolva a fiát. Őszintén szólva egy kicsit sajnáltam a gyereket. Mint ahogy sajnálom azokat a gyerekeket is, akikkel a felnőttek gügyögnek. Mondhatnák persze, hogy magánügy, — volt aki meg is mondta — mindenki úgy beszél a gyerekével, ahogy akar. És egyébként is olyan aranyosan tud selypíteni egy gyerek, mókás ha pösze ... Mindez csak később válik terhessé, meg idegesítővé, amikor már az iskola lebeg a szülők és a gyerekek szeme előtt, amikor még mindig — de most már egyáltalán nem aranyosan ! — pösze meg selyp a gyerek. Igen, ilyenkor már kezdődik az idegeskedés, meg a kapkodás, hogy mi. legyen... Nem azt mondom én, hogy minden esetben a szülők a hibásak, vagy legalábbis a család felnőtt tagjai, ha hibásan beszél a gyerek. Vannak más esetek isí persze. De igen sok esetber\ — azt hiszem a logopédusok a megmondhatói — a szülők ludasak a dologban. Igen, az a gügyögés, meg a soha-nem- érek-rá kapkodás, az ingerültség, hogy „édes fiam, mindenki tudja, csak te nem!”, ami nem hogy használna, hanem tovább ront a helyzeten. A szép beszédre — és nemcsak a helyes kiejtésre — csak jó példával lehet rávezetni a gyereket, ezt viszont a lehetőségekhez képest mindenkinek meg kell tennie. Es ehhez végtelen türelemre van szükség. No meg arra, hogy ne állassuk magunkat, s ne bízzuk az időre a „majd kinövi” elv alapján, hogy magától megtanulja a gyerek a hangok helyes kiejtését. Erre egyébként még akkor is szükség van, ha már logopédus foglalkozik velük, hiszen a kétszer félóra hetente önmagában nem elegendő. Arra van szükség, hogy állandóan — de nem bántóan! — segítsük a kicsiket a helyes kiejtés elsajátításában, gyakoroljunk velük a kényszer érzete nélkül. És ez már csak azért sem megol- hatatlan feladat, mert ebben a korban a gyerekek szinte állandóan beszélnek. Nem kell tehát mást tennünk, mint figyelnünk, őket, kedvesen, de határozottan, kérnünk: mondd szépen, mondd újra. És ne fukarkodjunk a dicsérettel, még akkor sem, ha hellyel-közzel gyengébbre is sikerül. Logopédus ismerősöm, mondta, hogy a beszédhibát csak végtelen türelemmel lehet kijavítani. Néha fél esztendőbe is beletelik amíg az r-hez megperdül a nyelv. És vannak gyerekek, akik egy évig járnak a szakképzett pedagógusokhoz, a beszéd gyógyítóihoz. De bármennyire is nagynak tűnik a befektetett energia, megéri, Mert a szépen beszélő gyerekből szépen beszélő felnőtt lesz. Nagyobb lehetőségekkel. Hiszen a beszédhibások előtt sok pálya lezárul. Nemcsak rádió- vagy tévé-bemondók nem lehetnek, ami foglalkozásnak elég ritka, de például pedagógusok sem. Kinevetik azt a. tanárt vagy óvónőt a gyerekek, aki maga nem beszél szépen. És' ezeket a foglalkozásokat sokan választják. A beszédhiba ma sajnos elég gyakori. A logopédus viszont nagyon kevés. így általában 5 éves kortól kerülnek hozzájuk a gyerekek. De ha a szülők szeretnék, és nem sajnálják az időt, segítséget, tanácsot tudnak adni. Módszert ahhoz, hogy még kisebb korban hogyan segíthetnék a gyereket. Érdemes kérni ezt a tanácsot. Mert ne feledjük: a gyerekből egyszer felnőtt lesz. Csutorás Annamária Észak - magya ro rszági ka Iá r is A szerencsi Rálióczi-vár- ban harmadik alkalommal tartják meg az észak-magyarországi kaláris rendezvénysorozatát. A hagyományos népművészeti kiállítást május 23-án, délelőtt 1.1 órakor nyitják meg a művelődési központ nagytermében, s ekkor adják át a díjakat is a pályázóknak. A borsodi és a Heves megyei szerveken kívül Szerencs szinte valamennyi üzeme, intézménye, gazdasága ajánlott fel díjat a legjobb munkák, jutalmazására. A kiállításhoz kapcsolódva népviseleti bemutatót is tartanak pénteken a művelődési központion, s ugyanitt rendezik meg az irodalmi színpadok találkozóját is. A szombatot' inkább szakmai programok jelzik. Többek között ekkor tartják meg tanácskozásukat á hímzők, fafaragók és a népi gyermekjáték-készítők. De előadás hangzik el Zemplén népművészetéről és a "népi alkotások .értékelésének lehetőségeiről is. A gazdag program- sorozat harmadik napján, vasárnap rendezik meg a nagyközségben a népdalkörök találkozóját. A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT FELVÉTELRE KERES: „D”-vizsgával rendelkező gépkocsivezetőket, tehergépkocsi-vezetőket, legalább 2 éves szakmai gyakorlattal, 8. általános iskolai végzettséggel, akik részére a vállalat ,.D”-tanfolyamon történő részvételt biztosít. Autóbuszvezetői munkakörben a kereseti lehetőség 3500—5000 Ft-ig. Szirmabesenyő. Kistokaj, Pereces. Felsőzsolea községekből személyzet) járatok biztosítják a munkába járást. FELVÉTELRE KERES TOVÁBBÁ A VÁLLALAT autószerelőket, betanított szerelőkel, karosszérialakatost, takarítókat. Dolgozóinknak és családtagjainak összvonálas v'illamos- és autóbusz utazási igazolványt biztosítunk. Bővebb felvilágosítás: a vállalat munkaügyi osztályán. Miskolc, Szondi u. I. sz. Munkanapokon: 8—15 óráig, szombaton 8—12 óráig. A „DECEMBER 4.” DRÖTMÜVEK felvételre keres betanított gépmunkás munkakörbe, kötél- és kábelgyártó gépekre, 18. életévüket betöltött 8 általános iskolai végzettséggel rendelkező FÉRFI ÉS NÜI M UNKA VÁLLALÓKAT. tmk-villanyszerelő szakmunkásokat, az építménykarbantartó csoporthoz: kőműves szakmunkásokat és kőműves segédmunkásokat. Jelentkezés: > a vállalat munkaerő-gazdálkodásán, MISKOLC, BESENYŐI U. 18. i
