Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-14 / 111. szám
V 1975. május 14., szerda ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 A kongresszusé zászló kötelez Bon odi Iái yászok sikerei az országos versenyben (Tudósítónktól) A Magyar Szénbányászati Tröszt hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére az iparág eredményeinek, a gazdálkodás hatékonyságának növelése érdekében a „Szénbányászat kiváló aknája” és a „Szénbányászat kiváló brigádja” kitüntető címek elnyeréséért szocialista munka versenyt indított. A versenyben a Borsodi Szénbányák 10 aknája, 12 frontfejtési és 20 elővájási szocialista brigádja nevezett be. A verseny első negyedéves értékelése megtörtént, s az eredmények azt igazolják, hogy a borsodi bányászok folytatják 1974. évi eredményes tevékenységüket. A versenyben az 1—10. helyezést elért aknák és brigádok eredményed. értékelték. A „Szénbányászat kiváló aknája” cím. elnyeréséért folytatott országos versenyben a 2. helyen Lyukó-akna, a 8. helyen Tervtáró, a 10. helyen Rudolf IV. akna áll. A fronti- és elővájási szocialista brigádokat kétféle szempont — a legnagyobb átlagos havi termelés, illetve vágathajtás és a normához viszonyított legnagyobb teljesítés — alapján bírálták el annak érdekében, hogy a versenyben a nem gépesített munkahelyeken dolgozó brigádok is eredményesen részt vehessenek, A írón tbrigá dók versenyében a legnagyobb átlagos havi termelés alapján a 2. helyen Németh István I. tervtárói. a 3. helyen Kiss Mihály feketevölgyi frontbrigádja áll. Műszak után, hazafele Szabados Gy. felv. A normához viszonyított legnagyobb teljesítés alapján 2. helyezett Krebán Béla lyukóbányal brigádja, 3. helyezett Bokk András Ede- lény I—IV. aknai brigádja, 4. helyezett Szemere Zoltán putnoki brigádja, 6. helyezett. Soltész István Alberttelep T. akna brigádja, 8. helyezett Pálfi Ferenc királdi brigádja és 10. helyezett Varga Géza Egereseidben dolgozó brigádja. Az elővájási brigádok versenyében a legnagyobb átlagos havi vágathajtás alapján újra első helyen áll Újlaki Miklós Ormos VII.. akna brigádja. A normához viszonyított legnagyobb teljesítés alapján első helyezett Falkus István tervtárói brigádja, 3. helyezett Hegedűs Gusztáv EUa-aknai brigádja, 4. helyezett Hegyaljai József be- rentei brigádja, 6. helyezett Gebei Géza Rudolf IV. aknai brigádja, 7. .helyezett Gergely József Rudolf IV. aknai brigádja, 8. helyezett Kiss Károly farkaslyuki brigádja. 10. helyezett Bartók T. Béla putnoki brigádja. A helyezések 36 százalékát tehát az első negyedévben a borsodi bányászok hódították el. Aknáink és szocialista brigádjaink elismerésre méltó eredményei azt mutatják, hogy a Borsodi Szénbányák dolgozói a kongresszusi zászló elnyerése után 1975-ben is a verseny esélyesei. Tóth Pál Mérlegen a múlt évi gazdálkodás Tegnap, május 13-án tartotta küldöttközgyűlését a Dél-borsodi Termelöszövet- | kezetek Szövetsége. Részletesen értékelték a termelő- szövetkezetek múlt évi gazdálkodását, Megállapították,' hogy a szövetség területén is folytatódott: a termelőszövetkezetek koncentrációja, s az idén is újabb egyesülések várhatók. Elemezték a tsz- ek növénytermesztésének, állattenyésztésének alakulását, a munkaügyi helyzetet, az eszközellátottságot. A termelési költségek vizsgálatánál felhívták a figyelmet az anyaggazdálkodás jelentőségére. mivel ez a költségcsoport teszi ki az összes költségek legjelentősebb részéi. A dél-borsodi termelőszövetkezetek közös vagyonának! növekedési üteme elmaradt j az előző évitől: 142 millió forinttal emelkedett, míg a j megelőző időszakban 183' millió forinttal. Megállapí-; lottók, hogy az 1974, évi gazdálkodásra kedvezőtlenül hatott az időjárás, s hozzájárult ahhoz, hogy a gazdasági mutatók 1973-hoz viszonyítva nem növekedtek minden téren. Ennek ellenére a fogyasztás-felhalmozás aránya eltolódott a felhalmozás rovására. A küldöttek a gazdasági értékelés után meghallgatták a revizori iroda működéséről szóló jelentést, majd megtárgyalták a szövetség idei költségvetését. Nélkülözhetetlen termék a műanyag Figyelme Éllé teÉiÉyezések a Man Európai méretekben is számottevő gyár... Mi tette ilyenné a negyedszázados Borsodi Vegyikombinátot, amely évről évre nagyobb, gazdagabb lesz. A gyár emblémája halárainkon túl is jól ismert. Gazdái, a vállalat dolgozói büszkék is erre. S joggal azok. Do gyártmányválaszték Az a több, mint 120 féle termék, ami innen a megrendelőkhöz eljut, reklamációk nélkül megfelel rendeltetésének. Mert kifogástalan minőségű. A hagyományos gyártmány mellett a műanyag a sláger, amely iránt hihetetlenül megnőtt a kereslet szerte a világon. A BVK termékei eljutnak Japánba, az NSZK-ba, Angliába, s oldalakon lehelne sorolni, hová még... — Nem állunk rosszul — mondja a vállalat igazgatója, Körtvélyes István. — Világméreteket tekintve is, van összehasonlítási alapunk. Ma például sokféle termékből többet gyártunk, mint — a korábban előttünk járó — Svájc. S ami lényeges: a fejlődés méreteit és irányát tekintve feltétlenül szólni kell a választékról, amely különösen az exportban mérvadó. (Természetesen a hazai piacon is.) Arról van ugyanis szó. hogy amíg a gyár 3—4 évvel ezelőtt/csak alapanyagot gyártott, ma már feldolgozással is foglalkozik. Gondoljunk csak a Szek- •zárdon működő gyáregységig amely műanyag ajtókat, falburkoló elemeket, s még sok egyéb, főként az építőiparban jól hasznosítható és felhasználható terméket gyárt. De a gyárban készülő műanyagot várják a bútor-, a textil-, a cipőszakmában és még sokféle iparágban egyaránt. Gyártmányaink nélkülözhetetlenek a termelésben. Ebben az esztendőben — a tervek szerint — 300 millió forint értékű olyan termékkel számolnak, ami műanyagból készül ebben a kombinátban. De ... A vállalat igazgatója adatokat idéz arra vonatkozóan, hogy — a távlatokat tekintve — mi várható a BVK-ban a műanyagtermelésben. — Néhány év múlva, úgy 1978 körül, a feldolgozó tevékenységből eredő termelési érték eléri az egymilli- árd forintot évente. Ennek érdekében már most is sokat tesznek. Együttműködési szerződést kötöttek — többek között — az Ikarus gyárral. A cél: felkutatni azokat a lehetőségeket, amelyek még fehér foltokat jeleznek a járműprogram végrehajtásában. — Arról van szó —mondja az igazgató —, hogy felkutatjuk: az autóbuszgyártásnál hol, mi helyettesíthető műanyaggal... Az eredmények máris biztatóak. Az első termékeket — díszlécet, lökhárítót stb. — már ebben az évben szállítjuk az Ikarusnak. Csak ahhoz, hogy ennek a gyárnak az igényeit kielégítsük, 40 tónna műanyagra van szükség. Inteozív piackutatás Lényeges eleme a BVK munkájának az intenzív piackutatás. Figyelő szemmel néznek szét a világban és a hazai piacon is, hogy a műanyag útját „egyengessék”. S csak oda igyekeznek „betörni”, ahol versenyképesek tudnak lenni. Mert például ahol a ía előnyösebb és gazdaságosabb, ott nem is próbálkoznak a műanyaggal való helyettesítéssel. Kísérleteznek viszont fa és műanyag kombinációjával. A legjobban vonzó éá\ a legtöbbet ígérő terület az építőipar, ahol mind jobban felismerik a műanyaggal való — elsősorban szakipari jellegű — építkezés jövőjét. — Mert mi a helyzet? — érvel az igazgató meggyőzően és megalapozottan. — Ma már 2—3 hét alatt felépül — házgyári technológiával — egy bérház. Aztán következik a szakipari munka, ami 2—3 hónap. Itt lehet és kell is időt nyerni! Ehhez a kulcs a műanyag, amiből komplett tartozékokat tudunk majd szállítani. Egy függönytartót például úgy gyártunk le, hogy a szakiparosnak csak fel kell csavaroznia. De megoldás lehet az is, hogy méterben szállítjuk a szükséges anyagot, ami t azután az előírásnak megfelelően darabolhatnak fel. Mi lesz a zsákban? Meghökkentő tervről beszél ezután ... — El fogunk oda jutni — mondja —, hogyha elkészül egy ház, mi leteszünk az építőipar asztalára egy teli zsákot, amiben megtalálható lesz minden, ami a belső szereléshez szükséges. Ehhez persze az is kell. hogy az építőipar igényelje tőlünk ezt a megoldási... Nincs az életnek olyan területe, ahol ma nélkülözni tudnánk a műanyagot. Itt van például a cipőipar. Az igazgató ezt is példával illusztrálja. — Amíg — a felszabadulás előtt — a fél ország mezítláb járt, el tudták látni bőrrel a cipőkészítőket. De ma, amikor a legeldugottabb tanyán is legalább három-négy pár cipő van személyenként, a bőripar képtelen ezt az igényt kielégíteni. De itt van a műanyag, ami kiválóan alkalmas a cipőiparnak, hiszen amellett, hogy tartós, termelékeny is. Egy automata — műanyag felhasználásával — óránként 50 pár cipőt is elkészít. Ebben az iparágban 3—4 éve kezdték intenziven alkalmazni a műanyagot, amihez tavaly kereken ezer tonna alapanyagot szállítottunk. A megnövekedett igényeknek a BVK minden tekintetben igyekszik eleget tenni ügy is, hogy elébe megy a fogyasztóknak, akik mindig szívesen fogadják a gyár képviselőit. T. F, Tavaly két százalékkal kevesebb üzemi baleset történt. mint 1973-ban. 7,3 százalékkal csökkent, a halálos balesetek — és 14 százalékkal a foglalkozási megbetegedések száma. Az átlagosnál is nagyobb mértékben csökkent az 1000 munkásra jutó balesetek száma az állami iparban, a mezőgazdaság állami szektorában és a termelőszövetkezetekben. A statisztikai adatok egyértelműen bizonyítják, hogy a munkásvédelem fejlesztéséről szóló legutóbbi kormány- határozatnak volt foganatja; a vállalatok, a munkahelyek vezetői a korábbinál többet, jobban törődnek a biztonságos munkavégzés feltételeinek megteremtésével. De a statisztika arról is beszél, hogy tavaly, 468 ember vesztette életét munka közben, s hogy a csonkulásos balesetek száma magasabb volt, mint 1973-ban. Nézzük, ugyancsak tényszerűen, az okokat: A halálos végű balesetek majdnem fele a szállítás, az anyag- mozgatás közben történt, s mert ez évek óta jellemző, okkal feltételezhető, hogy a szállítás, a rakodás, az anyag- mozgatás fegyelmén, szervezettségén úgyszólván semmit sem sikerült javítani. Az első számú baleseti okok közé tartozik a zsúfoltság, a műhelyek általános rendetlensége, ami megint csak összefügg a munka szervezetlenségével, a balesetek megelőzésének elmulasztásával. Növekedett a daruk és áz emelőgépek okozta balesetek száma, s változatlanul rosszak a munkakörülmények — legalábbis a baleseti statisztika szerint — az építőiparban, a szolgáltató vállalatoknál és egyes gépipari alágazatokban, ahol növekedett a halálos balesetek száma. A statisztika szűkszavú; nem értékel, nem minősít, csupán a tényeket közli: egy év alatt az ország gyáraiban, munkahelyein meghalt 468 ember... Miért? A baleseti jegyzőkönyvek szerint a szakértők felderítik az okokat, keresik a felelősöket, néha meg is találják, rendszerint a mar halott áldozat személyében. Ám a jegyzőkönyvek is többnyire csak az adott esetre koncentrálnak, pro és kontra »bizonyítékokat sorakoztatnak fel, s mégis: ha az ember végigolvassa ezeket a szomorú dokumentumokat, némi hiányérzete támad, s tovább keresi a választ, hogy miért kell évről évre több száz embernek meghalnia a munkahelyén? Mert szaporodnak a gépek? Aligha! A gépek biztonságos kezelésének szabályait meg lehet és meg kell tanulni. Erre való többek között az úgynevezett balesetvédelmi oktatás, ami a munkahelyeken — tisztelet a kivételnek — nem több, mint néhány unott hangon eldarált tőmondat, a munka- vállaló aláírása valami hivatalos papíron, s az ügyet ki lehet pipálni. A munkahelyek legfőbbjén a legelemibb biztonsági előírások közé tartozik bizonyos védőeszközök használata. S mégis: a munkások a megmondhatói, hogy sokan irtóznak ezektől az eszközöktől, mert védeni ugyan védik őket, de dolgozni bennük alig lehet; többnyire ormótlan, kényelmetlen, célszerűtlen holmikról »van szó, s jól tudják ezt a műhelyek vezetői is. Inkább csak akkor parancsolják a munkásokra ezeket a védőeszközöket, ha valamilyen vendég vagy ellenőr érkezik a munkahelyre. A szakszervezetekben emberek százai fáradoznak azon, hogy érvényt szerezzenek a különböző biztonsági előírásoknak. A gyárakban viszont ezrek és tízezrek dobják sutba ugyanezeket az előírásokat, s általában nagy bajnak kell ahhoz történnie, hogy legalább ideiglenesen megszilárduljon a munkavédelmi fegyelem. S talán még nagyobb bajnak kell bekövetkeznie ahhoz, hogy valóban felderítsék a baleset valamennyi valóságos okát, s a felelőst, vagy a felelősöket keményen megbüntessék. Még mindig vannak olyan műhelyek, amelyeket elemi biztonsági okokból be kellene zárni, ám a szakszervezet érvelését percék alatt leszerelik az ilyenkor szokásos két szóval: ..vállalati érdek”, vagy „termelési érdek”, vagy — ha szívósabb „okvetetlen- kedőkkel” állnak szemben — „népgazdasági érdek .. A variációk valamelyike rendszerint hatásos. Végtére is kevés munkavédelmi felügyelő veri az asztalt és követeli a veszélyes munkahely felszámolását a ..nép- gazdasági érdek” ellenére. Egyszóval: a baleseti helyzet javulása ellenére is úgy látszik, még mindig nehezen lehet érvényt szerezni az írott szabályoknak, a törvényeknek, az általános műszaki fejlődéssel együttjáró biztonságtechnikai követelményeknek. Egy elromlott termelőgép rendbehozására sokkal gyorsabban akad tmk-kapacitás mint. például egy elszívóberendezés megjavítására. Automata csodagépek dolgoznak a műhelyekben, de a mellettük dolgozó munkás scjkszor az elemi biztonsági szabályokkal sincs tisztában, mert nincs idő és türelem, hogv ezeket a szabályokat pontról pontra neki megmagyarázzák, vele megtanítsák. A Minisztertanács legutóbbi ülésén — mint ezt az idézett számok is bizonyítják — a baleseti helyzet részleges javulásáról kapott tájékoztatót. Ez a javulás azonban semmiféle elégedettségre nem adhat okot. Azok számára. akik nemcsak .a termelési eredményekért, de a műhelyek rendjéért, az emberek életéért, testi és lelki épségéért is felelnek, szomorú — s remélhetően nyomatékos — figyelmeztetés, hogy tavaly 468 ember halt meg a munkahelyén, baleset következtében. V. Cs. 3 közlekedés fejlesztéséről Az ország közlekedésének fejlesztéséről rendeztek kedden tanácskozást Esztergomban, a NIM továbbképző intézetében. Dr. Bajusz Rezső, a KPM közlekedéspolitikai főosztályának vezetője tájékoztatta a közlekedés-építőipari vállalatok vezetőit, képviselőit azokról az elképze- lésekről, amelyeket 1980-ig valósítanak meg. Az előadó hangsúlyozta, hogy az V. ötéves terv a közlekedéspolitikai koncepció gyakorlati megvalósításának befejező szakasza. 1968-ban kezdtek hozzá az új koncepció kialakításához, érvényesítéséhez, s azóta a gyakorlat igazolta az elképzelések helyességét. 1980-ig el akarják érni, hogy a magyar közlekedési rendszer teljes mértékben kielégítse az igényeket. Az ország közlekedésének gerince továbbra is a vasút marad. Dr. Bajusz Rezső ismertette. hogy az elképzelések szerint 1980-ig 160 kilométer hosszú vonalat villamosítanak. 1700 kilométernyi pályát korszerűsítenek. 0000 új vasúti teherkocsi. 3,,n új mozdony munkába állítása szerepel a programban. A vasútállomások korszerűsítésére a következő tervidőszakban 7.5 milliárd forintot szánnak. \ Munkásvédelem
