Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-11 / 109. szám
1975. május 11., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 A verseny tovább folytatódik r Újlakiéi* szénben és meddőben Három Miklós a föld alatt, a munkahelyen. Újlaki Miklós brigádvezető, Sinka Miklós segédvájár és Szabó Miklós vájár. * ____ f'__, A faragó Az iparág kiváló brigádja címmel és a kongresszusi dicsérő oklevéllel kitüntetett 12 tagú elővájó brigádot nehéz lenne egy munkanapon ösz- szehozni. Hiszen a brigád három csapatban, három műszakban dolgozik. így az Or- mosi Bányaüzem VII-es aknaijánál a 12 tagú brigádból csak hat bányásszal találkozhattunk a déli műszakvál- táikor. Viqh János aknavezető-fő- trtrnök elmondotta, hogy a tígarin nevét viselő 'több- rösen is szocialista cím- • ,és magas kitüntetések- ,elismert elővájó brigád nijóbbi 12 esztendőben in 15—16 ezer méter -zuságii vágatot hajtott ki .ben és meddőben, ami jegfelel egy nem is kis bá- j’a vágathosszának. A 12 táji brigád, Üjlaki Miklós, Go- |mán György, Rinyu And- is. Szabó Miklós, Harman pia, Szászfái István, Sinka liklós, Kalász Endre, Ma- isz József, Varga Imre, Ro- yecz István és Malcádi Sán- pr országra szóló eredmé- jyeket ért el a kongresszusi- ílszabadulási munkaverseny iső szakaszában. A magas [tüntetések birtokában most gy folytatják munkájukat, gy vesznek részt a szocia- sta munkaversenyben, hogy Idják: a magas kitüntelé- >k köteleznek. Jelenleg a 2- < körletben, mintegy 100— 10 méternyire a föld színéit 3000 milliméter átmérő- ,j, 420 méter hosszú irány- igatot készítenek, ami. egy agy teljesítményű tömegter- relő, önjáró frontfejtés fonts előkészítő szakasza, s anely később szállítóvágat- Ifnt működik. Eddig már 110 méter hosszúságot készítitek el a vágatból. A bri- gd kitűnő teljesítményeket ivújt. Az F—6—HK/3 típusú fiővájó-gép segítségével mű- Hakonként az egy emberre aő teljesítmény 106 cent.imé- tr előrejutás, amelynek következtében, a már említett sslvény-nagyságban, 12,3 torna széntermelés. A délelőttös és a délutános műszak három-három embere most csak az újságíró kedvéért találkoztak kint,_ a nspon. Újlaki Miklós és társai fáradtan, izzadtam csap- zett hajjal, szénportól szeplős aipcal. hunyorogva léptek ki a napfényre. — Igaz, kitűnő géppel dolgozunk — mondotta a brigádvezető —, ez a munka ízonban eléggé megviseli az Wnbert. A nehéz biztosító szerkezeteket, a TH-gyűrűket kézben kell a munkahelyre szállítani és helyére kell lenti. Nem véletlen, hogy az — Bőcsön, 1957-ben kertil- trm először kapcsolatba a magnetofonnal — kezdi a beszélgetést a Kazincbarcikán élő Dudás József tanulmányi felügyelő. — A tanév végén a gyerekekkel iskolai kiállítást rendeztünk, amelyre a járási tanácstól kölcsönkaptam egy ..Vörös Szikra” típusú készüléket. Ez az első kapcsolat később hobbivá, szenvedéllyé vált. Először csak szemiéltetőanvagokat — a fizika- és kémiaórákhoz —, meg a gyerekek hangját vettem fel. A bocsi általános iskolában, a miskolci Kossuth. majd a kazincbarcikai Ságvári Gimnáziumban — ezekbén az iskolákban tanítottam —. mintegy négyszáz diákom hangját örökítettem meg. Az első. saját magnetofont a 60-as évek elején vásároltam. Ez egv zöld színű Mambó típusú készülék volt. Ezzel együtt a magnószalagok száma is szaporodni kezdett. Rádióból, később tévéből, de személyes beszélgetések során is számos felelővájás a bányamunka legnehezebb része. A legnehezebb a szó fizikai és szakmai értelmében is. hiszen itt pontosan a megadott irányban, szintben kell haladni. Persze ezért a bányász-szakma legszebb ’ oldala is. Ilyenkor, mint például most is, amikor száraz szénben dolgozunk, szinte öröm a munka. Könnyebb fizikailag is, nagyobbak a teljesítményeink és valahogy örömet szerez az embernek az, hogy tudja; értékes. a népgazdaság számára hasznos anyagot termel. Persze, van amikor meddőben kell dolgozni. A meddő pedig nehéz, haszontalan- nem nő meg rajta a virág, de még a gomba sem, s ha meglátják, már káromkodnak az emberek ... De, ha el akarunk jutni a szénhez, keresztül kell verekednünk magunkat a meddőn ... Az országos sikereket felmutató Gagarin-brigád. Újlakiak jól megszervezik a munkát. Nem kapkodnak, de ugyanakkor minden időt kihasználnak. Alig van felesleges mozdulat, vagy holtjá- rat. Szeretik és értik a munkájukat. De nemcsak a bányát alakítják, formálják, ők, akik az első vonalban küzdenek; ők. akik úttörőkként új szénmezőket tárnak fel. új munkahelyeket alakítanak ki; ők, akik elsőnek teszik lábukat arra a helyre, amelyet. évezredek, vagy évmilliók óta senki és semmi sem vételt készítettem. Jelenleg 136 tekercs magnószalagom van. Az áttekinthetőség érdekében néhány éve katalógus szerint rendezem, csoportosítom a gyűjteményt. Az egyik csoportot az írók. költők, művészek, politikusok és tudósok hangfelvételei alkotják. Megörökítettem többek között Móricz Zsig- mond. Bartók Béla. Lukács György. Rajk László. Szent- györgyi Albert. Gábor Dénes és még sok más ismert személyiség hangiát. Külön csoportot képeznek a gyűjteményemben az események felvételei. így megvan néhány téli és nyári olimpia hanganyaga. Gagarin magyarországi látogatásának rádiós felvétele. Különösen büszke vagyok az általam megörökített barcikai eseméháborgat. Nemcsak a bányát alakítják, formálják, hanem egymást is. saját magukat is. A 37 éves brigádvezető. Újlaki Miklós, aki kőművesből lett vájár, elmondotta, hogy vállalásaiknak megfelelően a társadalmi életben, a közéletben is igyekeznek megállná a helyüket, és magánemberként is példamutató életet élni. Többüknek fontos társadalmi funkciója van. így például a brigádvezető tagja az üzemi pártbizottságnak és az alapszervezet vezetőségének, Matusz József lakóhelyén. Szuhakálón tanácstag, Szabó Miklós pedig munkásőr. Es a nehéz munka mellett tanulnak, képezik, továbbképezik magukat szakmailag és politikailag. Segítik azokat a társaikat, akik a munkaversenynek ebben a szakaszában végzik el az általános iskolát és a vájártanfolyam után szakmunkás- vizsgát tesznek. Nehéz munka, nagy teljesítmény, jó keresetek. Ez jellemzi a brigádot. A magas kitüntetések birtokában méltó módon akarnak szerepelni a kongresszusi- fel szabad ul ási munkaverseny második szakaszában is. Oravcc János ■■■■ranflaHMnnBwaaBouainB nyék hangfelvételeire, a PVC—II. avatására (Vályi Péter beszédével). Kádár János barcikai látogatására, a kórház, a gimnázium avatására. Ezek a szalagok érdekességükön kívül helytörténeti jelentőséggel is bírnak. A Kazincbarcikai városi Tanács kérésére az állandó helytörténeti kiállításon „Hangtörténetek Kazincbarcikáról” címmel szerepelt is gyűjteményemnek ez a része és így a kiállítás látogatói meghallgathatták a ma már muzeálisnak számító felvételeket. Most tavasszal, amikor a Mezőcsáti Gimnázium felvette Nógrádi Sándor nevét, az iskola vezetése Nógrádi Sán dór hangját megörökítő szalagot kérte tőlem kölcsön a névadó ünnepségre. Jól dolgoznak a rendészek (Tudósítónktól.) Egy 1960-ban kiadott kormányrendelet alapján a Nehézipari Minisztérium felügyelete alá tartozó vállalatoknál létrehozták az üzem- rendészeti szerveket. Még ezt megelőzően a BVK építése 1954-ben olyan szakaszhoz érkezett, amikor szükségessé vált. hogy a társadalmi tulajdon védelme, a munka- fegyelem és a válialati belső rend biztosítása érdekében felelős rendészeti — portai szolgálat* — működjön. Ez tekinthető a mai szervezet elődjeinek. Tizenöt éve tehát, hogy az üzemrendészeti szervek megvalósultak. Ebből az alkalomból tartottak megemlékezést a BVK-ban, ahol Sztan- csik Károly, a gyár szociális igazgatóhelyettese méltatta a végzett munkát és szólt a további feladatokról, kifejtve, hogy a társadalmi tulajdon védelmének szélesebb alapokra történő helyezése érdekében a BVK egyes munkahelyein is társadalmi üzemrendészeti aktívákat választottak. Az eltelt 15 év bizonyítja: az üzemrendészeti szervezet dolgozóinak lelkiismeretes munkája nagyban hozzájárult, hogy a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett és felfedett cselekmények száma — valamint a kárérték is fokozatosan csökkent. Mindvégig eredményes tevékenység jellemezte mind az üzemrendészeti dolgozók, mind a társadalmi aktívák munkáját, amiért a vállalat vezetőjének elismerését és köszönetét tolmácsolta. Ez alkalommal a társadalmi tulajdon védelmében kifejtett tevékenységükért Halász Mihály, Kozák Miklósné és Nemes Ferenc vállalati „Kiváló Dolgozó” kitüntetésben részesült, tízen igazgatói dicséretet, kilencen pedig pénzjutalmat kaptak. Lengyel Istvánt, az üzemrendészeti osztály vezetőjét a NIM a Haza Szolgálatáért Érdemérem arany fokozatával tüntette ki. Széplaki Kálmán Sok néprajzi felvételem van, egy bocsi lagzi teljes néprajzi anyaga, valamint idős nénik, bácsik éneke. Egyik féltve őrzött szalagom a Magyar Rádió első főmérnökével, Tomcsányi Istvánnal Berzéken készített riportom. Nagyon szép hobbi a mag- nőzás, csak költséges. Igaz. amióta 4 sávos ZK—140-es magnetofonom van. a szalagokat gazdaságosabban tudom kihasználni. Sajnos, az időm. amit erre a szórakozásra tudok szentelni, kevés. Jobbára csak az ünnepnapokon, szombat délutánokon jut rá idő. Számomra a magnózás elsősorban szórakozás, hasznos időtöltés. De azon túl — mint pedagógusnak — legtöbb felvétel nagyszerű — leginkább érzelmi hatást kiváltó — szemléltetőeszköz is az oktatáshoz és a neveléshez. Hajdú Imre Sohasem láttam még ilyen szép fogast! Pedig egyszerű: a faragott fán a rönkök és a tölgylevelek az erdőt idézik, belopják ’ide az aszalói kultúrház kis szobájába, ahol a helyi képzőművészeti szakkör munkáinak kiállítását nézegetem. A natúr-fából szarvastehénlábak állnak ki, fekete körmük a fogas akasztója. A szép munka Wagner Gábort dicséri. — Már kiskoromban, diákkoromban, árvagyerekként abból éltem, hogy faragtam. Így iskoláztattam magam ... Édesapám főerdész volt, ügyes ember, például pipákat faragott magának. Egész gyerekfejjel kezdtem farigcsálni, aztán akik vadászni jártak észrevették, s vettek tőlem egyet s mást. Mindenfélét faragtam — emlékezik a 60 éves nyugdíjas tanár. — A fával összefügg az életem, fél évszázada vadászom például, 9 éves koromtól. — Amikor édesapám meghalt, 16 éves voltam. Egerben úgy végeztem iskoláimat, hogy faragásból tartottam fönn magam. Domborműveket másoltam, régi faragásokat pótoltam és így tovább. A kézügyesség mellé az erdő, a természet és a műkincsekkel zsúfolt Eger adta az indítást. — Leginkább saját kedvemre szeretek faragni. Leszámítva árvaságom elejét és az utóbbi hónapokat, rendeléstől függetlenül, hobbiból faragtam. Akkor a tanuláshoz. most a házamhoz kell a pénz. Tanító lettem, aztán jóval később, 1963-ban tanár, ám a faragást sohasem hagytam abba. Persze, amióta Tiszakesziben, a Tiszamen- ti Tsz irodáinak szomszédságában szerényen, szinte észrevétlenül húzódnak meg a Minőségi Cipőgyár tiszakeszi egységének épületei. Ipart, üzemet telepítettek a községbe, amely a helyben és a környező falvakban élő lányoknak, asszonyoknak biztosít munkalehetőséget. Ács Antal, üzemegység-vezető számoltat sorol: — Az 1974. december 31-i adatuk szerint 528 dolgozónk van, ebből 475 lány és asszony. Mezőcsátról 140, Tiszatarján- ból és Ároktőről 60—60 munkás jár. A többiek idevalósiak Tiszakeszibe. Hetven cigány is dolgozik az egységünkben. Egy részük írástudatlan, de szépen és eredményesen kiveszik részüket a termelőmunkából. Gondok is vannak. Gondok, amelyeket elsősorban sok-sok türelemmel, megértéssel és jó pedagógiai érzékkel tud az egység vezetősége leküzdeni. — Az itt dolgozó lányok, asszonyok az iskolapadból, otthonról, a főzőkanál mellől, vagy pedig a mezőgazdaságból kerültek hozzánk ... Nem könnyű ipari munkássá átképezni az embereket. Elsőként meg kellett és kell taníttatni velük az egy helyben ülést, a zárt műhelycsarnokokat, a közösségi munkát, a szalagok gyorsaságának követését, a gépek kezelését. Állítható székeket vásároltunk. megtanítjuk őket lazán ülni. könnyedén dolgozni — mondja az üzemegv- ség-vezető. Az üzemcsarnokokat iárva meglepően sok fiatallal találkoztunk. Az egység dolgozóinak több mint fele 30 éven aluli fiatal. Ennek nagyon örülünk. Minden „egd- séget, támogatást megkapnak fejlődésükhöz. munKá- jukhoz, tanulásukhoz. Eredményesen működik az üzemegység KlSZ-szervsze- te. Legutóbb 25-en végeslék el a szakmásító tanfolyamot, a KISZ-fiatalok ötezer forint nyugdíjas vagyok, több időm jut. rá. Mi ebben az öröm? Az alkotás. Én elgondolom és örülök, hagy úgy sikerül, ahogy akartam. A fa beszél, ugyanúgy, ahogyan egy nyom is beszél az erdőn. Mostanában már érzem a szívem. Pedig nyolc évig bajnok voltam birkózásban. Mégis most átállok a diófáról az égerfára. A vadcseresznyét is szeretem és van két szilva- farönköm is. A közepe olyan, mint a vér. — Stílus?... Sokat tanultam Egerben a templomok faragványaitól, de az évek alatt sok könyvet is gyűjtöttem. Legalább 150 művészeti könyvem van. Jártam a tárlatokat is. Engem minden érdekel, ami szép. 21 éve vagyok Aszalón. Egyetlen tanító, aki több mint 20 éve él a faluban. Olyan is csak egy van, aki 10 évnél többet tanított'itt. 3 éve szakkört is vezetek a művelődési házban. 9 tanítványomból hét fiatal, sajnos senki sem farag közülük. Van, aki fest, van aki szalmából csinál képeket, más rezet domborít, intarziákat készít. A lényeg, hogy alkot és szereti, velem együtt a szépet. — Mit szeretnék még? Bútort akarok készíteni. Mindent magam csinálok majd. az asztalosmunkát és kárpitozást is, természetesen faragott lesz, figurális. A heverő, a sarokszekrény, az asztal, a székek, minden. Megcsinálom. Jöjjön el még hozzám, akkor majd meglátja... Nyitray Péter pénzjutalmat kaptak, most az udvaron kosár- és kézilabda- pályát építenek. Több mint 11 ezer forintért sportfelszereléseket vásároltak. Szervezik a tanfolyamot a rrieó- soknak, s azok a .20 év fölötti fiatalok, akik már legalább két éve az üzemegységben dolgoznak, ebben az évben a szakmásító-tanfolvam elvégzése után szakmunkás-bizonyítványt kapnak. — Megbecsüljük az idősebb dolgozóinkat is. hiszen rájuk is nagy szükség van. Szerződésünk van a Volánnal, saját autóbuszjáratot kaptunk, a busz végállomását áthelyezik az egységűnk kapuja elé. A járda már elkészült, de felépítjük a fedett várócsarnokot is. Korszerű öltözőt, fürdőt, orvosi rendelőt alakítottunk ki. amelyek legalább 1000 dolgozó igényeit elégítik ki. — Mit és mennyit termelt az üzemegység 1974-ben? — Mi csak cipőfelsőrészeket készítünk kooperációban a három budapesti gyáregységnek. valamint munkaigényes kéziműveletekbe is besegítünk. Az elmúlt évb'-n csaknem egymillió pár felsőrészt készítettünk. A jövőben nagyobb beruházásokra kerül sor. de már most mes- van annak a reális lehetősége. hogy termelésünket 00 százalékkal növeljük. Ebben az évben másfél millió pór cipőfelsőrészt készítőn-:, amelyek nagy része szov°t exportra kerül. Változatlan létszámmal dinamikusan tei- lődik a termelés. A? első negyedévben 330 ezer pár felsőrészt készítettünk és 'Tfl ezer Pár egyéb risec'ő munkát végeztünk, ugyanekkor a szigetvári gvar- ségnek 50 ezer oár fclsőr^«» kézimunkájával is besegítettünk. Ezzel egvidőben a ''é- rek is növekedtek, s -ende - tűk a normát is. mindenki megelégedésére — monda;* a befejezésül Acs Antal üzemegység-vezető. Felföldi György fa &siószala£fok Cipőgyár Tiszakesziben
