Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-09 / 107. szám
1975. május 9., péntek ESZAK-MAGYARORSZAG 3 M# űgság a ? Jó intis mm a tavaszi munkák Taktaharkány már a szomszédban segít — Szükség van a mesterséges esőre — Megkezdődött a lucerna betakarítása ft sátoraljaújhelyi ELZETT-gyár r Eíeei üzem Az elmúlt napok időjárása megyeszerte kedvező volt, nem hátráltatta a mezőgazdasági munkákat. Azokban a gazdaságokban, ahol jól szervezték a munkákat, kihasználták a rendelkezésre álló gépeket, sikerült behozni a lemaradást. Egyes talajokon most már az okoz némi gondot, hogy a friss vetések keléséhez, fejlődéséhez csapadékra lenne szükség. Ahol még nem végeztek a tavasziak vetésével, most már valóban nem halogathatják tovább ezt a munkát. Sürgős feladat a vegyszeres gyomirtás befejezése is. Megyénk több termelőszövetkezetében hozzákezdtek az elmúlt napokban a soron következő legfontosabb májusi munkához, a szálas takarmányok betakarításához. Többfelé találkoztunk morc hét elején lucernát kaszáló gépekkel. A taktaharlkányi Petőfi Tsz-ben e hét közepére a 730 hektárnyi területen már a kukorica vetését is befejezték. A Kiváló Szövetkezet címet már másodszor elnyert gazdaságban nincs már egy talpalatnyi vetetlen terület sem. A cukorrépa, sőt a napraforgó is már szépen sorol. Gyönyörű répájuknak már négy sziklevele van. A tsz vetőgépei szerdától a szomszédos gazdaságokban segítenek, hogy ott is mielőbb földbe kerüljön a kukorica. A tavaszi munkákban is élen járó tsz-tagok e hét végén már megérdemelt jutalomkiránduláson vehetnek részt. Két csoportban 40— 46-an a Duna-kanyarban tesznek kirándulást. A szentistváni VII. Párt- kongresszus Tsz-ben, amely ugyancsak másodszor nyerte el a Kiváló Szövetkezet címet, szintén „egyenesben” vannak az esedékes tavaszi munkákkal. A kukorica utolját vetik. Negyven hektárnyi területen sajnos, újból kellett vetniük a cukorrépát, mert a nagyon kedvezőtlen időjárási tényezők és a rossz talajviszonyok miatt az első vetés nem sikerült. Ebben a gazdaságban — az utóbbi napok száraz időjárása mifitt — már most igyekeznek kihasználni minden öntözőkapacitást. Elsősorban a cukorrépavetés kap mesterséges esőt, de hamaro- j san megkezdik az egyszer j már kaszált lucernatáblák! öntözését is. A VII. Pártkongresszus Tsz-ben ugyanis a gépsorok már április végén megkezdték a szép lucernatáblák kaszálását. A gazdaság lucer- nalisztüzeme dolgozza fel értékes takarmánnyá a több száz hektáron termelt pillangósokat. Az elmúlt évben a kis üzem a jó munkaszervezés eredményeként, s az ott dolgozó két brigád tagjainak hozzáértésével, szorgalmával 144 vagon lucernalisztet gyártott. Mintegy 6,5 milliós beruházással elkészült a tsz második, sokkal nagyobb forrólevegős szárítóüzeme is. Sajnos, ennek beüzemelése a trafócsere késése miatt még nem indulhatott be. Az encsi Zója Tsz-ben, a gönci Kossuth Tsz-ben és a íclsővadászi Rákóczi Tsz-ben is sikerült az utóbbi napokban behozni a szeszélyes áprilisi időjárás okozta lemaradást. E hét végén ezekben a gazdaságokban is végeznek a kukorica vetésével, a vegyszerezésekkel, s hozzákezdenek a lucerna betakarításához. Göncön a vizsolyi Lenin Tsz segíti gépeivel a kukorica vetéséi. p. s. Az ELZETT Fémlemezipari Müvek Sátoraljaújhelyi Gyárának dolgozói kiváló eredményeket értek cl a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny első szakaszában. Most, a verseny második szakaszában újabb vállalásokat tettek, s a már 1600 dolgozót számláló kollektíva megismételni készül az elmúlt esztendő munkasikereit. Országosan első helyen végeztek az ELZETT Művek I' gyárai közül, elnyerték a Szocialista Munka Gyára és a Kiváló Gyár címet. Két szocialista brigádjuk, a vasszereidé Rákóczi és a zár- szerelde Egyetértés brigádja a Vállalni Legjobb Brigádja címét is elnyerte. A munkaverseny legjobbjai es a törzsgárda tagjai összesen csaknem 600 ezer forint pénzjutalomban részesültek, s 55-en kapták meg a gyárban a Kiváló Dolgozó kitüntetést. Az elmúlt évi munkalendület, a körültekintő műszaki intézkedések tették lehetővé, hogy ez az évről évre fejlődő, korszerűsödő sátoraljaújhelyi gyár egy év alatt termelési értékét 226- ról 265 millió forintra növelje. A termelékenység növekedését elsősorban a munkaintenzitásnak köszönhetik. Egy év alatt 17,1 százalékkal nőtt az egy dolgozóra jutó termelési érték. Az exportot is 36 százalékkal sikerült növelni az elmúlt esztendőben. A tervezett 50 millió forint helyett 63,9 millió forint nyereséget sikerült elérniük.Az idei célkitűzések még nagyobbak: a kongresszusi és felszabadulási verseny második szakaszában 325 millió forintra szeretnék növelni az éves termelési értéket. Az ahitnmiiimöntcs még ma is nagy figyelmei követelő fizikai munka, de a műszakiak mindent elkövetnek, hogy a horganyöntéshez hasonlóan ezt is gépesítsék. (Fotó: Sz. Gy.) Fedőnevük: Kahala I jimramovi partizán Cseh származású vasutas család gyermekeként született Tokaji András Miskolcon, 1913-ban. őszülő hajú. halk szavú nyugdíjas, ma is a városban él. Tekintete friss, fiatalos, mondatai nyugodtak, határozottak. Tárgyilagosan beszél megpróbáltatással teli életéről, pedig a múlt egy pillanatra sem tágít emlékeitől. Tokaji András volt fegyver- mester, társaival együtt egy egész várost mentett meg a pusztulástól. — Csehszlovákiában történt, a II. világháború alatt. A 16-os kiképző tábor utolsó alakulatának tagjaként kerültem kapcsolatba Tóth Istvánnal, aki akkor már szoros összeköttetésben állt a szlovák partizánokkal. — kezdi az emlékezést, ügyelve a történetek szigorú egymásutániságára. — Előbb segítséget leér. tek tőlünk a partizánok, lőszert, fegyvereket. Később, amikor kibontakozott a fas'zmus elleni szlovák nemzetiségi ellenállás, már tevékenyen részt vállaltunk a partizánmozgalomban. A Kabala fedőnév alatt működő alakulat, amelyben szovjet, csehszlovák, s néhány magyar partizán harcolt a németek ellen, megvédte a városkát, Jimramovot a fasiszták támadásától. A partizáncsoport vezetője is ott halt hősi halált a városka hidjánál, ahol nyolc út torkolatánál álltak őrt a védők a városka lakóiért. A partizánvezér sírján mindig friss a virág. Az emberek emlékeznek a hősi tettekre, s a fiatalok apáiktól hallották a történelemmé nőtt eseményeket. Azt, ahogyan visszafordulásra késztették a partizánok a támadó németeket — a városka határában felfordult, égő gépkocsironcsok mögül gép- puskatüzet zúdítottak a betolakodókra, olyan benyomást keltve, mintha nehéz fegyverzettel ellátott katonai egység rendezkedett volna be védelemre —, s azt, hogyan verték vissza a meg-meg- újuló német átvonulási kísérletet Prága felé. — Négyen élünk még Magyarországon a Kabala partizáncsoportbeliek közül. A borsodi Tóth Istvánon kívül Fazekas József Hódmezővásárhelyen és Csömör Ferenc Ligeten. — sorolja Tokaji András. — összetartunk ma is, barátságban, szövetségben. Az 1945. áprilisi eseményele óta már többször jártunk Jimra- movban, ahol mai napig az emberek megbecsülése, szeretete övez. Hívnak, várnak bennünket, barátokként, fogadnak. Testvérként megyünk mi is hozzájuk; ma sem tudjuk elfelejteni jóságukat. Ott él még Csermák bácsi is, aki annak idején engem civil ruhába öltöztetett, úgy bújtatott. De a jimramovi fiatalok is tisztelettel fogadnak. Legutóbbi ottjártunkkor a gimnázium évzáró ünnepségén érkezésünket tisztelet- teljes csend fogadta, majd a megafonon meghatott köszöntő szavakkal üdvözöltek a gyerekek. Ez is felejthetetlen számunkra, mint ahogyan a harminc évvel ezelőtt történtek élnek bennünk. ■ Tokaji András ma sem tölti tétlenségben napjait. Szabad idejében, a ház körüli munkán kívül segít régi kollégáinak, — irodagépműszerész a szakmája, vezető beosztásban dolgozott —. és gyakran összejönnek a régi barátokkal is. Mert ebben a korban — mint mondja —, a mozgás az ember éltető ereje. Sok öröme telik gyermekeiben. Lánva Moszkvában tanul, fia érettségiző. Nagy élettapasztalatát,, hitét, az emberekben, hitét a békében nekik adta át. Nekik is ... Mikes Márta Illés! tarlóit a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Minisztertanács csütörtökön ülést tartott. Lázár György, a Minisztertanács elnökhelyettese beszámolt a KGST Végrehajtó Bizottságánál* április 22—24. között Moszkvában tartott 71. üléséről. A kormány a beszámolót jóváhagyólag tudomásul vette. Megbízta a nemzetközi gazdasági kapcsolatok bizottságát, hogy az ülésen elfogadott ajánlásokból eredő hazai feladatok végrehajtására a szükséges intézkedéseket tegye meg. A kormány megtárgyalta és jóváhagyólag tudomásul vette Ahti Karjalainennek. a Finn Köztársaság külügyminisztere áprilisban hazánkban lett hivatalos látogatásáról szóló jelentést. Megelégedéssel állapította meg, hogy a tárgyalások tovább erősítették a két ország és nép hagyományos barátságát., együttműködését. A külügyminiszter jelentést. tett K. B. Andersennek, a Dán Királyság külügyminiszterének április 27—30. között hazánkban tett hivatalos látogatásáról. A szívélyes, nyílt légkörű tárgyalások hozzájárultak a kölcsönös megértés elmélyítéséhez, a nemzetközi kérdésekben elfoglalt álláspontok jobb megismeréséhez. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács megtárgyalta és jóváhagyólag tudó- mákul vette a külügyminiszter jelentését az Egyiptomi Arab Köztársaságban május 1—4. között tett hivatalos látogatásáról. Megelégedéssel állapította meg, hogy a két ország kapcsolatai eredménve- *sen fejlődnek és a megtárgyalt nemzetközi kérdések többségében álláspontunk azonos, vagy közel áll egymáshoz. Az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke jelentést tett a fogyasztói árak 1974. évi alakulásáról és az idei ár- intézkedések eddigi tapasztalatairól. A fagyasztói árszínvonal az elmúlt, esztendő során 1.9 százalékkal emelkedett. Ily módon nemcsak a tüzelőanyagárak emelkedését már figyelembe vevő 2,5 százalékos előirányzatot nem érte el, de alatta maradt az eredetileg tervezett 2 százalékos szintnek is. A kormány a jelentést jóváhagyólag tudomásul vette. A Minisztertanács tudomásul vette a Magyar Nemzeti Bank elnökének az 1975. évi hiteltevékenységről szóló jelentését és elfogadta azokat a beruházási és forgóeszköz-hitelezési intézkedéseket, amelyek a hitelpolitikai irányelvek végrehajtását biztosítják. Ennek alapján a Nemzeti Bank szigorúan szelektív hitelpolitikával a folyamatban levő beruházások gyorsabb befejezésére, a népgazdaság szempontjából fontos újabbak megkezdésére. a többletkészletek hasznosítására, a minden piacon értékesíthető termelés fokozására, a pénzforrások c célokra való mozgósítására kíván ösztönözni. A kormány megtárgyalta a Szakszervezetek Országos Tanácsa elnökségének tájékoztatóját az 1974. évi munkavédelmi helyzetről. A/, előterjesztés megállapította, hogy az elmúlt évben a munkáltatók az eddigieknél is nagyobb gondot fordítottak a dolgozók megfelelő munka- körülményeinek biztosítására. Ennek eredményeként jelentősen csökkent az üzemi balesetek és még számottevőbben a halálos kimenetelű szerencsétlenségek száma. A Minisztertanács felhívta az országos hatáskörű szerveket, hogy a szak- szervezetekkel együttműködve tegyenek további hathatós intézkedéseket a munkavédelmi rendelkezések következetesebb végrehajtására. A Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke beszámolt a vállalati, szövetkezeti és intézményi üdültetés helyzetének vizsgálatáról. A férőhelyek száma 1962 óta 80 százalékkal növekedett. A kormány a jelentést tudomásul vette, s felhívta a figyelmet, hogy fokozott, figyelemben keli részesíteni a nagycsaládosokat és fizikai dolgozókat. A Minisztertanács ezután egyéb ügyeket tárgyalt. Mndti az embereken múlik Hét évvel ezelőtt, 1968-ban alakult meg Mezőkövesden a tanács költségvetési üzeme. Az induláskor alig több mint félszáz dolgozót foglalkoztató tanácsi szektor igen mostoha körülmények között látta el feladatát. A dolgozók dicséretére legyen mondva, hogy mindezek ellenére, alapjában véve eleget lettek a velük szemben támasztott követelményeknek. 1969-ben, vagyis az indulást követő esztendőben az üzem állóeszköz-értéke meghaladta a két és félmillió forintot, míg az egy dolgozóra jutó termelési érték hetvenegynéhány ezer forint volt. Szembetűnő, hogy mégis öt és fél millió forint értékű munkát végeztek. Ahogy múltak az évek úgy javult a költségvetési üzem tevékenységé. Bővült a géppark, gyarapodott a dolgozók szakmai ismerete, erősödött a munkafegyelem, s a vezetők is egyre inkább a jó gazda gondosságával szervezték, irányították a munkát. Mindezek eredményeképpen az utóbbi öt év alatt az állóeszköz értéke megduplázódott, az egv dolgozóra jutó termelési érték pedig az 1969. évi 77 ezer forintról 114 ezerre emelkedett. Nőtt az üzem létszáma is: tavaly már 113-an dolgoztak a költségvetési üzemben. Az utóbbi években bekövetkezett pozitív változások természetesen hatással voltak a dolgozók életkörülményeire is. Az átlagos bér- színvonal kereken 5000 forinttal növekedett, ami azt jelenti, hogy az egy dolgozóra jutó éves átlagos kereset 27 ezer forint fölött van. Nem beszélve arról, hogy a múlt évi munkájuk alapján az üzem dolgozóit átlagosan 20 napnak megfelelő nyereségrészesedés illette meg. Még mindig van azonban olyan terület, ahol tovább kell lépni. Ilyen például a szociális ellátottság. Igaz. van mosdó és zuhanyozó az üzemben, megszervezték az étkeztetést is. Mégis további hathatós intézkedésekre van szükség, hogy a város többi üzemeihez hasonló szociális ellátásban legyen részük az itt dolgozóknak. Amikor az üzem termelési 'redmenyeiről esik szó. mindenekelőtt a dolgozók jó munkáját kell látni benne, hiszen az embereken múlik minden. L. L.
