Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-08 / 106. szám

1975. május 8., csütörtök ESZAK-MftGYftffORSZAG 3 Kavicsbáifászoi Rangos mesterség tüdója, s immár negyedszázada mű­velője Gyükér Ferenc. Gép­lakatos. Nagytekintélyű ynun- kás, egy 34 tagú brigád ve­zetője a nyéki kavicsbányá­ban. ahol a bonyolult gé­pektől kezdve, a legegysze­rűbb masináig mindenhez értenék, s ha kell, még a legmélyebb álmot is ketté­szakítják, ha az üzem érde­ke úgy kívánja. Mint leg­utóbb is ... Éjszakai „operáció” — Az egyik éjszaka arra riadtam, hogy istenesen ve­rde az ajtót: — Gyere gyorsan! „Bedög­lött” a négyes szalag hajtó­műve. Állunk... A szalagé, amely a kibá­nyászott kavicsot továbbítja, „kupacba” rakja a depón, s ahol — mint a hírvivő kö­zölte — áll a munka, mert a hajtómű felmondta a szol­gálatot. A helyszínen az első per­cek tanácstalanságánál talán a csönd volt nagyobb. Egy­valamiben Gyükér Ferenc és mindenki, aki körülállta a sérült hajtóművet, megegye­zett: „ki kell cserélni!” Ezt megállapítani azonban köny- nyebb volt, mint meg is ol­dani. — Tartalék hajtómű egy szál se — idézi azt, az éj­szakát a bányabeli zsargon nyelvén. — Megoldást vi­szont találni kellett. Végülis azt csináltuk, hogy megbont­va egy kicsit a kavicsterme­lés technológiáját a hatos szalagról tettük át a hajtó­művet a négyesre anélkül, hogy a termelésben különö­sebb fennakadás történt vol­na. A hatoson ugyanis olyan termék „futott’,’ aminek üte­mét ha egy kis jdőre lassí­tottak is, nem érintette ér­zékenyen az üzemet. Ezt a munkát két óra alatt elvégezték. Hihetetlenül nagy időnyereségre tettek szert ezzel, hiszen ha a sérült haj­tómű javításába kezdenek, több műszakot kellett volna erre szánniuk. Így a hajtó­művet is nyugodt körülmé­nyek között javíthatták, amellett á termeléssel sem kellett leállniuk ennél a sza­lagnál. Szűkös lehetőségek A termelés kedvező ala­kulása, illetve alakítása mindannyiunk szívügye. Jól •tudják, hogy rajtuk sok múlik. Pedig nincsenek ked­vező helyzetben. Mindenek­előtt az anyagellátási gondok szorítják őket. Az ellátás hi­hetetlenül vontatott és aka­dozó. — Többféle alkatrészt (tá­nyérkerekei, nyelestengelyt stb) még 1972-ben megren­deltünk — mondja a brigád­vezető és az osztályozó mű­vezetője Papp József is. A hajtóműgyár 1975-i;e igazolta vissza ezt. De még mindig semmi. Csak várunk és re­mélünk. — S közben úgy segítünk magunkon, ahogy tudunk — egészíti ki mindezt a brigád- vezető. Amit lehet megcsi­náljuk itt helyben, de a le­hetőségeink igencsak szűkö­sek ... Bizonyos értelemben meg­nyirbált önállósággal dolgoz­nak. Az anyagellátást, vagy akár egy motor javítását is a fővárosban levő központ­ban intézik. Emiatt jócskán megnő az átfutási idő, sok a várakozás, s ezalatt itt, Nyéken főhet a feje minden­kinek. mert a gond az gond, még akkor is, ha a felelős­séget az ügyintézésben át­vállalta Pest. Sók mindent, amit itt helyben, gyorsan, más üzemekkel való koope­rációban el lehetne intézni, ezt a jogot csak akkor kap­ják meg, ha „ott fenn” sem boldogulnak. Későn ütött pecsét Ahhoz azonban, hogy ide- lenn boldogulni tudjanak, engedélyre van szükségük a központtól. Volt rá példa: megrendeltek valamilyen al­katrészt. Aztán vártak türel­mesen. Nem napokat, ha­nem heteket. .. Aztán jött az értesítés: vásároljátok meg. A kérdés csupán az: erre a papírra miért kellett ennyi idő után ráütni a pecsétet. Ez a fajta döcögés. akár­hogy vesszük is, kihat az ! emberek hangulatára, közár- : zetére. s a teljesítményekre. A teljesítményekre, amelyek i után az anyagi elismerés, i ahogy a bányában megfogni- > mázzák, nem eléggé ösztön- j ző. A Gyükér Ferenc vezet- , te brigád tagjai is joggal teszik szóvá: jobban szeret-j nék, ha anyagilag is érde­keltek lennének a termelés- ■ ben. Órabérben dolgoznak ' ugyanis. S ha adódik egy j üzemzavar, elhúzhatnák a javításra fordítandó időt. ha olyanok lennének. De ők lel­kiismereti kérdést csinálnak abból, hogy mielőbb újra üzemképes legyen a motor, a szalag és minden gép vagy berendezés, amely „lerob­ban”. .. Nem panaszként Minderről beszélnek a bá­nyában. ennél az osztálvözo- nál is, ahol kemény mun­kában edzett, talpig embe­rek dolgoznak, ha kell éjt nappá téve. Éppen ezért nem ártana, ha egyfajta közvéleménykutatás alapján megvitatnák velük az ilyen jellegű problémákat Is, mert hiszen az anyagi ösztönzés érvényesítése elsőrendű igény és kötelesség is. Mindezt nem a dühösen pa­naszkodó, a minden miatt elégedetlenkedő emberek hangján tették szóvá, hanem azért, hogy megszűnjön ez anyaghiány és a depók telí­tettsége. hogy minél, zökke­nőmén tesebb legyen a mun­ka, s ez a bérezésben is ki­fejezésre jusson. Természe­tesen akkor és úgy. hogy az megalapozott és jogos igény legyen. Mert szót érteni csak így lehet... T. F. R Megyédről ír a Magyar Mezőgazdaság A Magyar Mezőgazdaság című mezőgazdasági hetilap | legújabb száma Időszerű fel- . adatok címmel közli Fejes Lászlónak, a Borsod-Abaúj- j Zemplén megyei Tanács el- ; nökhelyettesének a megye mezőgazdaságának eredmé­nyeit, a tavaszi helyzetet, a legfontosabb tennivalókat összegező írását. A cikk egyebek között rámutat, hogy mennyire jelentős megyénk növénytermesztése, állat- és állati termék termelése, áru­termelése. Az ország összes kenyérgabona-termésének 5.5 százalékát, a vágómarha értékesítésének 13, a tej érté­kesítésének pedig 10 száza­lékát megyénk mezőgazdasá­ga szolgáltatja. A megye mezőgazdasági vezetőinek, szakembereinek figyelmébe ajánlott írás vé­gezetül hangsúlyozza: a ko­rábbi éveknek a gazdálko­dási, az üzemi stapilitásl megalapozó eredményei alap­ján a gondok ellenére is várható, hogy megyénk me­zőgazdasági üzemei sikere- | sen fejezik be a IV. ötéves terv utolsó gazdasági évét. lanicstozás A szakszervezeti bizottság j tagjai tanácskoznak holnap a ' Tiszai Vegyikombinátban. Elsőként meghallgatják a ne­héz fizikai munka csökken- j lésére tett vállalati intézke- j déseket, majd megvitatják a | további feladatokat. A tanácskozás ezt követő része a közeljövőben sorra kerülő küldöttértekezlet je­gyében zajlik. Tájékoztató hangzik el a szakszervezeti választások tapasztalatairól, s a küldöttértekezlet előké­szítésének helyzetéről. Ez­után megvitatják a küldött- értekezlet beszámoló terve­zetét, és javaslatot tesznek az ott dolgozó munkabizott­ságok összeállítására. t MESM üitiiHiíiira Tegnap délelőtt kilenc óra­kor kezdődött Miskolcon a Fogyasztási Szövetkezetek Borsod - A oaúj-Zemplén me­gyei Szövetségének KV1I. küldöttközgyűlése. Részt vett a közgyűlésen dr. Pál Jó­zsef, a SZÖVOSZ elnökségé­nek tagja, Sziics István, az AGROKONZUM igazgatója. Kiss Béla, az SZMT titkára is. A M.ESZÜV elnökségének jelentését Csege Géza, a MÉSZÖV elnöke terjeszt ette elő. Ezután dr Kádár László, a MÉSZÖV felügyelő bizott­ságának elnöke a szövetség tavalyi mérlegét, illetve az 1975-ös költségvetést terjesz­tette a küldöttközgyűlés elé. Ezt követően az áfész-, ta­karékszövetkezeti és lakás­szövetkezeti szekciók láttak munkához. A gazdasági beszámoló ké­pet adott árról a sokirányú tevékenységről, amit me­gyénk szövetkezetei az el­múlt évben végeztek. Az áfész-ek 1974. évi kis keres­kedelmi forgalma 4 milliárd 111 millió forint volt és eb­ből a bolti kiskereskedelem jóval több, mint 3 milliard forinttal részesedett. Tovább bővült a szövetkezeti kiske­reskedelmi hálózat, korsze­rűsödtek a boltok, üzletek. A 'bolti forgalomnövekedés csaknem 15 százalékkal múl­ja felül a korábbi évek ered­ményeit. Számottevően ja­vult a tej és tejtermék kíná­lata. A legdinamikusabb fejlő­dés a vegyesiparcikk keres­kedelemben következett be. A bocsi, a miskolci és a mezőkövesdi áf ész-boltok még a megyei állagot is ma­gasan ' felülmúlták a vegyes- iparcikkek eladásában. Ebben a .szakmában a közületi for­galom tavaly 41.1 százalék­kal nőtt. A tartós fogyasztási cikkek eladásában a szövet­kezetek lemaradtak az ál­lami kereskedelem mögött. Ennek egyik oka, hogy a hitellevélre történő vásárlá­sok száma csökkent. I A tavalyi év elején indi- ! tolt tüzelőakció igen ered­ményesnek mutatkozott, de nem okozott gondot, a tüze­lőanyaggal való ellátás ké­sőbb sem. i A felvásárlás is jól alakult az elmúlt évben. Tavaly több, mint 40 ezer négyzet- méterrel nőtt a fólia alatti zöldség-primörlermelés, ugyanakkor a szabad földi kertészei területe is nagyobb lett. A rossz időjárás okoz­ta, hogy az elmúlt esztendő­ben kevesebb szőlőt és gyü­mölcsöt vásároltak fel. Ked­vezően alakult a szövetkeze­tek ipari tevékenysége, amit jól bizonyít, a 1(1,7 százaié-! kas árbevétel-emelkedés. ■ j A beszámolóban szerepelt, hogy az 1974-es évre esett a kereskedelmi dolgozók mun­kaidejének csökkentése is, ami a borsodi szövetkezetek- . ben 6000 embert érintett. | A szekciók elnökei délután adlak számot az egyes vá­lasztmányok munkájáról. A plenáris ülés újjáválasztotta a MESZÜV felügyelő bizott­ságát, amelynek elnöke is­mét dr. Kádár László lett. N. J. I A verseny sodrában 1/áilaMsolí és t Megyénknek a mezőgazdasá­gi termelés szempontjából egyik fontos területén, a To- kaj-hegyaljai Termelő- és Szakszövetkezetek Területi Szövetségéhez tartozó gazda­ságokban — a kongresszusi és a felszabadulási verseny ha­tására — örvendetesen fel­lendült. a szocialista munka- versenymozgalom. A verseny első szakaszá­ban a szövetkezetekben 76 szocialista bvigád s a hozzá­juk csatlakozott 43 munka­brigád összesen csaknem 2000 dolgozója 21,1 millió fo­rint értékben tett különböző vállalásokat a tervek túltel­jesítésére, illetve a költségek csökkentésére. A kedvezőtlen időjárás el­lenére sikerült ezeket a je­lentős vállalásokat 33,6 szá­zalékkal túlteljesíteni, s így a tsz-szövetséghez tarto­zó gazdaságok a tervezett­nél 28,2 millió forinttal több .húst, búzát, cukorrépát és más terményt, valamint ál­lati terméket adtak a nép­gazdaságnak. Tegnap, május 7-én, szer­dán a tsz-szövetség Prügyön megtartott ülésén értékelték a verseny első szakaszában elért eredményeket, s vitat­ták meg a szocialista mun­kaverseny fellendítése érde­kében szükséges további fel­adatokat. A kongresszusi és felsza­badulási munkaversenyben ! legeredményesebb tsz-ek, íg3r a prügyd Tiszamente Tsz, amely 8,5 millió forint­tal, a taktoharkápyi Petőfi Tsz, amely 3,8 millió forint­tal szárnyalta túl tervét, most a második szakaszban is hasonlóan jelentős vállalá­sok teljesítésén dolgozik. Igen jelentősek a gazdasá­gi vonatkozású felajánlások j mellett a szocialista brigá- ■ dók társadalmi munkaválla­lásai. A verseny első szaka­szában 25 514 társadalmi munkaórát teljesítettek óvo­dák, iskolák építésén, fásí­táson, parkosításon, öregek napközi otthonának építésén és más munkákon. Azt is megállapították azonban az elnökségi ülésen, hogy néhány helyen még döcög a munkaverseny szer­vezése, nincs gazdája az eredmények értékelésének, a vezetők nem foglalkoznak eleget ezzel a fontos mozga­lommal. Előfordul például, hogy a szövetkezeti vezetés a tervek kialakításába, a döntések előkészítésébe nem vonja be a legaktívabb szo­cialista brigádokat, s így azok vállalásai nem kötőd­nek a gazdaság legfontosabb , feladataihoz. 1 I Kertészet a lírssps prlfán Üde. a szemnek tetsző színfolt a Kassa felé vezető főútvo­nal mentén, a Bársonyos csatorna partján a hernádvécsei Búzakalász Tsz zöldségkertészete. A napfényben csillogó fóliasátrak, a már „kitakart", szedésre és szállításra váró primőrök, a szép fejes saláták és a kék karalábé, kissé odébb a mesterséges esőben fürdő, már kiültetett szabadföldi pa­lántasorok bizonyítják, hogy ebben a gazdaságban meghall­gatták a kérést, az úgynevezett „zöldségprogram'' felhívá­sát: több zöldárut a városi piacokra! — Az idén, ebből a harminc hektárnyi kertészetből — tudjuk meg Krepuska Géza ágazatvezetőtől,' — mintegy másfél millió forint értékű zöldség jut a megye piacaira. Korai karalábét, fejes salátát, sok paradicsomot, karfiolt, ko­rai és téli kelkáposztát, vöröskáposztát, zöldbabot., zöldbor­sót. paprikát, uborkát és újburgonyát termelünk. A zömét az AG ROKON ZU M-nak szerződtük le. de jut bőven her­nádvécsei, encsi és miskolci saját zöldséges elárusitóhelye- inkre is. Az állandó munkaerő: a szocialista brigád cím elnyerésé­ért küzdő hat szorgalmas asszony, három — főleg az öntö­zést biztositó — férfi és a már nyugdíjas, de még teljes erő­ként tevékenykedő, irányító öreg kertész, Szmrek Gyula bácsi. Több ezer szép karalábét- s 20 ezer fejes salátát már el is küldtek a piacokra. A legnagyobb fólistasátorban valóságos kincs vár kiültetésre: több, mint félmillió paradicsompa­lánta. A korai palántát biztosító s primőröket termő, fóliával borított terület 4000 négyzetméternyi s jövőre már ötezer lesz belőle. (P. s.) A nagy. fűlhető fóliasátorban több. mini félmillió paradi- csom palántát nevelnek. A kertészeti brigád szorgos asszonyai szedik a kék kara­lábét. A Bársonyos vízével öntözik a kertészet asztallap-simasájjú tábláit. (Szabados György felvételei)

Next

/
Oldalképek
Tartalom