Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-25 / 121. szám
1975. május 25., vasárnap W— ÉSZAK-MAGYARORSZAG 7 99 Kőkorszaki 11 osztal giák r ól ” h avagy sziklák, vizek, erdők, állatok Szülők, pedagógusok, ne fosszátok meg a gyermekeket a természetkö- zeli, erőfeszítést, leleményességet kívánó foglalkozások fejlesztő, nevelő örömeitől! Nincs okán cletre jól előkészített fiúgyermek — s mennyi lány is! —, aki ne lelné örömét az elemi, anyagi, természeti jelenségek, erők megismerésében és kezelésében. Ki látott már olyan 5—10 éves gyereket, aki ne hallgatta volna áhítattal a kő- baltás, nyílhegyet kőből pattintó, tüzet csiholó emberről szóló igaz meséket, vagy Robinson történetét? Vagy akit nem ragadott magával Verne: Kétévi vakációja, nem bűvöltek volna el az indiántörténetek és a mi Fekete Istvánunk művei. Szegényebb, sivárabb, egysíkúbb azoknak az embereknek a személyisége, akik idejében, gyermekkorukban nem találkoztak ezekkel az élményekkel. Mai életünk egyre ha- lékonyabban kikapcsolja gyermekeink életéből a „kő- baltás ember” megpróbáltatásokkal teli élményvilágát, a természettel vívandó küzdelmek emberformáló, jellemalalcító élményeit. Manapság úgy, olyan ..természettelenül” Del lehet nőni egy gyermeknek, mint ahogy akár hetekig el lehet élni bádogdobozból, hűtőszekrényből előkerülő konzervekkel, „mélyhűtött” gyári készítményekkel. Micsoda gazdag, színes, személyiségbe beépülő értékes fel fedezéssorozattól íoszt- juk meg gyermekeinket, ha nem engedjük, hogy idejében, ismételten és tartósan találkozzanak magával az élettelen és élő természettel, a bennük lappangó roppant erőkkel! Álltatok már meg 5—10 éves gyerekekkel óriás sziklafalak alatt, ősbükkös erdő lcatedrálisában, jártatok velük kézen fogva az aggteleki cseppkőbarlangban? Hallgattátok a lábatok alatt rohanó, esőtől túláradt hegyi patakok muzsikáját? Kezetekben kalapáccsal ütö- gettétek-e egy-egy vulkánikus vidéken, legkivált a Zempléni-hegységben, az utatokba kerülő kőzeteket, s gyűjtöttetek-e szebbnél szebb színárnyalatú, izgalmas vonalrendszerű ásványokat? Álltatok-e meg ijesztő szakadékok szélén, s bámultátok-e együtt az égbe nyúló hegyóriásokat, a nyáron is zord fenyveseket, s hallgattátok-e félelmetes dudálásukat a szélben? Alltatok-e meg velük sziklapartot ritmusosan verdeső hófehér hullámtörések közelében? Bámultátok-e együtt tiszta nyári estéken a valószínűtlenül fényes csillagok milliárdjait? Csó- nakáztatok-e velük folyók holtágain, kiöntésein, hor- gásztatok-e csillogó patakokban, szelíd folyókon, tavakon? KszrevcHéíek, jelent a gyermeknek — minden gyermeknek! —■ a tűz, a lobogó rőzseláng, az „égig érő” ünnepi máglya? Hogy egy halsütés nyárson, egy bográcsgulyás-főzés, szalonnasütés mennyivel többet ér egy ámulásra szült gyermeknek, mint a legfinomabb, osztályon felüli étteremben felszolgált, fészkes tűzdelt fácán, vagy bármi más szakácsműremek? De a városi gyereknek a cserépkályha éppen olyan szenzáció, mint valami ismeretlen mese, s, pillanatok alatt kitalált számára olyan neveket, mint például: a NAGY LÁNG- FÜVÓ, amelynek szája, szeme, orra van. S boldog a gyerek, ha rakhatja, ha minél többször meggyújthatja, kezelheti a kályha- tüzet. S ne higgyétek, hogy a sokszor kellemetlen szagú és kormoló-füstölő petróleumlámpának nincs meg a maga varázsa! Hát a tüzeléshez szükséges dolgok előteremtése: a fűrész, a fejsze, az ék, a bunkó használata, a felaprított fa kosárba rakása és helyre cipelése. Még nem találkoztam olyan fiúgyerekkel, amelyik ebbe beleunt volna, ha együtt csinálhatta velem az egész sokágú „szertartást”. Szülők, pedagógusok, jár- tok-e eleget a rátok bízott gyermekekkel erdőkben, mezőkön? Szedtek-e elégszer szedret, mogyorót, s beavatjátok-e őket a gombázás tudományába és esztétikai élvezetébe? Láttatok már együtt, esős őszelőn glédában álló őzlábgombákat, amelyek a fejlettség különböző szakaszaiban olyan pazar formagazdagsággal, kecses bájjal gyönyörködtetnek, s modern építészeti héjszerkezetek csodálatra ragadó élő modelljeinek hatnak a maguk szín- és vonalgazdagságával? Vagy élveztétek, amikor fiaitok, lányaitok egy hatalmas példány tinóru- gombát — vargányát — felfedeztek a barna avar és zöld moha között? És ott a makk, amelyből nem kell sípot csinálni, mert kupakjával, úgy ahogy van, akkorát lehet füttyenteni, hogy a váratlanul meghallok gyors rándítással kapják fel fejüket! Gyümölcséből meg százféle figurát lehet összerakni, akárcsak egy csomó csicskóból. A bozótos rejtekhely, az odú, a fészek, a madártól!, az őzlábnyom, a vaddisznófürdő pocsolya, a kopácsoló harkály, az idétlenül krákogó fácán, a robajjal fölreppenő fogolysereg, a nekiiramodó nyúl csupa olyan pozitív izgalom, hogy éjszaka is csak róluk lehet álmodni. Aztán a félvad háztájiak: a gyöngyösök, a pulykák, a galambok és a csodálni való méhek! Tudtok róluk any- nyit mesélni gyermekeiteknek, hogy megunnák? S ha még nem próbáltátok, próbáljátok ki! A kiscsirkék kelése, a tehén fejése, a kiskutyák részeg imbolygása, a fecskék csivitelü nyilallása es ivadékgondozása (ezer új bámulni való. Ha meg egy cinkepár vagy rozsdafarkú valahová odafészkel, valami egészen közeli odúba, ereszlyukba: ugye, milyen élő tanmese a gondoskodó szülők munkaversenye és kipusztítha- tatlan türelme! Zuhog az eső: semmit sem lehet csinálni? Dehogyis nem! A környék parányi patakjai, locsogó vízesései mennyi gyönyörűség forrásai az egészséges gyermek számára. Rogyásig lehet vízimémökösködni, medret alakítani, folyót szabályozni, s közben kipuhatolni a hömpölygő víz terepmegszabta viselkedését, aztán megtanulni a természetátalakító beavatkozások törvényszerűségeit. Hány fizikaóra lehetősége, egyetlen „izgalmassá” váló esős délutánon! Hátha még meleg nyáron szakad ránk a váratlan eső, s mezítláb lehet tocsogni a langyosan áramló homokot, kavicsot sodró zuhogókban?! : Swiilnlí és Pedagógu- CUUfUSt soki gondolatok vissza saját gyermekkorotokra. Annak élményeire és „kőkorszaki nosztalgiáira”, s ne engedjétek, hogy a velük kapcsolatos személyiségfejlesztő, nevelő élmények kiessenek a rátok, bízott gyermekek életéből! Harsány! István Helyszínbírságolás, anno 1948 A napilapok híradásai, a ; televízió Kék fény műsora, a hetilapok színes riportjai j arról győznek meg. hogy a i szélhámoskodás, a jóhl- ! szemű emberek becsapása j még napjainkban sem is- / meretien, s a szélhámosok f ártó szándékánál csak az ; embereit hiszékenysége na- 5 gyobb. A jó szándékú becsii- f letes emberek sokkal jobb j hiszeműek, semhogy eleve I mindig rossz szándékot í gyanítsanak, mások viszont 5 éppen ezt a jóhiszeműséget j használják ki. ] A felszabadulást követő 1 időszakban termesze tszeríi- -■ leg megnövekedett a szél- 1 hámosságok száma. A koali- ; ciós kormányzás okozta ne- I kézségekből, az ország éle- j lének újraélesztése közben < adódó lehetőségeket sokan I meglovagolták, s több nagy* stílű szélhámosságot őriz• nek ebből az időből a bűn- f ügyi krónikák. Egy. Miskol- } cot is érintő, nagyobb sza- í bású esetet elevenítünk fel. 1 Bár ez a szélhámosság meg sem közelíti azokat a híres eseteket, amikor például hajdan egy ügyeskedő ember a budapesti Rotlenbiller utca burkolati anyagát egy tételben eladta Székesfehérvár polgármesteri hivatalának, nem volt érdeklőién sem az országnak, sem Mis- kolcnak, sem pedig annak a sok iparosnak, aki alaposan megkárosult az ügyben ... Magabiztos, elegáns, ötven év körüli úriember kereste fel 194ÍS késő őszén a miskolci tiszti, főorvost. Bemutatkozott, megbízólevéléi is bemutatta. Ez okmány szerint ő az Országos Közegészségügyi Ellenőrző Központ kiküldöttje, aki a korábban az intézményéhez érkezett panaszok nyomán mi skol ci él elmi szeripari üzemekben, pékeknél, henteseknél ellenőrzést fog végezni, azt megtudakolandó, miként tartják be a közegészségügyi élői rások a t. Kérte a tiszti főorvost, a város képviseletében kísérje el őt a pékekhez, hentesekhez, vendéglősökhöz, hiszen az ellenőrzés elsősorban az ő feladata lett volna. Azt is kérte még, hogy a tiszti főorvos kérjen a rendőrkapitányságtól karhatalmat, azaz egy kikérő rendőrt is. A megbízott papírjai tökéletesek voltak. A gépelt szöveg éégjeles papíron sorakozott, az olvashatatlan aláírás mellett az akkor érvényes Kossuth-címeres hivatali körbélyegző lenyomata adott nagyobb hitelt. (A nyomtatványok és bélyegzők készíttetése akkor teljesen kötetlen volt.) Megkezdődött a több napos ellenőrző körút. A kiküldött tüzetesen megvizsgált mindent, hivatalának formanyomtatványán jegyzőkönyvet vett fel. amit a liszli főorvossal is aláíratott, majd — mivel mindenütt egy sor hibát fedezett fel — azonnal ki is szabta a bírságot, s minden bürokratikus eljárás mellőzésével azonnal be is hajtotta azt. Hot háromszáz, hol ötszáz forintot, vagy még többet. A befizetésről szabályos nyomtatványon adott nyugtát, körpecséttel, aláírással, a tiszti főorvos egyetértésével. A hentesek, meg pékek, vendéglősök fogcsikorgatva, de fizettek, mert az volt a legegyszerűbb. Már napok óta ügyködött az ellenőr a tiszti főorvos támogatásával, amikor a rendőrségre körözés érkezett. Az ország néhány más városában hasonló módon sarcoltálc meg az iparosokat. míg végül valaki feljelentést tett. Csakhamar kitűnt, hogy az az egészségügyi szerv, amelynek nevében az ellenőr ügyködőit, akkor nem is létezett, csak az általa csináltatott nyomtatványokon és bélyegzőn. Az egyik szállodából állították elő a szélhámost, majd rendőri őrizettel a fővárosba kísérték. A Mai Nap című, délelőtt tízkor megjelenő budapesti képes napilap színes riportban' számolt be miskolci ténykedéséről. Néhány nap múlva a tiszti főorvos benyújtotta a lemondását. Benedek Miklós ' WaretC'iártV R JM1ANM’ ti orrrAPU TOMI*. fyt • W »«ox v >;• *8*h»w*** ■* * * fcwsM? tmuSßl IllpB A1 HÉNIKÉPEK Athén élénk, napsütötte, jellegzetesen déli város, melyben két szín uralkodik, a tenger meg az ég ragyogó kékje és a falak fehérsége. Az építkezésben a legrégibb időktől (opva előszeretettel alkalmazott hófehér és lilás árnyalatú márvány nagy mennyiségben található. A város magva az ősi Akropolisz. Az athéni városközpont három, az Ononia térből szimmetrikus sugárként induló képzelt tenger köré épült, a külváros házai azonban már teljes összevisszaságban helyezkednek el. Fotóriporterünk nemrégiben ebben az éles ellentétek városában járt, s itt készítette felvételeit. A belváros utcáin gyakran találkozni „pihenő vándorokkal”. A város látképe az ősi Akropoliszról. A görög munkásság századok óta harcban áll. Ott fürtünkkor a kommunista párt felvonulást rendezett a Győzelem Napja alkalmából. A görög munkások ezrei vonultak az Alkotmány térre, ahol nagy ünnepséget rendeztek. Laczó József felvételei Az Akropoliszhoz csatlakozó városrész hatalmas építészeti. s régészeti múzeum, melynek legnevezetesebb látványossága a Pauthenon, Athéné istennő temploma.
