Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)

1975-05-18 / 115. szám

1975. május 18., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 Építőtábor ’75 M ég tart iskoláinkban a tanítás, a KlSZ-szer- vezetek azonban már előre tekintenek, s szervezik az idei önkéntes ifjúsági építőtáborokat. 1953 nyarán ünnepélyes ' zászlófelvonással nyitotta meg kapuit az első önkéntes ifjúsági építőtábor a Hanság­ban. Vidám nótaszú és a se­rény munka hangjai verték fel e tájat évszázados nyu­galmából. ahol eddig vízima­darak és erdei vadak élték háborítatlan életüket. Egy maroknyi, lelkes egyetemis­tákból és középiskolásokból álló csoport ütött itt tanyát, hogy munkájával — csator­narendszer kiépítésével — a mezőgazdaság számára hasz- nosíthatóvá tegye e jó ter­mészeti adottságú, de elmo- csarasodott vidéket. Akkor, 17 esztendővel ez­előtt még kevesen gondol­tak arra. hogy a Hanság lesz a bölcsője egy hatalmasra növekedő mozgalomnak. Ma a táborok munkája szerve­sen kapcsolódik a mezőgaz­dasághoz, az építőiparhoz és a népgazdaság más területei­hez. Nélkülük szinte meg­oldhatatlan lenne több rend­kívül fontos feladat. A tár­sadalom. különösen a gaz­dasági egységek és vezetőik igénylik a fiatalok munká­ját, és tevékenységükről nagy elismeréssel szólnak. Az önkéntes ifjúsági építő­táborok a népgazdaságot azo­kon a területeken segítik, ahol munkaerőhiánnyal küzd, elsősorban ott, ahol bizonyos időszakban, illetve idősza­kokban rendkívül sok idény­munka van. A mezőgazda­ságban például a gyümölcs-, zöldségérés idején sok-sok munkáskézre van szükség, hogy idejében betakaríthas­sák a termést. A fiatalok ma már min­denütt; ott vannak, ahol tár­sadalmi munkájukra szükség van. Rendkívül nagy segít­séget. nyújtottak például az 1956-os árvízkárok helyreál­lítási munkáiban. Lakóháza­kat építettek a hajléktalan­ná váltak számára, részt vet­tek a gátakba beépített anya­gok megmentésében. Folya­matosan segítenek a vasúti szállítások gyorsabb lebonyo­lításában, az építőipari, me­zőgazdasági. csatornázási, út­építési munkálatokban. Mun­kájuk értéke szinte felbe­csülhetetlen, mert az anyagi értékeken túl erkölcsileg is rendkívül sokat jelent a megfelelő •időben elvégzett pontos és kifogástalan mun­ka. Az elmúlt 17 év eredmé­nyekben, élményekben és ta­pasztalatokban gazdag volt. Közel -185 ezer fő vett részt az építőtáborok munkájában. A táborokban dolgozó fiata­lok 47 900 kát. hold területet tettek mezőgazdaságilag hasznosíthalóvá a Hanság és y Bodrogzug lecsapolásával — 3 600 687 négyzetméter te­reprendezéssel, 342 km hosz- szúságú csatorna megépítésé­vel. Megmozgattak 2 656 000 köbméter földet. Elvégezték 118 km út építésének, illetve javításának földmunkáit, va­lamint megépítettek 18 km utat. A mezőgazdasági mun­kákat segítve ki- és leszed­lek 1 612 000 mázsa zöldséget i és gyümölcsöt, 19 864 kát. holdon zöldség- és gyümölcs­kapálást. 524 ezer óra egyéb mezőgazdasági munkát, to­vábbá több mint 150,4 millió szőlőtőke zöldmunkáit vé­gezték el. Részt vettek je­lentős ipari beruházások megvalósításában. egyes egyetemek és kollégiumok határidőre való felépítésénen. Fiatalságunk tettrekészsé- ge megmutatkozott az 1970- es árvíz idején is. A KISZ KB felhívására 16*T82 fiatal utazott el a Szamosközbe, ahol több mint 2500 családi ház t felépítésében vettek részt. Ebben az évben is felhí­vással fordul a KISZ KB a szakmunkástanulókhoz. kö­zépiskolásokhoz, egyetemis­tákhoz. Kérik a fiatalokat,’ hogy jöjjenek az építőtábo­rokba dolgozni, szórakozni és pihenni. A több éves hagyományt követve a KISZ Központi Bi­zottsága 1975-ben is a nép­gazdaság azon területein szervezi meg az önkéntes if­júsági építőtáborokat, ahol a legnagyobb szükség van a fiatalok lelkesedésére, mun­kaerejére. Ennek megfelelő­en, s a népgazdaság külön­böző területeiről beérkezett igények figyelembevételével 1975-ben 3ij központi szerve­zésű építőtábort hoznak lét­re úgy, hogy a termelés mel­lett az ifjúság fizikai mun­kára nevelésének elvei is ér­vényesüljenek. A központi építőtáborok­ban összesen 27 640 fő — egyetemista, főiskolás, közép- iskolás és szakmunkástanuló — vehet részt. A turnusokat kéthetes váltásokkal, napi hatórás munkaidővel szerve­zik. Az első turnus 1975. jú­nius 15-től kezdődik. A központi táborokon kí­vül szükségessé vált, hogy az egyes népgazdasági felada­tok végrehajtásának segítése érdekében a megyei KTSZ- bizottságok és a felsőfokú oktatási intézmények helyi jellegű építőtáborokat, vala­mint egyéni vagy csoportos jellegű munkavállalásokat is szervezzenek. A táborok a résztveVők számára azon túl, hogy ér­zik munkájuk gazdasági ki­hatását, maradandó élménye­ket is nyújtanak. A táboro­zok megismerkedhetnek — a fizikai munka nehézségein kívül — az ország más tájai­val, embereivel, barátokat szerezhetnek maguknak, és kellemesen szórakozhatnak. A tábori mozgalomban rejlő tapasztalatok, ha­gyományok arra köte­leznek. hogy tovább alakít­suk. szépítsük ifjúságunknak e nemes kezdeményezését, hogy még gazdagabb legyen élmé­nyekben és eredményekben egyaránt. Kazincbarcikai házak Fotó: Laczó József Beszédes számok A Tiszai Vegyikombinát évről évre mind nagyobb szerepet tölt be hazánk vegy­iparában. A kombinát ter­melésnövekedésének átlagos évi üteme az utóbbi négy esztendőben meghaladta a 12 százalékot. A vállalati társa­dalmi termék értéke 50 szá­zalékkal, a vállalati ered­mény pedig 67 százalékkal növekedett. A gazdálkodás népgazdasági szinten mért eredménye is jelentősen fej­lődött. A tiszta jövedelem 1970-hez képest tavaly 32 százalékkal volt magasabb, míg az egy munkásra jutó termelési érték csaknem 34 százalékkal emelkedett, vagy­is meghaladta a 870 ezer fo­rintot. Nagyarányú fejlődés­re vall továbbá az is, hogy a kombinát évi termelési ér­téke — amely tavaly 3 mil­liárd 481 millió forint volt — az olefingyár üzembe he­lyezésével az idén jóval meg­haladja az ötmilliárdot. Öröm és qond a továbbtanulásban ■ Küldöttértekezlet a vendéglátóiparnál Szakszervezeti tanácsot és megyei küldötteket választott a Miskolci Vendéglátóipari Vállalat szakszervezeti kül­döttértekezlete a Katowice étteremben. A szakszervezeti tanács négy esztendő mun­kájáról adott számot a kül­döttértekezletnek, j A beszámoló természetesen foglalkozott a vállalat gaz­dasági kérdéseivel is. örven­detes, hogy jelentősen növe­kedett az ételforgalom, s az italforgalom növekedésében sem a szeszes italok forgalma emelkedett számottevően, ha­nem az üdítő italoké. A to­vábbképzés és tanulás terén is van dicsekednivaló. 76-an középiskolát végeztek, 137-en pedig szakmunkás-bizonyít- vaxiyt szereztek. Nagy gon­dot. jelent viszont, hogy a vállalat dolgozóinak 13 szá­zaléka még általános iskolai végzettséggel sem rendelke­zi)? A szakszervezeti bizottság úgy próbált segíteni, hogy elbeszélgetett a 44 éven aluli, általános iskolát be nem fe­jezett dolgozókkal, s bár har­mincán vállalták az iskola elvégzését, csak tízen fejez­ték be tanulmányaikat, A mostani iskolai tanévre 34 dolgozó jelentkezett, de kö­zülük csak tizenhatan járnak az esti iskolába. A követke­ző években még sok munka | vár a szakszervezeti bizott­ságra, hogy rábírja a mini­mális iskolai végzettséggel sem rendelkezőket a tovább­tanulásra. Érdekes, hogy politikai ok­tatásokra és tanfolyamokra, valamint a szakmai tovább­képzésre jóval többen jelent­keztek. Az elmúlt esztendők­ben például évente mindig több mint 400-an vettek részt valamilyen továbbképzési formában, tavaly pedig nyolc- szfizan. Egyébként a vállalat dol­gozói kivették részüket a tár­sadalmi munkából is, a me- i zőgazdasági munkáknál 1360 társadalmi munkaórát dol­goztak és a December S-a óvoda építésére 67 ezer fo­rintot ajánlottak (el. • A jó munka bizonyítéka az is, hogy 1971-ben 112, 1972-ben 124. 1973-ban 139, 1974-ben pedig 121 alkalmazott kapta meg a kiváló dolgozó jel­vényt, s négy év alatt 34-en nyerték el a Belkereskedelem Kiváló Dolgozója kitüntetést. Alkotó fiatalok A népgazdaság más ágaza­taihoz hasonlóan a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium is meghirdette a hatáskörébe tartozó üze­mekben. vállalatoknál, in­tézményeknél dolgozó fiata­lok szakma) fejlődésének ösztönzésére az országos s/.intü Alkotó ifjúság pályá­zatot. A pályázaton a 30. életévüket még be nem töl­tött fiatalok, illetve az ilyen koni fiatalokból alakult munkaközösségek vehettek részt. • Az Alkotó ifjúság pályázat megyénk mezőgazdasági vál­lalatai közül a Tokai-hegyal­jai- Állami Gazdasági Bor- kombinátná! különösen ser­kentő hatásúnak bizonyult. Összesen 11 pályamunkát küldtek be a háromfordulók pályázatra a különböző mun­katerületeken tevékenyke­dő fiatal szakemberek. A be­küldött pályaművek közül négy tanulmány műszaki- technológiai újítást tartalma­zott. három közgazdasági, egy pedig agronómia! jellegű elemzés, illetve tudományos dolgozat volt. Laboratóriumi eljárás tökéletesítésére ké­szített tanulmányt két pá- • lyázó. Külön figyelmet érde­mel, hogy az elméleti igé­nyű művek mellett a kiírás­ban első helyen említett gya­korlati mestermunka is sze­repelt a pályázaton: a ká- dármühely öt ifjúmunkásá­nak borászati témájú fafa­ragása, amely a borkombi­nát tolcsvai kerületének egyik bemutatótermét díszíti. Ezt a művészi értékű mes­termunkát a vállalati szintű bíráló bizottság 4000 forintos első díjra érdemesítette. Ugyanilyen összegű első dí­jat kapott a tudományos jel­legű pályaművek írói közül dr. Kun Árpádné, a borásza­ti laboratórium vezetőhelyet­tese, aki a mustok savlomr pításának hatékony — s már a nagyüzemi gyakorlatban is kipróbált — új módszerét dolgozta ki. Az általa beve­zetett módszer szakmai újí­tásnak is minősül. Varga György pincevezető a borá­szati technológiában alkal-. mázott új szűrési módsze­rekről írt tanulmányáért, Eg- ressy Gábor áruforgalmi ügyintéző a borkombinát budapesti kirendeltsége tevé­kenységének közgazdasági elemzéséért, Kardos János osztályvezető a nagyüzemi szőlőtermesztés tápanyag­utánpótlásával és talajműve­lési rendszerével foglalkozó tanulmányáért két-kétezar forintos pályadíjban része- . sült. Két laboratóriumi tech­nikus, Eiben Anna és ■ Ku- bányi Györgyné a tokaji bo­rok - elemzéséért és összeha­sonlító vizsgálatáért kapott pályadíjat. A vállalati első és máso­dik díjas . pályamunkákat a borkombinát felterjeszti az országos szintű harmadik fordulóra. Az országos dön­tőbe jutott pályaművek ér­tékelésére és eredményhir­detésére az idén megrende­zendő 68. országos mezőgaz­dasági és élelmiszeripari ki­állítás és vásár keretében, az ,,alkotó ifjúság napján” kerül sor. A legkiemelkedőbb értékű pályamunkákat az országos mezőgazdasági ki­állítás főpavilonjában is be­mutatják. B. Jv Ládi „eretnekek” Megöregedett a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Gaz­daság legnagyobb fűrész­üzeme, a Ládi. Az egykor híres üzemben nemcsak a gépek korszerűtlenedtek el, hanem az épületek is. Fő­ként a régi, fából készült fűrészcsarnok. A hatalmas, összetett feladatokkal küzdő vállalat létrejötte után 1970- ben jelentkezett a gyökeres felújítás, a halaszthatatlan rekonstrukció igénye. A munka megkezdésének anya­gi feltételei azonban csak 1973-ban álltak a rendelke­zésre. Beély Miklós, a BEFAG műszaki osztályának veze-x tője a fűrészipar eretnekei­nek nevezi a rekonstrukció szellemi mozgatóinak kis csoportját. ..Eretneknek” ne­vezik magukat, mert ennek a nagyszabású felújító mun­kának összes terveit maguk készítették, s közben nem egy olyan megoldást alkal­maztak, amelyek a szakmá­ban ma ismert és általáno­san elterjedt nézetekkel igencsak ellenkeztek. A helyszínen Beély Mik­iás osztályvezető. Tengely Dezső üzemvezető és Soós László műszaki ügyintéző magyarázza a két éve folyó, hatalmas munka részleteit: — összesen 15 000 köbmé­ter földet kellett megmoz­gatnunk. így 1800 méter hosszúra bővült a rönk és készárutér, Ezzel egyszerre 3500 köbméter nversanvagnt tudunk tárolni. Ez önmagá­ban kevésnek tűnik, de mö­göttünk van a 10 000 köb­méter kapacitású garadnai és kerekhegyi kisvasúti ra­kodó, ahonnan gépkocsik­kal is szállítunk ide fa­anyagot. — Az új fűrészcsarnok is saját tervek alapján készült és épül. előre gvártott. há­romcsuklós vasbeton ele­mekből. Fala szendvicspa­nel. a tető is hőszigetelt. Az egész 80 méter hosszú. 18 méter széles, s mindösz- sze 2.2 millió forintba ke­rül. — Itt eddig csak fenyő­fát dolgoztunk fel. ezután pedig csak a kemény lom­bos fajok fűrészelését vé­gezzük majd. Ehhez kombi­nált gépi megoldást válasz­tottunk, a bekerülő fa­anyag kétharmadát szalag- fűcésszel. egyharmadát pe­dig keretfűrésszel fostuk felvágni. A csarnok gépei közül a főerőt egy Esterer- gatter kénviseli, a rönkvá­gó szalagfűrészeket, a for­gatókat, a leválasztó görgő­sorokat és a kiszolgálás technológiai berendezéseit egy cég szállítja. A cég szakemberei irányítják a szerelést is. A magas- és mélyépítési munkákat, valamint a külső telep technológiáinak össze­állítását Tengely Béla osz­tályvezető-helyettes irányí­totta. Lázár István -faipari mérnök a gépészet és a csarnoki technológia fölött „bábáskodott”. — Mindent úgy kellett végrehajtanunk, hogy köz­ben a régi üzem teljes ka­pacitással dolgozott és dol­gozik ma is. A készárutéren egy szov­jet KKSZ—10 típusú bak­daru az anyagmozgatás egyik legfontosabb, olcso gépe. Ez szállítja a gőzölt és egyéb tárolásra váró anyag jelentás részét. Mel­lette egy szintén szovjet G AZ-gyértmányú, oldalvil- lás targonca segédkezik, fő­leg az anyag kihordásában. — Itt épül az új hőköz­pont is, ami az üzemi hul­ladékok felhasználásával annvi gőzt termel, hogy el­látja a gőzölőberendezést és a száritóhelyiségeket is. — A fejlesztést két lép­csőben végezzük. Az első a keményfa-fűrészelés megol­dása a gőzölésig, a második a bútoralkatrész, faházelem gvártása. valamint export fűrészáru termelése. A lép­csők fejlesztési értéke . 50— 50 millió forint. Becslésünk szerint az úi üzem — a-’ eddigi 4.3 milliós nyereség­gel szemben — 80 milliós termelési érték mellett éven­te mintegy 10 millió forin­tos nyereséget fog hozni. A ládi fűrészüzem re­konstrukciós munkái fölött a Lillafüredi Állami Erdei Vasút és a fűrészüzem KISZ-szervezete védnöksége: vállalt. Az erdőgazdaság műszaki osztálya brizádvál­lalásainak 90 százaléka id-’ vonatkozik. A rekonstrukciós munka befejezését előzete­sen az elmúlt év december. 31-re tervezték. Sajnos, idő­közben számos, előre nem látható tényező megválto­zott. az érdekeitek azonban mindent megtesznek hogy az új határidőre az "üzem teljes kapacitással dolgozhasson. (vásárhelyt)

Next

/
Oldalképek
Tartalom