Észak-Magyarország, 1975. május (31. évfolyam, 101-126. szám)
1975-05-17 / 114. szám
1975. május 17., szombat 6SZAK-MAGYARORSZAG 5 Kertészek versenye Ami nem kerül a borítékba lire költöttünk a megyében 3 milliárdoí... Az emberekről történő szociális gondoskodás a szak- szervezetek társadalombiztosítási és egészségügyi munkájában nagyon fontos területet jelent. A párt- és a szakszervezeti határozatok következetes végrehajtásának eredményeként számottevő előrehaladás mutatkozott az elmúlt négy év során a dolgozók élet- és munkakörülményeiben, valamint szociális helyzetükben. Az életszínvonalat befolyásoló tényezők javulása nem kis részben, sőt döntően a gazdasági munka eredményességének köszönhető. Nem lehet egy percig sem szem elől téveszteni, hogy minden ilyen irányú intézkedés megvalósítása a nemzeti jövedelemből kerül finanszírozásra. Jelenleg a társadalombiztosítás részesedése a nemzeti jövedelem 12 és fél százaléka. Évről évre megyénkben is egyre többet fordítanak a munkaképtelen dolgozók, a gyermekes szülők, az öregek és a rokkantak társadalombiztosítási és egészség- ügyi ellátására. Többek között anyasági segélyre több mint 31 millió forintot, táppénz címén 411,4 millió forintot fizettek ki. Összesen mintegy 3 milliárd 373,6 millió forint volt a társadalombiztosítás múlt évi kiadása. Az SZMT elnökségének és a területi, valamint megyei bizottságoknak a határozatok és irányelvek által körülírt legfontosabb feladatokat szüntelenül, „napirenden” kellett és kell tartani. Ilyen volt a több gyermekes családok családi pótlékának felemelése, és a népesedéspolitikai intézkedések végrehajtása. Megoldásra váró kérdés a népesedéspolitikai intézkedés kapcsán a több óvoda és bölcsőde építése, valamint, hogy tovább bővítsük, szélesítsük és minőségileg is javítsuk a fixáras gyermekruházati cikkek körét. A nyugdíjasok helyzetének javításában a társadalombiztosítás fejlődése nagy szerepet játszott. Sor került a nyugdíjak évenkénti 2 százalékos emelésére, a to- vábbdolgozásra ösztönző közismert nyugdíjpótlék bevezetésére és a régebben szokásos 6 ezer forint kereseti határ helyett 840. illetve 1260 órás munkavállalási lehetőség megteremtésére. Komoly feladata a szak- szervezeti bizottságoknak a nyugdíjazás előtt állók- helyzetének figyelemmel kísérése, a nyugdíj-előkészítés segítése. Ösztönözniük kell a továbbdolgozásra. különösen a szakmunkás és fizikai dolgozói munkakörökben. Megyénk lakosainak egészségügyi ellátása javult a jobb személyi és tárgyi feltételek hatására. Épül a Szentpéteri kapui kórház területén levő 400 ágyas gyermekkórház is. Üj szakrendelő-intézetek épültek. A fejlődés ellenére az egészségügyi szolgáltatásunk még nem képes maradéktalanul kielégíteni a gyorsabban j növekvő igényeket. Elég1 nagyfokú az orvoshiány, ami legjobban a felnőtt körzetekben és az üzemegészségügy területén mutatkozik meg. Sajnos, ez az orvos- hiány rányomta bélyegét a táppénzes helyzet alakulására is. A táppénzesek száma emelkedő számot mutat. A szakszervezeti szerveknek a dolgozók jobb egész- ségügyi ellátásában is nagy feladata és felelőssége van.! Az orvoshiány miatt az üzemegészségügyi célkitűzések megvalósítása nehézségeket okoz. Pedig a terme- j iési érdekek, feladatok megvalósítása is szükségessé teszi az egészséges, biztonságos munkavégzést és a javuló üzemegészségügyi feltételek megteremtését. Buciiért Miklós Tegnap befejeződött Miskolcon a dísznövénykertész- tanulók országos a „Szakma Kiváló Tanulója” versenye. Az írásbeli versenyben a tatai Lak Tibor szerepelt legeredményesebben. A nagyon „ponterős” gyakorlati versenyt az abaújszánlói Mezőgazdasági Szakmunkás- képző Iskola miskolci kihelyezett tagozatának tanulója, Vanyó Katalin nyerte. Ugyancsak ő szerepelt legjobban a szóbeli versenyben is, ahol a maximális 10 pontot érte el. . Tegnap délután a Miskolci Kertészeti Vállalat kultúrtermében Fejes László, a megyei tanács elnökhelyettese, a versenybizottság elnöke hirdetett eredményt. A Szakma kiváló tanulója címet Vanyó Katalin, az abaújszántói Mezőgazdasági Szakmunkásképző Iskola miskolci kihelyezett tagozatának III. éves tanulója szerezte meg 50,5 ponttal. Második a tatai Lak Tibor lett, aki ugyancsak 50,5 pontot szerzett. (Kettőjük között a jobb gyakorlati eredmény döntött Vanyó Katalin javára.) Harmadik 50 ponttal Patak. Etelka lett, Szentesről. A má-sik borsodi versenyző Kása Judit 49,5 ponttal a negyedik helyen végzett. Az első helyezett Vanyó Katalin díja kéthetes külföldi utazás, valamint 700 forint pénzjutalom. A versenyző szakoktatója eredményes munkájáért kétezer forint pénzjutalomban részesült. H. I. Kosa Judit a verseny negyedik helyezettje, virágtál készítése közben. Üj mássá, kora reggel. Az LKM dolomitbányájának la-' pos tetős üzemi épülete. Martinkó József, az üzemvezető lép be. a hosszú asztalok körül a dolgozók ülnek. A. létszám fele: 23, nő. Nők kék overallban, fejükön babos kendővel. — ........-né a 175-re megy, k ivételesen. . . .-né csak éjszakára jön. A jövő héten nagyjavításra állunk le. At kellett szervezni a műszakokat ...” Ennyi az eligazítás, a neveket nincs is idő jegyezni. Asszonyok mindnyájan, kőbányász asszonyok. * Szürke ponyvás. hosszú platós ZIL. a végén létra. Az asszonyok és néhány férfi felszáll. Felbőg a motor, a kocsi közel négy kilométert kanyarog a meredek hegyoldali szerpentinen. Balra sötétszürke, meredek sziklafalak; jobbra százméternyi szakadék. Fenn a tetőn leszállás és szerszám kerül a kezekbe. Kinek mi a reszortja. A sziklafal tetején, sűrített levegővel működő fúrógép recseg. A tövében „nagy S-gép” meríti hatalmas kanalát a lerobbantott dolomitba. Körben asszonyok. kezükben lapáttal. i Rendezik a bánván!accot. kis blokktömbbe kiiriák a billenős ZTL-ek vezetőinek a helvi fuvart. Kilenc óra. Reggeliidő. Gőzölgő ceglédi kannákat hoznak az öltözőből az asz- szonyok. Citromos tea. Jólesik a reggeli mellé a csípős hegytetői szélben. * Óbánya, vagy más néven Szomorú. A régi fejtés sziklái előtt hatalmas, bordás acél pofák zúzzák apróra a ..billenősekről” a garatokba került követ, Kaparúval a kezükben asszonyok az ete- tőál 1 vány okon. Szabályozzák a beömlés sebességét. A szállítószalagok gumijára csörgő-zörgő vibrátorok rácsairól pereg méret szerint az aprószemű dolomit. Aztán tovább haladnak a-gyűj- tőtartál.vokba. Külön a „martin”, a ..hedol”. A csapolónyílásnál poros ruhájú asszonyok mérik a megengedett mennyiséget a teherkocsikra. Meg időnként — az igényeknek megfelelően — a kisvasúti teherkocsikba. Ez megy .tovább az átrakás után Ó/.dra. Zörgés, csörgés mindenütt. Lisztnél finomabb szürkésfehér por úszik a levegőben. Vékony, betonná 'keményedet! kéreggel von t be minden építményt. Asszonyhangók.' in- nen-onnan: — A másik garatba ... — Kész a hedol... mehet ... —• Hozz búnkót. itt egy batár... A mindennapi munka hangjai. Dolgoznak, gyártják — termelik a vasgyáriéihoz szükséges dolomitot. * Délután egy óra. Egy hosszút és három rövidet bömböl a duda. A bányatelek végeinél bezáródnak az országúti sorompók. Jelzőtárcsás asszonyok vigyázzák a néhány percre leállított forgalmat. Hatalmas buffanással vágja szét a mázsányi paxit a dolomit- tömböt. Robbantás. A következő 24 óra termelését biztosítja a 16—18 méteres lyukak nyomán „lelőtt” kőmennyiség. Két órakor beáll a ..Jóska ; fogat” az üzemi épület elé. • Poros ruhás emberek lép- i kednek le a platóról a vas- | létrán. Pár perc múlva gőz! szivárog' ki a fürdőhelyisé-! gek ablakának résein, zu-1 hog a víz, mossa a nyolcórás műszak porát. Aztán I átöltözve rohanás a közeli kis fűszerboltba. Bevásárlás. Mert a bán.vászasszo- nyók hiába kapnak itt meleg ebédet, családanyák is. S már jön is a VOLÁN farmotoros busza. Irány haza! Haza: Bükkszontkeresztre. S a műszakváltáskor jíjabb asszonyok kezdik a munkát. Így megy ez, három váltásban. * Bányászasszonyok. akiknek nem idegen a kő. a szikla. Nem idegen, mert generációkon keresztül megismerték. kisgyermek koruktól kicsit tán meg is szerették. Hiszen szüleik, nagyszüleik ezzel dolgoztak. A kővel. A kővel, ami szülőfalujuk fór- fiainak éveken át munkát adott. A mészégetésnél. (vásárhelyi) Miskolcon, a Dózsa György és a Szabó Lajos utcák kereszteződésénél, a leánykollégium felőli oldalon éppen pirosat mutatott a lámpa, ezzel biztosítva a szabad utat a Palóezy utca felé nagy ívben behajtani kívánó ■ járműveknek. Ám a piros színre a 17—18 éves lányok nem sokat adtak. Látva. ' hogy. az utca másik oldalán megindultak a járókelők.1 nevetve ők is elindultak. Kivéve egy fiatal mamát, aki kocsiban tolva három év körüli gyermekét, türelmesen várt. Megvárta, míg a lámpa zöldre vált. A kocsiban ülő kisfiú már korántsem volt ilyen türelmes. Meg is kérdezte: — Anyuoi, mi miért nőni megyünk már? — Kisfiam, nem lehet, a lámpa még pirosat mutat — válaszol rá azonnal mamája. i A -kis srác, aki úgy látszik, 3 éves létére már tudja, hogy a piros szín a közlekedésben tiltást jelent, csodálkozó tekintettel nézett anyjára. | — És a többi néni nem tudja, hogy ilyenkor tilos átmenni? A fiatal mama hirtelen nem tudott mit válaszolni. Szerencsére ekkorra a lámpa már zöldre váltott. H. I. Ismét la Boldogkő' vára Felkaptatunk a várba. Erős pallóhídon jutunk be. Jól látszik, hogy hajdan felvonóhíd szolgálta a be- és kijutást, hiszen a palló alatt szakadék tátong a riolit sziklatömbben. Odabent elsőnek egy régi pincébe megyünk be — állítólag borozó lesz itt — s mindent megcsodálunk: a mély kutat, melyből annak idején sem nyertek vizet, hiszen nagyon magasan áll a vár, nagyon messzire belátni innen a gyönyörű vidéket. Még az egykori börtönbe is lenézünk. Le, ugyanis nincsen ajtaja, szabályos bejárata. hogyan jött fel belőle. aki lekerült... Hát, van mit nézegetni az ódon várban, melyet 170.1 - ben ugyan lakhatatlanná tettek a Habsburgok, ám hatalmas falai és tornya dacolt az idővel. Még a kelet felé eső keskeny sziklanyelvre is „kinézünk”, kimenni tilos és valóban élet- veszélyes. Valamikor őrszem állhatott végében a messzeséget kémlelve. Innen a'vár biztonságot adó falairól is jól látni az egykori cölöpsor nyomait. Bizonyára palánk védte a strázsákat az ellenség nyilaitól, golyóitól, s a lezuhanás veszélyétől. Mert magasan húzódik a sziklanyelv és a vár, a szél is nagy idefönn. összekócolja a bámészkodók haját. Itt-ott még az építkezés nyomai. Az Országos Műemléki Felügyelőség és a Herman Ottó Múzeum 19Q3—64- ben tárta fel a romokat, s biztosította a vár állagát. Az utóbbi ■ években pedig turistaszállást alakítottak ki a várban. A nagy munka elkészült. Pedig nem mindennapos vállalkozás volt felvezetni ide a vizet. A \ sziklafű ró, kemény munka az Észak-magyarországi Regionális Vízmű és Vízgazdálkodási Vállalat szakembereit dicséri. Négy szobában 45 személyes turistaszállást alakított ki a Borsod Tourist. Remélhetőleg valamennyi engedély mihamarabb megkerül, s akkor már május végén, június elején vendégeket fogadhat a turistaszállás. Az új turista „központ” örvendetassége, hogy „B” osztályba sorolták, napi 20 forint mindössze a szállásdíj. A Szerencstől 28 kilométerre fekvő, gyönyörű tájat urald Boldogkő vára hát ismét: lakható 174 év után. Az idelátogató turistáknak nemcsak a vár, nemcsak a panoráma, s a jó levegő vonzó. hanem a környék látnivalói is. Sétálva is elérhető a boldogkőújfalui kőtenger, ez az 5 hektárnyi, csupa andezittömb borította hely. Aki szeret gyalogolni. Árkán keresztül Mogyoróskára jut, mely fölött másik vár, a regéci magasodik ... Aki pedig nem akar túrázni, a vár alatti község, Boldogkőváralja nevezetességét, a Zichy-kastólyt tekintheti meg. A gépkocsival Boldogkőre látogatók messzebbre is elkalandozhatnak, Göncre, a „huszita” házak közé, ahol Károli Gáspár magyarra fordította a bibliát. Egyébként a nevezetes kultúrtörténeti emlék egyik példánya az ősi. román-gót stílusú vizsolyi templomban található. Maga a templom is élményt nyújt, hiszen hatalmas, középkori freskók kerültek elő meszelt falai alól. Ny. P. Kél nyelven — A járásunkhoz tartozó, tíz nemzetiségi községben közel két évtizede végzünk rendszeres ismeretterjesztő munkát. Ezek az előadások — mondhatnánk vitaesteknek is — többnyire kétnyelvűéi: — mondja Bodrog- halmi János, a Hazafias Népfront sátoraljaújhelyi Bizottságának titkára. — Természetesen, nemcsak politikai, hanem kulturális téren is sokat teszünk a nemzetiségi lakosságért. Úgy vélem, sikerült új színt hozni tevékenységünkbe: ezt az első alkalommal tavaly megrendezett „Nemzetiségi na- pok”-kal valósítottuk meg. A két hétig tartó rendezvénysorozatot minden község elismeréssel fogadta: a szlovák népművészeti kiállítást Alsóregmecen ugyanúgy. mint Hercegkúton a nemzetiségi pávakörök művészeti csoportjainak bemutatóját. — Nemcsak a felnőtt lakosság kulturálódása foglalkoztat bennünket, de a felnövekvő nemzedék pályairányítását is feladatunknak tartjuk. Ebben sokat segítenek a Szlovák Tannyelvű Általános Iskola tanárai és diákjai. Számos alkalommal tartottunk már szülői értekezletet a járás községeiben annak érdekében, hogy a továbbtanulók anyanyelvűknek megfelelő iskolába kerüljenek. A közelmúltban dokumentumfilmeket mutattunk be Csehszlovákia és az NDK mai életéről. — Legközelebbi terveink egyike: nemzetiségi óvoda létesítése Füzérkomlóson, s a közeljövőben kettősnyelvű könyvtárat is szervezünk Kishután. — „A nyelv, az ember vallomása”. Azon fáradozunk, hogy ennek lehetőségét a nemzetiségek számára megteremtsük. Lakatos Judit Rádiótechnikai kiállítás nyílt Miskolcon A Magyar Honvédelmi Szövetség Országos Központja, a szövetség Borsod megyei és Miskolc városi vezetősége a Hazafias Népfront megyei és városi bizottságával karöltve a Győzelem Napja tiszteletére rádióamatőr technikai kiállítást szervezett. Az országos érdeklődésre is számotlartó. a rádiótechnika negyedszázados fejlődését kitűnően reprezentáló kiállítást tegnap Miskolcon, az MHSZ megyei székházának nagytermében Harányi György ezredes, az MHSZ Országos Központjának ősztályvezetője, a Magyar Rádióamatőr Szövetség főtitkára nyitotta meg. A kiállítás jól érzékelteti, hogy a rádiótechnika a i egyetemes kultúra része, bemutatja ennek óriási fejlődését. egyben igen jó! érzékelteti s sportág honvédelmi jelentőségét is. A látogatók — többek között — betekintést nyerhetnek a rádiótechnikai kiképzés, a több tusa tömegsport, a rádió-iránymérő. az URH- és az RH-sportok rejtelmeibe, s megszemlélhetik a rádiósklubok korszerű technikai eszközeit is. A kiállítás december végéig megtekinthető. (CSC.) Kőbányász Lámpánál
