Észak-Magyarország, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-08 / 81. szám

1975. április 8., kedd iSZÄK-MÄGYARORSZÄG 3 sss» Takarékosság és feltételek !z iiirp nyoméban Energia... Temérdek ener­gia szükséges a munká­hoz, a gépek, berendezések, motorok működtetéséhez. De kell a házimunkát megköny- nyítő kisgépekhez, a szóra­kozásunkhoz, a városok, falvak kivilágításához, esti fényeihez. — Jogosan méltatják és is­merik el, ha egy gyár, egy vállalat a felhasznált össz- energiájának 20—30 százalé­kát megtakarítja.. E tekintet­ben nekünk nincs szégyellni valónk — mondja Bódi Béla, a. Borsodi Hőerőmű Vállalat igazgatója. Nálunk a 15 éve folyamatosan megtakarított szén mennyisége —, hogy szemléltessem is valamivel — egy Budapesttől Párizsig érő 10 tonnás vagonokból álló szerelvényben férne csak el. Az erőmű hosszan tartó távlati léte, fennmaradása egyidőben veszélyben forgott. Egyrészt a berendezések el­öregedése miatt, másrészt az energiaszerkezet körüli viták során arról is szó volt, hogy csak csúcserőműként üzemel­tetik majd — tudtuk meg dr. Hódi Imre fejlesztési főosztályvezetőtől. Az 1957 óta üzemelő Borsodi Hőerő­mű —, hogy a szén megint elfoglalta az őt megillető he­lyet — fejlődése is biztosí­tottnak látszik. Ellátja mara­déktalanul a létesítésekor megállapított feladatait: vil­lamos energiát termel 120 kilovoltos feszültségszinten az országos hálózatba és 35 kilovolton a környező ipari üzemek számára. Ezenkívül nagy mennyiségű hőenergiát szolgáltat a szomszédos ipari üzemek és a város lakásai­nak, kommunális létesítmé­nyeinek fűtésére is. A hőszolgáltatásra egyre nagyobb az igény. Jelenleg villamos energia fejlesztésé­ire 650 tonna, hőszolgáltatás­ra 391 tonna gőzt használnak fel óránként. Ez az arány az elkövetkező időszakban még inkább eltolódik a hőszolgál­tatás javára. Az erőmű gőz­mennyiségének mintegy 60 százalékát használják majd fel az új PVC-gyár üzembe helyezése után hőszolgálta­tásra. A villamosenergia- és hő­szolgáltatás biztosításának csaknem első lépcsői a ka­zánok. A gőztermelést 10 da­rab kazán üzemeltetésével biztosítják. A termelt gőzt a 6 darab kondenzációs és a 3 darab elvételes ellennyomá­sú turbinába vezetik. Ezek már közbenső „lépcsői’’ a vil- lamosenergia-termelésnek és a hőszolgáltatásnak. A kazánok, turbinák, a ge­nerátorok és egyéb berende­zések már régiek, és egyre nehezebb velük a hatékony termelés. Mégis, ahogy az igazgató szobájában levő oszlopdiagramokat és- a ki­váló vállalat cím elnyerésé­re tett pályázatot nézzük, úgy tűnik nem lehetetlen. Évről évre javul még min­dig a fajlagos hőfogyasztás. Az elmúlt évben sikerült a fajlagos hőfogyasztást leszo­rítani. Ez a csökkentés 13 ezer 700 tonna borsodi szén megtakarítását jelenti,' és 3 napi felhasználásnak felel meg. A villamos energia ön- fogyasztás mennyisége is mérséklődött és ez 40? ezer forint költségmegtakarítást eredményezett. Az énergíamegtakarítást számos tényező — a karban­tartások jó elvégzése, á ka­zán üzemnél a terheléstől függő és azt követő gondos, két szénőrlő malom üzemel­tetése, a kondenzátorok rendszeres szárításának üte­mezése, a Blieding-szivattyúk kihasználásának fokozása, jobb együttműködés a ve­zénylőterem, a gépház és a kazánház között — együtte­sen eredményezte. Az, hogy a vállalat helyze­te így alakult, nem kis rész­ben a kongresszusi munka- versenynek és a javuló szer­vezési tevékenységnek kö­szönhető. Csak a legfonto­sabbakat kiemelve a szerve­zési munkák közül: elkészült a kazánjavítások hálódia- gramos ütemezése, az anyagmozgatás, -rakodás, gépésítés fejlesztése és jó néhány munkafolyamatot ügyrendileg is szabályoztak. A munka- és üzemszerve­zési programok megvalósítá­sa is azt a törekvést célozza, hogy a drága emberi munka is minél hatékonyabban mű­ködhessen. A kollektíva munkájában nagy lendítőerő — és az kölcsönös — az erő­mű összlétszámúnak csaknem 10 százalékát kitevő jól mű­ködő KISZ-szervezet. A fia­talok jó munkáját dicséri, | hogy. tavaly és az idén két egymást követő évben el­nyerték a KISZ KB Vörös Vándorzászlaját. Buchert Miklós Barkácskiállitást nyitottak teg­nap délelőtt a MTESZ Miskolc, Szemere utcai kiállítótermében. Sok faipari, fémipari szerszám — a csípőfogótól a gyaluig, a tapétától a metszőollóig, a vil­lanykapcsolótól az ékszíjig — minden megtalálható, amire a barkácsolóknak a lakásban, a víkenciházban, a kertben vég­zendő javításhoz. munkához szükségük van. — Napjainkban nagy divat a barkácsolás — mondta Szabó Endre, a Borsodi Iparcikk Kis­kereskedelmi Vállalat osztályve­zetője. — Ennek segítése érde­kében Miskolcon az Ady-hídnál a VlMEIAJX-szal együtt, közö­sen barkácsboltot hoztynk lét­re. Vidéken a vasboltokban lé­tesítettünk barkácssarkot. Az osztályvezető elmondotta, hogy a mostani kiállítással, amely április ll-ig tart, a bar­kácsolás fejlesztését igyeksze­nek elősegíteni. A kiállított szer- számokkal, anyagokkal a bő vá­lasztás lehetőségére hívják fel a figyelmet. | A bolt dolgozói a kiállítás ide- ' je alatt naponta ll-től 17 óráig szaktanáccsal is segítik a bar­kácsoláshoz szükséges anyagok kiválasztását. Felvilágosítást ad­nak, hogyan kell például kiszá- mítani, mennyi tapétára van j szükség a lakásban, s hogyan i kell azt felhasználni. Bíznak benne, hogy a kiállítás tovább j terjeszti a barkácsolást, hasz­nos. célszerű időtöltés ez. és er­re «a munkára szükség is van az otthonokban.- * Fari g diákon hon Ilii Idén januárban költöztek új, korszerű diákotthonba a dísznövénykertész szakmun­kásképző intézet tanulói. A téli mostoha időjárás miatt a kollégium környékének rendezési munkái azonban tavaszra maradtak- Már el­készült a rendezési terv, amely szerint fákkal, cser­jékkel övezett park létesül a diákotthon körül. Megkez­dődtek a tereprendezési munkák, amelyben a Mis­kolci Kertészeti Vállalat je­lentős — főleg gépi — se­gítséget nyújt. A munkából alaposan kiveszik részüket az iskola tanulói is. Ügy ter­vezik. hogy május közepére — ekkor rendezik Miskolcon a dísznövénykertész szakmá­ban a „Szakrna kiváló ta­nulója” országos versenyt — már nemcsak az új kollégi­um, de a fákkal, cserjékkel, virágokkal diszíteft gyönyö­rű park is várja a versenyre érkező vendégeket. A Borsodi Szénbányák Vállalatnál az elmúlt évben 669 szocialista brigád mint­egy tízezer fővel nevezett be a kongresszusi versenybe. Eredményességükről csak annyit, hogy Újlaki Mikló­sok elővájó csapata első, Kiss Mihályék fronti kollek­tívája második helyen vég­zett a tröszt területén. Ösz- szesen 17 közösség nyferte el a vállalat kiváló brigádja címet. Közülük egy a Szuha- völgyi Bányaüzem Szeles­aknáján dolgozik, és a Kom- szomol nevét viseli. Milyen brigád a Kecskeméti? — er­re kerestük a választ. A csöngetésre a 36 éves, szálfa termetű brigadéros, Kecskeméti János nyitott ajtót, s betessékelt frissen festett, ízlésesen berendezett kazincbarcikai otthonába. — Az igazat megvallva, nem számítottunk a magas elismerésre — kezdte. — Miért? — Mert „csak” 125,3 szá­zalékot értünk el. Árvízvé­delemnél voltunk, besegítet­tünk a frontszerelésekbe, s ezek sok kiesést okoztak. Nyugodt arcának villanás­nyi rezdülése, hangja elárulta - elégedetlenségét. No, persze nagyobb teljesítményekhez vannak szokva. A brigád múltjáról érdek­lődtünk. Tizenkét évvel ezelőtt tartottuk az alakuló gyűlé­sünket. Az alapítók közül je­lenleg is velünk készíti a vágatot Szabó István, Lőrinc István, Bodnár László, Sima György, Tatai György és Tátrai György. Két arany­fokozat megszerzése után lettünk kiválóak. Figyeltem a brigádvezetőt, hallgattam megfontolt szava­it, s eszembe jutott, hogy, mennyire szerény ember. Dicsérte a munkatársakat, az aknavezetőt, volt patronáló­jukat, Orjovics Tibort, csak éppen önmagáról hallgatott. Olyan típus, aki nem szereti magát előtérbe helyezni. A vállalat egyik legjobb közössége kovácsolódott ösz- sze a keze alatt, tizenné­gyen vannak, tisztelik, be­csülik, testvérként szeretik egymást. Náluk szó szerint értendő az „egy mindenki­ért, mindenki egyért”. Nyílt az ajtó, s belépett' rajta Szabó István brigádve- zető-helyettes. Jobb kezében celofánba csomagolt piros .szegfűt tartott. — A Május 1. úti Általá­nos Iskolából jövök — újsá­golta. — A gyerekek Ki mit tud?-ot tartottak a brigád életéről, munkájáról. Patronálják az említett is­kolát. a miskolci Gyermek- város lakóinak pedig nem­régiben vásároltak 1200 fo­rintért ajándékot. Korábban a zubogyi kisiskolásokat lep­ték meg egy televízióval. Évről évre felajánlást tesznek újítások kidolgozá­súra. Tavaly a brigádvezető egyedül négy ötletet vetett papírra. A csilletisztító be­rendezésért tízezer forintot kapott a társával. — Csaknem valamennyien viselünk valamilyen tisztsé­get — hallottuk a 48 éves brigád vezető-helyettestől. ö pártpropagandista, veze­tőségi tag. Kecskeméti üszb- tag, munkavédelmi felügye­lő, tevékenykedik a munkás- védelmi bizottságban is.1 Mások önkéntes rendőrök, munkásvédelmi őrök, többen munkásőrök. , Kivétel nélkül vájárok, kiváló dolgozók. Kecskeméti és Szabó átvehette már a Kiváló bányász miniszteri kitüntetést is. A jelenleg érvényben levő KRESZ 1963. január 1-én lé­pett éleibe: 88 paragrafusból, 32 cikkből áll. Az eltelt idő­szak alatt a genfi és a bécsi nemzetközi közlekedési egyez­mény hatására két alkalom­mal is módosítani kellett. A közlekedés fejlődése, a nö­vekvő turizmus tette szüksé­gessé. hogy a régi szabályok helyett nemzetközileg is egy­séges KRESZ szerint szer­vezzük meg belföldi közle­kedésünket. 1976. január 1-töl az új rendszabályok alapján kell közlekedni. Az illetékes szer­vek a szükséges előkészüle­teket már megtették. A vál­lalatoknál. intézményeknél a megyei Közlekedésbiztonsági Tanáccsal és a TTT-tel közö­sen megszervezték a gépjár­művezetők oktatását, képzé­sét. A hivatásos járműveze­tőket a vállalatok kötelezik a tanfolyam elvégzésére. Egy előadássorozat, tíz előadásból áll, amihez hozzá tartozik egy esetleg önként vállalt vizsga is. Az új ismeret- anyagból tesztlapokon adhat­nak számot az önként jelent­kező nemhivatásos gépkocsi- vezetők, motorosok, gyalogo­sok. „ Sikeres válaszok esetén igazolást, plakettet adnak át a vizsgáztatók. A járműveze­tők számára a Közlekedés­biztonsági Tanács rendelke­zésre bocsátja az új KRESZ anyagát. Különösen nagy gondot fordítanak a fiatalok, a ta­nulóifjúság KRESZ-oktatásá- ra. A közeljövőben egy tí­Két órán át beszélgettünk. S mielőtt elbúcsúztunk vol­na, megkérdeztük: milyen eredményt remélnek ez év­ben? — Szeretnénk túlszárnyalni a tavalyit — felelte a bri­gádvezető. Sok sikert hozzá! Kolaj László puslerv alapján nagyméretűi közlekedési park épül Mis­kolcon. Még ezt megelőző­en két kisebb oktatójellegü parkot építenek a megyében. Az első átadására rövidesen sor kerül az Özd melletti Sátán. A másik ugyancsak kisebb tanulópálya mis­kolci Győri kapui óvoda ud­varán készül. A munkában részt vesznek a szülők, tá­mogatják az óvoda törekvé­seit a különböző miskolci vállalatok, szocialista bri­gádok is. A típusterv alapján épülő nagy miskolci KRESZ-park helyét egyelőre még nem je­lölték ki. Miután lényeges szempont, hogy az általános és középiskolások számára is könnyen megközelíthető, el­érhető legyen, a legszeren­csésebbnek mutatkozik a ta­polcai és az egyetemváros! út közötti beépítetlen terü­let. Az országban már csak­nem minden megyében ta­lálhatók közlekedési parkok, ahol a fiatalok a szabályok­kal, a közlekedés gyakorla­tával ismerkedhetnek meg. A leendő nagy miskolci KRESZ-parkban, ellentétben a kisebb óvodai pályákkal, valamennyit úttípust, táblát, útburkolati jelet meg lehet majd találni, rövid szaka­szon ugyan, de még az autó­pályát is. A táblák, jelek természetesen az új KRESZ előírásai szerint készülnek, A park útjain kerékpárok­kal, lábbal hajtható kisautók­kal lehet közlekedni. N. X Korszerű termelés íz éié erdészetben Három évvel ezelőtt több kis gazdaságból, üzemből egyesítettek nagyüzemmé a Mátrai Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság ózdi erdésze­tét. összesen 4700 hektár ál­lami és 1000 hektár úgyne­vezett közbirtokossági erdő­területen gazdálkodnak azóta. (Magántulajdonban mindösz- sze néhány hektár erdő van a környéken.) Az üzem te­rületén jellemző fafajta a cser -— ez alkotja a faállo­mány 60 százalékát. Az üzem vezetője, Tóth Imre egyike a hosszúfás technológia ki­dolgozóinak. — A cser, amelyből a leg­több van erdeinkberi, az egyik legértéktelenebb fafaj­ta — mondta. — Fűrészelt faként, bányászati anyagként és papíralapanyagként ex­portáljuk. Kitermelésünk évente mintegy 22 000 köb­méter. Bár tavaly óta ugrás­szerűen növekszik az igény tűzifára, az energiagazdálko­dás céljait szem előtt tartva kevés tűzifát termelünk. Ipari felhasználásra került tavalyi termelésünk 80 száza­léka. — Munkájuknak nem ke­vésbé fontos része az erdőte­rület fenntartása és bővíté­se. Milyen mértékben? — Ózd környékén sok a kopár terület. Sajnos, társa­dalmi összefogással túl keve­set tesznek a kohászváros­ban, pedig mi korlátlan mennyiségben, akár százezer számra tudnánk díjtalan fa­csemetét biztosítani a ré­szükre. Üzemünk évente 10 hektár fásítását végzi el a város területén, és felújítunk mintegy 30 hektárnyi erdő­területet. Tevékenységük jól tükrözi azt a hatalmas változást, amely az utóbbi években végbement, az erdőgazdasá­gok munkájában. A koráb­ban hagyományosan, nagy­részt kézi erővel végzett munka teljes egészében ipari jellegűvé vált. — Fatermelő dolgozóink 80 százaléka szakember, na­gyobbrészt gépkezelő. Átlagos életkoruk mindössze 36—38 év körül van. örvendetes, hogy az utóbbi időben sok dolgozónk visszatért a kohá­szattól — elsősorban nem a fizetés, hanem az előnyös munkakörülmények, a jó le­vegő, a kellemes erdei kör­nyezet miatt. A Bükk erdőrengetegének klasszikus csendjét ma már nem balták, hanem korszerű gépek zaja veri föl. Tizenegy motorfűrész, 4 tehergépko­csi, két traktor, egy rakodó­gép, két homlokvillás tar­gonca, 5 kérgezőgép, egy bolgártraktor és egy motoros permetező segíti a faterme- íők munkáját. Fatermelők, akiket nem célszerű immár favágóknak nevezni; munká­juk, hitük szerint sok min­den különbözteti meg őket a hagyományos favágó munká­tól. — Három éve alkalmazzálc egyre több erdőgazdaságban a hosszúfás technológiát, amelynek kidolgozása az önök nevéhez fűződik. Mi en­nek a termelési módszernek a lényege? — Nem az erdőn dolgozzuk fel a kivágott fát, hanem, gépesített feldolgozó telepek-" re szállítjuk. A mi üzemünk feldolgozó telepe Centerben van, Özd szomszédságában. Az új módszer jelentős lét­számmegtakarításra és terv- túlteljesítésre adott és ad le­hetőséget. Először az ózdi üzemben alkalmaztuk a hosszúfás technológiát. Az­óta már más gazdaságok, üzemek is bevezették. < A Mátrai Erdő- és Fafel­dolgozó Gazdaság ózdi üze­mében 7 brigád vesz részt a szocialista munkaverseny­ben. Eddig mindössze egy, az 1974-ben végzett kiemel­kedően sikeres munka ered­ményeként most már 4 fa­termelő kollektíva nyeri el a szocialista brigád címet'. Hozzáértő, lelkiismeretes munkájuknak köszönhető, hogy mintegy 4 millió fo­rintnak, több mint egyhónapi munkabérnek megfelelő nye­reséggel zárta az ózdi üzem. az előző gazdasági évet. A tekintélyes összeget a naook- ban fizették ki az üzem dol­gozóinak. Aiag} &r Tibor Ózd -1975 Az új KRESZ alapján Szakijai a sfahríÉi tícáiis Miskolcon 1 Kecskeméti iriiii...

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom