Észak-Magyarország, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-30 / 100. szám

ti. ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1975. április 30., szerda i Képzőmű vés2;e k tanácskoztak A Magyar Képzőművészek Szövetsége észak-magyaror­szági területi szervezete mi­napi konzultációs bizottsági ülésén több fontos szerve­zeti témát tárgyalt meg, cöztük olyanokat is, amelyek kiállításokban realizálódva a képzőművészet iránt ér- Jeklődő nagyközönség figyel­mére is számíthatnak. A ha­zánkban első alkalommal megrendezendő Képzőművé­szeti világhét céljairól, ter­veiről már korábban — áp­rilis 27-i számunkban — tá­jékoztattuk olvasóinkat, most néhány egyéb témára hív­juk fel a figyelmet. Kamaraterem A Miskolci Művészeti Ta­kács közel háromesztendős munkájáról Mazsaroff Mik­lós adott számot. A tanács eddig huszonöt határozati javaslatot dolgozott ki, s azokból húsz került a meg­valósulás útjára, több már teljesen realizálódott is, s van olyan, amelyben nem örtént előrelépés. Megvaló­sult például a Kohász-galé­ria, nincs változás a Miskol­ci Szimfonikus Zenekar el­helyezésében, továbbra is közös fedél alatt van a Mis­kolci Galériával, osztozik a belső termen. Nagy szerepe volt és van a tanácsnak a kiállítási tervek egyeztetésé­ben, megtörtént a tárlati helyek „profilosodása”, ke­vesebb az átfedés, S a ki­állító szervek egymást in­épületkomplexumban helyet kap egy ilyen kis kiállítóte­rem is. Vándorkiállítások Egy korábbi állásfoglalás szerint a területi szervezet­hez tartozó mindhárom me­gyében — Borsodban, Heves­ben, Nógrádban — kifeje­zetten közművelődési céllal vándorkiállításokat szervez­nek, amelyek a legkisebb településekre is eljutnak, és megfelelő propagandával, s nem utolsósorban tárlatve­zető anyaggal kiegészítve, segítenek közvetlenebb kap­csolatot teremteni a képző­művészet és a települések lakói között. E tervek eddig tárgyi okok miatt Borsod­ban nem realizálódhattak, de az előkészületek jó tempó­ban haladnak: megteremtőd­tek az anyagi feltételek is. Június 30-ig gyűjtik egybe’ a vándorkiállítások anyagát. Egy-egy kollekcióban har­minc műalkotás vándorol, megfelelő ismeretterjesztő és oropagandaanyaggal, sőt ki­adnak a művek kísérőiéként egy ofszetnyomású újságot is, amely segít a tárlatokon való tájékozódásban. Volt korábban egy olyan terv is, hogy a nagyobb, or- szágis jelentőségű tárlatok — grafikai biennale, akva- rell- biennale, salgótarjáni tavaszi tárlat stb. — anyagát a három megyeszékhely kö­zött kicseréljék, ezt a javas­latot azonban alapos meg­fontolás és vita után elve­tették. Ezt az állásfoglalást szervezési, tartalmi okok egy­aránt alaposan indokolják. az immár hagyományossá lett tárlatot. A grafikai biennaléra de­cemberben kerül ismét sor. A felhívás, amelyben a mű- ' vészeket felszólítják a rész­vételre, már készül, s az előzetes tervek szerint — el­ső alkalommal — külföldi művészek is részt vesznek. Jugoszláviából jelentették be részvételi széndékukat vaj­dasági képzőművészek. Szabadbcadásos tárlat : i Borsod megye képzőmű- /észeti életének új színfolt­ja, hihetőleg pezsdítő erejű mozzanata lesz az az őszre tervezett kiállítás, amelyet első alkalommal Leninváros- ; ban rendeznek meg, szabad- beadásos rendszerrel. A ké­sőbbiekben ezt Kazincbarci­kán is megrendezik, felvált­va, de már hallani ózdi ren­dezési igényről is. Ez a sza- badbeadásos jelző több fél­reértésre adott okot. Jó tud­ni, hogy nem amatőr kiál­lítás, nem dilettáns felvonu­lás lesz ez a kiállítás, ha­nem megyei szintű kapunyi­tás mindazon tehetséges em­berek előtt, akik a képző­művészet valamelyik ágában — függetlenül szövetségi tag­ságuktól, vagy a Képzőmű­vészeti Alaphoz tartozásuktól — megfelelő szinten tevé­kenykednek, s alkotásaikkal Ágotha Margit metszete Társadalmi munka és értéke A Pénzügyminiszter, más illetékes miniszterekkel együttes rendeletet adott ki, amely lehetővé teszi, hogy a vállalatok a társadalmi mun­ka ellenértékéből külön ala­pot létesítsenek dolgozóik la­kásépítésének támogatására. Az alap céljaira munkakö­rükön belül vagy azon kí­vül egyaránt végezhetnek munkarend szerinti időn túl olyan társadalmi munkát a dolgozók, amiért munkabér számfejthető. Mindenképpen termelő. szolgáltató vagy olyan fizik;ii munkákról van szó. mint a tereprendezés, hulladékgyűjtés, vagonkira­kás. takarítás. Az irodai dol­gozók is ilyen feladatok vég­zésével vehetnek részt a társadalmi munkában. A külön kezelt alapból vissza nem térítendő támo­gatást vagy kölcsönt egy­aránt nyújthat a vállalat a dolgozók lakásépítkezéseihez. A kölcsön kamatmentes. Kölcsön esetén a visszafize­tett összeget a társadalmi munkából származó lakás- építési alap javára kell el­számolni, s abból további dolgozók lakásépítkezéseit támogatják. Borsodszirákon: Mazsaroff Miklós kiállítása Mazsaroff Miklós festőmű­Munkásakadémia a Borsodi Szénbányáknál •cább kiegészítik, mintsem .’ossz értelmű versenytársak ennének. A korábban ka- narakiállítások céljára szol­gáló Libresszó átkerült a fo­tósok használatába. Pedig — mint a tanácskozáson kitűnt — szükség van olyan kama­rateremre, amelyben a mű­vészek bemutathatják, eladá- ;si célzat nélkül, kísérleti : munkáikat, műhelytörekvé­seiket. S mert ilyenre szük­ség van, lesz is:\a tájékoz­tatás szerint a Csabai kapu­ban épülő új művésztelepi Előkészületben Hetedik alkalommal fog­ják megrendezni Miskolcon a Rajzok című kiállítást a Miskolci Galériában. Az ál­talában a nyári hónapokban látható tárlat iránt megnö­vekedett az érdeklődés. Egy­re szívesebben vesznek részt rajta a művészek, s a kö­zönség érdeklődése is nö­vekszik. Ebben az évben már tizenöt — nem a terü­leti szervezethez tartozó — vendégművész is bejelentet­te részvételi szándékát, s ez tovább gazdagítja, színesíti SZERELŐIPARI NAGYVÁLLALAT AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ: 5 éves gyakorlattal rendelkező ÉPtlLETGEPESZ MÉRNÖKÖT vezető, irányító munkakörbe, j Letelepedés lehetősége biztosított. | Jelentkezés: írásban részletes önéletrajzzal a miskolci hirdetőbe „Kiemelt beruházás” jeligére. bemutatkozni kívánnak. A tárlatot novemberben nyit­ják a Derkovits Gyula Mű­velődési Központban. * A konzultatív bizottsági tanácskozás foglalkozott a salgótarjáni tavaszi tárlat értékelésével, a szervezet külföldi kapcsolataival is, s kijelölte a külföldi meghí­vásos művésztelepeken részt­vevő alkotókat. (benetlek) vész egyike azoknak a kép­zőművészeknek, akik rend­szeresen bemutatják művei­ket a falusi lakosságnak, a termelőszövetkezetek dolgo­zódnak. Legújabb kiállításán huszonkét festményét és ti­zenegy grafikai munkáját is­merteti meg a borsodsziráki- akkal, akik korábbi tárla­tairól már jól ismerik a művészt. A kiállítást ma, április 30-án, déli 12 órakor Gulyás Mihály író nyitja meg a borsodsziráki községi művelődési házban. Gyakori® pRfitist AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZ A MISKOLCI CENTRUM ÁRUHÁZ. JELENTKEZÉS: a dekorációs osztályon. A munkásművelődést szol­gálja a munkásakadémia a Borsodi Szénbányáknál, már 1958 óta. És nem is akárho­gyan ! A közkívánatnak meg­felelően. Akadtak buktatók, kisebb- nagyobb megtorpanások is a munkásakadémia fennállása óta. De ezen a szakaszon ] már túljutottak a trösztnél, s az akadémia tevékenységé­ben, különösen 1972 óta megélénkülés tapasztalható. Akkor alakultak meg a TIT helyi csoportjai is — tudtuk meg Sebők Istvántól, a TIT megyei titkárától. Az együttműködés a mun­kásakadémia szervezői és a TIT között elősegítette a munka gyümölcsözőbbé vá­lását. Az előadások témakö­rét a munkások érdeklődé­si körének megfelelően hatá­rozzák meg. Bányaüzemen­ként „Kérdezz — felelek” ládákat helyeztek el, ahová a dolgozók az őket érdeklő témákra vonatkozó kérdései­ket bedobhatják. A kérdések alapján ámít­ják össze az évi előadások tematikáját Barta Ödön,, dr. Meskó László és Perényi István. Mivel ők a szénbá­nyászati tröszt dolgozói, íg5r jól ismerik a bányaüzemek és bányászok életét, de mint a megyei TIT aktivistái, so­kat tesznek a központi mű­velődéspolitikai irányelvek megvalósításáért is. A munkásakadémia elő­adásait 10 bányaüzemnél tartják, rendszeresen mű­szakváltáskor. Így nem éri „időveszteség” a bányászo­kat. Az előadásokat a témá­ban otthonosan mozgó szak­emberek tartják. Szó esik itt a bányaművelésről, a gé­pesítésről, a műszaki fej­lesztésről, az üzemi demok­ráciáról, a kollektív szerző­désekről és még számos, mindenkor időszerű kérdés­ről. Egy „tanév” általában lfii előadásból áll. Ezekből 11— 12 szakmai jellegű, amelyek­ben érvényre jutnak a fel­tett kérdések. A rendezvények iránt nagy az érdeklődés a bányászok körében. Buchcrl Miklós A BORSOD MEGYEI IBUSZ IGAZGATÖSÄG nőj munkaerő felwéttílt miskolci és ózdi utazási irodáiba. Felvételi követelmény: középiskolai érettségi, gyors- és gépírás tudás, valamint nyelvismeret a felvételnél előnyt jelent. Fizetés: megegyezés szerint i A jelentkezés részletes önéletrajz beadásával történik, | melyet kizárólag írásban fogadunk eL I Jelentkezési határidő: 1975. május 8. CÍMÜNK: IBUSZ Utazási Iroda 3501 Miskolc. Széchenyi u. 56. A kazincbarcikai Irinyi János Vegyipari Szakközépiskola VEGYIPARI GÉPÉSZ TECHNIKUSMINÖSÍTÖ VIZSGÁT szervez. •) I # A vizsgára jelentkezni lehet vegyipari gépész f szakközépiskolai végzettséggel, illetve gépészeti ! jellegű szakmunkás-bizonyítvánnyal és érettségi- ’ vei rendelkezőknek, akiknek 2 éves üzemi gya­korlat után a munkáltató a továbbtanulását ja- I vasolja. j Jelentkezési határidő: május 10. Szónokok, előadók kézikönyve A szocializmus építését jellem­ző közéleti demokrácia bővülése a mindennapok embere hallga­tóból igen gyakran maga is be­szélővé emelkedik. Lakógyűlése­ken, termelési értekezleteken, pártnapokon és más alkalmak­kor hozzászólóként, esetleg elő­adóként szerepel közéletünk va­lamilyen fórumán. Hogy e nyil­vános szereplések során mit kell mondania, azt a legtöbb ember megtanulja közéleti tevékenysége előtt, vagy alatt. De hogy gon­dolatait hogyan öntse hatékony formába, hogyan gyűjtse, rendez­ze, építse fel és adja elő mon­danivalóját, annak elsajátításá­hoz a hazai hagyomány kevés segítséget ad. Ez a tanulmánygyűjtemény a különféle szinteken működő, párt-, állami és tömegszervezeti vezetőknek — és a hozzászólók­nak is — segítséget Igyekszik nyújtani, nyilvános fellépésük színvonalának emeléséhez. A szerzők élvonalbeli szakem­berek, s emellett gyakorlott is­meretterjesztők, maguk is ta­pasztalt előadók: dr. Demo László, dr. Duró Lajos, dr. Fá­bián Pál, dr. Lengyel Dénes, Wacha Imre, Bognár Elek — minden fejezetben tekintettel vannak arra, hogy a kézikönyv használói egyre több közéleti ta­pasztalatin! rendelkeznek, do nyelvi, stilisztikai és retorikai ismereteik nem eléggé tudatosak és rendezettek. Ezért a gyakor­latban közvetlenül hasznosít!)*'.!« tanácsok mellett megfelelő szin­tű elméleti alapozást is »dn,**>c. Ütni utalást nyújtanak a* elftr« megírt szövegek felolvasására vonatkozóan is. Ugyanakkor ösz­tönöznek a spontán beszéd, a szabad előadás készségének ki- fejlesztésére is. A szerzői munkaközösség által összeállított korábbi kötetet szin­te napok alatt „szétkapkodlúk** az érdeklődök.

Next

/
Oldalképek
Tartalom