Észak-Magyarország, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-27 / 98. szám

1975. április 27., vasárnap «RUMI IS« ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3 Hagyományokat ápolva, új utakat keresve Beszélgetés Rózsa Kálmánnal, Miskolc megyei város Tanácsának elnökével Fejlődésünk harminc esz­tendejére visszatekinteni jó érzés — s ezt a közelmúlt jubileumai kapcsán többször is hangsúlyoztuk. Jelenünket formálni, a várost, ahol élünk szebbé, gazdagabbá tenni kétkezi munkával holnapot alakító tervekkel, gondola­tokkal — nemes küldetés. Egy várost, méghozzá oly ti­pikusan munkásvárost, mint Miskolc irányítani, szép, de felelősségteljes hivatás. Mind­ez akkor villant át bennem, amikor Rózsa Kálmánnal, Miskolc megyei város Taná­csa elnökével beszélgettünk a város fejlődéséről, eredmé­nyeinkről, gondjainkról, a je­lenről és a távlatokról. — Idén befejeződik a negye­dik ötéves terv. Az eddig el­telt több mint négy esztendő alatt mi jellemezte a város fej­lődését és mi várható a most következő hónapokban? — kér­deztem elsőnek. — Ügy érzem, a IV. ötéves tervben Miskolc soha nem lá­tott gyors fejlődést, ért el. Vonatkozik ez a lakosság kommunális, egészségügyi, szociális, kulturális ellátásá­ra egyaránt. Ehhez a fejlesz­téshez sok segítséget kaptunk. Érdemes megemlíteni, hogy a harmadik ötéves terv idő­szakában mindössze 2,3 mil­liárd forint állt rendelkezé­sünkre, a IV. ötéves tervben pedig, tehát 1975 végéig (5.3 milliárd forint felhasználásá­ra nyílik lehetőség. Ebben az időszakban fokozódott a la­kásépítés, nagy gondot fordí­tottunk a vízellátásra és a közművesítés javítására, óvo­dai, iskolai, bölcsődei férőhe­lyek növelésére, a közlekedés fejlesztésére, utak, parkok létesítésére, közvilágításra, az egészségügyi alapellátás mennyiségi és minőségi foko­zására, hogy csak néhányat említsek. Miskolc területén ebben az időszakban csak­nem 10 ezer lakást építet­tünk fel, a víztermelő kapa­citást napi átlagban, több mint 32 ezer köbméterrel nö­veltük, 6400 négyzetméter kereskedelmi létesítmény bő­vítésére is sor került, meg­épült a közlekedési vállalat új forgalmi telepe, kész a ke­nyérgyár. Ezeken a tanácsi beruházásokon kívül gazda­gabb lett városunk a Hejő- csabad új Cement- és Mész­művel, a Lenin Kohászati Művek nemesacél-hengermű­vével és a hamarosan átadás­ra kerülő húskombináttal. — Hogyan sikerült a lakás­építési terveket megvalósítani, mit tart a városi tanács e vo­natkozásban a legnagyobb ered­ménynek és a legnagyobb gond­nak, milyen tervek vannak az avas! lakótelep további építé­sére? — Jó érzés elmondani, hogy megvalósultak a XV. ötéves terv célkitűzései. A csaknem 10 ezer tanácsi célcsoportos lakáson kívül további 2 ezer lakás épült a városban. En­nek ellenére változatlanul nagy gond a lakásigények kielégítése. A múlt év végére sajnálatos mádon nem csök­kent az újabb igénylők szá­ma, viszont lényegesen meg­rövidült a várakozási idő, hi­szen 1975-ben olyan igénye­ket elégítettünk ki, amelye­ket 1969—71 között iktattak. Hadd mondjam el azt is, hogy ezek az új lakások minősé­gükben, komfortosságukban a mai igényeket kielégítik. Nemrég kezdődött el a ház­gyárban az új típusú laká­sokhoz szükséges panelek gyártása, s városunk több pontján már jól halad az új­típusú házak szerelése. — A kérdés második ré­szére válaszolva elmondha­tom, hogy az avasi lakóte­lep csak kis részét képezik a napjainkban látható épüle­tek. Itt 12—13 ezer lakást épí­tünk fel, ami 40—42 ezer la­kójával megfelel egy közepes nagyságú magyar városnak. Elkészítjük a lakótelephez szükséges intézményeket, lé­tesítünk egy intézménynegye­det, amely kulturális és sport­Fotó: Laczó József Miskolci városkép célokat is kielégít. A lakóte­lep folytatásaként kihasznál­juk a zöldövezetet, játszóte­reket, sétányokat, tornapá- lyákat építünk, biztosítva a pihenést és szórakozást az idősebb és ifjabb korosztály számára egyaránt. A végle­gesen kiépített avasi lakóte­lep jól illeszkedik majd a városképbe, kedvezően alakít­ja Miskolc nagyvárosi arcu­latát — A motorizáció fejlődése egyre sürgetőbben napirendre tűzi a város úthálózatának bő­vítését és korszerűsítését. Mi­lyen elképzelések vannak a tö­megközlekedés biztosítására, és a város közútjainak fejleszté­sére? — Az elavult közlekedési hálózatból és a sajátos tele­pülési szerkezetből a város igényli egy kelet—nyugati és egy észak—déli irányú te­hermentesítő-útvonal meg­építését. Ezek a következő évek célkitűzései között sze- í nelnek. Hamarosan sor ke­rül az Ady híd és Majláth között az északi tehermente- sitő út első részének megépí­tésére. Terveink között sze­repel a Tiszai pályaudvar előterének kialakítása, s ez­zel egyidejűleg felépül a KPM terveiben szereplő új felvételi épület is. — A tömegközlekedés fej­lesztésének két fő iránya van. Az egyik az erőteljesen fejlő­dő lakó- és iparterületi egysé­gek szervezett bekapcsolása a közlekedési hálózatba, a má­sik az e feladathoz megfele­lő járműállomány beszerzése. — A környezetvédelem ma egyre jobban foglalkoztatja a városi embereket, Közismert Miskolc levegő- és vízszennye­zettsége. Mit tesz a városi ta­nács azért, hogy e fenyegető gond enyhüljön? — A mérések szerint a vá­ros levegő- és vízszennyezett­sége az elmúlt években rész­ben csökkent, elsősorban az üzemekben tett intézkedések hatására; viszont a belváros levegője, a növekvő gépkocsi- forgalommal tovább szeny- nyeződött. Tapolca' és Lilla­füred kiemelten védett te­rületein jövőre a fűtési igény kezdetétől kötelezzük a közü­leti szerveket a korszerű olaj-, vagy gáztüzelés beve­zetésére. De az egész város­ban kevesebb szennyezéssel járó tüzelés megoldására ta­nulmányterv készítését ren­deltük meg az ÉSZAKTERV- nél. A KÖJÁL-lal közösen éppen a közelmúltbari intéz­kedtünk a Chinoin miskolci gyáregységében a levegő- szennyezés megszüntetéséről és a Szinva vizének óvásá­ról. Az Avas-dél városrész levegőtisztaság-védelme érde­kében részletes méréseket vé­geztünk a HCM üzemindulá- sakor; az LKM-et pedig fel­kértük a kihűlésig távozó és másodlagosan szennyező gá­zokat árasztó salaköntők ki­helyezésére, vagy a káros ha­tás megszüntetésére. Igyek­szünk a helyzeten javítani, fásítással, parkok, pihenőer­dők kialakításával is. Janu­ár 1-től kerületi hí -atálaink műszaki osztályai ellenőrzik a légszennyezők jogszabályi­lag megengedhető kibocsátási értékeit. Természetes vizeink, tehát a Szinva és a Sajó vé­delmére is konkrét intézke­déseket dolgoztunk lei. — A környezetvédelemmel szorosan összefügg a bükki karsztforrások és a Keleti Csúcsvízmű vizének védelme. Illetékes szervekkel ebben az ügyben is intézkedéseket ho­zunk. Miskolc szennyvize köz­vetve, vágj' közvetlenül tisz­títatlanul jut a Sajóba. En­nek megszüntetésére építi a város a 70 ezer köbméter na­pi kapacitású szennyvíztisztí­tó-művet. — Hogyan halad az ifjúsági park tervezése, mikor kezdő­dik el a koukrét építési mun­ka? — Az ifjúsági park terve­zésé sajnos elmarad időben a mi igényeinktől, hiszen ter­vünk szerint idén már építő­tábort akarunk létrehozni, de az ÉSZAK TERV még a mai napig sem adta át a terve­ket. Nagy erőfeszítéseket te­szünk, hogy a terv okozta késéseket a munkával felszá­moljuk. Az egész nagyberu­házást több ütemben akarjuk megvalósítani, jelentős társa­dalmi munka igénybevételé­vel. Itt építjük fel a város nagy szabadtéri színpadát és még néhány olyan létesít­ményt, amit a fiatalokon kí­vül az idősek is használhat­nak majd. De mindenképpen meg kell oldanunk az Avas közlekedésének nagy felada­tát. —Nagyon büszkék vagyunk az új sportcsarnokra, de a test­kultúra fejlesztéséhez hiányoz­nak olyan létesítmények, mint a fedett uszoda, vagy a műjég­pálya ... — Miskolc város párt- és állami vezetői is érzik és lát­ják azokat a gondokat, ame­lyek a sportlétesítmények hiányából adódnak. Ennek megfelelően a tanács a kö­vetkező tervidőszakban több sportlétesítmény megépítésé­vel számol. De itt határt szabnak anyagi lehetőségeink. Hogy ezen felül is tudjunk alkotni, számítunk a lakos­ság és a város üzemeinek társadalmi összefogására is. Ami a fedett uszodát illeti, mint legfontosabb témával foglalkozunk egy 25 méteres gyakorló uszoda megépítésé­vel. A megbízást eljuttattuk a tervező vállalathoz. A mű­jégpálya létesítésének gondo­lata szntén felmerült, az elő­készítés megtörtént, ameny- nyiben tisztázódnak a költ­ségek, illetve anyagbeszerzé- si kérdések, foglalkozunk a megvalósítással. Vannak olyan terveink is, hogy a kö­zeljövőben néhány iskola mellé úszásra alkalmas me­dencéket építünk. — Miskolc-Tapolca védeti üdülőtelep, álilyen tervek van­nak az ottani idegenforgalom fejlesztésére, a turizmus cs kcmpinglchetőségek, esetleg a '• fürdőobjektumok bővítésére? j — Miskolc-Tapolca védett üdülőtelep, idegenforgalmi fejlesztése érdekében a vá­rosi tanács az erdőgazdaság­gal közösen elhatározta a parkerdők fejlesztését, mely az idén már elkezdődik. Nagy gondot fordítunk Tapolca központi parkjának karban­tartására is. Az idegenfor­galom fejlesztése érdekében autóskemping létesítésére ke­rül sor a Megyei Idegenfor­galmi Hivatal beruházásában. A terület kijelölése megtör­tént, a tervek elkészültek, je­lenleg a tereprendezési mun- , káknál tartunk. Foglalkozunk a stranfürdő bővítéséinek gon­dolatával, a város irányába. — Utolsó kérdés. Milyennek képzeli a városi tanács elnöke Miskolcot, ezt a dinamikusan fejlődő munkásvárost az ezred­fordulóra? — A tudományos-technikai forradalom úgy megyorsítot- ta a fejlődést, hogy nagy kép­zelőerő kell hozzá... De a ina tervei és azok megvaló­sulásai minden bizonnyal az ezredfordulónál is érvénye- • sülnek. Mindenesetre úgy gondolom, jellegét tekintve j Miskolc megmarad munkás- í városnak. Megőrzi a fejlődés jegyeit annak is, ami mögöt­tünk van harminc éve és an­nak is, ami most következő feladatunk. Ezek a fejleszté­sek lehetővé teszik, hogy Mis­kolc szocialista, jellegű, ha­zai méretekben, nagyváros legyen. Nemcsak a lakosság számának növelésére gondo­lok, hanem arra, hogy ren­delkezésünkre áll mindaz, ’ ami a város és a környék j lakóinak jólétét szolgálja. A várost alapvetően át kell épí­teni, sok új értékkel gazda­gítva, de szeretnénk meg­őrizni azt, ami a múltból ránkmaradt. Vannak olyan tervek, amelyekkel ma fog­lalkozunk, de már az ezred­fordulót vetítik elő. Ilyen a tömegközlekedés, az útháló- j zat, a forgalom egy részének! a föld alá helyezése, és a többi. De úgy gondolom, ma ! épülő intézményeink is meg­lesznek 2000-ben. Persze a város életét nemcsak a bioló­giai és fizikai szükségletek jellemzik, hanem a szellemi igények kielégítése is. Ebben is fejlődnünk kell. A magas­fokú műszaki tudományok mellett otthont kell adnunk a humán és közgazdasági tu­dományoknak, az irodalom­nak, a művészetnek, a kultú­rának. A XI. kongresszus el­fogadta a pártprogram nyilat­kozatát, úgy érzem, ebben van Miskolc jövője is — vá­laszolta Rózsa Kálmán, Mis­kolc megyei város Tanácsá­nak elnöke. PihiIovMs Ágoston Kettős ünnepség színhelye volt tegnap délután a Ka­zincbarcikai Egressy Béni Művelődési Ház. Itt került sor a Kazincbarcikai Sütő­ipari Vállalat és kollektívá­jának kitüntetésére. Tamás László szb-titkár köszöntöt­te az ünneplőket és a ven­dégeket, közöttük Fejes Lászlót, a megyei tanács el­nökhelyettesét, Kulcsár Má­tyást, az ÉDOSZ szakszerve­zetének titkárát. A kollektíva jó munkáját méltatva a MÉM Kiváló Vál­lalat kitüntetést, az azt jel­képező zászlót és oklevelet Kulcsár Mátyás, az ÉDOSZ szakszervezetének titkára nyújtotta át. Ezenkívül a kol­lektíva még egyéb kitüntetés­ben is részesült. Az ózdi ke­nyérgyárban dolgozó „Várnai Zseni” szocialista brigád — amelyet Kiss Lászlóné vezet — a kongresszusi és jubileu­mi munkaversenyben muta­tott kiemelkedő munkájáért a Központi Bizottság által adományozott kongresszusi oklevelet és a Szakma Kiváló Brigádja megtisztelő címet is elnyerték. A vállalat eredményeiről, a szocialista munkaverseny si­keréről szólva Gönczi Sándor, a vállalat igazgatója többek között elmondta, hogy a ter­melési érték 12,3 százalékkal, a termelékenység 5,4 száza­lékkal, a vállalati eredmény 21,7 százalékkal és ennek kö­vetkeztében az átlagbér 4,7 százalékkal nőtt. Szólt arról, hogy a vállalat munkavédel­mi területen is sokat fejlő­dött. Ennek köszönhető, hogy a megyei munkavédelmi ver­senyben második helyezést értek el. Bensőséges ünnepségen ad­ták át péntek délután a „Ki­váló Szövetkezet” kitüntetést a Halmaj és Vidéke Áfész részére. Az ünnepségen Rep- ka Károly, a szövetkezet igaz­gatóságának elnöke értékelte az 1974. évi munkát. A Ki­váló Szövetkezet megtisztelő cím elnyeréséig megtett út, mint más vállalatoknál, Itt sem volt könnyű, hiszen a szövetkezet olyan kiterjedt A szövetkezet kollektívája megérdemelten kapta a ki­tüntetést, ez azonban csak a megkezdett út első szakasza volt, hiszen olyan feladatokat kell még megvalósítaniuk, amelyek az eddigieknél is nagyobb összefogást, maga­sabb szintű munkavégzést kö­vetelnek valamennyiüktöL Ott is előbbre kell lépni a munkaszervezésben, a válla­lati gazdálkodás javításában. Rcpka Károly, a szövetkezet elnöke átveszi a kitüntetést. Fotó: Szabados György területen működik az encsi járásban, ahol többségben el­aprózott, kis lélekszámú te­lepülések vannak. Viszont az ittlevő lakosság igényei is ál­landóan növekednék. Jog­gal várják tehát a szövetke­zettől, hogy évről évre ja­vuljon, korszerűsödjön a vá­sárlás, a szolgáltatás színvo­nala. Ezt tartották szem előtt ak­kor is, amikor több mint egy évvel ezelőtt rész-közgyűlé­sen beszélték meg a szövet­kezet tagságával az előrelé­pés feltételeit. Az elavult, korszerűtlen boltok helyett fokozatosan létre hozták a magasabb igények kielégíté­sére is alkalmas bolti háló­zatot, amelyekben ma már megtalálható a legbőségesebb áruválaszték is. Ebben a nem kis jelentőségű munkában, mint korábban, most is kü­lönösen a szocialista munka- brigádok tűntek ki, akik a kongresszusi munkaverseny­ben elért eredményeik alap­ján „Kiváló Brigád” kitün­tetést értek eL Tovább kell erősíteni a szo­cialista tulajdon védelmét, megbecsülését. Az eddigiek­től is többet kell törődni az általános szolgáltatások meg­teremtésével. A szövetkezet­nél is előbbre kell lépni a nők­ről való fokozott gondosko­dásban, annál is inkább, mivel a dolgozóknak több mint hat­van százaléka nő. akiknek helyzete ma még nem min­denben éri el, vagy közelíti meg a kívánalmakat. A kitüntetés kötelez. Köte­lez arra, hogy a jövőben mindenki tudása és képessé­ge legjavát nyújtsa ahhoz, hogy a szövetkezet egy év múlva újra a legjobbak kö­zött legyen. S hogy ez meg­valósuljon, ennek minden feltétele biztosított. Az ünnepségen adták át „A Szakma Kiváló Dolgozója" kitüntetést, valamint 16 dol­gozó részére a „Kiváló T'*l- gozó” jelvényt és a 25. éve« szolgálatért járó aranygyűrű­ket. V. ne Kiváló szövetkezet a lialiiiaji áíész liiepséi a Kanncliarcikai Sütiipari Vállalatnál

Next

/
Oldalképek
Tartalom