Észak-Magyarország, 1975. április (31. évfolyam, 77-100. szám)

1975-04-22 / 93. szám

mzxum&i ÉSZAK-MAGYARQRSZAG 4 1975. április 22., kedd A képernyő előtt Vélemény — Jog — Színház Az elmúlt hét műsoraiból feltétlenül kiemelendő a Véle- \ mény című csütörtöki művelődéspolitikai adás. Ebben meg- i emlékeztek a nemrégiben elhunyt Németh T^ászlóról és Ivó j Andricról. Számunkra azonban különösen érdekessé, a mű- j soridő döntő részét kitevő eszmecsere tette ezt az adást. 5 Hernádi Miklós szerkesztő-riporter azt a témát járta körül, 'ajon történelmi tudatunkat hogyan befolyásolhatja a tö­meg kommunikáció, milyen torzulások adódnak ebben a köz­napi gondolkodásban. Érdekes példával indult a műsor. Egy néprajzkutató ar­ról szólt, hogy a nagy tömegek tudatában különböző ha­gyományok alapján téves történelmi tudatok élnek, helyen­ként igen erősen. Példaként tarcali kutatásait említette, ahol ‘ tákóezi meneküléséről, meg Kossuth tarcali látogatásáról éltek és bizonyára még ma is élnek teljesen téves emlékek, <s a nagy történelmi sorsfordulók, csakúgy mint más he­gyen a parasztság körében, az idősebb generációnál külön­böző, nem hitelesíthető hallomásokból ismerősek. Termé- .• zetesen mindez sok továbbélő tévhit forrása. A tömegkom­munikációval foglalkozó Szecskö Tamás már konkrétan ar­ról szólt, hogy a televízió fénytöréssel tükrözi a történel- ',:iet, s ezért például a második világháborús témáknál sok esetben ütközik ez a tükrözés a nézők tapasztalataival. Ez természetes is, hiszen a kortárs érzékeny és mindenkor sa­lát élményeivel veti egybe a történelemábrázolást, ugyan- . kkor arról is szó esett Szecskő Tamásnál, hogy a háborús '.zalandfilmek hatásaként igen rossz történelmi tudat ala- • ült ki például Magyarország második világháborús szere­pét illetően a fiatalabb generációk körében. Tévedések van­nak az ellenállási mozgalmakat illetően, rossz tudatok adód­nak, s kialakult egy olyan „sajátos, modern rózsaszín tör­ténelemszemlélet”, amely már odáig megy, hogy munkás- fiatalok körében végzett felmérés során több esetben talál­koztak azzal a tévhittel, amely szerint Magyarország és a Szovjetunió szövetségesek voltak a háború során. Lenint idézte Szecskő Tamás: a televízió „a valóság minden olda­tával” ismertesse meg nézőit. Az általa kezdett gondolat­sort folytatta Hanák Péter történész, alti történetírásunk < gyoldalúságát és nemzeti múltunk dicső lapjainak kizáró­tagos oktatását említette a ferde, hamis történelmi tudat forrásául. „Nem lehet a történelmi valóság rovására tör­ténelmi igazságot szolgáltatni” — idézte Révai Józsefet, — s megemlítette, hogy a felszabadulás értékét sem lehet be­csülni, ha nem tudjuk honnan jöttünk. Végül Almási Miklós kritikus szólt hozzá a témához, s többek között a ha­zai ellenállási filmek múltszépítő tendenciáinak, az átszíne­ző magatartásnak rossz hatásáról, a fekete-fehér látásmód kialakulásáról szólt, s arról, hogy a kegyetlenül őszinte zembenézóst, mint például a Hideg napok című filmet ké­nyelmességből sokan nem szeretik. Megemlítette, hogy jó ; zolgálatot nem tehetünk torzításokkal, mert ez hamis meg- j ■nyugvást ad, de a művészeteknek, a közönséget a holnapra icell orientálni. József Attilát idézte: „Elegendő harc, hogy i múltat be kell vallani". S ehhez kell a művészeteknek ■ segítséget nyújtani. izgalmas, érdekes műsort láttunk. Kár, hogy az éjszakai órákban. (Ez az adás szinte rárímelt április 13-i, Nem pusz- j án diddcümenet volt című cikkünkre.) Jó lenne jobb idő­ben megismételni, esetleg nyilvános vita forrásává tenni. * Külön figyelmet érdemel a Jogi esetek keddi adása, amely a sorozat eddigi legfrissebben reagáló darabjának tűnik. Az új társadalombiztosítási törvény ily módon való ismertetése hatásosnak érezhető és a sorozat más jogsza­bályokkal is ezt* tehetné. A Színházi Albumból két adalékra figyeltünk. Rátái Dé­nes, a ma 88 éves, egykor nagyhírű rendező és színészpe- lagógus szűkebb pátriánkban, Tokajban él. A másik érte­sülés szerint pedig — mint a darab rendezőjével készített interjúból kitűnt — a Miskolcon most hazai ősbemutató­ként színrehozott Bukovcan-drámát már játszották Magyar- országon. Benedek Miklós A Miskolci Ingatlankezelő Vállalat szállítási részlege felvesz gépkocsivezetőket valamint rakodómunkásokat. Kéthetenkénti szabad szombat biztosítva. Jelentkezni lehet: Miskolc, Gagarin u. 52. sz. alatt a szállítási osztályon k TEXTIL- ÉS PAPÍRGYŰJTŐ HETEK MÁJUS 31-IG A magánszemélyeknek a vételáron felül minden 10 forint értékű textil- vagy papírhulladékért SÍSSk AJÁNBÉKSORSJEGYET AB A A főnyeremény: ZSIGULI SZEMÉLYGÉPKOCSI További nyeremények: IBUSZ külfökUhitazások, SEHSORSGH televíziók, valamint több mint 3500 értékes nyeremény. ■,irr"n WHrTT*^,vT*r^r^l'*“•tu*^"^ — Barczí Pál rajza Anyanyelvi verseny Április 19-én és 20-án Szikszón, a Szepsi Csombor Márton Gimnáziumban bo­nyolították le — immár ötödször — a megyei közép- iskolás anyanyelvi versenyt, amely egyben megyei elő­döntője volt az ősszel, Sá­toraljaújhelyen megrende­zésre kerülő országos anya­nyelvi seregszemlének. A résztvevő 30 miskolci | és borsodi középiskolás szombaton írásbeli feladatot í oldott meg, és a ' legjobb eredményt elért 15 verseny­ző bejutott a vasárnapi dön­tőbe. A döntőt szóbeli ver­seny formájában rendezték meg, ahol az alábbi vég­eredmény alakult ki: 1. Tóth Judit (miskolci Her­man Ottó Gimnázium), 2. Rádai Lenke (miskolci Her­man Oltó Gimnázium), 3. Gulyás Terézia (mezőcsáti Nógrádi Sándor Gimnázi­um). A verseny vándorser­legét a miskolci Herman Ottó Gimnázium nyerte el. Kulturális szolgálat a város peremén A Gárdonyi Géza Művelődési Ház munkája mértékben felszítani a mű­ELÖLJÄRÖBAN illő el­mondani, hogy a Gárdonyi Géza Művelődési Ház Mis­kolc legerősebb egyéniségű közművelődési intézménye. Működése serkentően hat jóval a város határain túl is — épp azért, mert foko­zott igényességgel igyekszik betölteni helyileg meghatá­rozott feladatkörét, s ezen belül keresi a minél hatéko­nyabb módszereket adott lehetőségei kiteljesítésére. A szüntelen önmegújító szán­dék jellemzi a művelődési ház főhivatású és társadalmi munkatársainak összehangol­tan dolgozó közösségét. Az intézmény Miskolc II. kerü­letének, főként a jellegze­tes peremtelepüléseknek, Iiejőcsabán kívül Göröm- bölynek, Szirmának és Ta­polcának — a kulturális szolgálatát tekinti elsőren­dű feladatának, ezt a szol­gálatot kívánja közmegelé­gedésre elvégezni. A központi intézmény fokról-fokra törekszik töké­letesíteni működése tárgyi és személyi feltételeit. Leg­utóbb a művelődési ház melletti épület átalakításá­val zempléni népművészeti stílusú szobát rendeztek be a munkatársak, ahol vonzó otthonra talált a díszítőmű­vészeti szakkör, s a népze­nei klub. Az épület áiásik helyiségében mód nyílt a légen tervezett barkápsmü- liely kialakítására. Ezáltal a természettudományos és a műszaki-technikai nevelés jobb lehetőségeit teremtette meg az intézmény. Sajnos, a működési kör­zet többi települése közül csak Szirmán nevezhető korszerűnek a közművelő­dés külső körülményei, a Radnóti Miklós Művelődési Házban. (Ennek ellenére igen nehéz a kívánatos velődési igényeket éppen eb­ben a városrészben.) Gö- römbölyön viszont a klub­könyvtár csak ■ keveseknek ad lehhetőséget a rendsze­res önművelésre, a tartal­mas időtöltésre. Tapolcán is csupán két piciny klubszo­ba a közművelődés hajléka. A SORRENDISÉG céltu­datos meghatározásával a munkásművelődés ügye fog­lalja el a központi helyet a Gárdonyi Géza Művelődési Ház feladatkörében. Ennek a társadalompolitikailag is el­sőrendű ügynek a szolgála­tában az intézmény mun­katársait az a bőséges ta­pasztalatokból eredő felis­merés vezérli, hogy igazán tartós eredményeket a mun­kahelyi közművelődés fej­lesztésével lehet elérni. Az együttműködésre a legkedvezőbb lehetőségek a hejöcsabai Cement- és Mészműben kínálkoznak. A gyár teljes újjáépítése után válik lehetővé a termékeny elképzelések valóra váltása, amikor kialakulnak az ál­landó munkahelyi közössé­gek. A másik itteni üzem­ben, a Cementipari Gépja­vító Vállalatnál a rendsze­res közművelődési munkát ai. nehezíti, hogy az üzem munkásainak többsége majd mindig külszolgálaton dol­gozik, az ország különböző részein végzi a cementgyá­rak gépeinek karbantartását. A nyilvánvalóan objektív akadályok ellenére, már az idén figyelemre méltó tanul­ságokkal szolgált a kölcsö­nös együttműködési készség. A Gárdonyi Géza Művelő­dési Ház által a két üzem szocialista brigádjai részére meghirdetett „A szabadság 30 éve” elnevezésű szellemi vetélkedőre a Cement- és Mészműből 13 brigád, a Ce­mentipari Gépjavító Válla­lattól hét brigád jelentke­zett. Három üzemi elődöntő után —, amelyek mindegyi­ke mozgósította nemcsak a közvetlenül érdekelt brigá­dok tagjait, hanem a széle­sebb baráti kört is — hat válogatott csapat jutott a döntőbe. A kishitűeket megszégye­nítően cáfolta, hogy éppen annak az üzemnek — a Cementipari Gépjavító Vál­lalatnak — a brigádja (s „nőmén est omen”, azaz a név mélyebb összefüggése­ket tár fel: a Gárdonyi Gé­za nevét választott brigádja) nyerte el az első díjat, ame­lyik a vállalatnál a legtöbb tárgyilagos érvet lehetett volna felsorakoztatni a köz- művelődési hátrányos hely­zetük mentségére! S a foly­tatás legalább ennyire ösz­tönző arra, hogy haladjon bátran a megkezdett úton a peremvárosok művelődési intézménye: a Gárdonyi Géza Művelődési Háznak a verseny győztese részére fel­ajánlott ötezer forintos fő­díját mindkét vállalat meg­pótolta, s így valamennyi — a döntőben részt vett — szo­cialista brigád értékes anyagi jutalomban részesült, azonfelül, hogy „megtörte a jeget” az üzemi közművelő­désben. AZ ÜTTÜRÖMUNKÁRA körültekintően vállalkozó művelődési intézmény a szélesebb körű közművelő­dési munkában is példát mutat. Megvalósította Mis­kolcon a múlt évben az első Ifjúsági parkot, a művelő-1 dési házat körülvevő, kínál-! kozó szép természeti kürnye- j zetben — s már az első j nyáron 57 rendezvényre 20 j ezer fiatal látogatót vonzott. í Berecz József i Amatőr körök kiállítása Vasárnap, április 20-án elöl­ülőd nyitotta meg Gulyás Ist­ván, a ilorsod megyei Tanács muv eLŐdésUgyi osztály álluk he­lyettes vezetője a képzőművészeti körök első megyei kiállítását Miskolcon a Rónai Sándor Mű­velődési Központban. Hét kör ;ja vei./ részt munkáival a tárlaton, - amely — vélemé­nyünk szerint — amatőr szinten jónak számíthat. A legnagyobb kiállítási agyaggal a kazinc­barcikai Izsó Miklós Képzőmű­vészeti Kör jelentkezett, s kü­lönösen figyelmet érUcinel két alkoto — Mezey István és Len­gyel László — anyaga. Mezey vasra jzokkal, Lengyei grafikai anyaggal lepett a közönség ele, A leniuvárosi képzőművészeti kört csak egyetlen tagja, a te­hetséges Kap car .ludu képviseli. Igen egységes és erőteljes vi­szont a Miskolc—Diósgyőri Va­sas Képzőművészeti Kor anyaga, csakúgy, mint az ózdi Derkovits Gyula Képzőművészeti Kőre. Az. amatőr képzőművészeti körök első megyei kiállításán résztvesz a miskolci Vörösmarty Művelő­dési Házban müködö képzőmű­vészeti kör, valamint az ózdi Bési Huber István, és a sajó- bábonyi képzőművészeti kör is. A kiállításon jelentkező ama­tőr képzőművészek sokféle mű­vészeti áramlatot képviselnek — egységbe fogni őket meglehető­sen nehézkes lenne. Általában elmondható azonban, hogy — néhány kivételtől, markánsabb egyéniségtől eltekintve — érző­dik munkáikon a körvezető művész egyénisége. Ami önma­gában természetesen nem baj. tUgondolkoztató viszont az, hogy viszonylag kevesen vállalkoznak az emberi munka művészi meg­fogalmazására, s jobbára vagy a táj felé fordulnak, vagy cl. vont témák absztrakt kifejezé­sére törekednek. Érdekes meg­figyelni, hogy a képzőművészeti körük munkáiban mennyire je­len var a tokaji nyári művész- tábor hatása. Sok a tokaji té­ma, közvetlen és áttételes meg­lóg almazásban egyaránt. A ki­állításra egyébként néhány kis­plasztikái anyag is beérkezett, de elsősorban a festmény és a grafikai anyaga a domináló. Az említett észrevételek elle­nére is Jó kiállítási élményük lehelnek azoknak, akik megte­kintik a tárlatot. Az első ilyen együttes jelentkezés biztatónak ígérkezik, s ha nem is teljes mélységében, de megközelítő pontossággal jelzi azt a tevé­kenységet, amely a képzőmű­vészeti körökben jelen van. Do mutatja — érzékletesen — azt a nagy lehetőséget Is, amelyet ezek a körök az esztétikai-mű­vészeti nevelés számára jelen­tenek. (cs. o.) II Miskolci Iniallantalß Villáié! felújítási építésvezetősége lelvesz ' * vízvezetékszerelő, villanyszerelő szakmunkásokat, valamint segédmunkásokat Kéthetenként szabad szombat biztosítva van Jelentkezni lehet: A MISKOLCI INGATLANKEZELŐ VÁLLALAT felújítási építésvezetőségén Miskolc, Lányi Ernő u. 3. sz. épület udvarán. Kulturális találkozók az cncsi járásbau Az Encsi járási Pártbi­zottság és a járási Hivatal művelődésügyi osztálya fi­gyelemre méltó találkozóso­rozatot kezdeményezett a járás jeles szülötteivel, akik á művészetek különféle ágaiban vívtak ki országos elismerést maguknak, s akik tehetségüket mindig készek szülőföldjük javára kamatoztatni. Ma, április 22-én Göncön Seres János festőművész ki­állításának megnyitója ve­zeti be a találkozók sorát. A kiállítást Gulyás István, a megyei tanács művelő­désügyi osztályának vezető­helyettese nyitja meg. Ez­után a gönciek Gulyás Mi­hály íróval, a Magyar írók Szövetsége Észak-magyaror­szági csoportjának a titká­rával találkoznak, baráti eszmecserén. A napot’ neve­zetesnek ígérkező népdalest zárja. Béres Ferenc, Béres János és Szölősi Beatrix közreműködésével. Másnap Éncsen kerekasz- tal-beszélgetésen vitatják meg a járás művészszülött- tei. s a helyi közélet hang­adói: miként lehetne mód­szeresen bevonni az Encsi járásból elszármazott jeles tehetségeket a helyi közmű­velődés ügyének hatékony szolgálatába. A kerekasztal- beszélgetés házigazdája Nagy Zoltán, a járási pártbizott­ság első titkára lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom