Észak-Magyarország, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-21 / 68. szám

mm 1975» március; 21., péntek ESZAK'MAGYARORSZÁG 5 Ä kongresszus negyedik napján folytatódott a vita ükszzoh a párttagság idesíégiai lelkÉsziltséyét KOVÁCS ANTAL, az MSZMP Vas megyei Bizott­ságának első titkára részle­tesen foglalkozott a párt eszmei, politikai szervezeti és cselekvési egységének, a párttagság fegyelmének efJiVs kérdéseivel. A fegye­lem. amely alapja a párt vezető szerepe érvényesülé­sének, sarkköve a párt egy­séges cselekvésének, függvé­nye annak is. hogy a párt- szervezetek mennyire képe­sek kritikusan feldolgozni a környezeti és más, külső ha­tásokat. Ügy vélem — mon­dotta —. hogy ez arányban van a pártszervezetek ideo­Észrevétel MAKCOS ANTALNÉ, a Mosonmagyaróvári Kötött­árugyár pártbizottságának- titkára arról szólt, hogy a X. kongresszus óta gyáruk­ban erősödött a párt vezető szerepe, politikai nevelő munkával sikerült elérni, hogy a párttagság jobban értse a párt és a munkás- osztály vezető szerepét, a párt szövetségi politikáját. Helytelen, téves nézetek csak szórványosan fordulnak elő. A továbbiakban arról be­szélt, hogy a X. kongresz- szus óta bekövetkezett éves beszámoló taggyűlések ta­pasztalatai pozitívak. A tag­gyűlések erősítették a part­éiét demokratizmusát, a párttagság ellenőrző és szá- monkérő jogának érvényesí­tését, a pártfegyelmet. Erő­södött az alapszervezetekben lógiai felkészültségével, po­litikai érettségével, ami az utóbbi években kedvező irányban fejlődött. Mégis, nagyobb figyelmet kell for­dítanunk rá, hogy fokozzuk párttagságunk ideológiai fel- készültségét. Ehhez pedig a párt politikájának jobb, egy­ségesebb értelmezésére van szükség. — Az alapszervezetek erő­sítése évek óta a figyelem középpontjában áll. Arra tö­rekszünk, hogy létrejöjjenek mindazok a feltételek, ame­lyek birtokában nagyobb ön­állósággal és hatékonysággal oldhatják meg feladataikat. javaslat a kritikai szellem. A veze­tők többsége nagyobb figyel­met fordít a párttagok véle­ményére, javaslataira — mondotta —. de a párttagok egy része még mindig tart a burkolt visszavágásoktól, az esetleges hátrányos megkü­lönböztetéstől. Továbbra is nagyon fontos feladatunk olyan feltételeket teremteni, hogy a párt fórumain a de­mokratikus légkör, a nyílt­ság, az őszinteség érvénye­süljön, s a párttagok észre­vételeit, javaslatait megfele­lő intézkedések kövessék. Befejezésül arra kérte a kongresszust, hogy a párt­vezetőségek feladataként erősítse meg a párttagok egyéni gondjaival, problé­máival való foglakozást, il­letve ezek megoldásának a segítését. Az érteliiséi kérése DK. TÓTH JÁNOS, a Bu­dapesti X. kér. Pártbizott­ság első titkára kerülete ta­pasztalatai alapján az értel­miség helyzetével foglalko­zott. Elmondta a párt kö­vetkezetes politikájának eredményeként — különösen az utolsó négy évben — az értelmiség helye, szerepe és felelőssége megnőtt a szo­cialista építőmunkában. A fizikai munkásból lett értel­miségiekre osztályszemléle­tük, életmódjuk, tetteik alap­ján mindig és minden kö­rülmények között számítani lehet a munkásosztály poli­tikai céljainak megvalósítá­sában. Értelmiségünk körében vi­lágossá vált az a felismerés, hogy a munkásosztály poli­tikája jó talajt nyújt az al­kotás számára. Tolmácsolta az értelmisé­gieknek azt a kérését, hogy a jövőben a határozatok végrehajtásába, annak meg­szervezésébe és ellenőrzésé­be, a nagyobb alkotásokkal, létesítményekkel kapcsolatos döntések előkészítésébe is jobban vonják be az adott szakma képviselőit. Igénylik továbbá, hogy a párthatáro­zatokat minden esetben kö­vessék átgondolt, egyértelmű és időben hozott állami dön­tések, intézkedések is. Hangsúlyozta azt a jogos követelményt, hogy a veze­tő posztokon mindenütt po­litikailag, világnézetileg el­kötelezett, a párt káderpoli­tikai elveinek megfelelő ve­zetők álljanak. I BBBlás-paraszt szövetség HORVÁTH ISTVÁN, a Bács-Kiskun megyei Pártbi­zottság első titkára a-wmun- kás-paraszt. szövetségről fej­tette ki véleményét. Mint mondotta, a megyében a kongresszust megelőző idő­szakban a nézőpontok erről a kérdésről sokszor különbö­zőek voltak, gyakran össze is ütköztek, de a szükséges viták javára szolgáltak az ügyeknek, mert végül is egy­ségesebb állásfoglalás szüle­tett. Azt vállaljuk, hogy pár­tunk a szocializmus útján já­ró társadalom politikai osz­tályszervezete, a munkásosz­tály forradalmi élcsapata, po­litikánk a munkásosztály politikája, amit a munkás- osztály érdeke és történelmi hivatása határoz meg. Ezek a” érdekek és célok azonban nem elszigeteltek a társada­lom dolgozó rétegeinek az érdekeitől, a munkásosztály nem jár és nem járhat a boldogulás külön ösvényein. Alapvető érdekei egybees­nek valamennyi dolgozó osz­tály és réteg érdekeivel. Tör­ténelmi küldetését is csak velük szövetségben teljesít­heti. A továbbiakban arról be­szélt, hogy az elmúlt évek­ben megváltozott és átala­kult Bács-Kiskun megye gazdaságának szerkezete. A megye hagyományosan agrár­jellegű volt. Ma már azonban az ipar lényegesen nagyobb termelési értéket hoz létre, mint a mezőgazdaság, amely pedig évről évre a tervezett­nél is nagyobb arányban nö­veli termelését. Ezt a tényt a szocialista gazdasági fejlő­dés kifejezőjének tekintjük — mondotta. — Örülünk an­nak, hogy a Duna-Tisza közi homokon és a Duna mentén az ipar ugyanúgy gyökeret eresztett, mint a szőlő és a gyümölcs. A Moiiiiny mueksseíiiek feladata íiípeltssi kapcsilafaink DK. PÁL LÉNÁK D aka­démikus, a Központi Fizikai Kutató Intézet igazgatója bevezetőben arról beszélt: a Központi Bizottság beszámo­lójából, a beterjesztett doku­mentumokból az a következ­tetés vonható le, hogy a kö­vetkező időszak jobb mun­kát követel a tudomány munkásaitól is. A továbbiakban a felszó­laló azokról a gazdaságpoli­tikai követelményekről szó­lott, amelyek a következő 10—15 évben erősen befo­lyásolják, meghatározzák majd a műszaki fejlesztés és kutatómunka főbb irá­nyait. Az egyik ilyen köve­telmény. hogy a jövőben a gazdasági növekedésnek a termelékenységnövelés lesz a csaknem kizárólagos for­rása, amit hosszú távon a műszaki-tudományos ered­mények gyors realizálásával lehet biztosítani. (További követelmény, hogy a gazda­sági növekedés ütemét a versenyképes termékek rész­arányának növekedése fogja meghatározni. A versenyké­pesség új műszaki-tudomá­nyos eredmények alkalmazá­sát követeli meg. E követel­mények a tudományos ku­tatás számára több fontos feladatot szabnak meg. Pél­dául a kézzel végzett mű­veletek gépesítésének gyor­sítását, az automatizálás fo­kozását, az energiafelhasz­nálás szerkezetének tökéle­tesítését, a szerkezeti anya­gok tulajdonságait javító technológiai fejlesztő munka javítását, a legdeficitesebb nyersanyagok és anyagok he­lyettesítését lehetővé tevő új anyagfajták ipari bevezeté­sét, a tartósságot fokozó el­járások kidolgozását stb. PÚJA FRIGYES külügy­miniszter bevezetőben rámu­tatott, hogy pártunk és kor­mányunk a két kongresszus között is jelentős erőfeszíté­seket tett a szocialista vi­lágrendszer egységének erő­sítéséért és fellépett az egy­séget lazító kísérletek ellen. A tőkésországokkal kiala- lakult kapcsolatainkról szól­va rámutatott: a Magyar Népköztársaság és Finnor­szág viszonya bensőséges, kapcsolataink bővülő ten­denciát mutatnak. Ausztriá­val kapcsolataink sokoldalú­ak. amit országaink elnökei­nek, miniszterelnökeinek és minisztereinek gyakori ta­lálkozói mutatnak. Megelégedéssel nyugtáz­zuk, hogy a Német Szövet­ségi Köztársaság kormánya is törekszik a kapcsolatok fej­lesztésére. Olaszország, Fran­ciaország, Anglia és hazánk kapcsolatai biztatóan alakul­nak. A Magyar Népköztársaság kormánya nagyra értékeli a demokratikus Portugáliához fűződő, újkeletű kapcsolata­inkat. Bízunk abban, hogy a portugál kormány tovább halad a megkezdett úton, s ez még kedvezőbb lehetősé­geket teremt a szocialista országok — köztük hazánk — és Portugália gyümölcsö­ző együttműködéséhez. Fejlődtek kapcsolataink az Egyesült Államokkal is. En­nek ellenére viszonyunkat még nem nevezhetjük not*“ málisnak. A magyar kor­mány kész közösen megvizs­gálni a kapcsolataink fej­lesztését elősegítő intézkedé­seket. Bár a bécsi haderőcsök­kentési tárgyalásokon & NATO-hatalmak magatartá­sa miatt nem született meg­állapodás, szükségesnek tart­juk azok folytatását, s & fegyverkezési verseny csök­kentését célzó más intézke­dések közös kidolgozását. A Magyar Népköztársaság szélesíti kapcsolatait a fej­lődő világ országaival. Indokína problémája to­vábbra is a nemzetközi ér­deklődés homlokterében áll. A saigoni adminisztráció ag­resszív, a párizsi egyezmé­nyeket lábbal tipró maga­tartása lehetetlenné teszi a béke megteremtését, a Nem­zetközi Ellenőrző és Felügye­lő Bizottság normális mű­ködését. Kormányunk elítéli a saigoni adminisztráció sza­botázsát és továbbra is ha­tékony támogatást nyújt a dél-vietnami ideiglenes for­radalmi kormánynak. A külpolitikai tevékeny­ségben gyakran találkozunk ravasz, szocialista lepellel takart szovjetellenes néze­tekkel is — mutatott rá —» amelyeknek az a céljuk, hogy éket verjenek a szocia­lizmus és a haladás legha­talmasabb támasza, a Szov­jetunió és a többi szocialis­ta és haladó ország közé. Pártunk és kormányunk kö­vetkezetes harcot folytat minden szovjetellenes nézet és magatartás ellen. Mi nem takargatjuk külpoliti­kánk szovjetbarátságát, el­lenkezőleg, büszkék vagyunk erre! Előre megmondjuk: a Szovjetunió külpolitikája iránti bizalmatlanság mérge­zett magvainak elhintése a mi talajunkon hiábavaló fá­radozás, eleve kudarcra ítélt kísérlet. Kádár János, az MSZMP KB első titkára csütörtökön a kong­resszus szünetében a párt régi harcosaival találkozott Kongresszusi jegyzetek Borsodiak üzenete a ftsngresszusnek galmak és munkafelajánlá­sok során születtek. Megyénk ipari munkásai, mezőgazda- sági dolgozói és az intézmé­nyek kollektívái ugyancsak táviratban köszöntik a kong­resszust, kifejezve egyetérté­süket pártunk politikájával. Most, ezekben a napokban az ország figyelme a fővá­rosra irányul, ahol immár ötödik napja tanácskoznak pártunk XI. kongresszusának küldöttei. Mindenki érzi, mindenki tudja, hogy nem­csak a kommunisták, hanem az egész ország ügyéről van itt szó, s ez szavakban és tettekben is napról napra megnyilvánul. Borsod dolgos népe is kiváló munkasike­rekkel és eredményekkel já­rul hozzá a kongresszus si­keréhez. Amikor megyénk küldötteit az a nagy megtisz­teltetés érte, hogy Körtvélyes Istvánt, a Borsodi Vegyikom­binát igazgatóját a kongresz- szus elnökségébe választot­ták, a kazincbarcikaiak táv­iratban üdvözölték küldöttü­ket. Az elvtársi figyelmesség és együttérzés megnyilvánu­lása és szép példája ez. A BVK 5300 fós szorgalmas kollektí­vája azonnal „tudta köteles­ségét". Levelükben arról is értesítették a kongresszust, hogy a kongresszusi és jubi­leumi munkaversenyben vál­lalták; üzemük a negyedik ötéves tervét határidő előtt, ez év szeptember 30-ig tel­jesíti. Minderre biztosíték a 260 szocialista brigád kiemelkedő teljesítménye és a vállalati kollektíva egészének lelkes, odaadó munkája. Eddigi eredményeik jó alapot terem­tettek rá, hogy ezt a válla­lásukat teljesítsék, hiszen az ötéves terv első négy évében éves átlagban csaknem 15 százalékkal növelték termelé­süket és másfél milliárd fo­rinttal a termelési értéket. ★ A mezőcsáti általános is­kola 8. osztályos tanulói, a „Szoták Mihály" úttörőraj. tagjai azzal a különös ké­réssel keresték fel megyénk egyik küldöttét, Drótos László elvtársat, a Miskolci városi Pártbizottság első tit­kárát, hogy levelüket juttas­sa el a kongresszushoz, s így az ország sok-sok válla­latának tudjanak nyilváno­san köszönetét mondani munkájuk segítéséért, az úttörőraj támogatásáért. Mi­ről is szól a levél? Többek között arról, hogy a mező­csáti pajtások a XI. kong­resszus és felszabadulásunk 30. éves évfordulójának tisz­teletére elhatározták, hogy fokozott lelkesedéssel, szor­galommal végzik expedíciós munkájukat. Az ezzel kap­csolatos gyűjtőtevékenysé­gük érdekében az ország több vállalatának 10 szocia­lista brigádjával vették fel a kapcsolatot. így megismer­hették őket, a gyárak és üze­mek fejlődései, munkáját és a fiatal munkások életkörül­ményeit. Mindazt a segítsé­get, és jó szándékot amit e vállalatok és szocialista bri­gádok nyújtottak nekik, most egy, a kongresszushoz küldött kedves levélben, va­lamennyiük aláírásával és fényképével köszönik meg. Ezek közé tartoznak többek között a Szerencsi Csokolá­dégyár, a Jászberényi Hűtő­gépgyár, a budapesti Elekt­romos Művek, a Martfűi Ci­pőgyár, a Diósgyőri Papír­gyár Kossuth Lajos szocia­lista brigádja és még sok vál­lalat KlSZ-kollektívája. ★ Hazánk dolgozó népe táv­iratok és levelek sokaságá­val üdvözli a kongresszust és jelentős munkasikerekkel járul hozzá annak eredmé­nyességéhez. Tegnap délig több mint 5 ezer távirat és levél érkezett a kongresszus titkárságára. Oldalakon ke­resztül lehetne sorolni azokat a kiemelkedő termelési ered­ményeket, amelyek ezekben a napokban a versenymoz­★ Az Ózdi Kohászati Üzemek 14 ezer fős kollektívája táv­iratában arról adott számot, hogy az elmúlt héten röpgyű- léseken határozták el, kong­resszusi munkahetet szervez­nek. „Célunk — írják táv­iratukban — az, hogy kima­gasló eredményeket érjünk el a termelés minden vona­lán. A nehéz, felelősségtel­jes, de lelkes munkájában a jövőben is számíthat pártunk az ózdi dolgozókra” — feje­zik be üzenetüket. ★ A Borsodnádasdi Lemez­gyár munkásai arról értesi- tették a kongresszust, hogy a 110 éves gyár történetében most, a kongresszusi és jubi­leumi munkaverseny, vala­mint a kongresszusi hét során születtek a legkiemelkedőbb eredmények. A múlt évben például egymilliárd forint értékű és kiváló minőségű árut termelt a lemezgyár 2750 dolgozója vv. u

Next

/
Oldalképek
Tartalom