Észak-Magyarország, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-09 / 58. szám

1975. március 9.; vásárnál»

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 7

!1'V,

Fonónők

Szünet nélkül pörögnek a fonógépek orsói. Az örökké éber tásztaságfelelős, az „elefánt” fáradhatatlanul járja körútját, s hosszú csápjaival bekebelezi a fonaltól duzzadó orsókon lerakodott porréteget. A szorgos, ügyes kezű lányok, asz- szonyok munkája nyomán a 150—300 kilós bálákból egykettőre kész fonal lesz.

Igen, lányokat asszonyokat említettem, hiszen a fonodát tulajdonképpen a nők üzeméinek is nevezhetnénk: mintegy 1200 nödolgozó végzi itt nagy odafigyelést, precizitást igénylő munkáját. Érdekes szakma: látni, hogyan alakul át a durva megmunkálatlan anyag, finom, leheletvékonyságú fonallá.

— Itt kezdtem, itt ismertem meg a mesterséget. — Igen szívemhez nőtt már ez a munka. — Szeretnék innen menni nyugdíjba is — röpködnek felém a jókedvű, mosolygós asszonyok mondatai.

AKI ITT KEZDTE A MESTERSÉGET

Molnár Mária szőke, kék szemű, törékeny alkatú, 22 éves lány. Egyike azoknak, akiiének életük első munkahelye a miskolci fonoda: itt kezdték, itt ismerték mega mesterséget.

— 16 éves koromban, az általános iskola elvégzése után kerültem előíonós tanulóként a fonodába. Hamar megismertem, s megszerettem a munkámat, munkatársaimat. Csak a három műszakos munkaidőt szoktam meg nehezen.

1 — Mária szerencsés idői szakban került az üzemhez:

1 1970-ben — a fonoda szervezésében — jó néhány társával együtt három évre egy NDK-beli fonoda dolgozója lett.

— Eddig élelem egyik legszebb szakasza volt ez. a három év. Rengeteg új, hasznos dologgal gyarapí- tottam ott szakmai ismereteimet. S nem utolsó sorban: elég jól megtanultam németül is. Még soha nem voltam külföldön, s most megismerkedhettem a német városokkal, végigjártuk a r .úzeumokat, képtárakat. De a legmeghatóbb élményem a tenger megpillantása volt.

Amikor hazatért az NDK- ból, bekapcsolódott a KISZ- életbe, s aktív munkája eredményeként rövidesen KISZ-titkár lett. Közben elvégezte a szakmásító tanfolyamot is. Majd a fonoda — addigi kimagasló tevékenysége alapján — tavaly szeptembertől 5 hónapos káderképző-tanfolyam- ra küldte Budapestre.

— Elmondhatom, hogy mind az NDK-'oan, mind fővárosunkban sokat tanultam, s láttam, mégis nagyon hiányzott már a fonoda és a szocialista brigád,

amelyben dolgozom: el sem tudnám képzelni, hogy más helyen dolgozzak.

A vékony, törékeny alkat nagy akaraterőt rejt. Szeptembertől újabb nagy fába vágja a fejszéjét, szeretné elvégezni a gimnáziumot.

De a rengeteg tanulás, s a munkaidő letelte után jut ideje színházra, mozira, szórakozásra is. Szeret táncolni, szabad idejének legkedvesebb elfoglaltsága: az olvasás.

AKI INNEN SZERETNE NYUGDÍJBA MENNI

Váraljai Károlyné alig 18 évesen, 1955-ben került a fonodába.

— Amikor először hallottam a fonodáról, még nem gondoltam, hogy én is itt fogok dolgozni. Aztán, amikor megtudtam, hogy fonónőket keresnek, gondoltam megpróbálom én is. Sikerült: felvettek tanulónak, majd rövidesen levizsgáztam, s azóta gyűrűsfonóként dolgozom. Annak már húsz éve — mosolyodik el visszaemlékezve a régi időkre.

— Húsz év igen nagy idő: - Valóban megismertem e mesterség minden csínját- bínját. Minden munkaidő letelte után újra és újra örömet ad a jól végzett munka: jólesik látni, hogy jól „vittem” a gépet, nem volt szálszakadás, egyszóval: jól termeltem.

— Pedig számára talán nehezebb a munka mint másoknak; négy gyerek várja otthon. A házimunkát össze kell egyeztetnie munkahelyi feladataival.

— Igen, valóban nehéz a helyzetem, de szerencsére a férjem, s a nagy fiaim nagyon sokat segítenek otthon, ezért is tudom megoldani a három műszakot.

— S nemcsak hogy a három műszakot oldotta meg, hanem munkája, s négy gyereke mellett, négy évvel ezelőU elvégezte az általános iskolát is, s a jövőre nézve titkos vágya, hogy jó munkája alapján másodszor is elnyerje a kiváló dolgozó címet.

— Szeretnék mindig 100 százalék felett, s minőségileg is jól termelni. Itt kezdtem fiatal lányként a munkát, s nagymamaként majd innen is szeretnék nyugdíjba menni. Nekem a fonoda a második otthont jelenti: hamarabb lettem e nagy család tagja, mint ahogy megteremtettem az én kis otthonomat.

— Váraljai Károlyné régi, megbecsült, munkáját jól végző fonónő, akinek élete legnagyobb öröme volt: amikor három fia után négy éve megszületett a kislánya.

Szünet nélkül pörögnek a fonógépek orsói: a régiek helyébe fiatalok lépnek, hogy ugyanolyan lelkiismeretesen, öntudatosan folytassák elődeik munkáját.

Déváid Hedvig

■Mm,

Tizennégy éve szállítómunkás. A szén elszállításán munkálkodó sok-sok dolgozó epvi- kc. Háromgyermekes családanya: Bichl cr Istvánná.

— Egyébként Ifi éves munka- viszonyom van már itt, a Borsodi Szénbányák osztályoz ő- művénél. — mondta, amikor •írről kérdeztük, bogy miként bírhat egy asszony ennyi esztendőn át ilyen (férfierőnek is nehéz) fizikai munkát. Aztán így folytatja:

— A férjem segédvájár A1- bcrttelcpcn. Tudom, bogy a bányászok mennyit verejtélveznek minden nap azért, hogy a szén felszínre jusson. Es mi volna, ha a főid kincsét nem tudnánk továbbítani az otthonok melegítésére, vagy az erőmüvekhez?. ..

Tehát ez ad erőt számára. Esőben, fagyban, hóesésben, naptilzésbcn. Éjjel, vagy nappal bárom műszakban — a kötélpályánál. Mégpedig olyan nagy erőt, amellyel kiemelkedik társai közül — pedig fizikailag egváHolán nem robosz- tusabb tőlük. Kiemelkedően .ió munkájának bizonyítására sokmindent sorolhatnánk. De — mert mindenki tudja, hogy nagyon szorgalmasan kell dolgozni a kiváló címért — talán kommentár nélkül Is elég eny- nyf: Iticliterné már kétszeres tulajdonosa a kiváló dolgozó címnek. És elibcz most, a nőnap alkalmából a nehézipari minisztériumban Is kitüntetést kapott: a Bányászat kiváló

dolgozója lett.

A korszerű oktatás feltételeinek szerves része az iskolai könyvtárak alapítása, a meglevő könyvállomány fejlesztése. A közelmúltban az Encsi járási Hivatal javaslatára a községi tanácsok jelentős pénzösszeggel járultak hozza a körzeti iskolák könyvtárainak fejlesztéséhez.

Eddig összesen 127 ezer forintot költöttek a járásban az iskolai ■ könyvtárak gyarapítására. A baktaké- ki, a novajidrányi, a sza- laszendi és a vizsolyi általános iskolák például tíz— tízezer forintot, az alsóvadászi körzeti iskola ötezer forintot kapott. A pénzt az irodalomtanításhoz és a nyelvi oktatáshoz szükséges könyvek beszerzésére fordították. E pénzből — közvetve — az osztatlan iskolák is részesülnek: a körzeti iskolák könyvtáraiból kölcsönözhetnek könyvet.

Ebben az évben a forrói és a halmaji községi tanács is csatlakozott a könyvtárfejlesztési akcióhoz, s az év végére a járás valamennyi körzeti iskolájának könyvtárát szeretnék fejleszteni.

Általános jelenség megyénkben is a pedagógushiány. A szakképzett tanítókat, tanárokat sok helyütt kénytelenek képesítés nélküli nevelőkkel helyettesíteni. Különösen a kis községekben. falvakban küzdenek a tanerőhiánnyal, ahol pedig éppen nagy szükség va.n arra, hogy szakképesítéssel rendelkező pedagógusok készítsék fel a gyermekeket a 'jövendő életre.

Ebben az évben az enesi járásban figyelemre méltó kezdeményezés született azért, hogy mind több diplomás nevelő kerüljön a járás kis és nagyobb iskoláiba. A járásban ugyanis mintegy hetven képesítés nélküli nevelőt kénytelenek alkalmazni az idei tanévben is. Közülük ugyan öt- venheten továbbtanulnak valamely felsőoktatási intézmény levelező szakán, ám nagyrészük még csak az alsóbb évfolyamokat végzi. Az oktatói, nevelői munka fejlesztése pedig égető szükség az encsi járásban is, s a fejlődés alapköve* éppen a szakképzett pedagógusok munkája.

Az Encsi járási Hivatal művelődésügyi osztálya egy kísérletbe kezdett a szakképzett pedagógus-utánpótlás biztosítása érdekében. Felmérték, hogy járásukból hányán tanulnak a pedagógusképző intézetek nappali tagozatán. Ez év januárjában a hatvanhat főiskolás és tanítóképzős diák mindegyikének közvélemény-kutató lapot küldtek, amelyből tájékozódhatnak elhelyezkedési tervükről, a pedagógusi hivatással kapcsolatos elképzeléseikről. Megkérdezték, dolgoznának-e szülőfalujukban, milyen elképzeléseik vannak az ideális tantestületről, egyedül, vagy mással jönnének-e

vissza a járásba tanítani. Az iránt is érdeklődtek, vállalnának-e a diákok levelező tagozatos hallgatóként állást, ha felkínálnák nekik a járás valamely általános iskolájában. A járási művelődésügyi osztály gondolt arra is. hogy a tanítás mellett szívesen tevé- kednének-e a végzett főiskolások tiszteletdíjas népművelőként is a faluban.

A szakképzett pedagógusok biztosításának egy jó módja a társadalmi ösztöndíj. Az Encsi járási Hivatal társadalmi ösztöndíj szerződéskötéséhez is segítséget adott a felsőoktatási intézményekben tanuló pedagógusjelölteknek: tájékoztatta őket arról, hogyan kaphatnak megyei ösztöndijat, ha friss diplomásként az encs: járásban helyezkednek el.

S a véleménykutatás eddigi eredménye? A hatvanhat nappali tagozatos hallgató közül már ötvenegy válaszolt. Néhány elsőéves megírta, még nem döntötte el, hol szeretne tanítani a diploma megszerzése után. Akadt kereken elutasító válasz is. A legtöbben azonban arról az elhatározásukról adt... számot, hogy szüleik lakhelyére vagy' az encsi járás bármely falujába szeretnének visszamenni tanítani.

A tényleges eredmény egy-két év múltán mérhet' majd le, ha végeznek a diákok. S remélhetőleg kitartanak elhatározásuk mellett Az Encsi járási Hivatal mű velődésügvi osztályának kezdeményezése mindenesetre biztatónak tűnik; s e gyakorlatot a követkéz; években is folytatják. Példájukat — módszerüket a járás pedagógushiányának megszüntetésére — másut; is követhetnék.

(mikes)

I a vasa 'várók..

Miskolc, Népkert... Rozs- daszinű pad. Kelten ülnek és beszélgetnek. A két férfi jóval túl a hatvanon.

— Érzi... Már melegen süt a nap.

— Érzem — mondja a másik, s leveszi a kalapját.

— Kigombolom a felöltőmet is...

— Meleg van, de csak a napon.

Ülnek, s hallgatnak. Szemüket behunyva a nap sugarai felé fordítják az arcukat. Majd kisvártatva megszólal az, aki a kabátját is kigombolta:

— Március van... Egy hónap múlva lombot eresztenek a fák. Akkor majd átülünk a szökőkút másik oldalára... Ott nincs árnyék. ..

— Jó! Majd átülünk... Azért fura volt ez a tél is. Még hó is alig esett. Vajon mit hoz ez a nyár?... — sóhajt fel, s ő is kigombolja szőrmegalléros kabátját.

Tokaj... A Kopasz hegy oldalain férfiak, nők haj- longanak. Szölőmetszők ... A számmal ellátott táblák barnán-feketén mutatják magukat. Csak a betonoszlopok fehérsége jelzi a szőlősorokat.

Tavasz... A metszés ideje, az őszi szüretelés alapja. Az alapja, mert mindegy, hogyan metszik meg a tőkéket.

— Hová, hová szomszéd ?...

— A sógorék szőlőjébe...

A két kucsniás, vállra

vetett pufajkakabátos’ férfi

egymásnak támasztja a Taverna elölt a kerékpárt. Előkerül a cigaretta is. Van miről beszélgetni. Még akkor is, ha szomszédok, s naponta találkoznak.

— Hogy’ haladnak? —

hordót is csináltatok a nyáron. ..

Még néhány szót váltanak az időjárásról, mire elfogy a cigaretta. Szétválasztják az egymásnak támasztott kerékpárokat, s

kérdezi az egyikük.

— Talán holnap befejezzük. Utána meg a sógor jön hozzánk segíteni...

— Én meg három hordót

tettem rendbe, ami bor maradt, azt átfejtettem... A tavalyi nem igen fog szüretig kitartani...

— Tudja szomszéd... Az enyémből se sok van már. Talán az idén jobb lesz a termés, mint tavaly... Ű;i

egymásnak ellenkező irányba elindulnak.

Mályi-tó. Enyhe déli. délkeleti szél borzolja a tó zöldeskék vizét. A parányi hullámok már nyarat Méz- ve, csobogva ütődnek a parthoz.

A fák kopár ágai meg- meg zörrennek. a színes hétvégi házak vaksi ablakszemeikkel csodálatos látványt nyújtanak. Mindenütt csend \ an, kihalt a táj. Azért szombaton és vasárnap már megelevenedik a tó környéke. A hétvégi házak tulajdonosai festenek, fákat metszenek gazt égetnek. •

Itt, ott már zsenge, üdezöld fű is a tavaszt idézi.

A tó keleti partja mentén még néhány beépítetlen telek. Az egyiken a tulajdonos áll és néz. Közben tervez: hová, melyik részre kerüljön a ház. A hétvég) ház. A szomszéd telken már ott áll az ízléses, egv- szerű épület. Gazdája az ajtókat. ablakokat fesu Észreveszi a jövendőbe! tulajdonost, átszól hozzá:

— Na, megvan mái az építési engedélye?!

— Most kaptam meg. .

— És milyen házat fittet? — kérdezi, s a testes abbahagyva átlép a kenu- gyanánt szolgáló egysza dróton.

— Faház lesz... De nehéz szerezni. Sokat törtük a fejünket... Az egész család.

— Mibe kerül?...

— Az alappal együtt vagy hatvanezerbe. .

S élénk vitába kezdenek A jövendőbeli tuiaidonos elmagyarázza, hogy melvik oldalra néz maid az eblak. az ajtó, milyen lesz a ház előtti virágoskert, milyen gyümölcsfák kerülnek majd a portara...

Tavaszvárók... A meg újulásra várók. . A Népkert fái alatt, a mezőkön, a szőlőkben, a gyű möl esősökben és a vizek partján.

Mindenki vár valamit a tavasztól. Egészséget, ió termést. nyugodt, békés napokat.

l’-Ktildi György