Észak-Magyarország, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-01 / 51. szám
1975. március 1., ssomfeaS ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Egymillió tonna sertéshús 1 raktorklinika A sertéshústermelés helyzetéről és a fejlesztésre hozott új intézkedésekről tájékoztatta pénteken a MÉM- ben az újságírókat Váncsa Jenő miniszterhelyettes. Elmondotta, hogy az elmúlt évben minden eddiginél többet, összesen egymillió tonnányi sertéshúst „termeltek” az országban. A sertéshús több mint 60 százalékát 1973-ban a kisüzemi és a háztáji és kisegítő gazdaságok és egyéb hizlalók — adták, tavaly 57 százalékos arányban részesültek az összes forgalomból, ezek szerint meghatározó szerepük van a sertéshústermelésben és így lesz ez a következő években is. 1974-ben csökkent a kistermelők tenyésztési kedve. Mindent egybevetve a háztájiból és a kisegítő gazdaságok állományából 60—80 ezer koca „hiányzik”, s ennek ellensúlyozására egész sor intézkedést hoztak. Az Állatforgalmi és Húsipari Tröszt módosította a tavaly novemberben meghirdetett vemhes kocasiildő-értékesí- tési akció feltételeit, előnyösebb feltételeket teremtettek az akció sikeréhez. A kitermelők egyebek között garanciát kapnak 'takarmányok vásárlására. A nagyüzemek felkészülnek arra, hogy 50 ezer vemhes kocasüldőt bocsátanak a háztáji és kisegítő gazdaságok rendelkezésére. az állatokat előnyös feltételek mellett vehetik át a kistenyésztők. Az Allatforgalmi és Hús ipari Tröszt vállalatai március végéig behozzák az átvételnél mutatkozó lemaradást. „Műtőasztalon” egy MTZ-trakfor a Bükkalja Tsz parasznyai gépműhelyében. Az erőgépeket nagyjavítással a tavaszi munkákra készítik fel. Az 1975. évi gabonabetakarííás sikeréért Még szunnyadnak az őszszel elvetett magvak a földekben, de a jó gazda szemével, már most számba kell venni, az idei termés, időbeni és veszteségmentes betakarításának lehetőségeit. Szükséges ez annál is inkább, mivel az utolsó 10 év kalászos gabona — különösen a búza — terméseredményét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy az 1964-es megyei 13,6 q/ha termésátlaggal szemben, 1974. évben már 30,9 q/ha-os termésátlagot takarítottak be mezőgazdasági üzemeink, a mostoha időjárási viszonyok ellenére. A vizsgált időszak tehát csaknem 230 százalékos növekedést tükröz, mely egyben lehetővé tette az import megszüntetését, s-" ma már nagy mennyiségben exportálunk, ezen túl pedig jelentős tartalékokat képez népgazdaságunk. A termésátlagok rohamos növekedésével, a betakarítást végző arató-cséplőgépekkel szemben támasztott igények is szükségszerűen megváltoztak. Hosszú éveken keresztül az SZK—3 és SZK—4 típusú kombájnok képezték a betakarító géppark bázisát. Ezen arató-cséplőgépek a nagy mennyiségű termést időben és veszteségmentesen már nem képesek betakarítani, egyrészt korlátozott. áteresztő képességük (3—4 kg/sec), másrészt magas javítási költségük miatt, melyek végül is gazdaságtalanná teszik üzemeltetésüket. Az elmúlt évben megjelenő, s az ezt követő időszakban is rendelkezésre álló SZK—5 típusú arató-cséplök már e megnövekedett követelményeknek felelnek meg. Ha összehasonlításképp megvizsgáljuk 'az SZK—4, SZK —5 és a különböző hazai ter-i melési rendszerekben már üzemelő tőkés gyártmányú arató-cséplők főbb üzemeltetési mutatóit, a következőket állapíthatjuk meg: Az SZK—4 típushoz viszonyítva az összehasonlítás egyértelműen az SZK—5 mellett szól. nagyobb áteresztő képessége í5—6 kg/sec), megnövelt motorteljesítménye (100 LE), magtartály térfogata (3 köbméter), tisztító felülete (2,2 négyzetméter) és a megengedettnél jóval alacsonyabb cséplési vesztesége valamint szemticctasága következtében. A termelési rendszerekben üzemelő különféle típusokhoz viszonyítva (pld. CLAAS) megállapítható, hogy míg ezen arató-cséplők áteresztő képessége ugyan 1,3—1,6-szor nagyobb, de ehhez viszonyított fajlagos üzemelési költségük magasabb, mezőgazda- sági beszerzési áruk pedig 3,5—4-s7erese az SZK—5 típusénak. Az SZK—5 típus előnyeinél kell megemlíteni a megvalósított. és vevői igények szerint megrendelhető többféle munkaszélességű vágóasztal (4,1 és 5 m) választékot is, mely adott esetben arra is lehetőséget ad, hogy egyetlen alaptípussal, egymástól lényegesen eltérő hozamú területeken — mely megyénkre igen jellemző — a talaj-, és terepviszonyok behatárolta, különféle haladási sebességek mellett- is, az arató-cséplőgép áteresztő képessége biztonságosan kihasználható. Köztudott, az elmúlt évi betakarításban már részvevő SZK—5 arató-cséplők közvetlen a szezon el-tt, illetve alatt érkeztek, ezért azok bevezetése, és az üzemeltetők felkészítése, kellően nem történt meg. Az AGROKER telepére az idei betakarítási munkákhoz szükséges kombájnok szállítása folyamatosan történik, ez egyben lehetővé teszi az üzemeltetők alapos, mindenre kiterjedő felkészítését. Az AGROKER Vállalat április elején szeretne a jövendő kombájntulajdonosokkal találkozni, ahol egyrészt az SZK—5 1974. évi vizsgálatainak, ededményeit, alkalmazási területét, másrészt — felkészült szovjet szakember j bevonásával — kizárólag gyakorlati oldalról ismertetni, az üzemeltetés során felmerülhető meghibásodások megelőzésének és kiküszöbölésének módszereit. Ezt követően az aratás első napjaiban — a megye déli részén — nagyszabású kombájnbemutatót tervez az AGROKER, ahol az elméletileg elmondottakat a gyakorlatban is reprezentálni kívánja. (x) Amerre a „borutak vezettek Szerencs történelmi borvidékünknek, Tokaj-Heb.\ aljának a kapuja. A nagy múlni községen és a járás területén át a régi századokban is igen élénk forgalom bonyolódott le. Erre vezettek ugyanis Tokajból kiindulva a híres „borutak”, egyrészt Bodrogkeresztúr, Erdöbé- nye, másfelől Mád, Tállya, Abn- újszántó irányába Lcngyelor- szág és Oroszország felé, hiszen köz udott, hogy ők voltak a finom, zamatos tokaji aszú és szamorodni legnagyobb vásárlói. A járás közúthálózatának liosz- sza 21)0 kilométer, s ez a KPM kezelésében van. A műút állapota kiváló, a többi közúté is kielégítőnek mondható. A köz- ulaknak igen nagy a jelentőségük, hiszen a járás valamennyi községé* érintik, és ezek főutcáját alkotják. A NEB megállapítása szerint a közutakn&l hosszabb és sokkal rosszabb a tanácsok kezelésében levő utak hálózata. A 338. kilométernyi községi utakból mindössze 130 kilométernyi a klépí ett út, 208 pedig rossz minőséért földút, amely csak száraz időben használható közlekedésre. A községi tanácsok az utóbbi négy évben 23 millió forintnyi állami Illicit használtak fel a kezelésükben levő klépftet utak korszerűsítésére. A községi tanácsok fejlesztési alapja azonban olyan szerény, hogv abból útépítésre semmi sem 1ut. Ez a magyarázata annak, hogy az utóbbi években egyetlenegy méternvi űl út sem epü’« a járás községeiben. így a 203 kilométernyi községi út *ovább- ra is IrlénffoMen és esős. havas időben használhatatlan. h. j. A farsang és a női divat Változó anyagok vonalak és Farsang idején minden évben nagyon sok megrendeléssel keresik fel . Miskolci Női Szabó Szövetkezet szalonjait. Ilyenkor főleg alkalmi ruhákat varratnak a miskolci lányok, asszonyok. Általában egy-egy farsangi bálra. rendezvényre mindenki eljut, hiszen csaknem minden szakmában ragaszkodnak e..hez a hagyományhoz. Bált rendeznek farsang idején a kertészet, a gyógyszerészek, a jogászok, az újságírók stb.... Ha mi férfiak még morgo- lódás nélkül fel is öltjük a tavalyi, tavalyelőtti öltönyünket, az asszonyok, s kiváltképpen a lányok — ezt el sem tudják képzelni. Ha a boltokat, áruházakat végigjárva sem találnak kedvükre való szép. farsangi hali ruhát, akkor varratnak maguknak. Udvari János, a női szabó szövetkezet elnöke elmondta, hogy a vállalási idő a farsang idején két-három hét, de ha valakinek nagyon sürgős, akkor egy hétre is vállalják a varrást, természetesen felár nélkül. — Milyen vonalak uralkodnak a női divatban, és ehhez képest milyen a miskolci nők Ízlése? — A farsangi ruhák között a legtöbb a kisestélyi. Ami a divatot illeti, a megrendelők többsége a midi hosszúság mellett dönt, ritkán kérnek maxit. A divatos nők térdét tehát az idei tavaszon fedi a szoknya széle. Nagyestélyit meglehetősen kevesen varratnak. Egyébként a miskolci, borsodi nők ízlése szinte azono* a fővárosiakéval. A szigorúbban vett új vonalakat először nálunk is a legfiatalabbak kedvelték meg. — Nem érezteti a hatását a konfekcióiparban bevezetett új méretrendszer? Tulajdonképpen mindenki — magas, alacsony, vállas, molett — találhat magára megfelelő ruhát va boltokban is. — Az új konfekcióméretezés nem zavarja a szabóságok munkáját. A -zalonokaí főleg azok keresik fel, akik saját ötleteiket, elképzeléseiket. esetleg többféle konfekciófazon sajátosságait szeretnék megvalósíttatni. — Ami a ruhák anyagát illeti, várható-e valamilyen változás az idén? — Mindenképpen. Az eddig kedvelt jersey helyébe, a vékonyabb, csaknem áttetsző. úgynevezett muszlin lép, ‘ ami persze nem azonos azzal a muszlinnal, amiből valamikor sálakat, kendőket készítettek. Főbb jellemzője a divatos ruhaanyagnak, hogy rendkívül rugalmas, szellős, könnyű. A női szabó szövetkezet elnöke szerint több hazai divatteremtő intézmény is úgy vélekedik/ hogy az idei tavaszi. nyári divatszin a zöld lesz és annak sokféle árnyalata. Ami a szélsőségeket illeti, a zöld és a lila együttes alkalmazása lehet a legszembetűnőbb, vagyis a legfeltűnőbb. A kevésbé fiatalok számára a legutóbbi bemutatókon főként a barna színű ruhákat ajánlották, a divatos drapp színnel. N. J. Fellendülőben az újítómozgalom A hagyományoknak megfelelően a múlt évben is megrendezték az újítási versenyt a Borsodi Szénbányáknál. A cél elsősorban a terv teljesítésének az elősegítése, a gazdasági mutatók javítása, a műszaki színvonal növelése volt. Az újítómozgalom kiKépek a dolomilbányából Az Országos Ere- és Ásványbányák rudnbányal vasereművo a nyers vasérc- és rézércbányászat melleit dolomitbányát is üzemeltet. Az idén a tervek szerint kohászati segédanyag céljára, illetve útépítéshez 120—150 ezer ionná dolomit«' bányásznak. A dolomiljövesztés ugyan nem ráfizetéses, de akkor lenne gazdaságos, ha lege'ább 200 -zer tonnái /• melnénck. Bizonyára van erre igény Borsod megyében és Rudabánya szívesen kielégítené a dolomitot felhasználó vállalatok ilyen irányú megrendeléseit. Laczó József felvétele terjedt — többek között — a munka- és üzemszervezési feladatokra, az anyag- és rergiatakarékosságra, az önköltség csökkentését célzó ötletekre. javaslatokra, a szén szemhullási arányának és minőségének javítására. a munka megkönnyítésére, illet ve biztonságosabbá tételére. A verseny jó eredményeket hozott. A vállalatnál 1974-ben összesen 1083 dolgozó nyúj ott be 2140 újítási javaslatot, amiből hasznosításra elfogadtak 1524-et. a hasznosított javaslatok szám;, pedig 1495 volt. Ezekből ösz- szesen köze! 12 millió 741 ezer forint vállalati haszon származott, az újításokért kifizetett anyagi elismerés t millió 651 ezer forint volt. A vállalat kilenc '"zeme közül csak egy nem tudta teljesítem újítási feladattervét. A minden üzemre meghatározott feladatok teljesítését célzó úji.ási versenyen kívül egvéni ve senvre is sor került. méghozzá külön-küiön k tórában az újítók az újítási megbízottak, az üzemi iparjogvédelmi előadók, az egyszemélyi elbírálók és a szpkvéleményezök számára. A n ,-i oz-sor alapuló versenyben a vállaltnál első lett Bereutes Miklós, a Far- kaslvuki B- 'em. második B» e La’os. harmadik Sztupák István, a? Ot-mosí Bányaüzem dolgozói. A sz mok ismeretében é« az egé-z múlt -vi 5 if tó mozgalmi munkát magában foglaló verseny értékelése alapon esvérte’műen meeáüa- nftható. hogv a Borsodi Szénbányáknál fe’1 md "d ”ber van ez a fontos mozgalom Pál 1st vau
