Észak-Magyarország, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-05 / 54. szám
i 1975. mőreíus 5., srerdís ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Figyelemre méltó kezdeményezés Az emődi modell Lakásépítés — raj módon A hatezer lelket számláló faluban egy dombhajlathoz húzódó, faburkolatú intézményközpont, jobban mondva, egy egészségház látható. Hatalmas ablakszemeivel, dekoratív hatású betonszerkezetével messzire kiválik környezetéből. Udvara gondozott, imponáló. Jobbra ettől keskeny keretek közé szorított, nagyméretű ablakok, faburkolat, stílustörő tető- szerkezet: a pártház. Adatok, elképzelések ismerete nélkül az első benyomás: valami elkezdődött Ernődön. Valami, ami egészen új a magyar falvak történetében. Jobbra, balra a régi utcák mentén még állnak a zsúpfedeles házak. Itt- ott szabadkémény eregeti a kékes füstöt. A szemközti domboldalakon szőlőtőkék sorakoznak a korai napfényben. A falu éli hétköznapi életét.. „ — Az Építési és Városfejlesztési Minisztérium egyik állásfoglalásában kiemelten foglalkozik a munkáslakásépítési akciók szükségességével — mondja Tóth Elek, Ernőd nagyközség tanácselnöke. A család növekedésével mind szűkebbé válnak az otthonok. — folytatja — A magyar csalódok egyik fő jellemzője ugyanis, hogy szeretnek együtt maradni, még a gyerekek felcseperedése után, a házasságkötést követően is. Így aztán a lakások szűkké, zsúfolttá válnak. Ezzel kezdődik a toldozás-toldozás — mondja a tanácselnök. — A terjeszkedés határa azonban véges, hiszen a telek nagysága nem mindig engedi meg a nagyobb bővítéseket. Ennek figyelembevételével született meg az elképzelés: olyan, egy-kétszintes családi házak tervezése, amelyek az igényeknek megfelelően minden tekintetben továbbépítőétől!. Igen fontos feltétel az is, hogy a lakás belső szerkezete is minden különösebb költség és építkezés nélkül átrendezhető legyen, ami a jelenlegi építkezési mód szerint szinte megoldhatatlan a statikai elvek és szabályok megsértése nélkül. * A tanácselnök háza a dombtetőn, a pincesorok mellett. a leendő lakótelep számára kijelölt terület szélén öt éve épül. Az egész család közreműködésével. Várhatóan tavasszal már be is költözhető. Ezen az épületen akarja az elnök bemutatni, bebizonyítani elképzelésének életrevalóságát. A tervezés Ébert Ágoston építész érdeme. Közös megbeszéléseiken tisztáztak mindent. Megkeresték a megyei tanácsot., ahol az ÉMV-irányelvek alapján kialakult tervek találkoztak az emődiekével. 1973. március 15-én aztán aláírták a szerződést, mely a nagyközséget jelölte ki egy modellt adó lakótelep felépítésére. — A községi tanács megvásárolta a területet, az anyagokat a közművesítéshez. Ragyogóan szép az a domboldal, kitűnő levegővel és kilátással — meséli Tóth Elek. — Úgy gondoltuk, hogy ezen a helyen, a Tehéntánc- dűlőn megvalósulhatna az elképzelés, a magánerőből épülő lakások, az ÉVM célprogramjának megfelelően, tanácsi segítséggel. A tervek mar elkészültek. Modern, formabontó sorházak kerülnének ide. kis kerttel. A jelenleg rendelkezésre álló telkeken 160 lakás számára van hely. Reméljük, hamarosan sor kerülhet a munkálatok megkezdésére is. Az eddigi idegenkedésekkel szemben kezd már megtörni a jég. A szakma, az építészet és ami a legfontosabb, az emberek is megszokják a formabontó épületeket. Az egészségházat például már országosan is emlegetik. Híre ment az én családi házamnak is. Nagy segítség a munkához, hogy építész foglalkoztatására státuszt kaptunk, így a lakások tervezését helyben, az összes körülmény ismeretében lehet elvégezni. — A legfontosabbnak érzem — mondja az emődi építész —. hogy az új lakótelep illeszkedjék a környezetbe. Kövesse a dombhajlat ívét, a táj jellegét. A tervek elkészítésekor ugyanakkor arra is ügyeltünk. hogy azonos lakásértéket adjunk a városban épített lakásokéval. Számolnunk kellett a bővítés lehetőségeivel is. Az elképzelések megvalósításához a lehetőségek adottak. Csupán egy kis anyagi segítség és néhány aláírás szükséges még. S elkezdődhet a munka Ernődön, ahol elsőként sikerült kialakítani a század forduló igényességével a jövő falujának modelljét... Vásárhelyi István Március 7-én fizetik a nyereségei az ÉMV-ben Az elmúlt vasárnap is hétköznapi műszakot tartottak az Észak-magyarországi Vegyiművek bérelszámolási osztályának dolgozói, szocialista brigádjai. Ezúttal a' szokásosnál is nagyobb lelkesedéssel végezték a munkát, hizen nem kevesebbről, mint arról volt szó, hogy az ő munkájukon múlik, kifizetheti-e a vállalat dolgozóinak március 8-a, a nőnap tiszteletére az 1974. évi jó munka utón járó nyereségrészesedést. A plusz műszakra a nyereségrészesedés számfejtésén túl azért is szükség volt, mert e rövid idő alatt két bérfizetésre is sor kerül. így az ezzel kapcsolatos munkákat is gyorsabban kellett elvégezni. A gyár főkönyvelője, Deák János szerint a nyereség- részesedés nőnapi ajándékként való kifizetésének — éppen a bérelszámolási kollektíva jó munkája eredményeként — nem lesz akadálya. A vegyiművek, a világpiaci áremelkedések negatív hatásai ellenére is, az előző évinél nagyobb nyereséget, összességében 252 millió forintot ért cl, így a 6 millió 600 ezer forint kifizethető év végi részesedés is lényegesen magasabb a korábbik nál. Ennek szétosztásánál a gyár törzsgárdatagjait természetesen megkülönböztetett elismerésben részesítik. Az Észak-magyarországi Vegyiművek mintegy 3 ezer dolgozója március 7-én kapja kézhez az 1974. évi eredményes munka jutalmát, az év végi nyereségrészesedést. A Borsod megyei Tejipari Vállalat miskolci üzemében csomagolják a közkedvelt teavajat. ! Fotó: Laezó József Korszerűsítés istán* olcsóbban Fejlesztés' a konyhabútorok gyárában Anyagbeszerzési nehézségek hátráltatták a termelést az év első két hónapjában a Tisza Bútoripari Vállalat sátoraljaújhelyi gyáregységéi ben. A konyhabútorok gyártásához nem volt mindig elegendő szeg és facsavar. A VASÉRT az akadozó szállítások miatt a gyárakra hárította a felelősséget. A gondok ellenére is jobb eredményeket ért el a gyáregység, mint az elmúlt év első két' hónapjában. 'Mihalovszki Tibor főmérnök elmondta, hogy törekedtek is bizonyos előretartásra már az év első napjaitól kezdve, ugyanis az esztendő második felében megkezdik a gyáregység területén az új üzemcsarnok építését. A kivitelezést a Szabolcs megyei Állami Építőipari Vállalat végzi. A beruházás több, mint hatmillió forintba kerül és ebből az idén körülbelül négymillió forintot használnak fel. * — Mi tette szükségessé az > üzemcsarnok megépítését? — A jelenlegi termelő üzemrész rendkívül zsúfolt, sajnos, a berendezések na- gyobbrésze régi, elavult. Igazából arra sem alkalmas a meglevő üzem, hogy korszerű technológiai sort alakítsunk ki — mondta a főmérnök. — Az új csarnokban kap helyet a — a szabászattól kezdve — a gépi megmunkálás minden fontos berendezése, úgy, hogy végül késztermék kerül le a szalagról. Egyúttal megszüntetjük a zsúfoltságot, emberibb, jobb munkakörülményeket teremthetünk. — Lehet, hogy a szűkösség is hozzájárul a balesetek számának alakulásához? — Ez nem elképzelhetetlen. A statisztikák szerint 1973-ban 17, tavaly 23 baleset. történt a gyáregységben. .Nőtt a táppénzes napok^szá- ma is. Szerencsére a sérülések többnyire nem voltak súlyosak. — A fejlesztések mellett milyen szociális, kommunális változások várhatóak? — Most készülnek a tervek a Borsod megyei Tanácsi Tervező Vállalatnál egy meglevő emeletes épület toldalékszárnyának megépítéséhez. A földszinten női, az emeleten férfiöltözők, fürdők lesznek. A munkákat a szabolcsi építők vállalták és a tervek szerint, még ebben az évben át is adhatjuk a szociális létesítményt a gyáregység dolgozóinak. Be« — A leendő üzemcsarnokban minden gép új lesz? — Nem. marad még a régiek közül is. Mindenesetre sokat segít, hogy például beállíthatunk egy új, nagy teljesítményű gyalugépet. Az üzemben dolgozók egészségének védelmét szolgálja majd a jelenleginél hatékonyabban működő porelszívó berendezés. — A kisebb rekonstrukciónak is felfogható fejlesztés után is megmaradnak az eddigi termékek gyártásánál? — Egyelőre igen. A hagyományos. festett konyhagarnitúra iránt még mindig nagy a kereslet. Ilyet csak a mi gyáregységünk készít egyedül az országban. Ennek ellenére nem élünk vissza monopolhelyzetünkkel. A bútorpiacon hosszú évek óta a legkedvezőbb. legalacsonyabb árakkal jelentkezünk. Kedvező fogadtatásban részesült a vásárlók részéről a két éve gyártott Pötyi előszoba-, fürdőszoba-garnitúránk, amit most átdolgozunk, tovább korszerűsítünk —. s ezzel lehetővé válik, hogy még olcsóbban adjuk tovább a kereskedelemnek. Nagy József VIII. OSZTÁLYOS FJÜK—LÁNYOK FIGYELEM! JELENTKEZZETEK élelmiszeripari tanulónak! Szakközépiskolai képzés 4 év: hús- és baromfiipar, növényolaj- és háztartásvegyicikk-gyártó, konzerv- és hűtőipar, erjedésipar. Szakmunkásképzés 3 év: húsfeldolgozó, konzervgyártó, hűtőipari termékgyártó, sörgyártó. növényolaj- és mosószergyártó. AZ ISKOLA NEVE, CÍME: Bercsényi Miklós Élelmiszeripari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet, 1106 Budapest X., Maglődi u. 4. sz. Juttatások: kollégiumi elhelyezés, étkezés, ösztöndíj társadalmi ösztöndíj. Végzés után biztos elhelyezkedés és jó kcrcseli lehetőségebi í _ ______ ■_________________________________________________. ______ D iákok a vonaton Talán egy órája, hogy betolták a szerelvényt a harmadik vágányra, de már akkor valóságos ostrom indult meg minden ülőhelyért. Később már állóhely is kevés akadt. Szombat délután általában mindig sok az utas Hét végére hazatérő munkások, tömött táskás, naponta ingázó diákok, piaco- zó asszonyok préselödtek az ilyenkor mindig szűknek tűnő kocsikban. Fullasztó volt a hőség, a néhány lehúzott ablak nem sokat segített. Hangzavar mindenfelé. Nevetés, beszélgetés, köhögés keveredett a némán kavargó füsttel. Az egyik négyes ülést diákok „bérelték”. Olyan 14— 15 évesek. Beszélgetésük, no meg a tájszólásuk elárulta, hogy M. községbe valók. Az általános iskolában még egy osztályba járták. Azóta mind a négyen városba kerültek, ketten gépipari szak- középiskolába, kelten szakmunkásképzőbe. Mindennap együtt utazgatnak. Bejárók. Reggel befelé, délután hazafelé ... Az egyik szakmunkástanuló kerek arcú, pirospozsgás fiú, hosszú haja elöl, csapzottan a szemébe lógott. /I vele szemben illő fiú szőke, lányos képű volt. Ö gépiparista. Sötétkék iskolaköpenyt, jersey nadrágot viselt. ök ketten. kártyáztak. Snapszeri. Csak úgy időtöltésként. baráti alapon. Két társuk az ablak mellett a legújabb Autó-motort bújta. — Nézzétek az új Zsigát — mutatta oda egyikük az újságot a kártyázóknak is. A játék abbamaradt, a négy fiú az újság fölé hajolt. — Hű. de jól néz ki! — ámult a lányos képű. — Háromezer jön az idén — adta a jól értesultet társa. Aztán előjöttek a műszaki adatok. Mind a négyen, egymást igyekeztek túllicitálni szakértelmükről. Különösen a két gépiparista! Elvégre ük mégis középiskolások! Többet tudnak, mint ezek ketten,... hisz „csak” szakmunkástanulók. — Képzeljétek! — újságolta a lányos képű. — Az egyik osztálytársam készített egy perpetuum mobilét ... Itt elhallgatott. Várta a hatást... Ezeknek a szakmunkásoknak 1 oga7műk ^em lehet róla. hogy az mi fán terem... De a hatás elmaradt. A csapzott hajú csak rábólintott, s elintézte az egészet, egy rövid lakunikus megjegyzéssel: — Az érdekes lehet. .4 lányos képűi bosszantotta a nem várt fordulat, az elmaradt, általa várt csodálkozás. ezért mérgesen, ugyanakkor kétkedve megjegyezte: — Tudod is te. mi az. A csanzott hajú vörös arcát még jobban elborította a p'^osság, egy másodperc alatt felszaladt a „pumpa ...” — Azt hiszed, ezt csak a gépipariban tudják? — vágott vissza önérzetében sértetten. Aztán rövid hallgatás után — kissé megnyugodva, —, bizottságként még kos« zátette: — örökmozgó. Majd. mint aki j&'. végmute dolgát, a kártyát ismét keverni kezdte ... Hajdú Imre
