Észak-Magyarország, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)

1975-03-28 / 74. szám

1975. mőreíus 28., péntefc ammmsBBBBsaBaam ESZAK-MAGYARORSZAG 3 SeSS5? IéizoíIsí ib az Miki Manókban mértmto Soiréfi ptHsis ai emberekről Ózdi feljegyzések Fiatalok brigádjának is nevezik a DTGÉP-ben Tóth József brigádját. Az ifik a B-gyáregy- ség déli szereldeiében India részére EK.—13-as típusú íégkalapáesok szerelésén munkál­kodnak, a brígádvczető irányításával. Fotó: Laczó József Új kötőanyag Talajvédelem - gumiabroncsokkal Jelentős a költségmegtakarítás Tovább ni a Matyó Háziipari Sziystoi hírneve Az 1975-ben fennállásának 130. évéhez érkezett Ózdi Ko­hászati Üzemekben sürgető munkásellátási feladatokat kellett megoldani a IV. öt­ötéves terv eddig eltelt idő­szakában. A tőkés elődtől kor­szerűtlen technológiát és zsú­folt, helyenként igen elha­nyagolt állapotban, levő szo­ciális és kommunális létesít­ményeket örököltek az új tu­lajdonosok: a dolgozók. Az volt az egyik legfonto­sabb tennivaló, hogy a kor­szerűség követelményeinek megfelelő öltözők ‘és fürdők épüljenek. Az ÖKÜ jelentős pénzösszeget biztosított erre a célra. 1971-ben közel fi millió forintos költséggel 476 dolgozó számára építettek korszerű öltözőt és fürdőt. Egy évvel később több mint 23 millió forintos költséggel felépült a nagyolvasztómű területén egy 1050 fős für­dőépület. Az elmúlt évben folytatódott — 4,5 milliós költséggel — a szociális ellá­tás fejlesztése: 4500 dolgozó kapott modern öltöző- és fürdőépületet. A melegüzemi munkások egészségvédelme megkövete­li, hogy a kedvezőtlen mun­kakörülmények hatását csök­kentő, vagy megszüntető vé­dőital-ellátásban részesülje­nek. Erre a célra az elmúlt esztendőben két és fél millió forintot költöttek. A mun­kahelyeken a legáltaláno­sabb védőital a szikvíz, Öt évvel ezelőtt alig több mint 3 millió, 1974-ben már 4 millió liter szikvíz volt a vál­lalat saját üzemének a ter­melése. Az elmúlt évek termelési és hasonló munkahelyi ta­nácskozásain a kohászok többször szóvá tették, hogy szükségesnek tartják a la­kásépítés és -vásárlás nagy­fokú vállalati támogatását. A példát a kohászati test­vérüzemekből vették, ahol Nagyon jól kezdődött a csaknem kél; héttel korábban érkezett idei tavasz a szik­szói Béke Tsz-ben. Igaz. a szeszélyes, változó „áprilisi” időjárás már márciusban be­köszöntött, de a jól beindult tavaszi mezőgazdasági mun­kákat ez már nem nagyon tudja kizökkenteni a rendes kerékvágásból. A tavaszi, s általában az idei egész évi teendőkről, tervekről beszélgetve, azt is hozzáteszik, hogy gazdasá­gukban ez már a huszonha­todik ..közös” tavasz. A 2069 hektáros gazdaság legutóbbi zárszámadásán büszkén, sok-sok szeretettel emlegették ezt a több, mint negyedszázados múltat, de a fejlődéssel, az elért eredmé­nyekkel mór nem voltak ennyire elégedettek. © Pedig fejlődik, lépeget előre a Béke Tsz, az elmúlt nehéz esztendőben, a nagy árvízkárok ellenére is „hoz­ták” a terveket. Búzából a tervezettnél 1,7, tavaszi ár­pából 4,5, kukoricából 2.9, cukorrépából pedig 80 má­hagyománya van a vállalati lakásépítésnek. (Kü)önösen 1 Dunaújvárosban és Csepelen bontakozott ki nagyarányú vállalati lakásépítés.) A mun­kások sürgetésére kamat­mentes kölcsönalapot hozott létre az ózdi gyár vezetősé­ge. Ha lassan is, de már ki­alakulóban van e támogatási rendszer. 1971-ben még csak 46-an kaptak összesen 735 ezer forintot, az elmúlt év­ben már 154 vállalati dolgo­zó kérhetett és kaphatott kö­zel 5 millió forintból kamat­mentes lakásépítési és -vá­sárlási kölcsönt. A munkásokról való rend­kívül sokrétű gondoskodási formák közül kiemelkedik az üdültetés. Az egészségre ki- sebb-nagyobb mértékben ká­ros munkahelyek dolgozói­nak nagy szüksége van arra, hogy évente legalább egyszer jó levegőjű üdülőhelyen re­generálódjon a megfáradt, szervezet. Az ózdi munkások legkedveltebb üdülőhelye Hajdúszoboszló, ahol ez év nyarán kezdődik el egy vál­lalati üdülő építése. A két pártkongresszus közötti idő­szakban évente közel 1200 dolgozó kedvezményes üdül­tetéséről gondoskodott az óz­di kohászat. Az évi üdül­tetési kedvezmény összege eléri az egymillió forintot. Közel száz fő külföldi csere­üdültetését pedig százezer forintos támogatás biztosítja. Legutóbbi intézkedésük: azok a nyugdíjasok, akiknek a nyugdíja nem haladja meg az 1500 forintot, feleségük­kel együtt ingyenes üdülő­jegyet, beutalót kapnak az ÓKÜ-től. Ennek a jelentő­ségét akkor érthetjük meg igazán, ha leírjuk: az Özdi Kohászati Üzemek jelenleg mintgey 2000 nyugdíjast tart számon. Ugyancsak ingyenes . ettől az évtől a többgyer­mekes családok és a gyer­meküket egyedül eltartó szü­lők üdültetése az ÖKÜ-ben. Magyar Tibor zsával volt nagyobb a hektá­ronkénti termésátlag, mint tervezték. Kiemelkedő ered­ményeket ért el a dohányos brigád: a megye talán leg­szebb minőségű • dohányát termesztették, s hektáronként a tervezett 14 helyett 17.2 mázsa dohánylevelet forték. A tagság jövedelme, kere­sete is évről évre javul. 1972-ben 93 forintot, a mos­tani zárszámadáskor — azaz 1974-ben — pedig 104.84 fo­rintot ért minden tízórás munkanap. Ami az új, jobb módszerek bevezetését, a nagyobb ter­mésátlagok megalapozását il­leti, e téren is megvolt az igyekezet. Ezt bizonyítja pél­dául az is, hogy az egy hek­tárnyi területre kijuttatott műtrágya-hatóanyag egyetlen esztendő alatt 103 kilóról 151 kilóra növekedett. A gépe­sítés ütemét viszont már nem tartja kiélégítőnek Bá- nyi László tsz-elnök. — A szárítóüzemünk ugyan elkészült — mondja —, s az idén a hozzá vezető út és a magtár is megépül, de a nö­vénytermesztésben, a szállí­tásnál kevés a gép, a meg­A, Kaposvölgyi Vízgazdál­kodási és Talajvédelmi Tár­sulat 30 termelőszövetkezet, állami ga^aság, erdőgazda­ság, tanácsok és egyéb vál­lalatok megbízásából folytat meliorációs munkákat, több mint 95 ezer hektárnyi terü­leten. A vízmosás megköté­sére Szabó Lászlónak, a tár­sulat igazgató főmérnökének kezdeményezése alapján, új megoldást alkalmaznak: a használt autó-, traktor-, te­hergépkocsi-gumikat veszik igénybe. Tavaly kezdték meg a kísérletet, amelyek igen biztatóak. Az autógumi elő­nye, hogy könnyebben szál­lítható, mint a kő, nem kell külön betonágyba dolgozni, emellett 70 százalékkal ol­ievők jó része pedig kiöre­gedett. « Sajnos, nemcsak a gépek öregszenek. A legnagyobb gond az, hogy a tagság is fo­gyófélben van. A tsz 251 tag­jából 160 a nyugdíjas vagy járadékos. Ez azt jelenti, hogy állandó jelleggel csak 91 tag munkájára számíthat­nak. Az elmúlt esztendőben akadt ugyan 6 új belépő, de az idős tagok közül tizet el is búcsúztattak a temetőben. — Ahhoz, hogy gazdasá­gosabban termelhessünk, előbbre léphessünk, hogy elő tudjuk teremteni a fejlesz­téshez szükséges alapokat, változásokra van szükség gazdaságunkban — állapítot­ták meg a zárszámadáson is. — Nem gazdaságos és kizárja a megfelelő gépesítés lehető­ségét például az a körül­mény. hogy az elmúlt évben még 18 különböző növényfé- leség termelésével foglalkoz­tak. — Ezen a huszonhatodik közös tavaszon — megszív­lelve a fejlődést akadályozó hibákat — már olyan ter­vekkel, olyan kimunkóltabb csóbb a kő, vagy rőzsés- gallyas megoldásnál. So­mogybán három helyen al­kalmazták eddig az új mód­szert. Az idén a zselickisla- ki és a szentbalázsi termelő- szövetkezet határában zajló meliorációs munkáknál al­kalmaznak használt gumiab­roncsokat. Az új „kötő­anyagot” a 13. sz. kaposvári Volántól szerzik be, de már a nagykanizsai Volán is fel­ajánlotta a használt gumi­abroncsokat, amelyből már hegyek tornyosultak össze. E módszer széles körű elter­jesztése jelentős költségmeg­takarítást eredményez. i üzem- és munkaszervezéssel kezdték az évet, hogy bizto- sítottabb legyen a gazdasá­gosság, ne legyen ráfizetéses növény. — Nagyon odafigyeltünk a XI. pártkongresszus munká­jára — mondja az elnök. — Meghallgattuk és megszívlel­jük mindazt, ami ott elhang­zott. Nagy segítség és bizta­tás ez számunkra a jobb munkához. És aztán sorolja, hogy mi mindenen kell változtatniok, mi mindent kell tenniük. Erősíteni kell' például a kö­zös tulajdon védelmét —, mert még az elmúlt eszten­dőben is akadtak olyanok, akik vetőmagot, alkatrészeket „vitíek” el. Számos lehetőség van a különböző anyagokkal, üzemanyaggal való takaré­koskodásra) Például az, hogy a traktoros nem jár többé erőgépen haza ebédelni a tá­voli határrészből. Mert eddig gyakori volt. <§> Sok-sok, látszólag kis do­logból tevődik össze a Béke Tsz idei „programja”. A meg­valósításhoz már hozzá is f-'-tiak ezen a huszonhatodik tavaszon. A siker akkor lesz biztos, ha a tagság a Fodor Lajosnék és az i.fj. Berda Istvánnék szorgalmát, igye­kezetét tekinti példaképnek, akik cukorrépából például csaknem 600 mázsányit ter­meltek tavaly egy-egy hek­tár átlagában. Az utóbbi négy év alatt nagyot fejlődött a mezőkö­vesdi Matyó Háziipari Szö­vetkezet munkája. Amikor 1970-ben elkészült a szövet­kezet IV. ötéves terve, a ve­zetőség évi 2—3 millió forint termelésnövekedéssel szá­molt. Az előirányzatot azon­ban jelentősen túlszárnyal­ták: 1971-től 1974-ig kereken 20 millió forinttal emelke­dett a Matyó Szövetkezet termelési értéke. A közelmúltban megtar­tott közgyűlésen Lázár Gás- pámé, a szövetkezet elnöke jogos büszkeséggel számolha­tott be az elért sikerekről. Így többek között a 69 mil­lió forintos tervteljesítésről, amelyből 5 milliót a kong­resszusi verseny eredménye­ként könyvelhettek el, amit terven felül produkált a kö­zel 3 ezer fős női kollek­tíva. Belföldön és külföldön egyaránt keresettek a szö­vetkezet termékei. Erre vall, hogy 1971-től 1974-ig bezá­rólag a külföldi megrende­lőknek szállított áru értéke 11 és fél millió forinttal nö­vekedett: tavaly az export értéke 51 ezer forint híján, elérte a 40 millió forintot. A Matyó Háziipari Szövetkezet hirnevét az is jól bizonyítja, hogy ma már mintegy hu­szonhat országban ismerik a matyó virágokat, a különbö­ző népművészeti tárgyakat. Elismerésre méltó munkát végeztek a szövetkezet veze­tői és dolgozói annak érde­kében is, hogy megőrizzék a profil tisztaságát és tovább fejlesszék a művészeti mun­kát. pedig évenként 5—600 új termékkel bővül a válasz­ték. Nem volt egyetlen ran­gos kiállítás az országban, ahonnan hiányoztak volna az egyedülálló matyótermékek. Nívódíjak, oklevelek, plaket­Régyi vágyuk teljesül az abaújszántóiaknak, mert az idei nyár folyamán megkez­dik a községben a vízmű és a vfzvezeték-hálózat kiépíté­sét. A mintegy 15 millió fo­Tegnap, március 27-én, 8 órai kezdettel az SZMTF nő­bizottsága Szűcs Ferencné- nek, az SZMT nőfelelősének elnökletével ülést tartott. Az értekezleten a nőbizottság tagjain kívül jelen volt Ko­vács Kálmánná, az SZMT titkára, a Munkaügyi Minisz­tériumból Takács Józsefné, aki egyben a SZOT nőbizott­ságát is képviselte, valamint meghívottként Fekete Gyula, a HVDSZ megyebizottságá­nak szervező titkára. Krizsán József munkásvé­delmi felügyelő a HVDSZ- hez tartozó, többnyire nőket foglalkoztató üzemek mun­kásvédelmi helyzetéről és munkakörülményeiről adott tájékoztatót. Ezt követően a tanácskozás résztvevői tájé­koztatást kaptak a nemzet­közi nőnap eseményeiről és a kollektív szerződések vég­rehajtásával, illetve módosí­tásával kapcsolatos felada­tokról. tdfc,' emléktárgyak hseatjaíi tanúskodnak az eredményei szereplésről. Stabil a szövetkezet vagyo­ni helyzete is, hiszen az el- múlt négy évben több mint 7 millió forinttal lett gazda­gabb az itt dolgozó kollektí­va. A kiegyensúlyozott pénz­gazdálkodásra vall, hogy vál­tozatlanul, hitel igénybevéte­le nélkül működik a szövet­kezet, mindig határidőre tel­jesíti az állam iránti köte­lezettségét. Egyre több nődolgozó te­kinti biztos megélhetési for­rásnak, amikor ebben a szö­vetkezetben vállal munkái;. Akár úgy, hogy a közös mű­helyben, vagy pedig bedol­gozóként tevékenykedik. Je­lenleg, a négy évvel ezelőtti 17 községgel szemben, 23 te­lepülésre terjed ki a Matyó Háziipari Szövetkezet műkö­dési területe. A dolgozólét­szám. a bedolgozókkal együtt, csaknem eléri a háromezret. Tovább javultak a dolgo­zók munka- és életkörülmé­nyei. A IV. ötéves tervidő­szakban került sor a szövet­kezet központi üzemházának bővítésére, korszerű orvosi rendelőt épitettek, Szentist­■ vánon új központi üzem lé­tesült, tovább bővítették a varrógépparkot. A közös mű­helyben dolgozó nők évi át­lagkeresete több mint 3 ezer forinttal növekedett, igv meg­haladja a 21 ezer forintot. Az ez évi tennivalók sem lesznek könnyebbek, mint az eddigiek voltak. Az idén 75 millió forint értékű terméket keli a szövetkezet dolgozói­nak előállítaniuk. Az export­feladat megegyezik az előző évivel, viszont növekedtek a belföldi igények, mintegv há­rommillió forint értékben. Erre való tekintette1 3—í százalékkal lövetik a -t.-ieo- zó létszámot, főként a kera- miafestéshez kellenek maid ügyes kezű nők. . i...ii-m-n-n-■ u rt '.«-1 ~ rintos beruházás során <9 kilométer hosszúságú csőve­zetéket fektetnek le az épí­tők és ezzel egészséges, tő ivóvízhez juttatják a község lakosságát és intézményeit. I huszonhatodik tavasz a sziszéi léte fsz-tan Vízmű létesül Abauiszántón

Next

/
Oldalképek
Tartalom