Észak-Magyarország, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-02 / 52. szám
ESZAK-MAGYARORSZÄG 7 1975. március 2., Tctsámap A ti adik felhívás Tizennyolc évvel ezelőtt jelent meg első alkalommal a KISZ Központi Bizottságának felhívása, amelyben az önkéntes, nyári építőtáborba hívták az ország középiskolás fiatalságát. A Hanságban ünnepélyes zászlófelvonással nyílt meg 1958 nyarán az első építőtábor. Azóta minden évben újabb és újabb táborok nyitották meg kapuikat. Középiskolásaink, szakmunkástanulóink és az egyetemisták nyári munkáinak keze nyomát számos ipari létesítmény, beruházás őrzi. Ebből Borsod ifjúsága is jelentős részt vállalt. — Néhány nappal ezelőtt tanácskozást rendeztek Sárospatakon. Miről volt ott szó? — kérdeztük Soós Ro- landot, a megyei KISZ-bi- zottság középiskolai felelősét. — Ehlciter József, a KISZ Központi Bizottsága építőtábor bizottságának munkatársa ismertette az 1975. évi építőtábori feladatokat, s az ezzel kapcsolatos tudnivalókat. Elmondotta, hogy a KISZ KB ebben az évben is azokon a helyeken szervezte meg a táborokat, ahol a népgazdaságnak a legnagyobb szüksége van a fiatalok nyári munkájára. Az idén 34 központi táborban összesen 28 ezer egyetemistát, főiskolást, közép- iskolást és szakmunkástanulót várnak. — Borsodból hová és mennyien mehetnek a nyáron? i — Örömmel mondhatom, hogy hosszú évek után megyénk fiataljai ismét lehetőséget kaptak rá, hogy a Balaton mellett vegyenek részt a táborok munkájában. Lakitelekre, Vaskútra, Törökbálintra, Balatonede- ricsre és Balatonaligára 2000 borsodi diákot küldhetünk.-A táborok június 15-én nyitják kapuikat, s kéthetes turnusokban fogadják a fiatalokat. Az utolsó turnus augusztus 23-án fejezi be a munkát, így a szeptemberi tanévkezdésig még lehetőség van a pihenésre. A munkaidő naponta hat óra. Rádió, televízió, társasjátékok, könyvtárak, újságok állnak a diákok rendelkezésére. Természetesen soksok játéka sport és zene teszi kellemessé a két hetet. — Lesz-e valami újdonság az idei építőtáborokban? — A Debreceni Kossuth Lajos Tudomány Egyetem KISZ-szervezete vállalta, hogy 20 hallgatót küld a vaskúti táborba, akik a szabadidős programok részér ként szakköri foglalkozásokat tartanak majd. Az újfajta, szakosított táboroktól elsősorban azt várjuk, hogy a középiskolák és az egyetem közötti kapcsolat tovább javuljon. A sárospataki tanítóképző intézetből az' idén első alkalommal vesz részt a táborok munkájában tíz pedagógus jelölt, akik mint nevelési helyettesek segítik majd a táborparancsnokságok munkáját — mondotta Soós Roland. Az 1975. évi építőtáborok előkészítése, szervezése megkezdődött. Május első napjaiban a megyei KISZ- bizottság értekezletre hívja össze a nyári' építőtáborok parancsnokait, nevelési felelőseit, valamint a táborokba utazó fiatalok jövendőbeli brigádvezetőit, akik találkozhatnak majd az öt táborhely állami gazdasági és szövetkezeti vezetőivel. Ezen a megbeszélésen tájékoztatást kapnak a munkákról, valamint a kulturális, sport és szórakozási lehetőségekről, az utazás idejéről és az elhelyezésről. A KISZ KB ebben az évben is dicsérő oklevéllel jutalmazza a legeredményesebb brigádokat, iskolákat. v ' 1' (felföldi) ' . * Lukovszki László munkája A közösség erejével hatmi A Hazafias Népfront III. kerületi Bizottságának aktívaértekezletén, a miskolci Győri kapui szolgáltatóházban hallottak adták a témát a jegyzet megírásához. Az egyik tanácstagi előadó idézte lapunkból, az Észak- Magyarország egyik számából kollégám beszélgetését egy „kuka-túróval”, aki megkönnyebbülten közölte, hogy most már nyugodtan van, mert a ház lakói békén hagyják. Sokáig kellett szenvednie, mert hajszát indítottak ellene, hogy a kukatúrás során sok szemetet hagy maga után. Ennek vége van, senki sem szólítja meg. Érdekes jelenségről van szó, nem lehet csak úgy elmenni mellette. A közösség nem nyugodhat bele soha, hogy bárki is a lakókörnyezetet teleszemetelje. Szólni, figyelmeztetni és mindig szólni és figyelmeztetni kell. Csakis a közösség erejével lehet rendet teremteni. Nem szabad belenyugodni abba, ha a parkokat teleszemetelik egyes járókelők, még akkor sem, ha a megfigyelmeztetett nagy hangon védekezik, vagy nyomdafestéket nem tűrő módon utasítja vissza a bírálatot. Szó volt ezen az aktíván arról, hogy a Győri kapui városnegyed magasházaiból egyesek kidobják a kiürült konzervdobozokat. S hogy ez elhangzott, már ennek is lesz eredménye, mert bizonyára eljut a fülébe az illetőnek a hír és tudni fogja, hogy ezután legalább 100 ember előtt kell szégyenkeznie. Egyébként jó népfrontkezdeményezés lesz a parkok őrzése, amikor egy felnőtt, egy úttörővel ügyel a rendre, tisztaságra. Szóba került a galeri, a hosszú haj, a hajósnadrág is. S itt is arra a közös ne- Vezőre jutottak, hogy a közösség erejére van szükség. Szülőtől is függ, hogy milyen hosszú, s mennyire rendben tartott gyermekük frizurája, hogy mivel tölti szabad idejét csemetéje. A pedagógustól is függ, hogy az iskolában valóban nevelő-e a légkör? És ott, ahol már a nevelés nem tud segíteni, vannak hatósági eljárások a jobb útra térítésre. Nincs az életnek olyan oldala, amely oly nagy mértékben igényelné a nevelést, mint a magatartás, a közösségbe váló beilleszkedés, a szocialista tudat formálása. Ennek érdekében a nevelési eszközök és módszerek sokféleségét kell alkalmazni, s hozzá a közösség erejét igényelni. Különben a „kukatúró” maholnap odabátorodik, hogy lakásunk ajtaja elé borítja a szemetet. Nagyon jó dolog egy ilyen népfrontaktíva értekezlet, mert segítséget kaphatunk bajaink leküzdéséhez, ügyeink orvoslásához. (Boda) r Mit tudott a bécsi rendőrminiszter Petőfiről? A költő? mint „veszedelmes személy Öt évig tartott a síron túli nyomozás A költő neve korán bekerült Klemens von Metter- nich-Winneburg herceg titkos irattárába. Petőfi mindössze huszonegy éves volt és a szörnyű, szenvedésekkel teli debreceni tél után hóna alá csapva verseit, Tokajból gyalog indult Pestre, hogy felkeresse Vörösmarty Mihályt, akinek javaslatára a Nemzeti Kör anyagilag támogatta első kötetének, a Verseknek a megjelenését. Ekkor még csak 1844-et írtak, a jelentésekben még nem annyira Petőfi személye volt fontos, hanem a Szózat költője. Hiszen Petőfi még csak- népies dalait írja, több hónap választja el A.helység kalapácsának megjelenésétől. Petőfi bécsi dossziéja eperjesi—késmárki útja után kezd vastagodni. A Felhők című kötetéről azt írják a császárvárosban, hogy „szertelen” költő niűvp. 1845-ben veti papírra A hazáról, Isten csodája, A nép című költeményeit, és az utóbbiban már ezt olvássuk: „Haza csak ott van, ahol jog is van, S a népnek nincs joga...” A következő év termése A bilincs, a Véres napokról álmodom, majd az Egy gondolat bánt engemef. Ez az az esztendő, amelyben „politikailag tudatlan”- nak, „műveletlen”-nek tartják. Ám a birodalom rendőrminisztere már elég okot lát, hogy utasítsa a pesti rendőrfőnököt: figyelje Petőfit, mert „a volt közkatona szidalmakat terjeszt a monarchia ellen” és „a fennálló rend ellen törekszik”. A pesti postafőnök ezután felbontja leveleit. 1948 márciusának végén, a forradalom első mámoros heteiben írja A királyhoz című költeményét, amelynek visszatérő verssora ez: „Nincsen többé szeretett király”. Bár megszületik az „ellenvers” Honfi Szózat cím alatt (egv Mező Dániel politikai ügynök műve), a lemondása előtt álló király is megso- kallja, és legfelső elhatározással felhívja a nádort és a pesti helytartót, hogy vonják felelősségre a birodalom megdöntésére esküvő Petőfit. Csakhogy a márciusi forradalom megvédte egyik vezetőjét, a „veszedelmes költő” kicsúszott a rendörmi- nisztérium hatásköréből. Ebben az időszakban születik a Nemzeti dal, az Akasszátok fel a királyokát, A király és a hóhér, Mit nem beszél ez a német, a Respublika, a Forradalom, az Itt a nyilam, mibe lőjem?, a Föl a szent há- . borúra. Amikor Windischgrätz herceg 1849. január 5-én. bevonul Pestre, első intézkedései k„zé tartozik, hogy körözőlevelet ad ki a költő ellen, februárban pedig Mukits János „kir. ügyész” siet lefoglalni Petőfi Pesten fellelhető vagyonát. Petőfi éppen e napon érkezik Kossuth futáraként Bemhez Erdélybe, és ott nyomják kezébe a gótbetűs nyomtatványt, amely először bizonyítja kézzelfoghatóan, hogy a „dinasztia ellensége”, és! „különösen nagy hatású lazító”, akit mindenáron el kell fogni és példásan meg kell büntetni. A körözőlevél szó szerint fordítósban így hangzik: „Petőfi Sándor személyleírása. Kora 36 év. Születési helye Erdély. Családi állapota nős. Vallása református.' Beszél németül, magyarul, olóhul. Foglalkozása és jelleme azelőtt költő. Testalkat kicsi, sovány. Arca sovány. Arcszín barnás. Homlok magas. Haj fekete. Orr széles. Száj arányos. Fogai jók. Áll kissé hegyes. Szakáll, bajusz. Különös ismertetőjel kihajtott ingnyakkal jár. öltözék német divat szerint.” Aki kicsit is ismeri Petőfi életét, rögtön észreveszi, hogy Windischgrätz irata tele van tévedéssel. Nem volt harminchat éves, nem volt református, nem született Erdélyben, nem beszélt oláhul. Viszont elfelejtettek megemlékezni angol és francia nyelvtudásáról. 1849-ben a történelem malma gyorsan őrölt Pesten és Budán. Windischgrätz hei'ceg seregét május 21-én kiverték Budáról, a helyébe kinevezett Haynau, a „bresciai hiéna”, hesseni választófejedelem balkézről született fia újjászervezett hadseregével megindult Pest felé. Júniusban a cári intervenció is megkezdődött, bekövetkezett a segesvári csatavesztés. Július 31-én egy kozák lovas leszúrta Petőfit. A temesvári csatavesztés után teljes a tragédia. Amerre járt Haynau serege, megteltek a börtönök. Ez a spiclik, besúgók, rendőrkémek, körözőlevelek korszaka. Szeptemberben az Armee Commando für Ungarn und Siebenbürgen Polizei Section Magyarországi és Erdélyi Hadseregparancsnokság, Rendőri Osztálya személy leírásokkal körözőlevelet adott ki azokról, akik „felségárulással és fegyveres felkelésben való részvétellel” vádolhatok. A névsorban a költő neve öt- venegyedikként szerepel, és „Petőfy”-ként van feltüntetve. Az irat nagyjából megismétli Windischgrätz körözőlevelének tévedéseit, azzal az eltéréssel, hogy életkorát harmincévesnek tünteti fel. Az utolsó megjegyzés: „nyakra- való nélkül jár”. Még ebben a hónapban lefoglalja a pesti főállam- ügyász a Petőfi házaspár vagyonát. Érdemes megjegyezni, hogy előbb az özvegyét, aztán a költőét. A Petőfi utáni síron túli nyomozás még öt esztendeig tartott. Ma mór megállapítható, hogy a helytartó tanács magyarországi szervei egymástól függetlenül működve, másképp ítélték meg a helyzetet. Pedig a Krizbay Miklós által szerkesztett kolozsvári Szabadság című napilap — amely 1849. augusztus 1— 14-e között, a szabadságharc utolsó, legválságosabb szakaszában lelkesített, és mindössze tizenkét száma jelent meg — egyik számában „Bem altábornagy keddi csatájáról” ad hírt ekképpen: „Hős vezérünk maga is szinte áldozata lön túlmerész vállalatának, míg koszorús népköltőnk, P. S. — a hír szerint — elveszett...” Ez tulajdonképpen az első nyomtatott hír a költő haláláról. Petőfi kézre kerítése ügyében azonban a nyomozás tovább folyt. Az 1850-es esztendőben nem történik lényeges esemény. 1851. február 9-i kelettel a nagyváradi cs. kir. főispán ad ki körözvényt Petőfi ellen. Eszerint „ ... egy idő óta Austria jövője felett gúnyiratok és versezetek jöttek forgalomba, s ezeknek egyikét gyanítólag Petőfi szerkesztő...” A főispán felkéri a megyét, hogy „ ... az érdekelt gúnyiratok szerkesztőit és terjesztőit hatósági területén kifürkészni igyekezzen ...” Különös, hogy éppen ezen a napon adta ki Pesten a cs. kir. törvényszék jelentését, amelyben a kerületi főtörvényszéknek szánt információ szerint „Petőfi Sándor ügyében nincs semmiféle vádeljárás folyamatban...” Az is különös, hogy az önkényuralom hatóságainak hivatalos lapja, a Pester Zeitung januári száma — amely hatvannyolc, szökésben levő szökevényt a haditörvényszék elé idézett — már nem tartalmazta Petőfi nevét, pe- d' t a két évvel ezelőtt kelt elfogatóparancsban az ötven- egyedik név az övé. Eg)’ újabb esztendővel később, 1852. január 13-án a kassai kerület parancsnoka jelentette a magyarországi kormányzóságnak, hogy Petőfi Sándornak nem sikerült nyomára bukkanni, de a kassai rendőrigazgatóság szerint „a múlt nyáron valószínűleg ott járt...” Minthogy a kormányzat már szerette volna lezárni az ügyet (az ellenforradalom vezetőinek sok kellemetlenséget okoztak a vérengzések nyugati országokban terjedő hírei), ekkorra már úgyis több ezer vádlottat állítottak a bíróság elé. új titkosrendőrségi és csendőrségi akció indult a költő kézre kerítésére. A magyarországi kormányzóság 1853. július 29-én körrendeletét adott ki a rendőrigazgatósághoz és csendőrezred-parancsnoksá- gokhoz, amely szerint a költő még él, és „állítólag” Pest megyében tartózkodik. Október 6-án jelenti a 6. csendőrezred parancsnoka, hogy a nyomozás eredménytelen volt. A pesti rendőrigazgató, aki Protmann névre hallgatott, végre nagy halat fogott. Megtudta, hogy Petöfiné Szendrey Júlia Szántófíy Antal belvárosi plébános közreműködésével 1850. júliusában házasságot kötött Horváth Árpád egyetemi tanárral. A sarokba szorított pap arra hivatkozott, hogy August von Heydte őrnagy látta az elhunyt férj holttestét. A vizsgálat Scitovszky hercegprímásig is eljutott, aki megvédte papját, arra az álláspontra helyezkedett, hogy az új házasság „morálisan érvényes”. Protmann jelentése végre megoldáshoz segítette Alexander Bach rendőrminiszter kopóit. Ileydte báró — akkor már Lúgoson élő ezredes — 1854. január 12-én kelt négyoldalas ielentésében bizonygatta. hogy a fehéregyházi csatatéren látott egy holttestet, amely minden bizonnyal a Bem adjutánsaként működött Petőfi Sándor holtteste volt. A síron túli üldözés tehát 1854-ben zárult le. Heydte ezredes vallomásával és a költő özvegyének házasságkötésével bezár u lt Petőfi titkos rendőri dossziéja.
