Észak-Magyarország, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-16 / 64. szám
AZ IPARI TERMELÉS 1970-75 öttz6inn(X 37-39 Évi növekedési ütem) l) 1970-74 Az egész növekedés 96 % -a a termelékenység növekedéséből adódik MEZŐGAZDASÁGI TERMELÉS Évi növekedési ütem Cí) 1970-75 összesen Várható Tervezett ÉSZAK-MAGYARORSZAG 6 1975. március lő., »ásómat Nemzeti előrehaladásunk, politikai, gazdasági eredményeink elérésének vezető, szervező ereje az MSZMP, amely a munkásosztály történelmi céljait kifejezve munkálkodik a fejlett szocialista társadalom megteremtésén. Az elmúlt négy esztendőben a párt céltudatosan törekedett a X. kongresszus határozatainak végrehajtására, következetesen érvényesítette fő politikai irányvonalát. Megszilárdultak a szocializmus társadalmi, gazdasági pozíciói, javultak az életkörülmények, nőtt országunk nemzetközi tekintélye, befolyása. A két kongresszus közötti időszakban politikailag és szervezetileg is fejlődött, erősödött az MSZMP. A párt több mint 24 ezer alapszervezetében a párttagok száma jelenleg 754 ezer, mintegy 92 ezer fővel több, mint a X. kongresszus idején. A párttagságnak több mint fele fizikai dolgozó, illetve a termelés közvetlen irányítója. Az elmúlt négy és fél év alatt a kommunisták között növekedett a nők és a fiatalok aránya, javult a párttagság iskolázottság és politikai képzettség szerinti összetétele. 1970 óta közel 150 ezer új párttagot vettek fel, akiknek egyharmada nő és 44 százaléka a pártba való felvételkor még nem töltötte be a 26. életévét. kulását előmozdította a termelés technikai színvonalának, á dolgozók műveltségének, szakmai képzettségének emelkedése, az üzem- és munkaszervezés fejlődése, valamint a szocialista brigádmozgalom eredményei, a fel- szabadulásunk 30. évfordulójára és a kongresszus tiszteletére kibontakozott munkaverseny. í TÖBBEN VAGYUNK EGY NAGYVÁROS LAKOSSÁGÁVAL Áttekintve társadalmi fejlődésünk adatait, szinte minden területen kedvező változások történtek. A Központi Statisztikai Hivatal jelentése szerint Magyarország lakossága 1974 végén 10 millió 510 ezer fő volt, 156 ezerrel, egy nagyváros lakóinak számával több, mint 1970-ben. A lakosság fele a városokban, fele pedig a községekben él. Tavaly az ezer lakosra jutó élveszületé- sek száma 17,8-ra emelkedett, ami több mint az elmúlt 18 esztendőben bármikor. Ebben nagy szerepe volt annak is, hogy a múlt év végén 229 ezer dolgozó nő vette igénybe a felemelt gyermekgondozási segélyt. Négy év alatt 100 ezerrel nőtt az aktív keresők száma, és elérte az 5 millió százezret. Ma már a keresőképes nők több mint kétharmada dolgozik hazánkban, és ők alkotják a foglalkoztatottak mintegy 45 százalékát. HÁROMMILLIÓ MUNKÁS Az előző kongresszus óta mintegy 150 ezerrel gyarapodott a munkások száma, így ma az összes foglalkoztatottak közel 60 százaléka, hárommillió dolgozó tartozik a munkásosztályhoz. A szövetkezeti parasztság száma a kiöregedés, valamint a népgazdaság más ágaiba történő elvándorlás következtében az utóbbi években is csökkent: 1973-ban az aktív keresők 14,6 százaléka tartozott ehhez a társadalmi csoporthoz. A szellemi munkakörben dolgozók közül főleg az értelmiségiek és szak- alkaimazotta’k száma és aránya nőtt: 1970-ben az aktív keresők 22,3 százaléka, 1973- ban pedig 24 százaléka szellemi munkakörben dolgozott. NEVELIK A DOLGOZÓKAT, VÉDIK tRDEKEIKET Közéletünkben jelentős hely illeti meg a különböző társadalmi szervezeteket, mozgalmakat, amelyek a párt irányításával teljesítik sajátos feladataikat. A csaknem 4 millió dolgozót tömörítő szakszervezetek eleget tesznek kettős hivatásuknak- mozgósítják. szervezik. nevelik tagjaikat a szocialista építés feladataira, egyben képviselik- védelmezik a dolgozók érdekeit, törvényekben biztosított jogait. 7573 üzemi, intézményi alapszervezetükben. szakszervezeti tanácsaiban, bizottságaiban több mint 400 ezer választott tisztségviselő tevékenykedik. A tanácstörvény végrehajtásáról szóló parlamenti beszámolóban hangzott el: „A tanácsi szervezet, a tanácsok munkája társadalmi fejlődésünk követelményeinek megfelelően alakult. A törvény kedvező hatása egyre határozottabban érződik a tanácsok munkájában, munkafeltételeik javulásában. Korszerűsödött területi beosztásuk és igazgatási szervezetük. Nőtt a tevékenységük iránti közérdeklődés”. A tanácsok szerepe elsősorban a gazdasági szervező munkában, a terület- és település- fejlesztésben, valamint a lakosság ellátását szolgáló tevékenységben jelentős. A tanácsok államigazgatási szerveihez évente öt és fél millió beadvány érkezik, a közösséget szolgálva átlagosan másfélmillió ügyben döntenek, és kb. 30 millió esetben adnak felvilágosítást, eligazítást az állampolgároknak. A különböző szintű tanácsok száma, a közigazgatás korszerűsítése és a területátszervezések miatt, lényegesen csökkent. Jelenleg 1711 tanács működik az országban. A csaknem 70 ezer tanácstag eleget tesz megtisztelő közéleti megbízatásának. Hazánk népességéből a 14 —26 év közötti korosztályhoz tartozók száma meghaladja a 2 millió 200 ezret. A lakosság több mint egyötödét kitevő ifjúság nevelésében, szervezésében nagy feladat hárul a Kommunista Ifjúsági Szövetségre. A KISZ taglétszáma mintegy 800 ezer fő, akik 25 ezer 600 alapszervezetben tevékenykednek. A dolgozó fiatalok 31 százaléka, a középiskolások 56 százaléka, az egyetemi és főiskolai hallgatók 96 százaléka tagja az ifjúsági szövetségnek. TÁRSADALOM A FIATALOKÉRT - FIATALOK A TÁRSADALOMÉRT A X. kongresszus óta ifjúságunk nagyobb szerepet játszik a közéletben, mind nagyobb számban és arányban vesznek részt különböző testületek munkájában, felelős posztok betöltésében. A fiatalok közéleti tekintélyének, tevékenységének fokozódását eredményezte az 1971-ben elfogadott ifjúsági törvény. A dolgozó fiatalok közül félmillióra tehető azoknak a száma, akik részt vesznek a szocialista brigádmozgalomban. A KISZ-védnökséggel épülő nagylétesítményeken 150 ezer főnyi fiatal dolgozik. HATÉKONYABB MUNKA * - GYORSABB NÖVEKEDÉS Szocialista gazdasági építőmunkánk eredményeként a nemzeti jövedelem az 1970 —1974 között átlagosan 6,5 százalékkal -- nőtt évente. A nemzeti jövedelem öt év alatt a tervezett 30—32 százalék helyett várhatóan 35 százalékkal növekszik. A termelés hatékonyságának javulása révén, a növekedés több mint 90 százaléka a munka termelékenységének emelkedéséből származik. A termelékenység kedvező alaGazdasági és társadalmi fejlődésünk érdekében a IV. ötéves terv időszakában 500 milliárd forintot szántunk beruházásokra. Erre a célra előreláthatóan 560 milliárd forintot fordítunk a tervidőszakban. Ez tette, illetve teszi lehetővé jelentős részben, hogy ipari termelésünk az ötéves tervben előirányzott évi 6 százalékos növekedést túlszárnyalja. Ily módon szocialista iparunk produktumának gyarapodása a IV. ötéves tervben előirányzott 32—34 százalék helyett várhatóan eléri a 37 —39 százalékot. Az ipar átlagánál gyorsabban — évente átlag mintegy 11 százalékkal — fejlődik a vegyipar. Űj gyárak és termelő berendezések üzembe helyezésével — legutóbb például Leninváros- ban — erőteljesen bővül a műanyagok, szintetikus szálak, a műtrágya és a kénsav termelése. A tervezettnél nagyobb mértékben növeli termelését a gépipar, megvalósulnak a közúti járműprogramnak a tervidőszakra kitűzött céljai. A számítógépgyártás megszervezésével új termelési' ág alapja..,: teremtettük meg. A bútor- és a papíripar, a textil - és a textilruházati, valamint a cipőipari rekonstrukciók sikeres megvalósításával a tervezettnél gyorsabban fejlődik a könnyűipar. Az előzetes számítások szerint az élelmiszeripar termelése is meghaladja majd a tervezettet. Az ipar az előirányzottnál kisebb létszám igénybevételével oldotta meg növekvő feladatait, így 1970—1974 között termelése növeltedé- / sének — a tervezett 75—80 százalék helyett — 96 százaléka származott a termelékenység javulásából. KENYÉR ÉS HŐS - NÖVEKVŐ TERMÉSHOZAMOK Népgazdaságunk másik döntő ága, a mezőgazdaság is eredményesen fejlődött. Termelése eddig átlagosan évente 4 százalékkal haladta meg az előző ötéves terv évi átlagát. A lakosság ellátása szempontjából döntő fontosságú növények terméshozama évről évre emelkedik, sikeresen megvalósul a húsprogram. Amint arról a sajtó már korábban hírt adott, 1974-ben búzából hektáronOoijl'li\UI .»vív gazdaság dolgozói. 1974-ben 36 százalékkal több ágú került forgalomba a mezőgazdaságból, mint 1970-ben. Kenyérgabona szükségletünket több év óta hazai termésből elégítjük ki, sőt még exportálni is tudunk kényé ,aek- valót. A fejlődő állattenyésztéshez szükséges takarmányt 1973-tól már szintén saját maga állítja elő mezőgazdaságunk. A mezőgazdaságban foglalkoztatottak száma az elmúlt időszakban csökkent, így az ágazatokban a munka termelékenysége nagyobb mértékben nőtt, mint a termelés. A gazdálkodás gyorsabb korszerűsítésének szükségessége növelte az állami gazdaságok szerepét a mezőgazdaságban. Feladatuknak megfelelően élen járnak az új fajták meghonosításában, az iparszerű termelés bevezetésében, a termelés szakosításában. A TOT legutóbbi ülésén megállapítottál!, hogy a mezőgazdaság; termelőszövetkezetek száma az egyesülések következtében csökkent, területük átlagos nagysága növekedett, vállalatszerű gazdálkodásuk fejlődött, pénzügyi helyzetük szilárdabbá vált. Bővült a szövetkezetek és vállalatok közötti kooperáció. Intézkedések történtek kiegészítő tevékenységük szabályozására, a nemkívánatos jelenségek megszüntetésére. 1974 júniusában a mezőgazdasági tsz-ek taglétszáma 964 ezer fő volt. Ebből 541 ezer az aktív kereső, 423 ezer pedig nyugdíjas és járadékos. Az állandó alkalmazottak száma 107. ezer. A SZOCIALISTA INTEGRÁCIÓ SEGÍTSÉGÉVEL Gazdaságfejlesztési terveink megvalósításában egyre nagyobb szerep jut a külkereskedelemnek. A világgazdaságban végbemenő változások a közvélemény figyelmének reflektorfényébe helyezték a nemzetközi gazdasági kapcsolatokat, amelyekben meghatározó jelentőségű a szocialista országok szereként átlagosan 37,5 mázsát, pe és súlya, kukoricából 42,5 mázsát, cu- , .... ,' . , korrépából több mint 360 B,ro Jozseí taükereskedél- mázsát, burgonyából 126 má- mi miniszter a közelmúltban zsát termesztettek a mező- tartott sajtótájékoztatóján elmondta: külkereskedelmi forgalmunk 62 százalékát a szocialista országokkal, ennek felét a Szovjetunióval bonyolítjuk le. öt év alatt a szocialista országokba irányuló kivitelünk 85—90 százalékkal, á tőlük származó behozatal pedig 60—65 százalékkal bővül. Hazánk aktívan közreműködik a szocialista gazdasági integráció tkibontakoztatásá- ban. A KGST keretében sok nagy jelentőségű egyezmény kidolgozásában, megvalósításában veszünk részt. Ivét- és többoldalú megállapodást írtunk alá egyes alapanyagok termelésének együttes erővel történő bővítésére. (Cellulózgyár, azbesztkombinát. ferroötvözet- gyár közös létesítése, vegyipari együttműködés kialakítása stb.) Közös erővel építjük meg az orenburgi gázvezetéket, a 750 kilovoltos i'oto: L.aezo jozser elektromos távvezetéket. NWttifiimmimriittiititiimHttiiiiiiuiitiiiiiMiititiiirtiiiiiniiiintiiHiiiiiiiiiiMiimitittiiiitiiiuitiiititiiiiiitHiiiHiiiiiüiiieiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiíiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiuMiiiiiiiiiiiHtigiiiiiiieHN KongresszustóltiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiHiiiuiiiiiiiiiiiiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiriiiiiiiiiiiígisiiimiiiiiiumiitiiiiiiiifiiiiiiiiiiiniiiiiimiiiiiiiiiiiiiiiiiieiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiuiiiiiiiiiiiiiiiiiii
