Észak-Magyarország, 1975. március (31. évfolyam, 51-76. szám)
1975-03-02 / 52. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1975. március 2., vasárnap Városi könyvtár, községi köntösben A SÁROSPATAKI közmű relődési könyvtár otthonát 196G-ban egy magánlakásból alakították ki, s akkor még községi feladatok betöltésére méretezték. Azóta a nagy múltú település — történelmi jelentőségét, jelenkori érdemeit egyaránt elismerve — visszakapta városi rangját. Ám a könyvtár változatlanul a kinőtt köntösben kénytelen szorongani. A városi könyvtár működési feltételei itt a legrosszabbak az egész, megyében, a hasonló nagyságrendű településeken működő intézményekhez viszonyítva. Megyénk tanácsi közművelődési könyvtárainak távlati fejlesztési tervében kertelés nélküli jellemzés olvasható a sárospataki városi könyvtár objektív helyzetéről,, eképpen: „a jelenlegi épület nem alkalmas a B-tí- pusú könyvtári funkció ellátására”. Nehogy bárki arra gondolhasson, hogy az elsősorban emberi tényezőktől füg■ gő könyvtári tartalmi munka esetleges mulasztásairól próbálja a pataki városi ■ könyvtár elterelni a figyelmet az anyagi-tárgyi nehézségek felhánytorgatásával. Hadd számoljunk be előbb arról, hogy a könyvtár szorongatott helyzetében is évről évre betölti hivatását. A belterületről 1613 olvasó iratkozott be tavaly, a vég- ardói és bodroghalászi fiók- könyvtárak pedig a külterületek 800 beiratkozott olvasójához, s azok családtagjaihoz juttatják el az olvasnivalót. Összesen 52 840 kötetet kölcsönöztek a városi könyvtárból egy év alatt. Az új, igények kielégítésére a múlt évben 3338 kötettel gyarapította állományát a városi könyvtár. Az írók és olvasóik személyes találkozásaira is jó alkalmakat teremtett számos rendezvényével. A tetemes feladatokat, az igényes rendezvényeket mindössze 144 négyzetméter alapterületű otthonában bonyolította le a városi könyvtár.' (A népesebb találkozókat korábban a városi művelődési házban lehetett megrendezni, de idestova egy esztendeje zárva a művelődési központ nagyterme, életveszélyessé vált állapota miatt.) A már említett megyei fejlesztési terv a sárospataki városi könyvtár kívánatos alapterületét 750 négyzet- méterben jelöli meg, A növekedő feladatok ellátásához szükséges 70 ezer kötet elhelyezésére 1750 folyóméter könyvtári állványzat kell majd —- .jelenleg van 434 folyóméter. A fejlesztési terv ugyanis hangsúlyozza, hogy a közepes nagyságú városok könyvtárainak vonzáskörzete jóval túlterjed a város közigazgatási határain. Sárospatak könyvtári vonzáskörzetébe 17 község könyvtára tartozik majd. Ezek közül olyan nagyközségeket lát el, mint Tolcsva, Olaszliszka, Erdőbényg, Ti- szakarád, Kenézlő. Az új településhálózati terv szerint Sárospatakot könyvtári vonatkozásban úgy kell tekinteni, mint a környező települések belvárosát. A pataki vonzáskörzetben kevés híján 40 ezer ember él. Az itteni könyvtárnak — a helyi lakosok művelődési igényeinek szolgálatán felül — vállalnia kell majd a hatósugarába került községi könyvtárak módszertani irányítását, a könyvtárközi szolgáltatások lebonyolítását is. Minderről azért kellett legalább vázlatszerűen megemlékezni, hogy az összefüggések ismeretében érzékelhesse az olvasó a sárospataki városi könyvtárra háruló összetett feladatokat. A könyvtár alapvető köz- művelődési tényező marad minden időben. Ez a sarkal- latos alaptétel lehet az irányadó a megoldási törekvésekhez. A körültekintő tudományos kutatások, a nemzetközi összehasonlítások egybehangzó megállapítása, hogy a korszerű városi könyvtár önálló intézményként, funkciójának megfelelően tervezett, önálló épületben működhet a leghatékonyabban. Indokolt tehát a differenciálódó városi igényekhez alkalmazkodó, arányosan fejleszthető városi könyvtár fejlesztése Sárospatakon. A könyvtári munka szükségszerű velejárója a hosszú távlatokban való gondolkodás, a jövőnek való tudatos szolgálat, a jelen tartalmi igényeire való szüntelen ügyelés közben. Az anyagi megfontolások a jövő célszerű tervezésében is nyilvánvalóak. De sürgetőbb az a kívánság, hogy az elsődleges közmű vesítési feladatok megoldása mellett megoldást kell találni a városban méltó közművelődési központ és a könyvtár megvalósítására is. GYAKRAN HANGZIK EL az az érv, hogy ez a történelmi múltú városunk nemzeti érték. Indokolt erre az érvre hivatkozni a pataki városi könyvtár ügyében is. Jövőre ünnepli az ország II. Rákóczi Ferenc születésének 300. évfordulóját. Sárospatakon azzal válhatna maradandóan emlékezetessé az évforduló, ha a Rákóczi- ak városa — ahol a Rákóczi család alapította az első könyvtárat is — országos közreműködéssel megépíthetné, felavathatná az emlékévben a jelen, s a jövő nemzedékét szolgáló, Sárospatak művelődéstörténelmi hírnevéhez illő városi könyvtárat. Bcrecz József. Készülődnek az úttörők Három tavaszi ünnep Már hagyományos, hogy a tavaszi ünn'"eket a fiatalság a forradalmi ifjúsági napok rendezvénysorozatával köszönti. Ebben az évben az ifjúsági rendezvények — a három ünnepen kívül — egy nagy jelentőségű eseményhez, az MSZMP XI. kongresszusához is kapcsolódnak. A miskolci Molnár Béla Ifjúsági- és Üt törőház gazdag- programot szervez kicsiknek és nagyobbaknak egyaránt. A március 11-én kezdődő háromnapos kulturális seregszemlén a város összes általános iskoláinak tanulói vesznek részt. Március 15-én az eneklő rajok versenyét rendezik meg, amelyen ismét gazdára talál a „Molnár Béla vándorserleg”. Háromnapos úttörő felszabadulási vetélkedő kezdődik március 25-én, amelyen elsősorban történelmi - ismeretekről adnak számot a részvevő általános iskolások. Március 27-én tartják az úttörőházban az ifjú zenebarátok hangversenysorozatának díszhangversenyét. A legjelentősebb esemény az április 5—9-ig tartó nemzetközi úttörőtalálkozó lesz. Szovjet, lengyel, bolgár, csehszlovák és német úttörők látogatnak el megyénkbe. Április 6'-án lesz a miskolci sportcsarnokban a nemzetközi úttörőtalálkozó gálaműsora. _ Menjünk Egerbe? 1 ^ 5y bosszús miskolci színházkcdvclo kereste meg szcrkcsz- ( tőségünket, hogy bosszúságát megossza velünk. A kövcl- J kc/.ők miatt bosszankodott: szereti a jó színházat, a jó előadásokat, s úgy hallotta, hogy a Képzelt riport egy amerikai pop-fesztiválról miskolci előadása jó (információját készségesen megerősítjük. Alighanem az utóbbi két-három év legsikeresebb miskolci színházi produkciója a Képzelt riport. Szcrk. megj.). Elhatározta, hogy megnézi az előadást. Az elhatározást azonban nem követte tett, s lehetséges, hogy nem is követi. Mert — a Képzelt riport előadásainak jegyei elővételben elfogytak, hetekkel előre, illetve ... Most már csak március 12-ig. Azután ugyanis a színház leveszi miskolci műsoráról' a darabot, s Egerbe viszik át. Az évad eddigi legnagyobb sikerét- — művészi és kasszasiker szempontjából egyaránt az — levenni a műsorról? Akkor, amikor tapasztalhatóan hetekig vagy talán hónapokig telt házzal játszhatná még a színház? Bosszús olvasónk joggal tette fel ezt a kérdést. Persze, nyilván a műsorterv határidői, a bemutatók száma miatt nincs lehetőség a miskolci előadások számának további növelésére. Mégis, a közönség kedvéért nem lehetne módot találni arra, hogy ez a nagy siker az előadások nagyobb számát tekintve is „nagy siker” legyen? Vagy színházunk vezetése úgy gondolja: aki nem látta még az előadást Miskolcon, utazzon át Egerbe s nézze meg ott. Ha így gondolják, lelkűk rajta. Csakhál: ki téríti meg az utazási költséget? PPl Cseineki csikós itat a Tiszán... A beszéd gyógyítói A Napjaink márciusi számából A márciusi számban talán kevesebb a szépirodalom, mint általában, mindössze a fiatal költők verseiből összeállított „csokor”, Leskó László Búcsúsok című elbeszélése... Viszont annál több a kritikai, a gondolati írás, a tanulmány. Ez utóbbiak közül kettőt említenénk: Taxner Tóth Ernő Mi dolgunk a világon? címmel Vörösmarty- ról írt anyagát és M. Pásztor József Kassák és a Munka az irodalomról című tanulmányát. A lapban Pa;— Lajos írását olvashatjuk a Miskolci Nemzeti Színház két bemutatójáról, Berecz József pedig az amatőr színpadi együttesek országos minősítő bemutatója kapcsán mondja el véleményét a tiszta szó erejéről. I Még egy írásra hívnánk fel a figyelmet: Kloss Andornak, a Mexikóban élő, magyar származású Andres Salgó festőművésszel készített beszélgetésére. (cs.' a.) MICHELANGELO BUONARROTI Yittoria Colonnához 4Ha megragadta már a szent művészet az eszmét, azt előbb agyagba gyúrja. Életre kél a gondolat, de durva mű lesz gyümölcse ez első szülésnek. De másodszorra, hogyha az egészet a véső márványból teremti újra: ámulva néz a nép és elvakulva a műre, melyet a mester bevégzett. Mi voltam én? Agyagterv, durva vázlat, ki arra várLúrnőm, hogy fürge vésőd tökéletes művé formálja később. S formálni kezdtél. Am egyszerre hátat fordítva itt hagytál: hitvány anyag nem méltó másra, szánalomra csak. (Képes Géza fordítása) Viszonylag ritka alkalom, hogy az irodalmi és kulturális lap hasábjain elméleti, ideológiai jellegű tanulmány jelenik meg. A Napjaink márciusi számában — érezhetően a jubileum jegyében — Kolosi Tamás tanulmányát olvashatjuk A magyar társadalom három évtizedéről. A történelmi változást, a szocialista társadalmi rend fejlődését a munkásosztály és a parasztság oldaláról vizsgálja, elemezve azt a folyamatot, amelynek egyik megnyilvánulása a két osztály egymáshoz való közeledése. Ám figyelmeztet is: a folyamatból nem lehet olyan következtetést levonni, amely- lyel kétségbe vonjuk a munkásosztály vezető szerepét. S nem a strukturális elkülönüléseket kell megragadni, hanem azt, ami politikánk vezérlő elve volt s marad: hogyan teljesíti a munkásosztály . történelmi elhivatottságát. , . — Csiga, csésze, csípőío- gó... — Nagyon jól van, Észter- kém. Na most te mondd! — Csiga, csécse... ■— A csé után egy kígyó hang van ... Figyelj! Csé- sssz és utána az e. — Csésze — mondja egy kisfiú, és jól megnyomja azt a kígyóhangot, az észt. Megint egy kislány következett. S utána a tanító néni. — Nagyon szép volt! — Engem nem dicsértél meg — hallatszik az előbbi kisfiú hangja. — Dehogynem, te is nagyon szépen mondtad. A belső szobából, a nyitott ajtón át minden kihallatszik. Az első szobában négyen üldögélnek, két férfi és két nő. Mindegyikük más hang hallatán kapja fel egy icipicit a fejét, talán maguk sem veszik észre, hogy büszke kis mosollyal nyugtázzák, ha odabent szépre sikerült a szó, a hang. Hiszen ezért járnak ide hetente két alkalommal, hogy szépre sikerüljön. A Déryné utcában a dolgozók gimnáziumának hátsó udvari részében kapott otthont még 1908-ban a beszéd- javító. Akkor még csak egyetlen logopédus foglalkozott a beszédhibás miskolci gyerekekkel. Azóta négyre szaporodtak, és a Petőfi utcai óvodában is „szorítottak” helyet számukra. Dr. Csele Jánosné és a jelenleg kis- mamáskodó Pavjálc Tiborné maradt a Déryné utcában, dr. Dobos Lászlóné és Pa- lumby Judit pedig a Petőfi utcai helyiségben foglalkozik a gyerekekkel. — Munkaközösségben dolgozunk — mondta dr. Csete Jánosné. — Igyekszünk egyforma módszerrel dolgozni, s lehetőleg mind több gyereken segíteni. Évente 350—400 gyerek beszédhibáját tudjuk kijavítani. Van, akiét köny- m’-ín, s van, akiét nehezebben. Hiszen a pösv-eséget viszonylag könnyen javíthatjuk, de a dadogós gyerekek beszédének kijavításához nélia évek szükségesek. . És csak akkor sikeres a mi munkánk, ha korán, legalább tízéves korukig hozzánk kerülnek... Az óvónők, de főleg az alsó tagozatos tanítónők tudnák megmondani, milyen sok a beszédhibás gyerek. De amíg egészen kiskorban talán még kedves is, ha egy kicsit selypít a gyerek, iskolássá érve már súlyos következményei lehetnek. Mert a gyerek úgy tanul meg írni, ahogy beszél, és az olvasással is problémái lesznek. Miskolcon, mint dr. Csete Jánosné elmondta, már viszonylag elég jól kiépített a hálózat. Sikerült jó együttműködést kialakítaniuk a * körzeti gyerekorvosokkal, az óvodákból is küldik a Isis pácienseket és az iskola- érettségi szűrővizsgálatokról is hozzájuk irányítják azokat, akiknél problémák mutatkoznak. Sok védőnő is bekapcsolódott már ebbe a munkába, és jó kapcsolatuk van a szakorvosokkal is, a fogászokkal, a szájsebészekkel. Mert néha egy-egy beszédhiba ilyen okokra vezethető vissza. Mindez azonban nem jelenti, hogy minden rendben van. Bár négyéves kortól foglalkoznak elvileg a beszédhibás gyerekekkel — ekkor már képesek jobban figyelni, összpontosítani a kicsik — gyakorlatilag csak ötéves koruk után. jelentkeznek a szülők a gyéreitekkel. És sokszor ezt is későn, jobb esetben annak az esztendőnek a januárjában, amikor már iskolába kell mennie a gyereknek. És ilyenkor már zsúfoltak a kis csoportok, hiszen a jelenlegi körülmények között — például a Déryné utcában — legfeljebb négy gyerek vehet részt egyszerre a foglalkozáson. Rendkívül szűkösek ugyanis az elhelyezés körülményei. S bizony — különösen ha dadogós gyerekekkel foglalkoznak — nagyobb térre lenne szükségük, mert a ritmikus beszéd kialakításához ritmikus mozgásgyakorlásra is szükség van. Sok játék, mese. mondóka és végtelen nagy türelem kell ahhoz, hogy szépen, szabályosan formálják a hangot a gyerekek. Általában hetente két alkalommal mennek foglalkozásra, de van olyan csoport is, amelyik csak egyszer jön egy héten. Az óvodából, az iskolából erre az időre elengedik őket. Igaz, nem kis nehézséget jelent a szülőknek, de megéri. Van most dr. Csete Jánosnénak egy kis középiskolás csoportja is. Az egyik kislány pedagógusnak készül. A pályalkalmasságin kiesett volna. Most már gyönyörűen beszél és nagyon boldog. Itt, a Déryné utcában most már tanácsadást is tartanak. Minden szerdán C tűi 11-ig érdeklődhetnek, kérhetnek tanácsokat a szülők. Nagy eredmény ez, különösen, ha számbavesszük, hogy a megyében mindössze egyetlen egy logopédus, dr. Viszokai Árpádné foglalkozik a beszédhibás gyerekekkel, de azért jó lenne, ha tovább is tudnának lépni. Ha ugyanis egyszer megfelelő helyet kaphatnának, akkor még többet tudnának tenni. Esetleg mód nyílna a szakosodásra, azokkal is tudnának foglalkozni, akiknél az iskolában helyesírási és olvasási prob-„ lémát okoz, hogy a rosszul rögzítődött hallás után írnak. Csutorás Annamária
