Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-22 / 45. szám
1975. február 22., szombat ESZAK-MÄGYÄRORSZÄG 9 Bíró József külkereskedelmi miniszter nyilatkozatot adott az MTI munkatársának külkereskedelmünk helyzetéről és ez évi feladatairól. Hogyan értékelhető a külkereskedelem 1974. évi tevékenysége? Népgazdaságunk múlt évi sikeres fejlődése megalapozta a külkereskedelmi forgalom dinamikus fejlődését is. Ebben kifejezésre jut dolgozó népünk eredményes munkája, az a lendületes mun- kaverseny-mozgalom, amely pártunk XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére országszerte kibontakozott. A kivitel — összehasonlítható árszinten — 4 százalékkal, a behozatal a tervet meghaladóan 18 százalékkal nőtt. Ezen belül a szocialista export 4 százalékkal, az import 16 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi forgalom értékének 62 százalékát a szocialista országokkal, ennek felét a Szovjetunióval bonyolítottuk le. A kivitelen belül a gépek, a mezőgazdasági és élelmi- szeripari termékek exportja jelentősebben, a fogyasztási cikkeké mérsékelten emelkedett. Az anyagok és félkész termékek kivitele kisebb volt, mint 1973-ban. A behozatalon belül a legnagyobb mértékben a gépek importja nőtt, főleg a szocialista országokból. Elsősorban közlekedési eszközöket, műszerekét és híradástechnikai termékeket importáltunk. Az anyagimport különösen a vegyipari alapanyagokra és félkész termékekre, valamint a vaskohászati termékekre terjedt ki és meghaladta az előző évit. Jelentős volt a fogyasztási cikkek behozatala is, mindenekelőtt a szocialista országokból. A rubel elszámolású forgalmunkban a behozatal növekedési üteme meghaladta a kivitelét és ennek eredményeként — figyelembe véve az előző évek magyar többletszállításait — az előirányzottnál kedvezőbben alakult az áruforgalmi egyenleg. Legdinamikusabban a gépimport nőtt. A kivitelünkben az átlagot meghaladóan nőtt a gépek és berendezések, valamint a mezőgazdasági és élelmiszer- ipari cikkek aránya. Abban, hogy a múlt évben a forgalom dinamikusan emelkedett, jelentős szerepe volt a szocialista országokkal folytatott külkereskedelmünknek. A közöttünk kialakult kapcsolatok elvileg és tartalmilag eltérnek a más társadalmi rendszerű országok együttműködésétől. A szocialista országok gazdasági együttműködését a stabilitás jellemzi. A tervgazdálkodás, a hosszú lejáratú kereskedelmi szerződések rendszere, a távlati tervek összehangolása, a gazdasági integrálódás erősödése szilárd bázist teremt, biztosítva az ütemes, magas színvonalú fejlődés lehetőségeit. Számunkra előnyös és nagy biztonságot . nyújt, hogy ennek a folyamatnak mi is részesei vagyunk. A szocialista országok közötti együttműködés segít bennünket abban, hogy ma már a termelés jelentős százalékát a feldolgozó ipari ágazatok szolgáltatják és hogy exportunkban is ezen ágazatok termékei vannak túlsúlyban. Külön ki kell emelni fejlődő iparunk nyersanyag-ellátását, amelyben alapvető szerepe van a szocialista országokkal, elsősorban ' a Szovjetunióval való együttműködésünknek. 1974-ben tovább szélesítettük sokoldalú gazdasági kapcsolatainkat a fejlődő országokkal is. Forgalmunk 7 százalékát bonyolítjuk le velük. A növekedés évente átlag 11 százalékos és jóllehet, a forgalom állandóan emelkedik, súlya az egész összkereske- delmünkben még elmarad a kívánt szinttől. A tőkés országokkal folytatott kereskedelmünkben feszültséget okozott, hogy az import a tervezettnél kedvezőtlenebbül alakult annak ellenére, hogy az export is figyelemre méltó növekedési ütemet ért el. A tőkés kivitelünk 1973- hoz képest — változatlan árakon — 6 százalékkal, a behozatal 21 százalékkal nőtt. A kivitelen belül ebben a gépexport növekedési üteme volt a legnagyobb. Az importban emelkedett az energiahordozók és nyersanya-' gok részaránya. Az áruforgalom alakulását döntő mértékben befolyásolták a tőkés világ válságjelenségei, továbbá az energiahordozók és alapanyagok beszerzési nehézségei. Az erőteljes inflációs tendenciák, az áremelkedés és az árarányok alakulása miatt a cserearányok hátrányunkra megváltoztak. A kereskedelmi mérlegünk passzívumának mintegy 8 százaléka a cserearányromlás következménye. Exportunk növelését fékezte a Közös Piac korlátozó intézkedése. Mivel a fejlett tőkés országokkal bonyolódó árucsere-forgalom külkereskedelmünknek közel egyhar- madát teszi ki, nem közömbös számunkra a forgalom alakulása. Az eddig elért színvonal különösen az eltelt másfél évtizedben végbement fejlődés eredménye. Országaink közötti kereskedelmet eddig sem csupán a berendezések, gépipari és vegyipari termékek, valamint anyagok beszerzésére, cseréjére alapoztuk. Az ipari kooperációk különböző formáinak kialakítására is törekedtünk és arra, hogy fokozzuk a magyar ipari és mezőgazdasági termékek szállítását is. Ügy ítéljük meg, a tőkés üzleti körök felismerték, hogy a gazdasági kapcsolatok számukra is előnyösek és saját exportjuk szorgalmazása mellett keresik a korszerű együttműködési formák kialakításának lehetőségeit a szocialista országokkal, közöttük hazánkkal. E józan felismerés mellett azonban szükséges a megkülönböztetéstől mentes kereskedelempolitika. Ellenezzük a nemzetközi kereskedelem mindenfajta korlátozását, megtorló intézkedések alkalmazását. Különösen pedig az Európai Gazdasági Közösség megkülönböztető politikáját, amely élesen ellentétben áll a nemzetközi kereskedelem akadályainak lebontására irányuló általános törekvésekkel, a GATT alapelvével. A közösség agrár- rendtartására hivatkozva elrendelték a vágómarha és a marhahús beviteli tilalmát. Az ebből eredő nehézségeinket a Szovjetunió segítségével sikerült megoldani. A szovjet kormány világpiaci áron, konvertibilis valutáért vásárolta meg a kivitelre szánt vágómarhát és marhahúst. Ez lehetővé tette a vágómarha-felvásárlás átmeneti zavarainak megszüntetését és a biztonságos értékesítést. Hogyan értékelhetők a szocialista országokkal kötött ez évi megállapodások? A közelmúltban megkötöttük az ez évre szóló kereskedelmi megállapodást a szocialista országok többségével. A megállapodások biztosítékot nyújtanak arra, hogy kereskedelmünk ebben az évben is a tervnek, a népgazdaság céljainak megfelelően fejlődik. Betartjuk a hosszú lejáratú megállapodások előirányzatait, reális számítások alapján jelentős túlteljesítésre is van kilátás. Tovább erősödnek a kapcsolatok perspektivikus elemei. A szocialista országokkal bonyolított forgalomnak több mint egyötödét teszik ki az olyan áruszállítások, amelyek szerződéses együttműködés, szakosítás, vagy kooperáció eredményei. A megállapodások biztosítják legfontosabb importszükségleteinket. Jelentősen nő a gépek behozatala, ami nemcsak strukturális szempontból fontos, hanem nagy- beruházásaink gépimport igényeinek kielégítése miatt is. Bővül a fogyasztási cikkek behozatala. A lakosság ellátása szempontjából jelentős, hogy a kiskereskedelmi forgalom 18 százalékos importarányát tovább növeljük. 27 százalékkal több fogyasztási cikk behozatalával számolunk, többek között 100 ezer darab széntüzelésű kályhát és 80 millió forintért bútort, 180 millió forintért villamos közfogyasztási cikket, gépkocsikat hozunk be. Külön kiemelem iparunk nyersanyag-ellátását, amely adottságaink mellett biztonságosan csak a szocialista országokkal, elsősorban a Szovjetunióval való együttműködés keretében oldható meg. A világpiacon nagymértekben emelkedtek a nyers- cs alapanyagárak. Hallhatnánk-e valamit arról, hogy milyen hatással van ez a szocialista országok egymás közötti kcrcs- . ködeimére? Ismeretes, hogy az elmúlt években a tőkés világpiacon jelentős mértékű és tartósnak mutatkozó áremelkedés történt. Az energiahordozók, a könnyű- és nehézipari nyersanyagok nagy részének, valamint egyes mező- gazdasági termékeknek árszintje jelentősen megváltozott és új árarányok alakultak ki. Ezt a körülményt figyelembe kell venni a KGST-országok közötti áruforgalom áraiban is. Érdekünk fűződik hozzá, hogy kereskedelmünk reális árakon folyjék. Így tudjuk biztosítani az egymás közötti kereskedelemben a kölcsönösen előnyös kedvező feltételeket és a helyes orientációt a termelők és felhasználók számára. Azt, hogy a szocialista országok egymás közötti kereskedelmi forgalma dinamikusan növekedjék tovább. Az árak reálisabb megállapítása országunkban is ösztönöz az energiahordozók és nyersanyagok fokozottabb feltárására, az energia- és anyagtakarékosságra, a termelési szerkezet adottságainak jobban megfelelő gyorsabb átalakítására. A KGST-országok között több mint másfél évtizede olyan megállapodás van érvényben, amely szerint az egymással folytatott kereskedelemben az árak bázisa a világpiaci ár. A világpiaci árakat azonban mindig meg kell tisztítani a konjunkturális spekulatív tényezőktől, amelyek a tőkés világpiaci árak alakulásában jelentős szerepet játszanak. A KGST végrehajtó bizottságának legutóbbi ülésén megállapodtunk abban, hogy a jövőben évenként hozzáigazítjuk árainkat a világpiacon az előző öt évben kialakult átlagárakhoz. A Szovjetunióban most befejeződött kétoldalú tárgyalásainkon a megállapodások során rögzítettük azt is, hogy 1975-ben a világpiacon végbemenő folyamatok hatására, a kölcsönös érdekek figyelembevételével — mind az exportban, mind az importban — egyes cikkeknél árkorrekciókat hajtunk végre. Kölcsönösen figyelembe vettük az indokolt árváltozásokat. Emelkedik a magyar importban az energiahordozók és nyersanyagok árszintje. Az új nyers- és alapanyag árak lényegesen kedvezőbbek a tőkés világpiac árainál. Például az új nyersolajár kevesebb, mint fele a tőkés országokból való beszerzés költségeinek. Hasonló a helyzet más alapvető nyersanyagok esetében. Ez a tőkés országokból való beszerzéshez képest nemcsak az előző, hanem a mostani árakon is tetemes megtakarítást jelent. Széles körben emelkedik a magyar exportban döntő szerepet játszó késztermékek árszintje is. Munkánkat javítva, kapcsolatainkat a szocialista or- szágokkal, mindenekelőtt a Szovjetunióval tovább erősítve, a jövőben is biztosítani fogjuk népgazdaságunk tervszerű fejlődését, népünk életszínvonalának rendszeres emelését. Legnagyobb kereskedelmi partnerünk a Szovjetunió. Miben fejeződik ez ki? Magát a tényt a három évtized igen sok adata, kapcsolataink jellege és sokrétűsége bizonyítja. A kérdésre most elsősorban az 1975. évi kereskedelmi szerződésünk néhány jellemző meny- nyiségi mutatójának ismeretében kívánok válaszolni. A szerződés alapján ez évi forgalmunk meg fogja haladni a két és fél milliárd rubelt. Ezzel több mint egymilliárd rubellel túlteljesítjük az 1971—75. évekre előirányzott külkereskedelmi forgalmat. A magyar behozatal ebben az évben is rendkívül változatos és gazdag. A Barátság-vezetéken 6 millió tonna kőolaj érkezik és az idén megindul a 600 millió köbméter földgáz szállítása is. Üzemeink 75 ezer tonna kohókokszra és 300 ezer tonna kőszénre, továbbá 400 ezer tonna gáz- és fűtőolajra számíthatnak. 4,2 milliárd kilowattóra elektromos áramot veszünk ebben az esztendőben. A Szovjetunió szállításai idézik a magyar vasércszükségletnek több mint 90 százalékát, továbbá 250 ezer tonna nyersvasat és 44 ezer tonna különböző ferroötvö- zetet importálunk az idén. illőbb mint félmillió tonna hengereltáru is érkezik a Szovjetunióból, továbbá más, feldolgozásra alkalmas kohászati termékek, horganyzott lemezek. Mezőgazdaságunk számára 1350 darab kombájnt, 5220 darab traktort. — ebből 200 darab K—700-as nagy teljesítményű traktort —, továbbá 238 ezer tonna kálisót, 250 ezer tonna foszfátot és 35' ezer tonna nitrogénműtrágyát hozunk be. Félmillió tonna cementet, valamint kétmillió négyzetméter táblaüveget és 1,1 millió köbméter ipari fát és 885 ezer köbméter fenyőfűrészárut vásárolunk ebben az esztendőben. Gazdag a magyar szállítások listája is. Ez évi kivitelünknek mintegy fele gép és berendezés. 14 millió pár cipő, 37 millió méter szövet: eladását tervezzük. Húsz százalékkal emelkedik majd a kötöttáru exportja. Számottevően bővül az élelmiszeripar kivitele. Exportunknak közel 7 százaléka a gyógyszeriparunk termékeiből áll. Néhány vállalat gépipari termelésének nagyobb részét a Szovjetunióba exportálja. Így például az Ikarus össztermelésének 53, a Magyar Hajó- és Darugyár 57, a Ganz-MÁVAG termelésének 14 százalékát exportálja a Szovjetunióba. A Szovjetunióval kötött 1975. évi megállapodásban jelentős súllyal szerepelnek a termelési együttműködés, vagy kooperáció alapján történő kölcsönös áruszállítások. Ismeretesek a korábban kötött egyezmények, különösen a timföld—alumíniumegyez- mény, az autóbusz és a Zsi- guli-kooperáció, a számítás- technikai gyártásmegosztási együttműködés, a „Barátság II.” kőolajvezeték. Ami azonban az idei megállapodást illeti, ez az esztendő e téren is kiemelkedik. Átadásra kerül a közösen épülő „Testvériség” gázvezeték, amelyen májustól megkezdődnek ,a földgázszállítások a Szovjetunióból. A megvalósulás stádiumába lépett az olefinprogram. Ennek lényege, hogy Leninvá- ros térségében megépült gazdaságos, nagy kapacitású olefinműben etilént és propilént állítunk elő. E termékek egy részét, az etilént csővezetéken, a propilént vasúton kiszállítják a Szovjetunióba és műanyagokat, petrolkémiai termékeket, polietilént, poli- stirolt, akriínitrilt kapunk cserébe. Az együttműködés előnyei számunkra abban vannak, hogy az etilén és propilén további feldolgozásához szükséges beruházásokat megtakarítjuk és hogy hosszú távra, 10—15 évre biztosítjuk a termékek kölcsönös elhelyezését. Energiaellátásunk szempontjából döntő jelentőségű az orenburgi gázvezeték megépítésében és a 750 kilovoltos elektromos gerinc-távvezeték építésében való együttműködésünk. Ezek teszik majd lehetővé, hogy egyre növekvő mennyiségben, hosz- szú távra biztosíthatjuk a földgáz- és villamosenergia- behozatalt. A Szovjetunióval kötött ez évi megállapodás iparunk, mezőgazdaságunk fejlődése és a belső ellátás szempontjából elsődleges jelentőségű Milyen feladatok állnak a külkereskedelem előtt 1975ben? Feladatainkat az MSZMP Központi Bizottságánál?: múlt ev december 5-i határozata, az 1975. évi terv külkereskedelmi előirányzatai szabják meg. A nemzetközi gazdasági együttműködést a népgazdaság szükségleteivel összhangban, úgy kell fejlesztenünk, hogy maximálisan biztosítsuk és kihasználjuk külkereskedelmi lehetőségeinket. Ez a feladatunk, hogy a népgazdasági tervet következetesen végrehajtsuk. Biztosítani kell a .Szovjetunióval, a szocialista országokkal. a fejlődő országokkal erre az évre előirányzati külkereskedelmi tervünk teljesítését és ezzel egyidejűleg jelentősen emelni kell a tőkés exportot. Ezt a termékek versenyképességének javításával, jobb és szervezettebb piaci munkával kell megalapozni. Ügyelni kell arra is, hogy a külkereskedelmi tevékenységünk a belföldi kereslettel összhangban történjék. 1975-ben növelni kell a feldolgozóipari termékek exportját célzó kapacitásokat, elsősorban a gyorsan befejezhető vállalati beruházások útján. A külkereskedelmi vállalatok feladata, hogy kezdeményezzék és támogassák az ilyen jellegű fejlesztéseket. Biztosítani kell a fejlesztési politika összhangját a külgazdasági követelményekkel. Indokolt a gazdaságossági számítások továbbfejlesztése, annak érdekében, hogy a világpiaci feltételek alapján megítélhető legyen a beruházások gazdaságossága. Foglalkozni kell olyan nagyobb fejlesztési koncepciókkal, amelyek megvalósítása termelési együttműködéssel lehetséges. A gazdaságos és külkereskedelmet segítő fejlesztések megvalósítását, kezdeményezését szorgalmazni kívánjuk és változatlanul fontos feladatként kezeljük a külkereskedelmi tevékenységben a piackutató és piacfeltáró munkát. A minisztérium iránveive alapján a vállalatok vezetőinek ki kell dolgozniuk a távlati intézkedési terveiket a hatékonyság javítására, a tartalékok feltárására, az ésszerű takarékosság fokozott érvényesítésére, az ellenőrzés javítására, a munkamódszerek racionalizálására. Végül hangsúlyozni kívánom, hogy a külkereskedelmi feladatokat — munkánk állandó javítása mellett — csak úgy tudjuk megoldani, ha belső erőforrásainkat — különösen a termelés területén — a célkitűzéseknek megfelelően összpontosítjuk és kihasználjuk. Ehhez hozzásegít bennünket a szocialista országokkal való sokoldalú kereskedelmi és gazdasági együttműködés, az internacionalista segítség, amely a szocialista országok együttműködésében megvalósul. Ez meghatározó tényező külkereskedelmi terveink teljesítésében. s ezt i~ '■asze meghaladóan azért is. mert csakis ez biztosítja az összes céljaink elérését, a szocialista társadalom sikeres építését hazánkban. Bíró József nyilatkozata knfkereskedetmünk helyzetéről és ez évi feladatairól
