Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-06 / 31. szám
1975. február 6., csütörtök ESZÄKMAGYARORSZÄG s [ A fmím én a patak A JSEB napiófából t í’„ | „ most már szereti í\ a patakot. Eddig is megvoltak ugyan egymással, kellett, szükséges volt ez a víz, sok jóval szolgált, de az áradások, nagy esőzések alkalmával bizony sok bosszúságot, kárt is okozott. Rögtön elöntötte az utakat, kerteket, rombolt, vitte, amit vihetett, ilyenkor rá sem lehetett ismerni a m'áskor csendes, szelíd Kácsi patakra. Most viszont a tiboid- daróci tanács elnökasszonya tréfálkozva mondja: kicsit sajnálják is, hogy ez a patak nem közvetlenül az út mentén van, mert ha ott lenne, minden erre haladó ember láthatná, milyen szép. De csak azok láthatják, akik a falu közepére is bejönnek. Azok pedig azt látják, hogy a Kácsi patak szépen kikövezve, könnyed ívelésű kanyarokkal siet át Tibolddarócon. És megtudhatják, hogy a legutóbbi nagy esőzések idején kiállta a próbát:' a Bükkből lezúduló, hatalmas mennyiségű vizet tisztességgel elvezette, nem öntötte el a falut. Víz nélkül persze egyetlen település sem létezhetne, ez a falu azonban, a társközség Káccsal együtt, valahogy még szorosabban kötődik a vízhez, a patakhoz. Kácson, rögtön a forrásoknál fürdő épült, gyerekeknek, kirándulóknak, üdülőknek — az LKM üdülője van itt —, szerez örömet a víz. Lejjebb pedig munkára fogták a patakot. A völgyben valamikor tíznél több malmot hajtott. Kács egyik vízimalma most is működik, a tsz darálójaként. Bejárati ajtajának szemöldökfáján évszám látható: 1880. De ez az akkori tűzvész utáni újjáépítés idejét jelzi, a malom már jóval korábban létezett, működött. Most sem tart sokból a megindítása. Csak a zsilip vizét kell a hatalmas kerékre engedni, máris mozgásba jönnek a tengelyek, meghajtó szíjjak, kerekek, zúg, csattog áz egész berendezés, fodrozódik, zubog a víz. Az öreg épületben keskeny, szűk átjárókon, kopott vaslépcsőkön mehetünk forgó kerekeket nézni. Mindenütt példás rend, tisztaság. Nemcsak az itt dolgozók kedvéért, hanem a vendégek kedvéért is, mivel különösen nyáron a kirándulók, erre- járók közül ugyancsak sokan bekéredzkednek ide malmot nézni, a sok évszázados mechanizmust megszemlélni. Ez a malom hát most is szolgálja a falut. Volt egy különleges szolgálata is. Amikor még nem vezették be a villanyt Rácsra, egy ideig ezt a malmot használták fel áramfejlesztésre, hogy a középületekben villany világítson. A iUuloillllítl Sunkáí! után pedig a patakocska siet Tibolddaróc irányába. Az asszonyok itt is, és a többi községben is használják a vizét súlykolásra, öblítésre. Télen csak úgy, mint nyáron. Ez a patak ugyanis soha nem fagy be. A malomnál most is körülbelül 14— 15 fokos a hőmérséklete, fenn a forrásoknál, a strandnál persze még magasabb. Szép völgyben, dombok, hegyek között siet a patak Tibolddarócra. Látványnak szép, de bizony munkára nehéz dombok, hegyek között. Az embereknek erősen meg kell dolgozniuk a termésért, az eredményekért, de értik a módját, van hozzá erejük is. Nem semmiért adják a kiváló címet egyik szövetkezetnek sem, márpedig a tibolddaróci tsz kétszer kapta meg ezt a kitüntetést. A völgyben ősidők óta kanyargó patak sok mindent láthatott már. Ha igaz a fáma, Rákóczi is megitatta belőle a lovát. Márpedig ha erre lovagolt, miért is ne itathatta volna meg? Néhány éve egyébként — a nagy esőzéseket, áradásokat kivéve — kevesebb a patakocska vize, mint annak előtte. Forrásából ugyanis számos település kap egészséges, tiszta ivóvizet. A „hiányzó rész” a csapokon, közkutakon szolgálja most a községek lakóit. Megvannak már a vezetékek, a kifolyók Tibolddarócon is. Hogy ez egy falu életében mekkora változás, csak azok tudják igazán, akik átélik. Igaz, pénzben is érezhető ennek a változásnak a súlya. Tibolddarócon például már pár éve erre megy lényegében a községfejlesztés ■teljes összege. Még az idei is, hiszen körülbelül ötvenezer forint marad, ami bizony nem sok, nem lehetne sok mindent kezdeni vele. Az elmúlt évben sem lehetett, mégis felújították például a Kossuth utcát, Kácson pedig körülbelül egy kilométer hosszú utat hoztak rendbe. A megyei tanácstól kapott pénzből, valamint a lakók segítségével. Mindkét faluban sikerült egy-egy pedagógus szolgálati lakást is előteremteni. Az útépítés továbbra is gondja a tanácsnak, a későbbi tervekben szerepel ennek a munkának a folytatása. Mint ahogyan a tervek között szerepel a kácsi asszonyoknak, lányoknak újabb munkalehetőség megteremtése. Ez idáig főként a szőlőmetszés a lehetőség — több, szo- cális juttatással, például ingyenes ebéddel —, de másra is szükség lenne. A tanács vezetői tárgyaltak már különböző ipari szövetkezetekkel, de ez idáig még nincs Füzesabony—Eger vasútvonal - villamosítási munkáihoz felvételre keresünk felsővezeték-szerelési munkákra VASIPARI SZAKMUNKÁSOKAT, gépi betonozási munkákra FÉRFI SEGÉDMUNKÁSOKAT. Jő kereseti lehetőség'. 5 napos munkahét. Szállás és utazás díjmentes. JELENTKEZÉS LEVÉLBEN: MÄV Villamos Felsővezeték Építési Főnökség 1102 BUDAPEST, Kőbánya-felső pu. eredmény. A tervről azonban nem mondtak le, bíznak benne, hogy egyszer mégis sikerül. KíinnL abban is, hogy DlZIIcltt megtalálják majd az egyik kastélyt valaha ellátó vízrendszer maradványait. Ezzel már megint a víznél tartunk. A kastélyt ugyanis valamikor a hegyről föld alatti vezetékeken látták el vízzel. Ezek a vezetékek tönkre mentek, rajz, térkép nincs róluk, a víz viszont térkép nélkül is megtalálja az utat az épület alá és rongálja, pusztítja. Ti- bolddarócról lévén szó, föltétlenül beszélnünk kell a barlanglakásokról is, de ezekről sem lehet másként, csak a vízzel együtt. 1945 előtt a falunak kétharmada élt a barlanglakásokban, most körülbelül tíz család lakik még a hegyen, ök nem is igen akarnak lejönni onnan és lakhelyük is viszonylagosan jók. Viszonylagosan persze, a többi barlanghoz képest, de nem a faluban épült, korszerű, szép családi házakhoz, már-már villákhoz képest. Az állam segélyekkel támogatta az új házak építését, mely segélyeket többen igénybe vették, többen nem vették igénvbe, mert saját erőből is tudtak, tudnak építeni. A víz pedig kissé drasztikusan ugyan, de szintén hozzájárult az építkezési kedv növeléséhez. Azáltal, hogy ki tudja hány évezredes, hegvet pusztító, sziklát málasztó munkája révén nagyjából most érkezett el a barlangokig. Becsurog. penészt növel, egyértelműen lakhatatlanná tette a legtöbb barlangot, ha egyáltalán beszélhetünk persze lakható barlangról! Deliét ezekben laktak, éltek! Szép házak sorjáznak Tibolddarócon is most már, mint minden más községben. A barlangok megmaradnak, ameddig megmaradnak rossz emléknek. Hogy tudják a fiatalok is, honnan indultak, hol éltek még nem is olyan régen apáik, nagyapáik. Priska Tibor A miskolci Tiszai pályaudvaron az elmúlt évben tovább erősödött az újítási mozgalom. Az előző évihez viszonyítva a javaslatok száma öt, — az elfogadott újítások száma 25 százalékkal nőtt. A mozgalom az előző évi 56 ezerrel szemben 268 ezer forint megtakarítást hozott A központ Budapesten van. a kirendeltség Miskolcon. Ez is oka lehet annak, hogy egy időben meglazult az ellenőrzés a Kohászati Gyárépítő Vállalat Miskolci Kirenuelt- ségén, ami egyeseket jogtalanul szerzett haszon megszerzésére csábított. Nemcsak csábított, rá is vitte őket a görbe utakra. S ez a „görbe” eléggé nagy ívűnek sikerült ahhoz, hogy akik szereplői voltak, megúszhas- sák egy fegyelmivel. Egy fegyelmi ugyanis aránytalanul kis büntetés lett volna az okozott kárhoz viszonyítva. Az történt, hogy B. M. aki Miskolcon lakott gondolt egyet és Sátoraljaújhelyre jelentkezett, át. A személyi igazolván}' szerint így vidéki dolgozónak számított, s ezen az alapon kérte és meg is kapta a különélési pótlékot. Csakhogy ő soha nem élt külön ... A pénzt két éven át, annak rendje-módja szerint fizették számára mindaddig, amíg egy bejelentés nyomán a NEB ki nem derítette: nyilvánvaló csalásról van szó. A 24 hónap alatt kereken 10 ezer forintot kapott B. M.. aki ellen — megérdemelten — bűnvádi feljelentést tett a Miskolci városijárási Népi Ellenőrzési Bizottság. Azóta a bíróság ítélete is megszületett: a vétkest Siló- napi felfüggesztett börtönre ítélték és az anyagi kár megtérítésére kötelezték. Érdemes volt? Ugyanez kérdezhető attól a felszolgálótól is, aki a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatnál a Polónia étteremben követett el — enyhén szólva — visszaélést. Többet számolt, mint amennyit eg}’ asztaltársaság tagjai elfogyasztottak. A vendégek külön- külön kérték a számlát, amit a felszolgáló A. K. teljesített is. Csakhogy mindegyiküknél 10 forinttal. vastagabban fogott a ceruzája. S miután öten voltak, 50 forint külön haszonra tett szert. Külön haszon lett volna — tisztességtelen módon —, ha a vendégek szó nélkül hagyják az egészet. De jelentették a NEB-nek. A vizsgálat kiderítette: a többletszámlázás tény. Tény az is, hogy A. K. nem kerülhette el a felelősségre vonást, ami — nagyon helyesen példamutató volt. Ámellett, hogy a Kereskedelmi Felügyelőség 3000 forint pénzbüntetést szabott lei rá. mnukatársai kizárták a szocialista brigádból s tettét vállalati körlevélben is nyilvánosságra hozták. Újra csak azt kérdezhet jük: megérte? ... A szigorúság, a következetesen alkalmazott felelősségre vonás ilyen és hasonló esetekben mindig helyénvaló, soha el nem mulasztható követelmény. Mindenekelőtt azért, hogy érvényt szerezzenek a megelőzés hatékonyságának és visszatartsák mindazokat akik hajlamosak bármiféle visszaélés elkövetésére, a fogyasztók megkárosítására, a társadalmi tulajdon elherdálására. Az e fajta magatartás és eljárás szigorú büntetése egyezik a közvéle meny értékítéletével és azzal az igénnyel, amit a kongresszusi irányelvekben olvashatunk. hogy „ Államunk ... érvényt szerez törvényeinknek, s olyan irányba fejleszti őket tovább, hogy gátat vessenek a nem rnunkából származó, a szocialista elveket sértő jövedelemfelhalmozásnak.’’ A szocialista elveket sértette az is, amire a miskolci Patyolat Vállalat raktárvezetője vállalkozott. Azt tette, hogy a Miskolci Építőipari Szövetkezettől, lényegében minőségileg kifogástalan fűrészelt faárut tulajdonított el még pedig úgy, hogy azt a saját raktárában rejtette el. Erről természetesen senkinek nem szólt, holott — bizonyára — törvényes úton is hozzájuthatott volna az anyaghoz. Ugyancsak szabályosan megkaphatta volna azokat a nyílászáró szerkezeteket is, amit saját vállalata kárára, eg}’ gépkocsivezető közreműködésével „suba alatt” hazavitt. A fegyelmi, amit ezért kapott,' biztosán hasznára válik. Óvakodik majd attól, hogy még egyszer hasonló helyzetbe kerüljön. S a görbe utakon szerzett haszonnak mindig „töíés a vége” ... Erkölcsileg! T. F. NAPI POSTÁNKBÓL Köszönjük a segítséget Szomorú napokat élt át Hét község lakossága az őszszel. Az árvíz nagy károkat okozott a lakóházakban, közintézményekben. A hírt az egész ország hallotta, s együtt érzett a Sajó menti lakossággal. Ezt bizonyították segítőkészségükkel a közel 350 kilométerre levő Agárdi Állami Gazdaság dolgozói is. A nagy területen fekvő gazdaság szocialista brigádjai szabad szombatjaikat feláldozva dolgoztak, hogy segítsenek rajtunk. Az összegyűjtött pénzt, közel 100 ezer forintot községünk iskolája részére juttatták el, amelyet az iskola épületének, szem- léltető-eszköztárának gyarapítására fordítunk, és az adományozó gazdaság kollektíváját értesítjük a pénz fel- használásáról. A gazdaság brgádvezetői megígérték, hogy értesítéseinket az üzemi újságon keresztül ismertetik. Iskolánk tanulói szorgalmas, kitartó tanulással igyekeznek bizonyítani kö- szönetülcet, hálájukat az értük dolgozó gazdaság kollektívájának. Kérjük, közöljék e pár sorunkat. mert szeretnénk, ha a Velencei-tó partján elterülő Agárdi Állami Gazdaság dolgozóit itt, Borsod megyében arról is megismernék, hogy milyen jelesen vizsgáztak szocialista emberségből, gondolkodásból, cselekedetből. Jolsvai Istvánná, iskolavezető, Hét Jó ienac esv élelmiszerbolt Nem egyéni, hanem sokakat érintő problémával fordulok az illetékesekhez, az Avas-déli lakótelepen élő, több ezer ember érdekében. Csodálatos gyorsasággal épülnek itt a házak, naponta adnak át új lakásokat, szereznek ezzel örömet az ideköl- tözőknek. Nagyon sok kisgyermekes család él már itt, s ezért is jó dolog, hogy mór üzemel az óvoda. Sajnos, azonban nem tudunk arról, hogy akár most, akár a közeljövőben épülne itt élelmiszerüzlet. Igaz, lent aPei- neházi-bérházaknél van egy kis önkiszolgáló bolt, de az már képtelen ellátni a környéket. Nagy segítséget jelentene az ittlakóknak —, ha egyelőre csak ideiglenes jelleggel is — üzemelne itt eg}’ olyan bolt. ahol a legszükségesebbeket. néldáu! kenyeret, tejet lehetne kapni. Kérjük, találjanak megoldást az illetékesek. Gy. L.-nc és társai. Miskolc, A vas-déli lakótelep Találkozó — véradók uak A bánrévei Vöröskereszt- szervezet január 22-én este, a község véradóinak részvételével találkozót rendezeti. Bárdos Tivadarné yöröske- resztes titkár, többek között a véradás jelentőségéről, nem egyszer életmentő fontosságáról beszélt. Méltatta a véradóknak emberbaráti segítő- készségét, s a többszörös véradóknak ez alkalornmal díszes oklevelet nyújtott át. Körösvölgyi Antal, az Ózdi járási Vöröskereszt, vezetőségi tagja‘a íjiozgalom fejlődését ismertette, s elismerően szólt arról, hogy az elmúlt évben 100 liter vérrel többet adtak a vöröskeresztes aktívák, mint 1973-ban. M. T. 3ánréve Szükséjf van még az utcai világításra Nagyon sok ház, sőt mondhatjuk utcarészek kerültek a közelmúltban városunkban szanálásra. Ilyen rész például a Mátyás király, Tinódi Major. Szepesi. Tóth és Ilona utcák is. A lebontott házak helyén törmelék, szemé- maradt, de ez még csak a kisebb baj lenne. A nagvobb baj az, hogy az Ilona utcán teljesen megszüntették a vilanyvilágitást, s így a balesetveszély megsokszorozódott. Sokan kényszerülünk a jelzett úton járni éjszaka: műszakba, különböző üzemekbe, gyárakba, s többségében nem éppen tinédzser- korúak vagyunk. A rossz útviszonyok, a teljes sötétség így elóbb-utóbb baleset előidézői lesznek. Kérjük, intézkedjenek az illetékesek, hogy legalább ezen az útvonalon égjenek az utcai lámpák. L. L. Miskolc Levelekből — röviden — Kedves ünnepség keretében köszöntötték február 1-én Üjcsanálos községben az öregeket. Rendezői: a Rákóczi Tsz, a községi tanács és a társadalmi szervek gondoskodásával nemcsak felejthetetlen. szép »lapot, szereztek nekünk, de ismét meggyőződhettünk arról, hogy törődnek velünk, s ezt őszinte szívvel köszönjük — írja levelében Németh András Üjcsanálosról. — A bocsi Hazafias Népfront énekkara, a KISZ és az áíesz tánccsoportja háromórás közös műsort állított össze, amit január 31-én a gyermekeknek, február 1- en pedig a felnőtteknek mutattak be nagy sikerrel. E hónapban még Berzéken és >ajóo?triben is ..bemutatkoznak”. A bőcsi téli esték műsorai bizonyára minden néző. de a szereolők számára is emlékezetesek maradnak — írja Kozma Lajos Böcsről. I Hz ÉjitiozgÉm eredménvei a íiszain
