Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-05 / 30. szám

1975. február 5., szerda nw ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Eszmecserék Bizonyára olvasóinknak is .feltűnik: mostanában sok, or­szágos fórumon vezető be­osztásban munkálkodó em­ber érkezik megyénkbe. Más időszakokban is jönnek ugyan, főként év elején, mostaná­ban azonban talán az eddi­ginél is sűrűbben. A közel­múltban járt például nálunk az országgyűlés elnöke, aki részt vett az LKM ! agyüze­mi pártbizottságának ülésén, ugyancsak a közelmúltban a megyei tanács elnökének szo­bájában a megye más veze­tőinek részvételével folyta­tott több órás eszmecserét a munkaügyi miniszter, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­ságának ülésén jelen volt az egészségügyi miniszterhelyet­tes, államtitkár, majd a ko­hászatban a megye és a vá­ros vezetőivel számos egész­ségügyi szakemberével ta­nácskozott. A megyei tanács vb-ülésén a különböző napi­rendi pontok vitáján szinte rendszeresen részt vesznek az illetékes minisztériumok képviselői, meghallgatják, fel­jegyzik a véleményeket, fel­szólalnak, országos tapaszta­latokat említenek stb. Ezekről az eseményekről rendszeresen tudósítunk. Tu­dósításainkban persze képte­lenség lenne teljes részletes­séggel visszaadni például egy- ogy szűkebb körű, de öt-hat órás eszmecserén elhangzot­takat, különösen nehéz lenne visszaadni a ■ találkozók lég­körét, hangulatát, pedig ezek jellemzőek, sokatmondóak. Mindenekelőtt: egyértelmű a. segíteni akarás, a jó szándék, a megye egy-egy gondjának, — esetenként sajátos, gondjá­nak — enyhítésére való tö­rekvés. A jó szándék talán a legfontosabb, ámbár nem minden. A gondok enyhítésé­hez, megszüntetéséhez ugyan­is általában még pénzre is szükség van, s rendszerint nem kevésre. Nekünk termé­szetesen az lenne jó, ha az ország „na„y kalapjában” levő összegből . minél több jutna Borsodba. Nem pro­vinciálisán, nem más megyék kárára létezik ez a kívá­nalom, de igenis a mi me- megyénk, Borsod-Abaúj- Zemplén súlyának, rangjának megfelelően. így nézik ezt persze ott is, ahol az össze­geket elosztják, de azért föl­tehetően sohsem árt egy kis erősítés, a gondok, a tenni­valók részletesebb ismerteté­sével újra alátámasztott, megerősített érvelés innen, a helyszínről sem. Mindebből rögtön az is nyilvánvaló: ezek az eszme­cserék nem minden esetben, vagy legalábbis nem minden ponton zajlanak simán, zök­kenőmentesen. Van egy kis — jó értelemben vett — „veszekedés” is. Miért is ne lenne? Lehet, kissé furán hangzik, de éppen ezeknek a vitáknak a hangulata a meg­kapó, sőt biztató. A legegy­szerűbb ugyanis az lenne, ha például a miniszter, vagy az államtitkár megígérné, hogy jó, rendben van, elintézi ezt az ügyet. De: milyen alapon ígérné meg? Hol a fedezet? Az anyagi fedezet? A megye vezetői közül sem nyugtatna meg senkit az ilyen ígéret. Az már sokkal inká. , hogy több órás vita, érvek, ellen­érvek felsorakoztatása után a magas rangú vendég körülbe­lül ezt mondja: nem ígérek semmit, de a magam terüle­tén megpróbálok valamit ten­ni. Ez már valami. Érdekes „összecsapások” előzik meg egyébként az ilyen mondatokat. Látszik, hogy vendégeink az adott té­mából alaposan felkészültek, Ismerik, tudják, miről van, szó. A mi képviselőink, me-' gyénk vezetői pedig magától: értetődően még jobban isme-| rik a szóban forgó ügyet. Jó érzés tapasztalni , az eszme- j cserék során: tisztes súlya van egy-egy mondatnak, az­az tisztes súlya van Borsod-' Abaúj-Zemplénnek. Ezeknek a tanácskozások­nak, eszmecseréknek, sőt a végrehajtó bizottsági ülések napirendjének egy részéről ’ ounkban nem közlünk ada­tokat, legföljebb utalunk a tényre: erről és erről volt szó. Nem titkosak ezek a ta­lálkozások. Miért hívnák meg különben az újságíró­kat? Azért nem közlünk egy­némely esetben adatokat, pél­dául a várható forintmennyi­ség összegéről, mert ezek az összege.c még nem véglege­sek, még nem pontosak. Fe­lelőtlenség lenne nyilvános­ságra hozni: „nekünk erre a feladatara ennyi pénzünk van”, amikor még tulajdon­képpen csak a feladat van meg, a pénz pedig inkább csak szeretnénk ha meglen­ne, vagy legalábbis még nem biztos, hogy meglesz. Esetleg több lesz, esetleg kevesebb. Amikor a felelős fórumok már döntöttek, amikor már biztos, hogy ez, vagy az a létesítmény megvalósulhat, akkor közzétesszük. Mindezt azért szükséges itt közölnünk, mert néhány olvasónk — aki egyébként szimpatikus figye­lemmel, kritikus szemmel ol­vassa a látszatra száraz tu­dósításokat is — szóvá tette, „észrevételezte” mindezt. Ta­lán számukra is elfogadható ez a magyarázat. Még valamit ezekről a ta­nácskozásokról. Utaltunk már rá, hogy vendégeink nem szórják bőkezűen az ígérge­téseket, annyit azonban tud­nak mondani, hogy a maguk munkaterületén megpróbál­nak tenni egyet s mást gond­jaink enyhítéséért, a lehető­ségeken belül, nem sértvén tervet, országos érdeket. Va­lójában nem kevés ez sem! S reméljük, hogy ezekről is alkalmunk nyílik majd be­számolni, mint ahogy koráb­ban is volt már számos ilyen „alkalom”. Priska Tibor Tv-antennák és konverterek Lopják az erősítőket! VÁLLALATOK, MG. TSZ-EK, KÖZÜLETEK ügyelem! Köztudott, hopry az. elmúlt év karácsonyára üzembe helyezték a tokaji tv-adóállomáson a má­sodik program sugárzásához szükséges berendezéseket. Előtte — néhány hónappal — már fel­vetődött a készüléktulnjdonosok jogos kérdése: milyen anten­nákra és berendezésekre lesz szükség és a központi antenná­kat mikor és ki fogja felsze­relni? A kereskedelem időben gon­doskodott an ennákról és a ré­gebbi típusú tv-liez a konverte­rekről. Az igényeket maradékta­lanul ki tudták elégíteni. A Borsodi Iparcikk Kiskereskedel­mi Vállalat tv-szalonjaban el- mondoták: ezekben a napokban már csak egy-kél darab anten­nát adnak el, viszont a kon­verter még mindig „cikk**. Az igazsághoz tartozik, hogy a ké- szüléktulajdonosok nagy része magának „fusizza” össze az an­tennákat, s így előfordul, hogy a. szakszerűtlen munka, vagy’ a nem megfelelő cső mint' a má­sodik program képminősége nem a* legmegfelelőbb. A MIK kezelésében levő. tehát már átadott úi lakótelepi énülc- tcknél a központi antennákat az egri UNISZERV szereli fel. A közeHövőbeu átadásra keríúő házrrvárí lakásokhoz viszont már a GEL.KA készíii a központi an­4 volán tennákat és szereli fel a szük­séges berendezéseket. Eddigi munkájukat csak dicsérik a la­kók (Avas-dél, összekötő város­rész). Sajnos azonban egyes em­berek a drága berendezéseket megpróbálják a saját hasznukra fordítani. Dr. Duvalovszky Zoltán, a r-Kl/íA megvrii mázható ja szo­morú és elítélendő esetről szá­mol be. Szakembereik a ház­gyári lakásoknál nemcsak a ket­tes program vételére alkalmas antennákat szerelik fel, hanem — a jobb kép- és hangminőség érdekében — speciális erősítő berendezéseket is beépítenek a lépcsőházasban. Az elmúlt hét végéig hét (!) darabot szereltek le. lile ve loptak el, az egyen­ként 17 ezer forint (!) érté­kű, nyugatnémet gyártmányú, világszínvonalon álló erősítő be­rendezésekből! S mirt rz ivav.- gató elmondta: a jolek arra val­lanak, hogy hozzáértő szak em­berek szerelték le a nagy érté­kű berendezéseke'. Számtalan esetben leírtuk már a társadalmi tub', «dón védelmé*, «rmok fontosságát. A lcczer'V. erősítők nemcsak a GEbKA-r‘ *' jelentenek sok bosszúságot, ha­nem a ív-nézők 'ízezreinek is. ak*k hiába szeretnének vá*r»'ratni a két program műsor'» k^ött. (felföldi) GÉPSOMON... ... a miskolci pamutfonodában Fotó: Laczó József Mintha áramütés érte vol­na, feje búbjától a lába uj­júig átjárta a remegés. Be­leizzadt a szituációba, amit három utasa teremtett az egyik éjszakán, úgy éjfél­tájban. A fiatalemberek ne­kiszegezték a kérdést: — Mit tenne, ha hirtelen hátbaszúrnánk?... A döbbenetes kérdésen az sem változtatott, hogy az utasok megnyugtatták: szó sincs róla, hogy ők ilyesmit tennének, csak érdeklődnek, kíváncsiskodnak..: E kíváncsiskodás azonban a kocsivezető emlékezetébe idézett néhány, az újságok­ból is ismert, tragikus végű esetet, amikor a taxisofőr­nek az életébe került egy hosszabb távú fuvar. Még most is, ahogy mesé­li a történetet, megremeg a hangja. — S nem válaszolt sem­mit? — De igen! Azt feleltem: megnyomnám a vészjelzőt... A vészjelzőt azonban nem nyomhatta volna meg, hi­szen ilyen nincs. Pedig ígér­ték, hogy lesz. Tervezik, hogy URH-val szerelik fel a kocsikat. Ez lenne a leg­jobb, legbiztonságosabb meg­oldás. — Addig is lehetne, eset­leg átmeneti megoldásként kétféle módszert is alkal­mazni — mondják a taxi­sok. — Az egyik, a vezetőt az utastértől elválasztó plexi üveg, ami csökkentené az éjszakai fuvarok kockázatát, növelné a gépkocsivezetők biztonságát. A másik — amit. a hírek szerint Székes­fehérvárott már megoldot­tak —, az úgynevezett vész­jelző. Egy gombnyomásra, a kocsi tetején levő „TAXI” jelzés, folyamatos dudaszó mellett villogni kezdene és ez segítségkérést jelentene. A kényes helyzetben is. Kényes helyzet ugyanis nap mint nap akad. Megtörtént, hogy egy hosz- szú hajú srác ült be a ko­csiba. Annak .rendje, módja szerint bemondta a lakása címét. A célnál azonban, amikor a gépkocsivezető kö­zölte a fizetendő összeget, a fiatalember csodálkozva, szemtelenül így felelt: — Mi az, még fizetni is? A taxis, a pillanatnyi meg­lepetésen túl, erélyesebben rwir-wvieiww V Ilit mond a paragrafus? Jog ássunk rálassol A Dél-borsodi TÖVÁLL érintésvédelmi csoportja VÁLLALJA villamos szerelvények és berendezések ÉRINTÉS VÉDELMI, TŰZRENDÉSZE'« — SZARV ÁNYSZERÜSÉGI és VILLÁMVÉDELMI FELÜLVIZSGÁLATÁT, az ide vonatkozó rendelctek és MSZ-ok előírása sze­rint. CÍM: MISKOLC III., Miklós út 1« Telefon: 12-415., 14-001. A tarlós kiillüMi szolgálat után járó juttatások Több - olvasónk kérdezi, hogy a tartós külföldi . szol­gálat teljesítéséért milyen költségek számíthatók fel? i Mindenekelőtt utalunk a 10/1972. MŰM—PM számú együttes rendeletre, amely a tartós külföldi szolgálattal kapcsolatos egyes munkajogi kérdésekről, valamint a szol­gála' teljesítéséért felszámít- j ható költségek szabályozásá- I ról rendelkezik. A külföldi j szolgálat akkor minősül tar- tósnak, ha a dolgozó a válla- i lat utasítására egy évet meg- ■ haladó időtartamra szóló megbízás alapján az ország területén kívül végez mun­kát. Tartósnak minősül a megbízás akkor is, ha a dol­gozó három hónapot, megha­ladó időtartamra, előre meg­határozott szakmunkák vég­zése céljából tartózkodik kül­földön. Az egy évet meghaladó idő­tartamra tartós megbízással külföldre utazó külföldi szol­gálatának ta ta ra alatt a következő járandóságokban részesül; A dolgozó személyi alapbé­rét külföldi szolgálata idejé­re az általa ténylegesen be­töltött munkakör és a beso­rolási előírások alapján álla­pítják meg. A tartós külföl­di szolgálatot teljesítő dolgo­zók munkakörét 21—43 kulcs­számok között: vezetők, ügy­intézők, ügyviteliek, szakér­tők, műszakiak, munkások csoportosításban lehet meg­állapítani, aminek kihatása van a forintrész és a valuta­rész arányára. Ügyintézőknél például a forintrész 980— 1140 forint, a valutarész 4800—5700 forint között le­het. A szakfeladatok elvég­zésére irányuló külföldi szol­gálatnál és szakértőknél a forintrész általában a belföl­di átlagkereset, a valutarész pedig 3000—4650 forint kö­zött mozoghat. A személyi alapbéren kí­vül bérpótlékot is lehet meg­állapítani. Például; az egész­ség-e ártalmas éghajlat, vagy kedvezőtlen munkafeltételek esetén 10—o0%-ig felemelt valutarész. A kedvezőtlen el­helyezési feltételek esetén tereppótlékot kell fizetni fo­rintban. A túlmunkáért, — az ellen- értékre jogosult dolgozónak — és a készenlétért azonos mértékű szabad idő jár. Ha a dolgozó keresőkép­telen állapotba kerül, akkor a nyolcadik naptól kezdődő­en a valutarésznek csak 85%-a jár. Ha pedig a dolgozó je­lentéstétel, vagy kórházi ápo­lás céljából ideiglenesen ha­zatér, a harmincegyedik nap­tól kezdődően a valutarész­nek csak 30%-a illeti meg. A tartós külföldi szolgála­tot teljesítő dolgozót megil­leti az évi rendes szabadság, de ezt belföldön köteles el­tölteni. A vállalat szolgálati érdekből, vagy a dolgozó ké­relmére kivételesen engedé­lyezheti a szabadságnak kül­földön történő eltöltését. Ha a dolgozó március 31. napja után indul el külföldi állomáshelyére, évi rendes szabadságát elindulását meg­előzően, a hazarendelés évé­ben pedig hazaérkezését kö­vetően kell részére kiadni. A dolgozó-és családi pót­lékra jogosult családtagjai részére haza- és visszautazá­sának tényleges költségét évente egyszer meg kell té­ríteni. A dolgozó — 30 napot meg nem haladó — szabad­ságának tartama alatt a fo­rintrész, valamint a valuta­rész 70%-a forintösszegben, a valutarész 30-%a külföldi törvényes pénznemben jár. A külföldi állomáshelyen a dolgozó részére lakásról a vállalat gondoskodik a hazai jogszabály szerinti lakás­igény-mérték, valamint a gazdasági szempontok és a külföldi állomáshely sajátos­mellett válaszolt, mire az utas keze lendült, és ... A gépkocsivezető arcát el­borította a vér. De a lélek­jelenléte nem hagyta cser­ben. Gyorsan kilépett a ko­csiból, megkerülte az autót és nyakon csípte a srácot, aki dulakodni, kiabálni kez­dett. Erre kijöttek a szülei is. A fiú kiszakítva magát a vezető szorításából, futásnak eredt. Erre a jármű vezetője az apát kényszerítette a ko­csiba. Indított, gázt adott és meg se állt a rendőrségig. A büntetés természetesen nem maradt el. Drága volt ez a fuvar az utasnak, azaz hogy a szüleinek, de veszé­lyes helyzetbe hozta a mun­káját becsülettel, tisztelettel és szolgálatkészen végző gépkocsivezetőt is, aki első­rendű kötelességének tekin­ti: udvariasan az utasok rendelkezésére állni. Udvarias volt az a fiatal taxivezető is. aki egy eléggé illuminált állapotban levő férfit szállított haza a laká­sára Miskolcon, a Kőporos­ra. Amikor azonban fizetés­re került a sor, az utas min­den zsebét kiforgatta, talán még az oltási bizonyítványát is előszedte, de mindezzel együtt egy fia garas sem Ke­rült elő. — Vá-várjon egy ki-ki- csit! — kérte. Hozom a pénzt... Ezzel bement a lakás aj­taján. azazhogy beesett, de ki még egy negyedóra múl­tán sem jött. Éjszaka lévén, a gépkocsivezető hirtelenjé­ben nem is tudta, mit te­gyen. Aztán a következő megoldáshoz folyamodott Fordított egyet a kocsin, pontosan szembe állt az utas lakásával, amelynek ablakai az utcára néztek. Országúti világításra kap­csolt és várt. Erre megjelent az ajtóban egy asszony. Mint kiderült az utas felesége. A fénytől elvakílva ért a ko­csihoz, s szó nélkül fize­tett ... Hogy a számadást hogyan végezte a férjével, az- — természetesen — ti­tok ... Nem titok viszont, hogs- a taxivezetők még több vé­delmet, még biztonságosabb munkakörülményeket kér­nek, ami jogos igény.' Re­mélhetőleg nemcsak igény marad... T. F. ságainak figyelembe vételé­vel. A lakás bére a vállalatot terheli, de a dolgozónak bi­zonyos fajta lakaskarbantar- tasi, felújítási, pótlási és cse­re kötelezettsége van. A tartós külföldi szolgálat­tal kapcsolatosan a ki- és visszautazási költségek a vál­lalatot terhelik. Ezenkívül a dolgozó jogosult az ingósá­gok szállítási- és a családta­gi utazási költségeinek meg­térítésére. A vállalat költsé­gére csak a legszükségesebb személyi használatú ingósá­gokat lehet kivinni, vagy ha­zahozni. Ha a dolgozó külföldi állo­máshelyére megérkezett — kérelmére. — egy havi va­lutarésznek megfelelő előleg­ben részesülhet. A tartós kül­földi szolgálatra első ízben történő beosztás esetén a dol­gozó részére 5000 forintig terjedő bere idezkedési költ­ségtérítés Is fizethető. A tartós külföldi szolgála­ton levő do1 «őzöknél a csa­ládi pótlék mértüké a gyer­mekek után attól lügvően változik, hogy f >k külföl­dön esvütt élnek e ve’e. vagv belfölden - maradtak. Családi pótlék jár a dolgozó 1 kül­földön együttélő házastárs után is. A dolgozó és családtagjai betegségi biztosítására, vala­mint társadalombiztosítási nyugdíjára a belföldi iogszá- báivok az irányadók. A mun­kaviszony id zrtamöra és megváltoztatására a Munka­törvénykönyv az <rám">dó. A munkaidőre illeive munka- időkeretre a vállalat és a dolgozó közös 'megállapodása a meghatározó. Dr. Sass Tiber

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom