Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-05 / 30. szám

1975. február 5,, szerda 6SZAK-MAGYARQRSZAG 3 ■isíswü'í;: H ^ W I / „Miskolc gazdasága az el­múlt esztendőben a tervet meghaladó mértékben fejlő­dött. Egyes területeken — külkereskedelmi értékesítés, közúti szállítás — az átlag­nál nagyobb arányú előreha­ladás történt. Tovább bővül­tek a külkereskedelem kap­csolatai, javult a munka ha­tékonysága, a dolgozók élel­és munkakörülményei, szo­ciális és egészségügyi ellátott­sága. Teljesítettük életszín­vonal-politikai célkitűzésein­ket", — olvasható abban a jelen lésben, amely Miskolc elmúlt évi gazdasági mun­káját, e tevékenység politi­cal segítését és az idei fel- datokat tartalmazva került i városi párt-vég .hajtóbi- cottság elé. Mindaz, amit az írásos előterjesztés tartalma­zott — kiegészítve a vitában elhangzott sokrétű, alkotó, a munkát a jövőben is segí'ő és eredményesebbé tehető javaslatokkal — nemcsak va­lamiféle tükörképe volt a város egyesztendei munkájá­nak, hanem iránytűje, lehet mondani segítő szándékú programja az 1975. évi gaz­dasági feladatoknak. © Tartalékok és piaci lehetőségek Az ipari termelés Miskol­con az országos és a megyei állagot meghaladó mértékben mintegy 6,7 százalékkal nö­vekedett, 1973-hoz képest, bővült a kohászat, a közle­kedés, a hírközlés és az épí­tőipar termelése, de átlag alatt teljesített az élelmi­szer- és a gépipar. A terme­lés eredményes növelésére, a tartalékok feltárásának kez­deti eredményén kf/ül hatást gyakorol a tőkés piaci ár­emelkedések mértéke is. Egyes ágazatokhoz tartozó vállalatok munkáját azonban anyagok és szerelvények be­szerzése és kooperációs ne­hézségek hátráltatják. Az exporttevékenységnél is erőteljes fejlődés tapasz­talható, értékben mintegy 40 százalékkal több termék kerül á külföldi piacokra, 1.974-ben, mint az előző év­ben Miskolcon. A kivitel bő­vítésére hatással volt a ko­hászat meghatározó értékesí­tése, de a középüzemek és a szövetkezetek exportkapcso­latait is növekedés jellemez­te. Viszont éppen a külkeres­kedelmet érintette hátrányo­san az import anyagok ár­emelkedése, mely arányaiban sajnálatos módon nagyobb volt, mint az exporttermé­kek árának növekedése. ® Munkaerő, nyereség, beruházás Az előterjesztésben nagyon egyértelműen szó esett ró­la, hogy az összes foglalkoz­hatott létszám Miskolcon több mint 2 százalék növe­kedést mutat, ami lényege­sen nagyobb, mint az előző években volt. Különösen az építőipari, nehézipari és élel­miszeripari ágazatokhoz tar­tozó vállalatok fejlesztették létszámukat. A központi és helyi bérintézkedések, a fo­kozatosan javuló munkafel­tételek javították az üzemek munkaerőhelyzetét, csökkent­ve a fluktuációt. A realizált nyereség vártnál kedvezőbb alakulása viszonylag nagy­arányú átlagbér-növekedésre adott lehetőséget a vállala­toknak. Így az összes foglal­koztatottak bére mintegy 8 százalékkal, a munkásoké pe­dig ettől is nagyobb arány­ban növekedett. Ezzel szoro­san összefügg a lakosság életkörülményeinek további javulása. Az életszínvonal emelkedését biztosító köz­ponti előirányzatok teljesül­tek. A lakossági készpénzbe­vételek éves átlagban 10 szá­zalékkal növekedtek. A tár­sadalmi juttatások az átla­gosnál is gyorsabban emel­kedtek, s érdemes megemlí­teni azt is: Miskolcon csu­pán tavaly 2396 lakás épült fel, az iskolai hálózat 16 tan­teremmel, az óvodai kapaci­tás 400, a bölcsődei pedig 500 férőhellyel gyarapodott, miközben 3000 négyzetméter alapterületű új kereskedelmi • létesítmény készült el. A beruházási tevékenység­ben döntő szereppel bíró há­rom kiemelt nagyberuházás közül az LKM nemesacél- hengermű termelése megkez­dődött. A HCM az év köze­pén termel azzal az igény- nyel, hogy a második félév­ben már 615 ezer tonna ce­mentet ad. A húskombinát próbaüzemére június 30-án kerül sor. Meg kell azonban jegyezni, hogy a beruházások kivitelez; ében az egyensú­lyi gondok továbbra is fel­színen vannak, egyes részha­táridők elhúzódnak, a költ­ségek pedig a tervezetthez , képest növekednek. © Fegyelmezettebb munka, szigorúbb ellenőrzés Az elmúlt évi eredmények, a munka közben szerzett ta­pasztalatok megfelelő alapot képeznek városunk gazdasági tevékenységének folyamatos fejlődéséhez. Január 1-ével a negyedik Ötéves terv utolsó esztendejébe léptünk, s ez a körülmény meghatározza egész évre szóló gazdaságpo­litikai célkitűzéseink kiala­kítását. Többletfeladatainkat körültekintőbb, fegyelmezett munkával, az irányítás és végrehajtás fokozásával lát­hatjuk el. Ehhez a párt-, ál­lami és gazdasági szervek nagyobb következetessége, a végrehajtás szigorúbb ellen­őrzése szükséges. A minden­napi munka középpontjában az idén a hatékonyság foko­zása, a takarékos gazdálko­dás, a gazdaságpolitikai, ági- , tációs és propagandamunka színvonalának növelését ál­líthatjuk. Ez máris meghatá­rozza a gazdaság területén levő pártszervek, valamint az ott dolgozó kommunista ve­zetők legfontosabb feladatait. De mindez csak úgy kép­zelhető el, ha a dolgozó kol­lektívák megértik, hogy a rendelkezésükre álló anyagi és szellemi erőforrások ta­karékosabb és hatékonyabb kihasználása elengedhetetlen feltétele népgazdasági fel­adataink eredményes megol­dásának. Ehhez minden dol­gozónak nemcsak személyes, hanem kollektív érdeke is fűződik. A szocialista brigá­dok és a társadalmi szervek segítségével a pártszerveze­teknek olyan 'morált kell te­remteniük, amelyben az anyagi eszközökkel, a mun­kaerővel, az idővel, valamint a közösség pénzével való ésszerű, hatékony gazdállco- | dás alapvető erkölcsi nor­mává válik. ! 1974 elején a gazdasági munka értékelésekor elhang­zott, hogy az akkori nagy­szerű eredményeket már ne­héz lesz fokozni. Nos, most amikor a végrehajtó bizott­ság megvitatta és elfogadta a múlt évi munkát összege­ző előterjesztést, kitűnt: le­hetett fokozni az eredmé­nyességet. A jó munkában, a várakozáson felüli teljesít- j menyekben kétségtelenül nagy része van a város al- j kotó munkásságának és ér- j telmiségének. De részesei a ] párt- és társadalmi szervek ■ is. Példásan mozgósítottak egy-egy konkrét feladat meg­oldására — a helyszínen is segítve a mindennapi mun­kát. S az összefogás e nagy­szerű láncolata, a bátorítás és a segítőkészség s az el­lenőrzés végül is a hatéko­nyabb gazdálkodásban és a növekvő életszínvonalban realizálódott. Paulovits Ágoston Tóth János, a fiatal agrárszakember, a tömöri Petőfi Tsz elnöke azzal kezdte zárszámadási beszámolóját, hogy az esz­tendő munkáját értékelő közgyűlés ünnepi, de már-már megszokott eseménye a tsz nagy családjának. Aztán a beszá­moló adataiból, a. felszólalásokból kiderült, hogy itt, a Cse­rehát szélének ezen a mostoha vidékén, az öt kis községet egyesítő gazdaságban bizony rendkívüli esemény, valóságos örömünnep volt ez a mostani zárszámadás. Hogy miért? Válaszoljon erre előbb az elmúlt év munká­ját, eredményeit tükröző néhány adat. 1973 januárjában há­rom szegény, gondokkal küzdő kis gazdaság egyesüléséből született ez a tsz. Az 1973-as esztendőt már 3.5 milliós nye­reséggel zárták, az elmúlt évi nyereség pedig \meghaladta a 9 millió formtot. A fejlesztési alapot az előző évi 1.2-röl 2,7 millió fölé, a biztonsági tartalékot alig 200 ezer forintról 3 millió 866 ezer forintra növelték. A halmozott termelési érték 32,5 százalékkal növekedett az elmúlt nehéz gazdasági évben, ugyanakkor a termelési költségek, az időjárás okozta többletmunkák ellenére, csak 11,6 százalékkal növekedtek. Az egy tagra jutó évi átlagjövedelem 7,7 százalékkal, 1512 fo­rinttal növekedett 1974-ben. És arra. hogy mi minden van még e számok mögött, hogy mit hozott az egyesülést követő sikeres gazdálkodás a Petőfi Tsz nagy családjának, Tömör, Lak, Szakácsi. Iroia ős Iiegy- meg lakóinak, válaszoljon néhány isz-tag keresetlen véle­ménye. DOBOS JÓZSEF, a tömö­ri üzemegység vezetője. — A régi, kis tsz-ben bri­gádvezető, sőt két évig elnök is voltam. Ilyen eredmények­ről akkoriban még álmodni sem mertünk. A szakosodás, a szakszerű vezetés, az erők koncentrálása, az itt élő em­berek munkaszeretete hozta ezt a nagy fejlődést. Hektá­ronként csaknem 30 mázsa búzát arattunk ezen a mos­toha vidéken. A szarvasmar­ha-állományt egy év alatt 100 darabbal növeltük, s évköz­ben 202 hízómarhát értékesí­tettünk. Az intenzív hizlalá- si módszer, amitől kezdetben féltünk, azt c edményezte, hogy minden eladott hízómar­hán átlagosan 3000 forint volt a tiszta haszon. TAMÁS BÉLA. traktoros. — Tizenhárom éve szántom a mi lejtős tábláinkat. Kü­lönösen akkoriban volt ne­héz, amikor egy-egy munka­egységre csak 12 Ft volt a ke­reket. Az elmúlt évben 35 ezer forint körüli volt a ke­resetem s most hat és fél­ezer körüli prémiumét is ka­pok. Nagyon érdemes itt jól dolgozni. Tőlünk telhetőén igyekszünk is. A laki üzem­egység traktoros brigádja már elnyerte a szocialista brigád címet. Nagy részük volt abban, hogy egy nor­mál-hektár költségét, a rossz időjárás ellenére sikerült 142-röl 135 forintra leszorí­tanunk. Ha így haladunk to­vább, akkor örömünnep lesz minden zárszámadásunk. KOVÁCS TAMÁS, mezőőr. — Tessék elhinni, hogy csak a vezetőség és a tagság közötti jó összhang hozta meg ezeket a regen várt ered­ményeket. Én nemcsak an­nak tudok örülni, hogy az el­múlt évben 200 forinttal nőtt a havi keresetem, hanem an­nak is, hogy mindennapi munkámban is látom, meny­nyire megnőtt nálunk a kö­zös becsülete. A hegymegi határban már nemcsak az én szemem őrzi a közöst, ha­nem félti, óvja azt minden tsz-tagunk. Amikor munká­hoz látott, mi azt mondtuk a fiatal elnökünknek, hogy még a saját kis pénzünket is köl­csönadjuk a közösnek, csak fejlesszen okosan, vezessen jól. Hát eddig nagyon jól csi­nálta. A tsz-únk becsülete annyit nőtt, hogy most is 35- en kérték a felvételüket. ÖZV. BÁRÁNY BARNÁKÉ. — Én a növénytermesztés­ben dolgozom, mint a legtöbb asszony a tsz-ben. Azelőtt nehéz volt a helyzetünk. Az enyém különösen, mert egye­dülálló vagyok, a tsz-ből kell megélnem. Most már köny- nyebb a sorom. Nemcsak a fizetség javult sokat, de a munkalehetőséget is jobban biztosítják az asszonyoknak. Az elmúlt esztendőben is 239 munkanapot tudtam teljesí­teni. Még jobb lesz a helyze­tünk, több lesz a téli mun­kalehetőség is, ha növelik a dohányos területet. Meg jó volt azt is hallani most ezen a zárszámadáson, hogy a nyugdíjasok megsegítésére valami 116 ezer forintot for­dítottak. Szöveg: Pozsonyi Sándor Képek: Szabados György Munkások az irányelvek megvalósításáról GYESZLI FERENCNÉ A Borsod megyei Tejipari Vállalat miskolci üzemének dolgozója. A Május 1. szoci­alista brigád vezetője. Hu­szonhárom tagú kollektívájá­ban döntő többségben nők dolgoznak, feladatuk a tej­föl- és túrógyártás, illetve ezek adagolása. — Én ugyan pártonkívüli vagyok, de mégis figyelme­sen átolvastam a Központi Bizottság kongresszusi irány­elveit, ezenkívül több fóru­mon is megvitattuk azt, hogy az irányelvekből mit tudunk megvalósítani a saját mun­katerületünkön. Abból indul­nék ki, amit az irányelvek is hangsúlyoznak, hogy gon­doskodni kel’ elegendő olcsó fogyasztási cikkről, ugyan­akkor arra kell törekedni, az élelmiszergazdaság területén a gyártásnál és a csomagolás­nál, hogy a nők háztartási munkája egyre könnyebb le­gyen és egyre kevesebb időt vegyen igénybe. — Ahogy a kongresszusi irányelvek megismerése után a különböző brigádok meg­tették pőtvállalásaikat, ki­derült, hogy az idén 6 szá­zalékkal több tejet és tej­terméket tudunk adni a la­kosságnak mint a múlt év­ben, és ugyanakkor, ha több figyelmet fordítunk a mun­kánkra, 560 ezer forintot tu­dunk megtakarítani az ener­gia-felhasználás területén, ugyanis mi a higiénia köve­telményeinek a betartása ér­dekében sok meleg és hideg vizet használunk fel, a tech­nológiához pedig nagy meny- nyiségű gőzre és villamos energiára van szükség. De fontos feladatunk a részben importból származó csoma­golóanyagokkal való takaré­kosság. Itt arra kell ügyelni, hogy az adagológépek jól le­gyenek beállítva, intenzíven kell figyelni a munkájukat. Viszonylag drágák a nálunk használatos tisztító- és fer­tőtlenítőszerek. Ezekkrl azon­ban csak az ésszerűség, a higiéniai előírások normái­nak betartásáig takarékos­kodhatunk, de még igy is nyerhetünk valamit, ha nem pocsékoljuk ezeket az anya­gokat. — A mi termékeink leg­főbb minőségi ellenőre a la­kosság. Így tulajdonképpen minden nap vizsgázunk. Na­gyon fontosnak tartjuk, hogy tovább javítsuk termékeink minőségét. A gyártási tech­nológia szigorú betartása mel­lett azonban sokat tehetünk azért; hogy a vásárlók meg legyenek elégedve terméke­inkkel. De a mi brigádunk­ban a gyártáson kívül „ki­szerelés”, adagolás is folyik. Nagyon kell ügyelnünk a? adagolási normák betartásá­ra, egyrészt azért, hogy ne károsítsuk meg a vállalatot, másrészt azért, hogy ne ká­rosítsuk meg a fogyasztókat. Ezért állandóan ellenőrizzük a tartályokat, csapokat. Itt nagyon sok múlik azo , hogy milyen a tmk-sokkal való együttműködésünk, hiszen a gépek beállítása a hibák gyors elhárítása az ő felada­tuk. — Az előbbi követelmé­nyek megvalósításához igen fontos a higiéniai előírások szigorú betartása. Ezekből a normákból nem engedhetünk. Ezért a mi brigádunk sok­szor munkaidő után i. rászán egy-egy fél órát takarításra, fertőtlenítésre. Ugyanerre a célra használjuk fel azt az esetlegesen előforduló kis időszakot is. ami munkaidő alatt valamilyen oknál fog­va az intenzív termelőmun­kából kiesik. — A mi üzemünk 65,! e/er embert lát el tejjel és külön­féle tejtermékkel. Ügy kell ‘dolgoznunk, hogy ez az e!cő- rendű fontosságú közélelme­zési cikk minden reggel hat órára ott legyor a- ??ecen 1260 kereskedelmi egységben, ahová a miskolci tizem ter­mékeit szállítják Szöveg: Oravec János Kép: Laczó József

Next

/
Oldalképek
Tartalom