Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-01 / 27. szám
s ÉSZAK-MAGYAR ORSZÁG 4f SMS imnxmmr 1975. február 1., szombat A legeredményesebb év I960 óta Filmforgalom 1974-ben és napjainkban Az elmúlt esztendőt, 1974- et az egyik legeredményesebb esztendőnek mondta a minap dr. Gombár József, a MOKÉP igazgatója. A filmes újságírókkal folytatott beszélgetésen kifejtette, hogy az 1960 óta tapasztalt mozi- látogató-csökkenés nemcsak megállt 1974-ben, hanem 6 százalékkal emelkedett is a nézők száma. Évente nyolcszor Egy nézőre évi 8 mozilátogatás jut, és ez azt jelenti, hogy a sokszor emlegetett mozi válság ma már tulajdonképpen csak fikció. Mindez az emelkedés, akkor történik, amikor lassan a televíziós-telítettség felé közeledünk, . tehát az eredmények elsősorban a műsorpolitika javulásának tudhatok be. Érdemes azt is megfigyelni, hogy a legnagyobb arányú látogatószám-növekedés a televízióval legjobban ellátott nagyvárosokban, színházi székhelyeken és Budapesten jelentkezik. 1974-ben 186 új és felújított filmet mutattak be, abból 145 volt színes. A társadalmi és történelmi drámák iránti érdeklődés változatlan. Nőtt az érdeklődés a bűnügyi és kalandtörténetek, valamint a mesefilmek iránt. Örvendetes viszont, hogy a nézőknek háromnegyede a tartalmasabb filmekhez váltott jegyet, és csak egynegyede az úgynevezett „C” kategóriájú, csökkentett értékű művekhez. A magyar filmek iránt nőtt az érdeklődés és a nézőszám, ez azonban elsősorban az új magyar filmeknél jelentkezik, a felújításoknál kevésbé. A. régebbi magyar filmek mostani gyengébb látogatottsága rontja a magyar filmek nézőátlagát. Ma már 116 mozi működik szerte az országban, a filmbaráti körök hálózatában, bizonyos időszakos rendszerességgel. Köztük 8 erre a célra szervezett stúdiómozi (ezek egyike a miskolci He- vesy Iván Filmklub.) Jól alkalmazkodott az elmúlt évben a filmforgalmazás a társadalmi, politikai akciókhoz. A felszabadulás 30. évfordulójának megünnepléséhez 400 filmből válogathatnak a mozik. Nagy előrelépés volt az iskolai filmforgalmazásban, mind az oktatást segítő filmek, mind pedig az iskolai művészmozik területén, javult az üdülők és üdülőövezetek filmellátása, és olyan jó 'volt a kópiaellátás, hogy premiercserére az elmúlt évben egyszer sem került sor. Huszonnyolc országból importáltunk filmeket, kétszáznál többet. Az eredmények nemcsak a MCKÉP munkáját dicsérik, hanem azok szinte minden filmes szakma „csapatmunkáját” ' fémjelzik. Életmű sorozatok A MOKÉP —, mint Gombár József elmondta — nem a számok bűvöletében él, az értékes filmek nézőszámát akarja növelni és nem általában hajszolni a látogatottság emelkedését. Elsősorban a magyar filmeknél kívánnak előbbrelépni, és például e célból a felszabadulás évfordulóját , megelőzően három kiemelkedő magyar filmrendezőnek, Fábri Zoltánnak, Kovács Andrásnak és Jancsó Miklósnak .az életmű-sorozatát is ajánlják a moziknak. 1975-ben a tervek szerint 195 filmet fognak bemutatni. S itt elérkeztünk egy másik témához, a közeljövőben bemutatandó filmekhez. Februári játékfilmek Februárban tizenkét új filmet mutatnak be. Felújítanak két korábbi művet és bemutatásra kerül egy mesesorozat. Ezen kívül a filmbaráti körök hálózatában egy felújítás és egy új francia film kerül közönség elé. A filmek közül kettő magyar. Fábri Zoltán alkotása, a lil perc A befejezetlen mondatból és Mamcserov Frigyes rendezte a Vállald önmagádat címűt. Ezfen kívül országos szinten bemutatják még a Négy muskétás című francia bohózatot, a Titok című lengyel lélektani filmet, az Óceán című olasz dokumentumművet, Chaplin nagy hírű Rivaldafényét, egy szovjet művet, Végzetes aranyrögök, egy másikat Fél évszázad korkülönbség címmel, az Orfeusz az alvilágban című NDK- operettet, egy francia vígjátékot — Eglantine —, A keresztapa másik arca című francia—olasz koprodukciót és a filmbaráti körök hálózatában A bál hegedűi című francia filmet. A felújítások között van a Budapesten harcoltak, amelyet korábban a televízióban láttunk, a kalandos Betyárok a románoktól, és a nagy hírű angol Nagyítás. Kísérőműsorok A kisíilm-műsorban folytatódik a Televízióval közösen kezdett Hazánk, Magyar- ország sorozat, amelynek három darabját láthatjuk: a Hortobágyi Nemzeti Park, a Konok homok és A budai ezred címűeket. Csőke József Vívó rapszódiája Kárpáti Rudolfot mutatja be, Czigány Tamás az MTA Izotópkutató Intézet című filmjében az intézet munkájáról ad számot. Kollányi Ágoston filmjének címe A természet geometriája, A Pannónia Filmstúdió régi képeslapok felhasználásával készítette el a Kisztihand Budapest című kisfilmet. Szerepel még a kisfilm- műsorban a Párizs című csehszlovák utifilm, az Asz- kánia Nova védett terület című szovjet természetűim, valamint két rajzfilm, a Tolvaj és a Brémai muzsikusok, nyomában. Átvételek j Kapcsolódik dr. Gombár József beszámolójához a filmátvételek néhány új híre. Szófiából három filmet hoztak legutóbb az átvevők: A Gyökértelen fa egy falusi öregember városba költözésének története, Az utolsó agglegény című vígjáték, a Kaszkadőr pedig egy színésznő és egy fiatal munkásfiú kapcsolatát ábrázolja. Londonból hozták az átvevők az Anna eljegyzése című görög filmet, a Csendes élet című iráni alkotást, az Alice a városban című német művet egy amerikai riportot író újságíróról, a Harry és Tonto című drámát, Henry Fonda Bizalmi állásban című bűnügyi drámáját, a Mister Mayestic izgalmas bűnügyi’ történetet, A társak című western-pa- ródiát és a Szabálytalan szabályos című szatírát. * A februári filmeken kívül az első negyedév még sok érdekességet tartogat. Csak megemlítjük Stanley Kramer Oklahoma olaja, Tros- csenko Lányok az aknamezőn, Sipovac Só, Hírőse Mi a szerelem? című alkotásait, valamint az április 4-e tiszteletére bemutatandó Szembesítés című magyar dokumentumfilmet. (bffl) 141 perc A befejezetlen mondáiból A csütörtöktől a premiermozikban látható új magyar film szokatlan címe két dolgot közöl jóelőre: Dáry l'ibor nagyszabású regénye, A befejezetlen mondat szolgált az\adaptáló és rendező Fábri Zoltán munkájának alapjául, másrészt pedig, hogy ebből a hatalmas epikai műből az annak nyomán született filmalkotás száznegyvenegy percig pereg. Ennyi időbe kívánta, összesűríteni Fábri a harmincas évekből való történetet; egy nagypolgári család fia és a munkásmozgalom sajátos találkozását. Déry és Fábri egyaránt köztiszteletben álló alkotóművészek, ez a film méltán számíthat érdeklődésre. Képünkön a film főszereplője: Parczen Nagy Lőrinc, alakítója Bálint. András. Magyarország művészeti emlékei A kötet több mint 350 fekete-fehér fényképen mutatja be hazánk legnevezetesebb építészeti és díszítőművészeti emlékeit. Genthon István tárgyias, összefoglaló bevezetője rövid áttekintést ad a magyarországi műemlékek történetéről, korstílusonként véve számba a leg- j el lemzőbb stílustörekvéseket. A kötet gerincét képező fényképanyagot a rövidítések jegyzéke, bibliográfia és egvéb mutatók egészítik ki. (Corvina Kiadó) Radnóti Miklós-emlékmű- sort mutat be a miskolci Vörösmarty Művelődési Ház Latabár Endre Színpada. A február 3-án, este 6 órakor a művelődési házban bemutatásra kerülő műsor címe: „Szabad szerettem volna lenni mindig”. Felzárkózni az országos szinthez ...„Országos és megyei érdek is, hogy felszámoljuk azt a feszültséget, amely a megye termelőerőinek színvonala és fejlődése, illetve az oktatás objektív fejlődése között van. Ez a megyében működő vállalatoknak is elsőrendű érdeke...” ■— olvasható azokban az irányelvekben, amelyek Borsod megye közoktatási távlati fejlesztési tervet tartalmazzák, s amelyeket a közelmúltban vitatott meg a megyei tanács végrehajtó bizottsága. A megye egyik legérzékenyebb problémája ez. Az ország népgazdaságában meghatározó szerepet játszó ipari megyében a közoktatás feltételeinek biztosításában még az országos átlagot sem érik el. E tétel igazságát bizonyítja az is, hogy a negyedik ötéves terv időszakában Borsod 100 millió forint állami támogatást kapott a közolctatás színvonalának javítására. Ám még így is igaz, hogy az országos szint elérését csak 1990-re tűzhetjük ki magunk elé célul, s ez a cél a megyétől az országos átlagot is meghaladó erőfeszítéseket kíván. Társadalmi összefogás A távlati fejlesztési elképzelésekben megfogalmazott célkitűzés — az országos szint elérése — ugyanis mai árakon számítva mintegy 8,3 milliárd forint értékű fejlesztést tételez fel. Hihetetlenül nagy öszeget, amelynek biztosítása csak igen nagyfokú társadalmi összefogással lehetséges. S elengedhetetlenné teszi a központi, a helyi és a társadalmi erők céltudatos, erőteljes összefogását, mozgósítását. Azt nevezetesen, hogy a közoktatás beruházásait kiemelten kezeljék, megfelelő építőipari kaoacitás legyen, s hogy a \Tállalatok még az eddiginél is hatékonyabb támogatást biztosítsanak. Ugyanakkor — természetszerűleg — or társadalmi segítségnyújtás fokozására is számítani kell, s elsősorban a társadalmi tornateremre, 27 ezer napközis helyre, 1000 diákotthoni helyre, s 1200 gyógypedagógiai intézeti helyre lenne szükség. Ugyanakkor az oktatás minőségének javítása megköveteli azt is, hogy a korábbiaknál nagyobb számú szertárhelyiség, könyvtár, úttörőszoba, úttörőotthon és szakköri helyiség is épüljön. Ami csak úgy képzelhető el, ha a művelődést segítő intézményeket — az ózdi járás jó példával jár elöl e téren — komplexen használjuk fel, megfelelő együttműködést alakítunk ki közöttük. Bár az 1990-ig terjedő időszakban elsősorban az óvoda-, illetve az általános iskolahálózat fejlesztése jelenti az elsőrendű feladatot — természetszerűleg következik ez népesedéspolitikai feladatainkból is — jelentős fejlődéssel kell számolnunk középiskolai szinten is. Különösen a szakközépiskolák és a szakmunkásképző intézetek továbbfejlesztése jelent majd nagy munkát. Várható ugyanis a profiltisztítás a két típusú középfokú oktatási intézmény munkájában. A Miskolci Kertészeti Vállalat felvételt hirdet 1975. február 1-től, . A jelentkezők szakmai tanfolyamon vesznek részt, mely idő alatt órabéres díjazásban részesülnek, a fűnyíró munka teljesítménybérezéses. A tanfolyam költségeit a vállalat fedezi, sikeres vizsga esetén fűnyírógép-kezelői bizonyítványt adunk. Követelmény: 8 általános iskolai végzettség. Jelentkezni lebet: a vállalat munkaügyi csoportjánál. Miskolc, Szentpéteri kapu 103. KÖZÉRDEKŰ KÖZLEMÉNY! Az EMÄSZ miskolci üzemigazgatósága értesíti a Miskolc T., és III. kerületben lakó fogyasztókat, hogy az állandó ára m díj’-befizet íí helyeket (I., Hunyadi u. 2. és a III. kerületi EMASZ-kirendeltség) . .1975. február 1-től kezdőtlö-j hétfői napokon zárva tartja A befizetőhelyek eddigi munkarendjében egyéb változás nincs. Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat miskolci üzemigazgatósága munkák szerepének növekedése a kívánatos. Különösen, az óvodai fejlesztéseknél számolnak e segítséggel, társadalmi mobilitással. Nemcsak azért, mert az elkövetkező három ötéves terv időszakában különösen hangsúlyozott szerepet kap az óvodai hálózat fejlesztése — 17 ezer új óvodai hely létesítését tűzték ki célul —, hanem azért is, mert a tapasztalatok szerint e cél érdekében lehet leginkább mozgósítani a társadalmi erőket is. A vállalati hozzájárulásokra elsősorban a szakmunkás- képző intézetek fejlesztésénél kell számolni, hiszen itt közvetlenül is érintettek az üzemek. Á leiadatok nagysága közoktatás távlati fejlesztési terve nem kis fel- 'áclatoka’t ró az általános iskolai hálózatra sem. Az országos szint eléréséhez több mint 1200 új tanteremre, 56 Kiemeli szerep Az intézményhálózat növelése természetszerűleg személyi kihatásokkal is jár, amelyel szintén számol a távlati fejlesztési terv. S bár e helyt nem nyílik lehetőség valamennyi elképzelés felsorolására, talán így is érezhető, valóban szükséges az országos szintnél nagyobb erőfeszítés, amelyről szóltunk már. S talán így is egyértelműen kitűnik: e reális terv, elképzelés megvalósításához arra is szükség van, hogy a közoktatás valóban kiemelt szerepet kapjon a megyében. Mert elengedhetetlenül fontos, hogy a . megye ipari fejlődése és a közoktatás fejlődése, színvonal;:*, között minél kisebb legyen a különbség. Cs. A.
