Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-27 / 49. szám

1975. február 27., csütörtök

ESZAK-MAGYARORSZÁG 3

Í

öbb a gép, lassan ugyan, de javul a berendezések kor és teljesítmény szerinti összetétele. A szocialista szektor beruházásokra költött minden száz forintjából negyvennégyért bel- és külföldről gép, gyártóberendezés ke- rüL az ipari és mezőgazdasági üzemekbe, a szállításba, a kereskedelembe. Az arány nem rossz, illetve — egészen a hatvanas évek közepéig — volt rosszabb is. Akkor az építésre .fordított összeg aránya lényegesen nagyobb volt. Az utóbbi években vesztett uralkodó helyzetéből, már-már felülkere- kedőnek látszik a gép, de... S ez a de a népgazdaság egyik súlyos gondjával folytatódik. Valahogy így: felülkerekedő- nek látszik a gép, de puszta megvásárlása, beállítása csak lehető'ség. Más is kell ahhoz, hogy szerepét betölthesse, rendeltetésének megfelelhessen.

Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán, az 1975. évi költségvetés tárgyalásakor Németh Károly, a párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára erről a következőket mondotta: „Fejlődésünk tekintélyes tartaléka a termelőberendezések jelenleginél jobb, hatékonyabb kihasználása. Felmérések szerint az iparban az átlagos műszakszám 1,4 körül van. Sajnos — részben az elavult gépek lassú kiselejtezése miatt — még a korszerű gépek kihasználásában is csak alig jobb a helyzet. Emiatt nagy részét elveszítjük annak, amit a műszaki fejlesztéssel nyernünk kellene." Helyben vagyunk. Az álló, vagy alig működtetett gépek, a lehetséges teljesítményét csak ritkán nyújtó berendezés miatti kárunk — mert közös kárunk! — többszörös. Nem kamatozik az eszközért már kiadott pénz, hiányzik az eszköz munkába állításától remélt termék, ennek nélkülözése viszont másutt kelt — akár a felhalmozásban, akár a fogyasztásban — zavarokat.

Ma sok szó esik a takarékosságról, de nem állíthatjuk teljes biztonsággal, hogy ott, ahol megpróbálják a filléreket fülönfogni, a forintok után is kinyújtják a kezüket. Egyszerűbben szólva: a kihasználatlan gép, berendezés a pazarlás szembeszökő esete, s mégis, kevés figyelem jut rá.

Szinte köznapinak, már-már megszokottnak számítanak azok a tapasztalatok, hogy az új gép hónapokig kicsomagolat- lanul hevei', az új berendezés nagy termelékenységét képtelenek kiszolgálni a kapcsolódó eszközök, s hogy a gépcseréket zűrzavar követi, mert versenygépkocsit és szekeret próbálnak egyszerre, futtatni... Az útépítésben visszatérő gond, hogy a gépláncok egyes darabjainak kapacitása erősen eltérő. A textiliparban a nagy termelékenységű fonó- és szövőgépek munkába állítását nem mindenütt követte nyomon a kikészítő üzemek fejlesztése. A gépipar egyes területein a gyártósorok megnövelt teljesítményét azért nem lehet maradéktalanul kihasználni, mert e tempóhoz nem tudnak igazodni az edző, a festő, az alkatrészgyártó műhelyek.

Egy-egy negyedévben nem kevesebb, mint 10—11 milliárd forintot tesz ki a szocialista szektorban a gépekre, berendezésekre költött összeg. Némelyik üzemben több tucat ország termékei adnak egymásnak találkozót, de a termelésben, a mindennapi üzemmenetben hiányzik közöttük a kapcsolat, az összhang. Ezeken a helyeken aligha lehet tényleges korszerűsítésről, gépi fejlesztésről beszélni. Meggondolatlan pénzköltésről, oktalan nagyvonalúságról van inkább szó. Mert hiába áll betonalapzatán a csillogó „mindent tudó” gép, hiába tölti be a műhelycsarnokot az új gyártóberendezés, ha az emberek majd csak most kezdik hónapokon át tanulni kezelésüket, karbantartásukat, javításukat, ha a kiszolgáló gépegységek oly’ öregek, hogy egy órát mennek, s másfelet pihennek életrekeltésre várva, ha... Sok, sokféle a ha, s kárát a közös pénztár bánja.

i rága a korszerű technika — sűrűn hallható panasz. Igaz. Am még drágább akkor, amikor csak megvásárolják, s nem szervezik, nem biztosítják minél gyorsabb, minél hatékonyabb alkalmazását.

M. O.

Diniius,

ligpsúMt

Szerdán Moharos József elnökhelyettes vezetésével ülést tartott a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöksége, megvitatták a termelőszövetkezeti részesedési-, szociális, kulturális, fejlesztési és egyéb rendeltetésű alapok képzésének és fel- használásának több éves tapasztalatait. Megállapították, hogy a tsz-ek dinamikus és kiegyensúlyozott fejlődése nagymértékben függ a különböző alapok helj'es, rendeltetésszerű képzésétől és felhasználásától. Az adatok azt bizonyítják, hogy a közös gazdaságok többsége ésszerűen választotta meg a fogyasztás és felhalmozás arányát, ez a népgazdasági tervek előirányzatával összhangban van — 75—25 százalékos arányú — és ez arra utal, hogy a tsz-elt többsége ésszerűen használja ki az „önszabályozás” lehetőségét.

Év elején kevés a kavics

A Beton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyárában minden esztendő elején előre számolnak a kavics- és homokhiánnyal. A bányákban ezekben a hónapokban végzik el az éves nagyjavításokat. A gépeket, berendezéseket felkészítik a jövő télig tartó folyamatos termelésre.

A Beton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyárának üzemeit év közben az alsó- zsolcai bánya látja el kaviccsal és homokkal. Most, a nagyjavítás idején azonban szünetel a szállítás és így anyaghiány miatt néhány napig álltak a betonüzemi gépek. Korompai István, a BVM miskolci gyárának főmérnöke közölte, már jóelő- re tartalékoltak kavicsot és homokot arra az időre, amíg a bár.vákban a nagyjavításokat elvégzik, de ez a mennyiség sem bizonyult eleA végtelen szalagról a csomagológépekhez kerülnek a cigarettával rakott tálcák a Sátoraljaújhelyi Dohánygyárban.

Fotó: Szabados György

Az édesanya ölében ülő négyhónapos kisgyerek fel- kacagott és megrázta a csörgőt. Az előadó, a komoly — nagy . hangú gépek zúgásához szokott — gyáregységvezető nőst tanácstalannak látszott: iár másodpercre zavartan óbahagyta beszédét, majd pillanatnyi meglepődésén maga is elmosolyodva, folytatta mondanivalóját. E kedves kis jelenet a durvahengerde kismama-találkozóján játszódott le.

Az LKM-ben először itt került sor e hasznos összejövetel megrendezésére, s azóta több részleg is követte a jó példát. A múlt év decemberétől ugyanis, gyáregységenként rendszeresen kismama-találkozókat tartanak, hogy a hároméves gyermek- gondozási segély ideje alatt se szakadjanak el a gyártól nődolgozóik.- A gyermekgondozási segélyen levő nődolgozók fokozottabb megbecsülése, támogatása érdekében — mondta Csótai Jenőné, a szakszervezeti bizottság nőfelelőse — az idén bevezetik a törzsgár- da-jutalmazási rendszert, »melybe a segély három éve

is beleszámít. Ez — az LKM- ben eltöltött évek számának megfelelően — 800—3800 forintos pénzjutalmat jelent.

Fokozol! felelősség

Náluk a nődolgozókkal való fokozottabb törődésre különösen nagy szükség van, hiszen dolgozóik 23 százaléka nő. Míg 20 évvel ezelőtt háromezer nő dolgozott itt, most több mint négyezer nőt foglalkoztat a gyár. Ez a jelentős létszámnövekedés fokozottabb felelősséggel is jár: a női szervezet számára megfelelő munkakörülményeket kell teremteni. A nehéz fizikai munka, az egészségi ártalom csökkentése érdekében — a vállalat gazdasági helyzetétől függően — céljuk a munkahelyi feltételek folyamatos javítása. Az elmúlt évek során részben már megoldották a legtöbb nőt foglalkoztató gyáregységek munkafeltétellel kapcsolatos problémáit. Jelentős mennyiségű beruházásokkal a csiszolónők, a vegyészeti osztály, a gépkarbantartók, és az acélöntődé nődolgozóinak munkáját könnyítették meg.

A vállalat vezetősége központi kérdésként kezeli a

férfiak és nők bérei közötti aránytalanságok csökkentését, illetve megszüntetését Is: tavaly vállalati átlagban a nők bérfejlesztésének mértéke 0,4 százalékkal volt magasabb, mint a férfiaké. Azonban a nők órabére még így is alacsonyabb, mint a férfiaké. Ez a különbség részben a férfiak magasabb képzettségének, hosszabb szolgálatának, a két nem által végzett munka jellege közötti különbségnek tulajdonítható.

Megkétszereződött

O

a vidékről bejárók száma

A vidékről bejáró nödolgo- zók helyzetét könnyíti majd az az új, 50 férőhelyes szálló is, mely előreláthatóan a következő ötéves tervben épül fel. A szálló, szükségességét bizonyítja, hogy az utóbbi években mintegy megkétszereződött a vidéki dolgozó nők száma: jelenleg az összes nődolgozó 16 százaléka vidéki, s létszámuk évről évre egyre emelkedik.

Sajnálatos módón emelkedik az elvált, egyedülálló nők aránya is: a vállalat nődolgozóinak 13 százaléka családfenntartó. Ezért a szakszervezeti bizottságok — a rendelkezésükre álló pénzösszegekből — rendszeres segélyt nyújtanak az egyedülálló családfenntartóknak, s nagycsaládos nődolgozóknak. Üdülői beutalót is elsősorban a családfenntartó nők, s gyermekeik kapnak. Legkedveltebb a kácsi üdülőjük, ugyanis a gyár heti váltással, bérelt buszokkal ingyenesen szállítja oda-vissza dolgozóit.

Segítse«

c c

a továbbtanuláshoz

A vállalatnak legtöbb problémája a nődolgozók alacsony iskolai végzettségével, szak- képzettségével akad. Az elmúlt évben végzett felméréseik szerint 1329 nőnek nincs meg a nyolc általános iskolai végzettsége, s közülük ■136 fő negyven évnél fiatalabb. A vállalat egyik legfontosabb célkitűzése, hogy nődolgozóik sokkal nagyobb arányban végezzék el, az általános iskolát, s a különböző szaktanfolyamokat. Ennek érdekében biztosítják, hogy a nők munkaidő alatt végezhessék el alapfokú tanulmányaikat, hiszen az általános iskolai végzettség megszerzése egyik legfontosabb feltétele anyagi és szociális helyzetük további javításának. s magasabb beosztásba való helyezésüknek.

Dcvald Hedvig

gendőnek. Januárban a kedvező időjárás miatt ugyanis a betonüzemek szinte a nyári hónapokhoz hasonló eredményt értek el.

Az anyaghiány kiküszöbölése érdekében úgynevezett natúr kavicsot használtak fel a gyár kazincbarcikai, bod- rogkeresztúri és miskolci üzemében. Az osztályozást kis teljesítményű vibroros- tákteal végezték. Ez a módszer azonban a termelékeny gépek anyagigénye miatt gazdaságtalan, nehézkes. Miskolcon ugyanis naponta 150 köbméter, Kazincbarcikán pedig 300 köbméter kavicsot és homokot használnak fel. Kézzel és vibrorostákkal csak ideig-óráig lehet elegendő osztályozott anyagot előállítani.

Az alsózsolcai bánya vezetője Madarast Béla elmondta, hogy a nagyjavítással ugyan jól állnak, de a termelést, az osztályozást semmiképpen sem kezdhetik meg, hiszen a munka közben vizes berendezések csak fagymentes napokon üzemeltethetők. Tavaly az enyhe tél miatt már február 18-án hozzákezdtek a termeléshez, a kavics osztályozásához. A bánya jelenleg csak igen kevés kavicstartalékkal rendelkezik, így ezekben a napokban nem tudnak segíteni a miskolci gyár üzemeinek gondjain.

A miskolci gyár főmérnökének közlése szerint már a nagjrobb költségeket is vállalnák az üzemek, csakhogy valami módon kavicshoz jussanak. Szívesen hoznának anyagot Nyékiád házáról is, jóllehet a fuvarért többet kellene fizetni. Csakhogy a nyéki bányában is most végzik a nagyjavításokat. Rendelkeznek ugyan bizonyos tartalékokkal, de a szállítás megszervezése sem látszik köny- nyű feladatnak, mert nehéz teherkocsit kapni.

Csala Kálmán, az országos vállalat vezetője elmondta, hogy az elmúlt napokban tanácskoztak a Beton- és Vasbetonipari Művek anyagbeszerzőivel. Megállapodtak, hogy a Nyékládházán levő tartalékból 4 ezer köbméter depózott, osztályozott kavicsot kapnak a miskolci gyár üzemei. Ez a mennyiség remélhetőleg elegendő lesz addig, amíg az alsózsolcai bányában megkezdik a termelést és az osztályozást.

A Kavicsbánya Vállalat igazgatója mondta el, hogy a Miskolchoz közel levő két bányában a jelentős építőanyag-igények miatt rekonstrukciót hajtanak végre. Nyékládházán még az idén bővítik az osztályozó kapacitását. Ezt követi majd az alsózsolcai bányában tervezett korszerűsítés.

A kapacitás bővítésére elengedhetetlenül szükség van,’ hiszen Borsodban az utóbbi években többszörösére emelkedett az építő vállalatok kavicsmegrendelése és különösen osztályozott kavicsból várnak lényegesen többet az építőipari üzemek, vállalatok.

N. J.

(Tudósítónktól)

A Miskolc és Vidéke Áfész több mint tízezer főt számláló tagságának képviseletében 130 küldött és mintegy 30 meghívott vendég előtt került sor az elmúlt négy év alatt végzett munka értékelésére, az 1975. évi tervek és kereskedelempolitikai irányelvek megvitatására.

A négyéves munkáról készített írásos értékelésben és az igazgatóság elnökének szóbeli kiegészítésében külön hangsútyt kapott a kereskedelmi munka színvonala, e munka javítására készült üzletpolitikai célkitűzések végrehajtása. A négy év alatt elért fejlődést bizonyító tájékoztatóban számot adtak elsősorban a lakosság ellátását biztosító kereskedelmi, vendéglátóipari tevékenység színvonaláról, a hálózatfejlesztés érdekében végzett beruházásokról, korszerűsítésekről, a gazdálkodás hatékonyságának növeléséről, s a rclvásárlási tevékenységről.

Az 1974-es esztendő a több mint félmilliárdos forgalommal a szövetkezet történetében az egyik legdinamikusabb fejlődést mutató év volt. Ebben az időben nyílt meg a Búza téri Arucsarook is. A kereskedelmi egységek állagának megóvására, az állóeszközök karbantartására

több mint kétmillió három- százezer forinttal, fogyóeszközök beszerzésére hatszázezer forinttal, a dolgozók jövedelmének növelésére pedig egymillió nyolcszázezer forinttal többet fordított tavaly a szövetkezet, mint a megelőző évben.

Az 1975-ös évre elkészített takarékossági intézkedési terv a gazdálkodási eredmény jelentős növelését, a költségek csökkentését és a tartalékok feltárását tartalmazta.

A vitában résztvevők felelősséggel mondták el véleményüket. Több felszólaló a beruházások, a tatarozások szükségességével, a kereskedelem szakember-utánpótlásával, a szövetkezeti vagyon védelmével, a mezőgazdasági szakcsoportok és kerthasz- nosítási társulások jelentőségével foglalkozott.

'Mozgalmas napok következnek a szövetkezethez tartozó községekben. Sor kerül a közgyűlésen a szövetkezet vezetőtestületeinek, tisztségviselőinek megválasztására. A választásnál, különösen a fizikai dolgozók, a fiatalok és nők arányának javítására törekednek a helyi intézőbizottságokban, valamint, a szövetkezet igazgatóságában, felügyelőbizottságában, nőbizottságában és az újonnan létrehozott ifjúsági bizottságban.

Idén hatszázmillió fori -t forgalom elérését tűzte célul a szövetkezet, melynek biztosiéivá a jubileumi és a XI. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenv.

\\. L.-nc

Nagyjavítás,

rekonstrukció a bányákban