Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-27 / 49. szám

1975. február 27., csütörtök ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 Í öbb a gép, lassan ugyan, de javul a berendezések kor és teljesítmény szerinti összetétele. A szocialista szek­tor beruházásokra költött minden száz forintjából negyvennégyért bel- és külföldről gép, gyártóberendezés ke- rüL az ipari és mezőgazdasági üzemekbe, a szállításba, a ke­reskedelembe. Az arány nem rossz, illetve — egészen a hat­vanas évek közepéig — volt rosszabb is. Akkor az építésre .fordított összeg aránya lényegesen nagyobb volt. Az utóbbi években vesztett uralkodó helyzetéből, már-már felülkere- kedőnek látszik a gép, de... S ez a de a népgazdaság egyik súlyos gondjával folytatódik. Valahogy így: felülkerekedő- nek látszik a gép, de puszta megvásárlása, beállítása csak lehető'ség. Más is kell ahhoz, hogy szerepét betölthesse, ren­deltetésének megfelelhessen. Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán, az 1975. évi költ­ségvetés tárgyalásakor Németh Károly, a párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára erről a kö­vetkezőket mondotta: „Fejlődésünk tekintélyes tartaléka a termelőberendezések jelenleginél jobb, hatékonyabb kihasz­nálása. Felmérések szerint az iparban az átlagos műszak­szám 1,4 körül van. Sajnos — részben az elavult gépek las­sú kiselejtezése miatt — még a korszerű gépek kihasználá­sában is csak alig jobb a helyzet. Emiatt nagy részét elve­szítjük annak, amit a műszaki fejlesztéssel nyernünk kellene." Helyben vagyunk. Az álló, vagy alig működtetett gépek, a lehetséges teljesítményét csak ritkán nyújtó berendezés mi­atti kárunk — mert közös kárunk! — többszörös. Nem ka­matozik az eszközért már kiadott pénz, hiányzik az eszköz munkába állításától remélt termék, ennek nélkülözése vi­szont másutt kelt — akár a felhalmozásban, akár a fogyasz­tásban — zavarokat. Ma sok szó esik a takarékosságról, de nem állíthatjuk tel­jes biztonsággal, hogy ott, ahol megpróbálják a filléreket fülönfogni, a forintok után is kinyújtják a kezüket. Egy­szerűbben szólva: a kihasználatlan gép, berendezés a pa­zarlás szembeszökő esete, s mégis, kevés figyelem jut rá. Szinte köznapinak, már-már megszokottnak számítanak azok a tapasztalatok, hogy az új gép hónapokig kicsomagolat- lanul hevei', az új berendezés nagy termelékenységét képte­lenek kiszolgálni a kapcsolódó eszközök, s hogy a gépcseréket zűrzavar követi, mert versenygépkocsit és szekeret próbál­nak egyszerre, futtatni... Az útépítésben visszatérő gond, hogy a gépláncok egyes darabjainak kapacitása erősen el­térő. A textiliparban a nagy termelékenységű fonó- és szö­vőgépek munkába állítását nem mindenütt követte nyomon a kikészítő üzemek fejlesztése. A gépipar egyes területein a gyártósorok megnövelt teljesítményét azért nem lehet mara­déktalanul kihasználni, mert e tempóhoz nem tudnak iga­zodni az edző, a festő, az alkatrészgyártó műhelyek. Egy-egy negyedévben nem kevesebb, mint 10—11 milliárd forintot tesz ki a szocialista szektorban a gépekre, berende­zésekre költött összeg. Némelyik üzemben több tucat ország termékei adnak egymásnak találkozót, de a termelésben, a mindennapi üzemmenetben hiányzik közöttük a kapcsolat, az összhang. Ezeken a helyeken aligha lehet tényleges korsze­rűsítésről, gépi fejlesztésről beszélni. Meggondolatlan pénz­költésről, oktalan nagyvonalúságról van inkább szó. Mert hiába áll betonalapzatán a csillogó „mindent tudó” gép, hiá­ba tölti be a műhelycsarnokot az új gyártóberendezés, ha az emberek majd csak most kezdik hónapokon át tanulni ke­zelésüket, karbantartásukat, javításukat, ha a kiszolgáló gép­egységek oly’ öregek, hogy egy órát mennek, s másfelet pi­hennek életrekeltésre várva, ha... Sok, sokféle a ha, s ká­rát a közös pénztár bánja. i rága a korszerű technika — sűrűn hallható panasz. Igaz. Am még drágább akkor, amikor csak megvásá­rolják, s nem szervezik, nem biztosítják minél gyor­sabb, minél hatékonyabb alkalmazását. M. O. Diniius, ligpsúMt Szerdán Moharos József el­nökhelyettes vezetésével ülést tartott a Termelőszövetkeze­tek Országos Tanácsának el­nöksége, megvitatták a ter­melőszövetkezeti részesedési-, szociális, kulturális, fejlesz­tési és egyéb rendeltetésű alapok képzésének és fel- használásának több éves ta­pasztalatait. Megállapították, hogy a tsz-ek dinamikus és kiegyensúlyozott fejlődése nagymértékben függ a külön­böző alapok helj'es, rendel­tetésszerű képzésétől és fel­használásától. Az adatok azt bizonyítják, hogy a közös gazdaságok többsége ésszerű­en választotta meg a fo­gyasztás és felhalmozás ará­nyát, ez a népgazdasági ter­vek előirányzatával össz­hangban van — 75—25 szá­zalékos arányú — és ez ar­ra utal, hogy a tsz-elt több­sége ésszerűen használja ki az „önszabályozás” lehetősé­gét. Év elején kevés a kavics A Beton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyárában minden esztendő elején elő­re számolnak a kavics- és homokhiánnyal. A bányák­ban ezekben a hónapokban végzik el az éves nagyjaví­tásokat. A gépeket, berende­zéseket felkészítik a jövő té­lig tartó folyamatos terme­lésre. A Beton- és Vasbetonipari Művek miskolci gyárának üzemeit év közben az alsó- zsolcai bánya látja el ka­viccsal és homokkal. Most, a nagyjavítás idején azon­ban szünetel a szállítás és így anyaghiány miatt néhány napig álltak a betonüzemi gépek. Korompai István, a BVM miskolci gyárának fő­mérnöke közölte, már jóelő- re tartalékoltak kavicsot és homokot arra az időre, amíg a bár.vákban a nagyjavítá­sokat elvégzik, de ez a mennyiség sem bizonyult ele­A végtelen szalagról a csomagológépekhez kerülnek a ciga­rettával rakott tálcák a Sátoraljaújhelyi Dohánygyárban. Fotó: Szabados György Az édesanya ölében ülő négyhónapos kisgyerek fel- kacagott és megrázta a csör­gőt. Az előadó, a komoly — nagy . hangú gépek zúgásához szokott — gyáregységvezető nőst tanácstalannak látszott: iár másodpercre zavartan óbahagyta beszédét, majd pillanatnyi meglepődésén ma­ga is elmosolyodva, folytatta mondanivalóját. E kedves kis jelenet a durvahengerde kis­mama-találkozóján játszódott le. Az LKM-ben először itt került sor e hasznos össze­jövetel megrendezésére, s az­óta több részleg is követte a jó példát. A múlt év decem­berétől ugyanis, gyáregysé­genként rendszeresen kisma­ma-találkozókat tartanak, hogy a hároméves gyermek- gondozási segély ideje alatt se szakadjanak el a gyár­tól nődolgozóik.- A gyermekgondozási se­gélyen levő nődolgozók fo­kozottabb megbecsülése, tá­mogatása érdekében — mond­ta Csótai Jenőné, a szakszer­vezeti bizottság nőfelelőse — az idén bevezetik a törzsgár- da-jutalmazási rendszert, »melybe a segély három éve is beleszámít. Ez — az LKM- ben eltöltött évek számának megfelelően — 800—3800 fo­rintos pénzjutalmat jelent. Fokozol! felelősség Náluk a nődolgozókkal való fokozottabb törődésre külö­nösen nagy szükség van, hi­szen dolgozóik 23 százaléka nő. Míg 20 évvel ezelőtt há­romezer nő dolgozott itt, most több mint négyezer nőt foglalkoztat a gyár. Ez a je­lentős létszámnövekedés fo­kozottabb felelősséggel is jár: a női szervezet számára meg­felelő munkakörülményeket kell teremteni. A nehéz fizi­kai munka, az egészségi ár­talom csökkentése érdekében — a vállalat gazdasági hely­zetétől függően — céljuk a munkahelyi feltételek folya­matos javítása. Az elmúlt évek során részben már meg­oldották a legtöbb nőt fog­lalkoztató gyáregységek mun­kafeltétellel kapcsolatos prob­lémáit. Jelentős mennyiségű beruházásokkal a csiszoló­nők, a vegyészeti osztály, a gépkarbantartók, és az acél­öntődé nődolgozóinak mun­káját könnyítették meg. A vállalat vezetősége köz­ponti kérdésként kezeli a férfiak és nők bérei közötti aránytalanságok csökkentését, illetve megszüntetését Is: ta­valy vállalati átlagban a nők bérfejlesztésének mértéke 0,4 százalékkal volt magasabb, mint a férfiaké. Azonban a nők órabére még így is ala­csonyabb, mint a férfiaké. Ez a különbség részben a fér­fiak magasabb képzettségé­nek, hosszabb szolgálatának, a két nem által végzett mun­ka jellege közötti különb­ségnek tulajdonítható. Megkétszereződött O a vidékről bejárók száma A vidékről bejáró nödolgo- zók helyzetét könnyíti majd az az új, 50 férőhelyes szálló is, mely előreláthatóan a következő ötéves tervben épül fel. A szálló, szükséges­ségét bizonyítja, hogy az utóbbi években mintegy meg­kétszereződött a vidéki dol­gozó nők száma: jelenleg az összes nődolgozó 16 százalé­ka vidéki, s létszámuk év­ről évre egyre emelkedik. Sajnálatos módón emelke­dik az elvált, egyedülálló nők aránya is: a vállalat nődol­gozóinak 13 százaléka csa­ládfenntartó. Ezért a szak­szervezeti bizottságok — a rendelkezésükre álló pénz­összegekből — rendszeres se­gélyt nyújtanak az egyedül­álló családfenntartóknak, s nagycsaládos nődolgozóknak. Üdülői beutalót is elsősorban a családfenntartó nők, s gyermekeik kapnak. Legked­veltebb a kácsi üdülőjük, ugyanis a gyár heti váltás­sal, bérelt buszokkal ingye­nesen szállítja oda-vissza dol­gozóit. Segítse« c c a továbbtanuláshoz A vállalatnak legtöbb prob­lémája a nődolgozók alacsony iskolai végzettségével, szak- képzettségével akad. Az el­múlt évben végzett felméré­seik szerint 1329 nőnek nincs meg a nyolc általános isko­lai végzettsége, s közülük ■136 fő negyven évnél fiata­labb. A vállalat egyik legfon­tosabb célkitűzése, hogy nő­dolgozóik sokkal nagyobb arányban végezzék el, az ál­talános iskolát, s a különbö­ző szaktanfolyamokat. Ennek érdekében biztosítják, hogy a nők munkaidő alatt végez­hessék el alapfokú tanulmá­nyaikat, hiszen az általános iskolai végzettség megszer­zése egyik legfontosabb fel­tétele anyagi és szociális helyzetük további javításá­nak. s magasabb beosztás­ba való helyezésüknek. Dcvald Hedvig gendőnek. Januárban a ked­vező időjárás miatt ugyanis a betonüzemek szinte a nyá­ri hónapokhoz hasonló ered­ményt értek el. Az anyaghiány kiküszöbö­lése érdekében úgynevezett natúr kavicsot használtak fel a gyár kazincbarcikai, bod- rogkeresztúri és miskolci üzemében. Az osztályozást kis teljesítményű vibroros- tákteal végezték. Ez a mód­szer azonban a termelékeny gépek anyagigénye miatt gazdaságtalan, nehézkes. Mis­kolcon ugyanis naponta 150 köbméter, Kazincbarcikán pe­dig 300 köbméter kavicsot és homokot használnak fel. Kéz­zel és vibrorostákkal csak ideig-óráig lehet elegendő osztályozott anyagot előállí­tani. Az alsózsolcai bánya ve­zetője Madarast Béla el­mondta, hogy a nagyjavítás­sal ugyan jól állnak, de a termelést, az osztályozást semmiképpen sem kezdhetik meg, hiszen a munka közben vizes berendezések csak fagymentes napokon üzemel­tethetők. Tavaly az enyhe tél miatt már február 18-án hozzákezdtek a termeléshez, a kavics osztályozásához. A bánya jelenleg csak igen ke­vés kavicstartalékkal rendel­kezik, így ezekben a napok­ban nem tudnak segíteni a miskolci gyár üzemeinek gondjain. A miskolci gyár főmérnö­kének közlése szerint már a nagjrobb költségeket is vál­lalnák az üzemek, csakhogy valami módon kavicshoz jus­sanak. Szívesen hoznának anyagot Nyékiád házáról is, jóllehet a fuvarért többet kel­lene fizetni. Csakhogy a nyé­ki bányában is most végzik a nagyjavításokat. Rendel­keznek ugyan bizonyos tarta­lékokkal, de a szállítás meg­szervezése sem látszik köny- nyű feladatnak, mert nehéz teherkocsit kapni. Csala Kálmán, az országos vállalat vezetője elmondta, hogy az elmúlt napokban ta­nácskoztak a Beton- és Vas­betonipari Művek anyagbe­szerzőivel. Megállapodtak, hogy a Nyékládházán levő tartalékból 4 ezer köbméter depózott, osztályozott kavi­csot kapnak a miskolci gyár üzemei. Ez a mennyiség re­mélhetőleg elegendő lesz ad­dig, amíg az alsózsolcai bá­nyában megkezdik a terme­lést és az osztályozást. A Kavicsbánya Vállalat igazgatója mondta el, hogy a Miskolchoz közel levő két bányában a jelentős építő­anyag-igények miatt rekonst­rukciót hajtanak végre. Nyék­ládházán még az idén bőví­tik az osztályozó kapacitását. Ezt követi majd az alsózsol­cai bányában tervezett kor­szerűsítés. A kapacitás bővítésére el­engedhetetlenül szükség van,’ hiszen Borsodban az utóbbi években többszörösére emel­kedett az építő vállalatok ka­vicsmegrendelése és különö­sen osztályozott kavicsból várnak lényegesen többet az építőipari üzemek, vállalatok. N. J. (Tudósítónktól) A Miskolc és Vidéke Áfész több mint tízezer főt szám­láló tagságának képviseleté­ben 130 küldött és mintegy 30 meghívott vendég előtt került sor az elmúlt négy év alatt végzett munka értéke­lésére, az 1975. évi tervek és kereskedelempolitikai irány­elvek megvitatására. A négyéves munkáról ké­szített írásos értékelésben és az igazgatóság elnökének szó­beli kiegészítésében külön hangsútyt kapott a kereske­delmi munka színvonala, e munka javítására készült üz­letpolitikai célkitűzések vég­rehajtása. A négy év alatt elért fejlődést bizonyító tá­jékoztatóban számot adtak elsősorban a lakosság ellátá­sát biztosító kereskedelmi, vendéglátóipari tevékenység színvonaláról, a hálózatfej­lesztés érdekében végzett be­ruházásokról, korszerűsíté­sekről, a gazdálkodás haté­konyságának növeléséről, s a rclvásárlási tevékenységről. Az 1974-es esztendő a több mint félmilliárdos forgalom­mal a szövetkezet történeté­ben az egyik legdinamiku­sabb fejlődést mutató év volt. Ebben az időben nyílt meg a Búza téri Arucsarook is. A kereskedelmi egységek álla­gának megóvására, az álló­eszközök karbantartására több mint kétmillió három- százezer forinttal, fogyóesz­közök beszerzésére hatszáz­ezer forinttal, a dolgozók jö­vedelmének növelésére pedig egymillió nyolcszázezer fo­rinttal többet fordított tavaly a szövetkezet, mint a meg­előző évben. Az 1975-ös évre elkészített takarékossági intézkedési terv a gazdálkodási eredmény jelentős növelését, a költsé­gek csökkentését és a tarta­lékok feltárását tartalmazta. A vitában résztvevők fe­lelősséggel mondták el véle­ményüket. Több felszólaló a beruházások, a tatarozások szükségességével, a kereske­delem szakember-utánpótlá­sával, a szövetkezeti vagyon védelmével, a mezőgazdasá­gi szakcsoportok és kerthasz- nosítási társulások jelentősé­gével foglalkozott. 'Mozgalmas napok követ­keznek a szövetkezethez tar­tozó községekben. Sor kerül a közgyűlésen a szövetkezet vezetőtestületeinek, tisztség­viselőinek megválasztására. A választásnál, különösen a fizikai dolgozók, a fiatalok és nők arányának javítására törekednek a helyi intézőbi­zottságokban, valamint, a szö­vetkezet igazgatóságában, felügyelőbizottságában, nőbi­zottságában és az újonnan létrehozott ifjúsági bizottság­ban. Idén hatszázmillió fori -t forgalom elérését tűzte célul a szövetkezet, melynek bizto­siéivá a jubileumi és a XI. pártkongresszus tiszteletére indított munkaversenv. \\. L.-nc Nagyjavítás, rekonstrukció a bányákban

Next

/
Oldalképek
Tartalom