Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-22 / 45. szám
SaSIS3%S«52"ia5® fSZÄKiPWÖWiRORSZÄG SS«* 1975. február 22., sramfesS (Folytatás az 5. oldalróí) ugyanakkor az ideológiai és tömegpolitikai munka azt is igyekezett bemutatni, hogy a kor követelményeihez való igazodás rugalmas változtatásokat is igényel a pártirányítás gyakorlatában és módszereiben. A munkásosztály vezető szerepe elvi alapjainak, érvényesülési formáinak pontos megértése, bizonyítása is fontos része volt az ideológiai, tömcgpolítikai munkának. A munkásosztály társadalmi szerepének fejlesztését, helyzetének javítását szolgáló határozatok és intézkedések tovább erősítették megyénk munkásságának politikai öntudatát. A lakosság döntő többsége is helyesen értelmezi a munkásosztály vezatő szerepét és egyetért a párt munkás-centrikus politikai gyakorlatával. Az ideológiai, tömegpolitikai munkában nagy teret kapott a rendszerünk politikai alapját képező munkás-paraszt szövetség és a párt szövetségi politikájának tudatosítása is. A vallásos világnézet elleni harcban — az ateista propaganda mellett — a korábbinál nagyobb hangsúlyt kapott a szélesebb értelemben vett materialista nevelés. A gazdasági és az állami életben bevezetett központi intézkedések megyénkben is erőteljes lendületet adtak a szocialista demokratizmus ki- szélesedésének, fokozva egyúttal az ideológiai, tömegpolitikai munka ezzel kapcsolatos feladatait is. Olyan fontos kérdések tisztázása került előtérbe, mint a központi célkitűzések és a helyi végrehajtás viszonya; a munkahelyi demokrácia és az egyszemélyi vezetés; az önállóság és a felelősség; a hatáskörök decentralizálásának és a centralizmusnak egyidejű érvényesítése. A politikai célok, a gazdasági feladatok és a tudatformálás egymást erősítő hatása jut kifejezésre a munkához való viszony fejlődésében. Ennek eredményei jelentkeznek a szocialista brigádok tevékenységében, a szocialista munkaversenyben, a társadalmi munkában és az újítómozgalomban is. A párt- szervezetek többségének tömegpolitikai munkájában fontos helyet foglalt el a munka szerinti elosztás elvének, az anyagi és erkölcsi ösztönzés együvétartozásának magyarázása. Rendszeresebbé vált a tájékoztatás Megállapítja a jelentés, hogy a szocialista hazafiság és a proletár internacionalizmus eszméje tovább erősödött a megye lakossága körében. Növekedett azoknak száma, akik a szocialista ha- zafisághoz tartozónak értik és érzik a szocialista építés vívmányait, hazánk gyarapodó sikereit a nemzetközi életben, és ezt tettekben is kifejezésre juttatják. A proletár nemzetköziség fejlődése elsősorban a magyar—szovjet barátság erősödésében tükröződik. Az internacionalista szemlélet erősödése jellemző a szomszédos szocialista országokkal kapcsolatban, hozzájárultak ehhez testvérmegyei kapcsolataink is. Továbbra is tapasztalhatók azonban különféle közösség- ellenes megnyilvánulások: a szocialista hazafiság szembeállítása a proletár internacionalizmussal, a szocializmus és a hazaszeretet kettéválasztása, a reális történelmi önismeret hiánya, eredményeink túl-, vagy lebecsülése, a nacionalizmus és a kozmopoli- tizmus, valamint a provincializmus. A társadalom, a közösség ügyei iránti közöny, a közélettől való elzárkózás, az anyagiasság és önzés a kis- polgáriasság helyenkénti megélénkülését mutatta, amely ellen elsősorban a pártszervezetek fokozták a harcot. A kispolgáriasság elleni ideológiai, tömegpolitikai munka is hozzájárult az egyoldalú, végletes álláspontok megszüntetéséhez. Még ma is tapasztalhat azonban, hogy egyesek eltúlozzák a jelenlétét, mások peúig a kispolgáriasság körébe sorolnak olyan, a politikai célkitűzéseinkkel egyező dolgokat, mint a növekvő életszínvonal, az anyagi ösztönzés fejlesztése, takarékosság, stb. Akadályozza a közösségi vonások erősödését az egyéni érdekek túlhangsúlyozása, valamint a csoport- érdekeknek a társadalmi fölé helyezése, társadalmi érdekként való feltüntetése is. A tömegpolitikai munkával foglalkozva hangsúlyozza a pártbizottság jelentése, hogy a tájékoztatásban, az agitációban és a propagandában egyaránt jól tudtunk élni eszméink terjesztésének kedvező feltételeivel. A központi és a helyi tájékoztatás frissebben reagál a közvéleményt leginkább foglalkoztató kérdésekre. Kedvező hatása volt annak, hogy a párttagok tájékoztatása a legfontosabb politikai döntésekről megelőzte a közvélemény általános és nyilvános tájékoztatását, valamint annak, hogy a nagy fontosságú döntések előtt kikérik a párttagok és a párton kívüliek véleményét. Az agitáció valamennyi formájában — elsősorban a nagyüzemi pártalap- szervezeteknél — fejlődés tapasztalható, az utóbbi időben az írásbeli szemléltető agitáció is kezd fellendülni. A politikai vitakörök létrehozásával — jelenleg mintegy 700 vitakör működik a megyében — bővült a rendszeres politikai eszmecsere lehetősége. Az ideológiai, tömegpolitikai munkában nagy mértékben növekedett a tömegkommunikációs eszközök, mindenek előtt a televízió szerepe — állapítja meg a pártértekezletre készített írásos beszámoló, amely a továbbiakban a megyében működő tömegkommunikációs eszközökkel foglalkozik, majd aláhúzza: a megye kulturális életében számottevő fejlődés érzékelhető. A kulturális politika nér/ fő területen — a tudománypolitika, a közoktatás, a közművelődés és a művészetpolitika — alapvetően jól szolgálta a szocialista kulturális forradalom feladatainak megoldását. Növekedett a megye kulturális életében a marxizmus eszméinek befolyása. Iskolapolitika, közművelődés A Központi Bizottság tudománypolitikai irányelveinek végrehajtásával foglalkozva megállapítja a jelentés, hogy az egyetemi, intézeti és az irányító pártszervek fokozottabb figyelmet fordítanak a tudományos kutatásoknak az irányelvekkel összhangban levő fejlesztésére. Erősödött a tudomány és a gyakorlat kapcsolata, főleg a műszaki területeken, de a mezőgazdaságban is. Szerény mértékben bár, mégis előrehaladás érzékelhető a megyében folyó társadalom- tudományi kutatásokban. A tudománypolitikai irányelvek megvalósításában növekvő szerepet vállalt a Nehézipari Műszaki Egyetem. A tudományos élet centrumává való fejlesztése érdekében azonban további erőfeszítések szükségesek az illetékes szervek és az egyetem oktatói gárdája részéről egyaránt. A megye gazdasági, társadalmi életébe való szervesebb bekapcsolódás lehetőségei a Kazincbarcikai Főiskolai Kar és a közeljövőben főiskolává váló Sárospataki Tanító- és Óvónőképző Intézet részére is adva vannak, illetve megteremthetők annál is inkább, mert városuk életében már érzékelhető a jelenlétük. A X. kongresszus óta a megye közoktatásában is számottevő eredmények születtek. Minden intézménytípusban fejlődött a szocialista nevelés-központúság elve, gazdagodtak a közösségi nevelés formái és módszerei, bővült az iskola és a társadalom kapcsolata. Hatékonyabbá vált a világnézeti nevelés. Az óvodák tevékenységében nagyobb szerepet kapott az általános iskolára való előkészítés. Változatlanul nagy gond azonban, hogy a városi óvodák túlzsúfoltak, egyes településeken pedig egyáltalán nincs óvoda. Mérséklődtek az általános iskolák közötti szín- vonalbeli különbségek is. A körzetesítés révén fejlődött a szakrendszerű oktatás. A körzeti iskolák nagy része azonban nem rendelkezik azokkal a feltételekkel, amelyek a tanulók egész napos, korszerű foglalkoztatását lehetővé tennék. A fizikai dolgozók gyermekeinek tanulását, továbbtanulását minden intézmény- típusban kiemelt feladatként kezelik. Szélesedett azoknak a központi és helyi akcióknak a köre, amelyek ezt a fontos társadalompolitikai célt szolgálják. Az oktatás társadalmi üggyé válásának folyamatát jelzik az iskolák és üzemek közötti gazdagodó kapcsolatok. Kiemelkedik ezek közül az LKM szocialista brigádjai által kezdeményezett, „Gyermekeink korszerűbb oktatásáért” elnevezésű társadalmi mozgalom, amelynek — politikai jelentősége mellett — tényleges pénzbeli eredménye is számottevő, eddig meghaladja a 10 millió forintot. A X. kongresszus óta pozitív irányú változás tapasztalható megyénkben a köz- művelődés helyének és szerepének megítélésében. Az ezzel kapcsolatos szemlélet erősítésére a megyei pártbizottság az elmúlt években fokozott figyelmet fordított. A népművelés régebbi, szű- lcebb koncepciója helyett kezd elterjedni a korszerűbb értelmezésű közművelődés. Erősödött az a törekvés, hogy a művelődés, a kulturált szórakozás jobban szolgálja az eszmei, politikád nevelést. A közművelődés különböző intézményeiben és fórumain, köztük a tudományos ismeretterjesztésben, a természetes társadalomtudományi, valamint művészeti ismeretek mellett előtérbe kerültek társadalmunk mai, lényegbevágó kérdései. Az öntevékeny művészeti együtteseit, ifjúsági klubok főleg a közösségformálásban játszanak jelentékeny szerepet. A marxizmus befolyásának erősödése, mint meghatározó tendencia mellett, azonban tapasztalhatók olyan jelenségek is, amelyek gátolják a közművelődést, szocialista tudatformáló szerepének betöltésében. A művészetek szerepe Fejlődött a közművelődés eszközellátottsága, javultak szervezeti feltételei. Megmutatkozik ez a televízió és más tömegkommunikációs eszközök széles körű elterjedésében, a könyv- és sajtótermékek vásárlásában, olvasásában. Felépült az új megyei könyvtár, bővült és korszerűsödött megyénk könyvtárhálózata. Létrejött az egységes megyei múzeumi szervezet. A közművelődési otthonok hálózatának, tárgyi feltételeinek fejlődése azonban lassú ütemű, nagyfokú egyenetlenség és zömmel mostoha adottságok jellemzik. Az említett fejlődés ellenére is megyénkben a közművelődés tárgyi feltételeinek fejlesztése elmarad a gazdasági, politikai és társadalmi fejlődéstől. A szocialista világnézet formálásában, a közízlés fejlesztésében, a kultúra közkinccsé tételében fontos szerepet töltenek be a megye művészei és művészeti műhelyei. A művészeti életet irányító párt- és állami szerveink pártunk művelődéspolitikájának szellemében ösztönözték a megye irodalmi és művészeti életében a szocialista tendenciák érvényre jutását. Az elmúlt években a képző- művészeti és a zenei kultúra fejlesztésében sikerült leginkább előrelépni. A megyében élő képzőművészek többsége és a kiállítási intézmények jelentős szerepet vállalnak a képzőművészeti ízlés formálásában. Zenei életünk fejlődését jelzi a hangversenyek tekintélyes száma, többségük magas színvonala. A Miskolci Nemzeti Színház előadásainak egy része országosan is figyelemre méltó. Emelkedett a színház látogatottsága. A legnagyobb mértékben az ifjúság körében nőtt a rendszeres színházlátogatók száma. Az egri színházzal történt egyesítés azonban fokozott megterhelést jelent a színház számára. A X. kongresszus óta tovább növekedett azoknak a száma, akik megszerették a jó irodalmat, és érdeklődnek a magas eszmei, művészi színvonalú filmek, színházi, képzőművészeti és zenei alkotások iránt. Ennek ellenére, még mindig jellemző a lakosság körében a közízlés viszonylagos elmaradottsága. Bővült m egészségügyi hálózat Az egészségügy növekvő jelentőségéinek megfelelően, fontos párt- és állami intézkedések hatására az elmúlt négy év során megyénkben is jobban előtérbe kerültek az .egészségügy-politikai tennivalók. Javult a megye egészségügyi helyzete, növekedett az átlagéletkor, csökkent a csecsemőhalálozások és a járványos megbetegedések szama. Az egészségügyi intézményekben színvonalas betegellátás folyik. Fejlődés tapasztalható a betegségek megelőzése terén. Tervszerűbbé és kiterjedtebbé vált az egészségügyi felvilágosító munka. Korszerűsödött és bővült az egészségügyi hálózat, mérséklődtek a területi aránytalanságok, javultak az egészségügyi ellátás személyi és tárgyi feltételei. Javulás tapasztalható az üzemegészségügy területén, elsősorban az ipari üzemekben. A személyi és tárgyi feltételek bővülésének mértéke azonban elmarad a társadalmilag elismert igényektől és szükségletektől. Egészségügyi intézményeinkben még nagy a zsúfoltság, kevés a férőhelyek száma. Legnagyobb gondunk az orvoshiány, amely elsősorban a já- róbeteg-ellátásban okoz nehézségeket. Mindezt megyénk kedvezőtlen település-földrajzi sajátosságai is súlyosbítják. A X. kongresszus óta, különösen az utóbbi években megyénk testnevelési és sportmozgalmában is kedvező változások tapasztalhatók. Növekedett a sport- és testkultúra társadalmi jelentőségének, egészséges életmódot fejlesztő és jellemet erősítő szerepének felismerése. Az állami irányítás révén biztató, bár még csak kezdeti javulás indult meg a megye sportéletében, az egyesületek munkájában és a sportcélokra fordítható ösz- szegek ésszerűbb felhasználásában. Mindez a verseny- sportok néhány ágában és a ' tömegsport egyes területein elért eredményekben is tükröződik. A megyei pártbizottság írásos beszámolója a továbbiakban hangsúlyozza, hogy az ideológiai, tömegpolitikai éa kulturális nevelő munka legfontosabb feladata a marxizmus—leninizmus eszméinek terjesztése. Az eszmei-politikai nevelő munkában jobban kell törekedni a szocializmus elveivel összhangban levő értékrend elterjesztésére: a munkához, a politikához, a közösséghez és a művelődéshez való pozitív viszonynak a népszerűsítésére. Határozottabban és következetesebben fel kell lépni a szocializmustól idegen nézetek, jelenségek és magatartásformák — elsősorban a kispolgáriasság — ellen. A közösségi érzés és gondolkodás erősítésében folytatni kell a kis közösségekben rejlő nevelési lehetőségek kiaknázását: erősíteni kell a munkahelyi közösségek — elsősorban a szocialista brigádok — és a lakóhelyi ki 3 közösségek nevelési funkcióját, az egyén és a társadalom közötti közvetítő szerepük hatékonyabb betöltését. A szocialista demokráciával összefüggő kérdések tisztázása, a helyes szemlélet kialakítása változatlanul fontos része ideológiai, tömegpolitikai munkánknak. A megye hosszú távú művelődési fejlesztési koncepciójának kidolgozása során következetesen kell alapozni a területfejlesztési tervre, s törekedni a fejlesztésre fordítható anyagi eszközök észszerű ‘koncentrálására. Támogatni kell a helyi forrásokból létesítendő objektumok létrehozására irányuló kezdeményezéseket. A közoktatás fejlesztésének két legfontosabb feladata: az általános iskolák közötti szín- vonalbeli különbségeknek a korszerű körzeti iskolák útján történő csökkentése és a szakmunkásképzés íeltéte(Folytatás a 7. oldalon) szönhetem az életem, a szabadságom Természetes hát, hogy az elsők közölt voltam, amikor a háború után szerveztük a pártot, az új életet. Ezerkilenc- százötvenötben kerültem nyugdíjba, de tétlenül most se tudok élni. A 111113-as területi pártalapszervezetben dolgozom. Sajnos, a párom, a teleségem 1969-ben meghalt. Jó kommunista asszony volt. Ügy tűnhetne, hogy egyedül maradiam, de ez nem igaz. Az elvtársaktól minden segítséget megkapok, úgy törődnek velem, mint az édesapjukkal. — A felszabadulás óla minden megyei pártértekezleten részt vettem. így le tudom mérni azt az óriási utat, amit eddig megtettünk. Jó érzés látni, hogy miképpen gazdagodik az ország, egész népünk. Jó látni, hogy milyen egészséges, erős fiatalságunk van. Es ha erre gondolok, akkor az is eszembe jut. hogy, vem volt hiábavaló a. mi egész munkás, harcos életünk. A felszabadulás előtt sokszor megkínoztak. Arra vagyok a legbüszkébb, hogy sohasem árultam el egyetlen elvtársamat sem. sohasem hagytam cserben a munkások ügyét.,' a munkásmozgalmat, a pártot. Az alacsony, szemüveges, ősz hajú, idős ember az elnökségben ül. Csillogó szemüvege is arról tanúskodik, hogy élénk figyelemmel kíséri a tanácskozás munkáját. Életét, munkáját, harcát, becsületét, szilárdságát tanítani kell. O. 3. A veterán Tisztelettel, szeretettel, tapssal köszöntötték a megyei pártértekezlet elnökségében az alacsony, szemüveges, ősz hajú, idős embert. A századdal közel egyidős Frank Miklós, a Kommunisták Magyarországi Pártjának egyik alapító tagja. Búr már 20 esztendeje nyugdíjas, de még most is tevékeny harcosa a pártnak, és számos társadalmi feladatot is ellát. A tisztelet, a szeretet, a taps meghatotta. — Az ember most azt kapja vissza a társadalomtól — mondotta a tanácskozás szünetében —, amit egész életében adott. Gondoskodást és törődést, a nehéz, munkás, harcos évtizedekért. Mert nem volt könnyű a mi életünk. Az édesapám pék volt, négy gyerekre dolgozott. Én már tizennégy éves koromban újságot árultam. Sokat kellett futni azért a néhány krajcárért. És bizony, akkor még gondolni sem mertem volna rá, hogy a munkásoknak is lesz saját újságuk, olyan saját újságuk, amibe én is írhatok ... Három évig inas- kodtam, úgy lettem kárpitos. De 1918 végén már itt, Miskolcon szerveztük a pártot, és mint ifjúmunkást, engem, választottak meg az elvtársaim a K1MSZ városi titkárává. A Tanácsköztársaság bukása után, és végig a Horthy-korFranSc Miklós szakban sojeszor voltam rendőri felügyelet alatt, börtönben, internálótáborban, és megjártam Auschwitzot és Bir- keneaut is. A szovjet katonáknak köí Az MSZMP Borsod megyei Bizottságának beszámolója