Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)
1975-02-22 / 45. szám
ABBóén ÉSZAK-MAGYARORSZA© 4 1975, február 22., sfemböfi Az MSZMP Borsod megyei Bizottságának beszámolója Gáspár Sándor elvtárs felszólalása A pártértekezlet délutáni vitájában felszólalt Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára. Elöljáróban a Központi Bizottság és Kádár János elvtárs személyes üdvözletét és jókívánságait tolmácsolta a megyei pártértekezlet részvevőinek, és rajtuk keresztül valamennyi Borsod megyei kommunistának. Majd felszólalását így folytatta: — A beterjesztett doku- f mentumokkal, állásfoglalással és a szóbeli kiegészítéssel egyetértek. Egyetértek mindazzal, ami eddig a vitában elhangzott. Bár csak fél napja folyik a vita, már több konkrét kívánságot, észrevételt fogalmaztak meg az elvtársak, részben az újonnan megalakuló megyei pártbizottságnak, részben a Központi Bizottságnak címezve. Értjük ezeket a figyelmeztetéseket, ajánlásokat és a kongresszus feladata • lesz, hogy a megyei páríértekezle- ten elhangzott véleményeket, törekvéseket összegezze és beépítse a kongresszus alapvető dokumentumába. Gáspár Sándor ezután arról beszélt, hogy pártunk politikájának fő vonala változatlan és . a borsodi kommunisták is azt kérték, hogy ezt a politikát a kongresszus erősítse meg. — Pártunk jelenlegi politikáját illetően — mondotta —, ha röviden akarunk arra válaszolni, hogy marad-e vagy változik ez a politika — a felelet: marad is, és változik is. A politikában ugyanis nincs változatlanság, ninc3 megmerevedés. Egy marxista párt politikája nem lehet változatlan, mert abban a pillanatban megszűnik forradalmi párt lenni. Az MSZMP marxista párt, marxista politikánk van, és féltő gonddal vigyázunk rá, hogy az is maradjon. De mint minden forradalmi pártnak, a mi pártunk politikájának is vannak állandó és változó elemei. Az elmúlt években voltak gondok, ezt az elvtársak is nagyon jól tudják. Az 1972-es határozat rendet teremtett mindabban, amiben kellett. A gondok oka az volt, hogy a változó elemek kezdtek változatlanok maradni,\ és azok, amelyeknek változatlannak kellett volna lenniük, kicsit módosultak — és itt volt a hiba. Ezen változtatott a Központi Bizottság 1972-ben, ügyelve rá, hogy az állandó elemek maradjanak. Ezek: a párt vezető szerepe, a mun- káspsztály vezető szerepe, a Szovjetunióhoz való testvéri viszony, a proletár internacionalizmus és a tervszerűség a népgazdaságban. A módszereket illetően azonban lázasan keresni kell az újat, a jobbat, az előrevivőt. Helyenként folyt és folyik a találgatás: „balra tolódások jönnek”, „feladjuk a refor-; moi”, „vége a munkás-paraszt szövetségnek”, vége a szövetségi politikának, általában mindennek vége.. Ilyesmikről nem a bányákban, üzemekben, inkább a kávéházakban beszélnek —• mondotta Gáspár Sándor, majd így folytatta: — Miről van itt szó? Ha azt mondjuk, hogy a párt politikája a fő vonalakat illetően változatlan marad, akkor a munkás-paraszt szövetség is állandó. A mi politikánk alapja a szövetségi politika. Nem adtuk fel a gazdasági reformot sem, amelynek elemei újíthatok, s azt tartjuk, tovább kell fejleszteni és korrigálni is kell, ahol szükséges. Gáspár Sándor így folytatta: — Emlékezzenek 1972-re, amikor az üzemi munkások bére a leglassabban fejlődött. Ennek az volt az oka, hogy helyenként félreértelmezték a nyereségre való törekvést, ami önmagában szocialista cél, de nem minden áron. Világos, hogy egy régebbi nagyüzemben, ahol a rezsi is nagyobb és a termelőberendezések még nem a legmodernebbek, ott kisebb mértékben tudtak nyereségre szert tenni, hiába dolgozott a munkáskollektíva kiválóan. 1972-ben beavatkozás történt, kimondva, hogy nem lehet a dolgozók bérszintjének alakulását a nyereségtől függővé tenni. A béremelés központi alapokból történik. Ez továbbra is központi, sarkalatos pontja politikánknak. A cél: a jó munka, és ennek következménye a nyereség. Tudunk ugyanis eseteket, ismerünk üzemeket — bár Borsodban tudomásom szerint ilyen nem volt —, ahol nyereséget fizettek, de egy fillérrel sem termeltek több értéket. Ezekben az üzemekben pártszervezeteink sem álltak hivatásuk magaslatán, senki nem kérdezte meg, hogy miből van a nyereség. A munkahelyi demokrácia egyik feladata tehát, hogy az egész elszámolást a nyilvánosság előtt, az üzem dolgozóinak bevonásával végezzék el. Nem engedhető meg, hogy azokban az üzemekben, ahol miközben társadalmilag hasznos termékeket állítanak elő, s következetesen hozzájárulnak a termelőberendezések modernizálásához, ott ne keletkezhessék nyereség. A munkás-paraszt szövetséggel, a parasztság helyze. tévéi foglalkozva elmondotta, hogy a közösből származó jövedelem alapján a parasztság elérte a munkások jövedelmét. Ez a munkásosztály aktív támogatásával történt Nem sérthet azonban semmilyen más dolgozó réteget, vagy osztályt, ha azt mondjuk, hogy ebben az országban ezért a rendszerért a munkásosztály hozta a legtöbb áldozatot, és a munkás- osztály véleményét megkülönböztetett módon kell figyelembe venni. A munkás- osztálynak nagyobb a felelőssége, nagyobb a tehervállalása is. A párt politikájának a munkásosztály ügyét kell szolgálnia; a munkások igényeinek kielégítése az eddiginél finomabb érzékelést kíván, mindent a gyakorlati oldalról keli nézni és elsősorban a tömegméretű igények kielégítésére kell törekedni — mondotta, majd felszólalása befejező részében arról szólt, hogy a szocializmus építésének soron következő szakaszában a feladatok végrehajtása minden területen egységes értelmezést és egységes cselekvést kíván. Az élet, a gazdaság különböző pontjain valamennyi , dolgozó személyes felelősségére hívta fel a figyelmet; hogy azt, amit vállalunk, amibe belekezdünk, a lehető legjobb hatékonysággal, a munka minden fázisát elvégezve teljesítsük. Ehhez az egységes értelmezés és az egységes cselekvés mellett szigorú pártellenőrzésre van szükség minden területen. A naptári év szerint a tér. mészetben a tavasz, a megújulás időszaka következik. Nagy feladatok várnak ránk az évkezdés időszakában, a gazdasági építőmunkában is. Mindannyiunk érdeke, hogy ezeknek megfeleljünk, eleget tegyünk, hogy ki-ki önmagában is megújulva többet, jobbat adjon, és akkor bőséges lesz az aratás is — mondotta beszéde végén Gáspár Sándor elvtáns. A megyei pártbizottságnak a megyei pártértekezleí elé terjesztett írásos beszámolója a X. pártkongresz- szus és a megyei pártértekezlet határozata végrehajtásának főbb tapasztalatait összegezve megállapítja: a párt vezetésével megyénk lakossága példamutató helytállással, eredményesen dolgozott a X. kongresszus és az előző megyei pártértekezlet határozatainak ' a végrehajtásán. Jelentős eredményeket értünk el a társadalmi, a politikai, a gazdasági, az ideológiai és a kulturális életben. Tovább erősödött a munkásosztály és a párt vezető szerepe, valamint a munkásosztály és a termelőszövetkezeti parasztság szövetsége. Gazdaságpolitikai célkitűzéseink megvalósultak, illetve a megvalósulás útján vannak. A IV. ötéves terv feladatait sikeresen teljesítjük. Országosan is kiemelkedő jelentőségű beruházásokon dolgozunk. A X. kongresz- szusnak az életszínvonalra, az életkörülmények javítására vonatkozó célkitűzései teljesülnek. Emelkedett minden osztály és réteg jövedelme, fogyasztása; javult a lakás-, a szociális, a kulturális és az egészségügyi ellátás. Az ideológiai és a kulturális élet területén jellemző a marxista—leninista eszmék további térhódítása. Emelkedett a lakosság műveltségének színvonala, kulturáltabbá vált életmódja. Tovább szélesedett a munkásság társadalmi szerepe, növekedett politikai súlya, soraikban erősödtek a szocialista vonások. Borsodban mintegy 290 ezer munkás dolgozik, köztük 110 ezer a nagyüzemekben. A számszerű növekedéssel együtt a munkások szakképzettsége, műveltségi szintje differenciáltan emelkedett. A munkások politikai aktivitása, munkavégzése és gondolkodása arról tanúskodik, hogy nagy felelősséget éreznek a szocializmus ügye iránt. A munkáskollektívák — elsősorban a nagyüzemi munkások — élen járnak a szocialista munkaversenyben és brigádmozgalom- bari, a szélesedő társadalmi munkaakciókban, a szocialista közgondolkodás erősítésében. A parasztság létszáma tovább csökkent, a munka- és életkörülményekben és a gondolkodásban közeledett a munkásosztályhoz. A parasztság létének alapja a szövetkezeti tulajdonon alapuló nagyüzemi gazdálkodás lett. A termelőszövetkezetek ma már kellő létbiztonságot nyújtanak a tagságnak. Erősödött a termelőszövetkezeti parasztság kollektív tulajd©? raosi és gazdálkodási szemlé-j lete, politikai tudatosságai Ma már sokkal nagyobb a gondolkodást formáló szer®-» pe az iparszerű termelésnél^ a fejlett munkaszervezésnek) mint a régi hagyományoknak és a maradi szemléletnek. Az osztályszerkezetben végbement változások erősítették az értelmiség kapcsolatát a két alapvető osztállyal, Megyénk értelmiségének döntő többsége támogatja a párt politikáját, eszmeileg szocialista irányba fejlődik, tevékenyen részt vállal a szocialista építőmunkában. Társadalmi, politikai, gazdasági életünk dinamikus fejlődése azt bizonyítja, hogy pártunk politikája helyes. Az eredményekhez nagymértékben hozzájárult a Központi' Bizottság következetes elvi-politikai irányító munkája. Megyénk párttagsága és dolgozóink döntő többsége nagy megelégedéssel, aktív támogatással fogadta a Központi Bizottság határozatai!« különösen az 1972-es novemberi határozatot, amelynek jelentős szerepe van abban, hogy ilyen eredménnyel és következetességgel hajtottuk végre a X. kongresszus célkitűzéseit. Gazdasági építőmunba, életszínvonal* és szociálpolitika A megye pártszervei és -szervezetei fő gazdaságpolitikai feladatuknak tekintették a IV. ötéves terv célkitűzéseinek teljesítését, a gazdaság intenzív irányú fejlődésének elősegítését, a gazdálkodás hatékonyságának növelését. Ezek biztosítása érdekében ösztönöztek az igényekhez jobban igazodó, korszerűbb termelési és gyártmánystruktúra kialakítására, a technológiák fejlesztésére, a mezőgazdaság belterjességének és jövedelmezőségének fokozására, a munkatermelékenység növelésére, a dolgozók szaktudásának emelésére és a szervezettebb munkavégzésre. A megyei pártbizottság minden évben rendszeresei; áttekintette a megye gazdasági helyzetét, a határozatok végrehajtásának tapasztalatait és megszabta a gazdasági munkát segítő főbb feladatokat. A járási jogú pártbizottságok gazdaságszervező, irányító és ellenőrző munkája is tovább fejlődött. Emelkedő színvonalon, hatékonyabban szervezték és ellenőrizték a határozatok helyi megvalósítását, segítették az alapszervezetek munkáját. A városi pártbizottságok a Politikai Bizottság határozata nyomán intenzíven foglalkoznak a várospolitikai feladatokkal is. Munkájukat jól segítik a munkabizottságok. A nagyközségi és üzemi pártbizottságok gazdaság- politikai tevékenysége egyre konkrétabbá és hasznosabbá válik, kezdeményezőkészségük fokozódik. Az újonnan alakult üzemi és intézményi pártbizottságok munkája, munkamódszere most van kialakulóban. Az alapszervezetek munkája is tovább fejlődött. Tevékenységükben nagyobb szerepet kapott a határozatok végrehajtásának helyi konkretizálása, szervezése, a termelés pártellenőrzésével, a gazdasági kérdésekkel való foglalkozás. A gazdaságirányítás továbbfejlesztése a gazdaság- politikai munkában is új követelményeket támasztott. Ezeknek a pártszervezetek többsége megfelelt, ráirányították a figyelmet a vállalati kollektívák, az egyének, a kommunisták felelősségére is. A gazdaságpolitikai munka központi feladata a hatékonyság javítása. Ezt a pártszervek és -szervezetek a politikai munka módszerével, a beruházási tevékenység javításával; a központi fejlesztési programokból a megyére háruló feladatok teljesítésével; az üzem- és munkaszervezés javításával, a gazdaságtalan termelés csökkentésével; a termelőkapacitások jobb kihasználásával és a szocialista munka- verseny-mozgalom továbbfejlesztésével kapcsolatos helyi feladatok végrehajtásával szervezték és ellenőrizték. E határozatok megvalósítása folyamatban van. A termelés minőségi mutatói kedvezően változtak. Az egy főre jutó termelés és nyereség alakulása, valamint ezek összefüggései a hatékonyság javulását jelzik. A termelékenység évi átlagban az iparban 2,6 százalékkal, az építőiparban 5,6 százalékkal növekedett. Kiemelkedő eredményt értek el áz élelmiszer-, a vegyi- és az építőanyagipari vállalatok, valamint a mezőgazdasági üzemek. Az elmúlt négy esztendőben a termelés növekedését az iparban és építőiparban együttesen 75 százalékban, a mezőgazdaságban teljes egészében a termelékenység emelkedése biztosította. Dinamikus beruházási tevékenység Az írásos jelentés a továbbiakban megállapítja, hogy megyénk gazdasági fejlődését nagyban elősegítette, illetve meghatározta a dinamikus beruházási tevékenység. A IV. ötéves tervben mintegy 50 milliárd forint értékű beruházás valósul meg, mely 60 százalékkal több a III. ötéves terv teljesítésénél. A petrolkémiai program keretében Leninvá- rosban megvalósult az olefinmű. Épül a Tiszai Kőolajfinomító és Kazincbarcikán a PVC III. üzem. A két kohászati bázis fejlesztésében a minőségi, a korszerűségi és a választékbővítési törekvések a meghatározók. Jelentős a villamosenergia-ipar és az építőanyagipar fejlesztése is. Növekedett az élelmiszeripari beruházások — söripar, húsipar, édesipar — részaránya. A mezőgazdaságban a gépi és az állattenyésztéssel kapcsolatos beruházások kerültek előtérbe. Bár az infrastrukturális beruházások volumene számottevő mértékben nőtt, ezen a területen még a tervidőszak végén is jelentős lesz a lemaradás — állapítja meg a jelentés. A beruházási piac feszültségei elsősorban a központi döntésű nagyberuházásoknál jelentkeztek, előkészítési, szervezési és kapacitás- problémák miatt. A vállalati döntésű beruházásoknál a korlátozó intézkedések gyorsabban és erőteljesebben hatottak, és a szükségesnél nagyobb mértékben mérsékelték a fejlesztési tevékenységet. A dinamikus fejlődés ellenére az éves feladatok általában csak 80—90 százalékban teljesültek. Ezek okai: a műszaki előkészítés hiányosságai, a költségek alá- tervezése, a külkereskedelmi szerződések késedelmes megkötése, a szervezetlenség, a tervezőmunka fogyatékosságai, kapacitás- és szakember- hiány stb. A lakáshelyzet a 15 éves lakásépítési program végrehajtása következtében kedvezően változott. A programot körülbelül 4200 lakással túlteljesítjük (a terv 75 ezer darab). A IV. ötéves tervben 31 000 lakás felépítését tervezzük, s ez 7400 darab(Foly tatás az 5. oldalon» I pírt piiijiÉ a iiÉizly fiié! Id! aljiia
