Észak-Magyarország, 1975. február (31. évfolyam, 27-50. szám)

1975-02-14 / 38. szám

1975. február 14., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 t.í K ülönösen igaz ez a köz­mondás a helyt taná­csoknál, ahol az ügyin­tézők a legközvetlenebb kap­csolatban állnak a lakosság­gal. A bölcsőtől a koporsóig — ahogy mondani szokták, sőt, ha arra gondolunk, hogy a gyermekét váró anya egészségügyi és szociális hi­vatalos tennivalóival is a ta­nácsot keresi tel, nyilvánva­ló, hogy már a születést meg­előző időszakban kialakul a leendő állampolgár kapcsolata a tana-csal. Lehetetlen lenne felsorolni mindazt, ami a tanácsok „hatáskörébe” tartozik. Hoz­závetőleg mintegy húszezer jogszabály létezik, s ezenkí­vül még rengeteg kiegészítő, módosító rendelkezés, úgyne­vezett belső utasítás van ér­vényben. Mindezekkel szabá­lyozzák, intézik az állampol­gárok ügyeit, kérelmeit. Bő­ven jut tehát a jogszabá­lyokból, rendelkezésekből mindenkinek. Egy-két példa csupán az érdekesség kedvé­ért: Egy új lakóépület „hasz­nálatba vételéhez” mintegy 70 féle eljárást kell elvégezni, ennyiszer aktákat, határoza­tokat, engedélyeket kiadni. Egy bolt nyitva tartási ide­jének megállapításához több mint 40 különböző engedély, jóváhagyás szükséges. Mindez persze nem megy egyik óráról a másikra, de a minél jobb ügyintézés egyik alapkövetelménye mégis a gyorsaság, hiszen hangula­tunkat, közérzetünket jelen­tősen befolyásolja, hogy mennyi idő alatt és hogyan intézik ügyeinket. A gyorsa­ság, szolgálatkészség, udva­riasság tehát alapvető köve­telmény. Ha viszont ez így igaz, miért nem lehet intéz­ményesen gyorsabbá tenni az ügyintézést? Akadálya ennek a már említett rengeteg elő­írás is, de nem kevésbé köz­rejátszik a tanácsok megnö­vekedett önállósága és ha­tásköre. Az eddigieknél jóval több ügyben kell dönteniük, viszont az ügyintézők száma maradt a régi. A nagyobb önállóság természetesen na­gyobb körültekintést, gondos­ságot is kíván, s ez nem gyorsítja az akták útját. A tények önmagukért be­szélnek — de valamit még­iscsak kell tenni, És lehet is. A legfontosabb a munka- módszerek megváltoztatása. Az „átfutási idő" feltétlenül rövidíthető. És ebben a mun­kában egyaránt figyelembe kell venni a felsőbb intézke­déseket, javaslatokat és a helyi lehetőségeket. Mert az is nyilvánvaló, hogy az ügy­intézés gyorsítása a legfel­sőbb szinten is érdek. A Ta­nácsigazgatási Szervezési In­tézet munkatársai • például hosszú idő óta tanulmányoz­zák a helyi államigazgatási szervek munkáját, összegyűj­tik a legjobb tapasztalatokat, s azokat analizálják, vizsgál­ják, hogyan alkalmazható más területen. Ma már természe­tes, hogy a községi, kerületi, városi tanácsok ismerik leg­jobban a helyi igényeket. S ok helyen már megfele­lő, az eljárásokat gyor­sító módszereket dől-; goztak ki, egyszerűsítették az ügymenetet. Nos, a jól pél­dák terjesztése, egy-egy gyor- i sító intézkedés elterjedése . sok tízezer óra megtakarítást jelenthet országszerte. A ta­nácsi dolgozókat segíti ez a tudományos intézet segédle­tekkel, iratmintákkal. Ezek ügytípusok szerint tartalmaz­zák, hogyan kell jegyzői, öny- vet készíteni, min' nyújt el­igazítást arra, miként lehet adatokat beszerezni, korrekt határozatokat fogalmazni. A tízezernyi éldányban szét­küldött minták néhány hó­nap alatt észrevehetően rövi­dítették az „átfutási ’időt". Ez a segítség persze csak akkor hoz hasznot is, ha megfelelően és következete­sen alkalmazzák. Éppen ezért a tanácsok egyik legfontosabb belső feladata a határidők el­lenőrzése, betartása. Helyes az a módszer is, amikor még a határidő kitűzése, az ügy­irat útjára indulása előtt tisz­tázzák, hogy mennyi időt tar­tanak szükségesnek a munka elvégzésére. Ez nemcsak az ügyfélben növeli a biztonság- érzetet, de nyomon követhető, hogy hol, melybe osztályon, szakigazgatási szervnél fek­szik a szükségesnél tovább egy-egy akta. Ezzel nem csu-' pán a felelősségre vonás le- > hetősége bővül, hanem a ta­nács illetékesei még idejében figyelmeztethetik az érdekel­teket a határidő lejártának közeledtére, sőt még idejében segítséget is adhatnak ahhoz, hogy a határidő megtartását veszélyeztető akadályt elhá­rítsák. A központi intézkedések mellett természetesen szük­ség van a tanácsi dolgozók megváltozó szemléletére. Több emberség, szocialista maga­tartás — ezek azok a jellem­vonások, amelyek segíthetnek ennek megoldásában. Egyet­len példa: négy-öt igazoló­papír beszerzése az ügyféltől néha hetekkel-hónapokkal lassíthatja az ügy menetét. A késedelem okát vizsgálva ki­derül, hogy e papírok helyett elég lett volna a személyi igazolvány bemutatása. Vagy miért kell hosszú időt eltöl­teni egy-egy születési anya­könyvi kivonat másolatának megszerzésével, amikor az igazán nem nagy ügy elinté­zéséhez a személyi igazol­ványban levő bejegyzések is elfogadhatók? Azt az alapel­vet kell mindenképpen meg­honosítani, hogy minden esetben az ügyes-bajos dol­gában segítséget váró em­berre kell a figyelmet kon­centrálni, s ebből a szem­szögből vizsgálni az előíráso­kat. Sajnos, ma ez még sok' helyen nem így van, az elő­írások a fontosabbak, az „ügy­fél” másodrendű. z MSZMP X. kongresz- szusa fontos feladatul szabta az államigazga­tási munka javítását, a la­kosság ügyeinek jobb inté­zését. A jobb ügyintézés egy­szersmind gyorsabb, embersé­gesebb munkát is jelent. Jó eredménnyel zárta az elmúlt esztendőt a Felsőzsol- ca és Vidéke Takarékszövet­kezel. Tizennyolc településen fejti ki tevékenységét ez a „falusi bank”. A taglétszám az elmúlt évben (>57-Lel növe­kedett s már megközelíti a hatezret. A betétállomány nö­vekedése a tervezett 2,(i mil­lió forinttal szemben több mint 3,2 millió forint volt. Az összesen 16,3 millió fo­rintos betétállománnyal ren­delkező tagságnak több mint hatmillió forint összegű, kü­lönböző kölcsönöket folyósí­tottak. A takarékszövetkezet évi nyeresége az előző évi 193 ezer forintról 318 ezer forintra növekedett. Az idei célkitűzés: meg­közelíteni vagy elérni a 20 milliós betétállományt. Sikeres r (Tudósítónktól) Együttműködési szerződésük egyévi tapasztalatairól ta­nácskozott, Debrecenben a Lenin Kohászati Művek Ady Endre és a Magyar Gördülő­csapágy Müvek Május 1. szo­cialista brigádja. A debreceni gyár világhírű termékeihez a diósgyőri húzó-hőkezelő gyár­egységből szállítják az alap­anyagot. Így érthető, ha a két meós kollektíva a mi­nőségi követelmények és a határidők pontos betartására szocialista szerződést kötött. Az elmúlt esztendőben a diósgyőriek és a debreceniek maradéktalanul teljesítették vállalt kötelezettségeiket. Mindössze három esetben ki­fogásolták az LKM termékét, de az is jóval alatta van a megengedett szintnek. Az együttműködést elősegítette az a tapasztalatcsere-látoga­tás is, amelyen az alföldi vá­ros szocialista brigádjának tagjai megismerkedtek i az LKM húzó-hőkezelő üzemé­nek munkájával. A jelentős népgazdasági hasznot hozo szocialista szer­ződést 1976. december 31-ig hosszabbították meg. Ebben a terminusban az LKM Ady Endre szocialista brigádja tovább akarja javítani az alapanyag minőségét. Az MSZMP XI. kongresszusa és hazánk felszabadulásának tiszteletére hárompontos pót­felajánlással is kiegészült a szerződés. Ez elsősorban spe­ciális műszaki feladatokat ró a diósgyőri kohászokra A kapcsolat ápolására az idén Debrecenben szerveznek brigádtalálkozót. Mindez elő­segíti a miskolci és a debre­ceni meós kollektíva kö­zötti együttműködés haté­konyságát és szocialista jel­legét. Szemes István Len in városi házak Fotó: Lacző József Munkáslevelek az irányelvek megvalósításáról A JAVÍTÓMUNKA megjavításáról Kollektívánk, a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet gépjavító műhelyének erő- gépcsoportja nagy figyelem­mel olvasta a Központi Bi­zottság kongresszusi irányel­veit és ezt követően a közel­múltban az Eszak-Magyaror- szág cikksorozatát, amelyben szocialista brigádok vélemé­nyét tolmácsolta egy-egy munkásember. Közismert, hogy a mezőgazdaság ha­zánkban az egyik legnagyobb üzemsüiy ag-fogyasztó. A mi termelőszövetkezetünkben is több mint hetven erőgép, kombájn, illetve gépkocsi üzemel. Csal: helyeselni tud­juk a Pártnak a takarékos­sággal, ezen belül pedig az üzemanyag-takarékossággal kapcsolatos célkitűzéseit, an­nál is inkább, mert a világ­ban energiaválság van. Mi, az erőgépjavító cso­portban nyolcán dolgozunk, valamennyien több szakmá­val rendelkezünk, tehát tu­lajdonképpen univerzális szakemberek vagyunk a me- zőgazdzsáei gépszerelés terü­letén. Tudjuk, hogy a mi mur t iáktól, konkrétan attól, hogy miképpen javítunk meg egy gépet, igen sok függ az üzemanyag eal való helyes gazdálkodás szempontjából. A. közös gazdaságnak 48 erőgépe van, ezeket kel! nekünk meg­felelő módón rendben tarta­ni. Arra az egyszerű megál­lapításra jutottunk, hogy meg kell javítanunk a tényleges javítómunkát, a javító tevé­kenység minősegét. Ehhez azonban meg kell teremteni az Elengedhetetlen feltétele­ket §s. Itt. elsősorban a meg­felelő műszerezettségre gon­dolunk, hiszen a gépek, gép­járművek megbontás, szét- S 26-065 nélküli ' 'Í2£ í73l3.t-3 m3, már nem divaf. * hanem e-lsó- rendű fontosságú tényező. Sajnos, műszerezettség szem. pontjából mi még nem ál­lunk valami túl jól. Van már ugyan egy füstölésmerő, egy kompresszió végnyomásmérő műszerünk, de emellett — éppen az üzem- és kenő­anyaggal való helyes gazdál­kodás érdekében — szükség lenne olyan szervizműhelyre, ahol a Ctnítk ódlanotsi. IC r*“ nőnként felülvizsgállak. S-® van arról hogy még 3.2 Idán kapunk egy olaiminőség-vizs- gáíó berendezést, amellyé pontosan me^ lehet allanits- ni az olajcsere szükséges idő­pontját, valamint egy üzenz- anya g-íogyasztásmérő mű­szert a túlfogyasztások meg- szüntetése érdekében. ezeket a berendezéseket meg" kapjuk és üzembe állíthat; juk, aJ: :kor nagy mértékű üzem any-3 r-_ kenőanyso megtska vit 30- f íöro rí £ alhatun^ a közös gazdaságnak . Nagyon nehezíti munkán­kat a gyakori és sokszor hosszan tartó alkatrészhiány­jel en!eg is hat hónapja 2I- kihasznalatlanul ezv nzzr- koló-rakodó gépünk csupán e*— í os’ as kerékcár hián'3 miatt.. Ilyenkor szinte faj ember szíve, hiszen igen nagy szükség lenne a gép munká­jára. Az alkatrészhiány azon­ban nemcsak a tervszerű kar­bantartást, javítómunkát aka­dályozza. hanem olyan ér­telemben is gondot okoz. hogy sokszor az alkatrészek pótlasát is házilag kell meg­oldani arm munkaerőt és esz­közt von el más fontos fel­adatok megvalósításától. Az erőgép-javítócsoport 2 nehézségek ellenére is arra törekszik, hogy lelkiismeretes munkával végezze a íelada- fát. Az természetes, hogy télen a nagyjavítások idő­szakában a minőségre fordí­tunk figyelmet, a munkák dandárjában, tehát tavaszto! őszig, a gyors hibaelhárítást tekintjük a legfontosabb fel­adatunknak Ennek megfele­lően osztjuk el csoporton be­lül a munkát, vasyis úgy. hogy mindenki lehetőleg azt csinálja, amihez a legjobban ért, amiben a legtöbb tapasz­talata van. Mi tudjuk, hogy a gépek, gépjárművek iaví- fása, kar ban tartass u»a.^%ron fontos feladat a munka es ugyanakkor az üzemanvas;zal es a kenőanyaggal való ta­karékoskodás területén is. Eíró knc? mezőgazdasági gépszerelő. a sárospataki Kossuth Termelőszövetkezet erőgépjavító csoportjának vezetője Ismeretes, hogy az elmúlt év közepén a rendelkezések ér­telmében a kereskedelemben is bevezették a csökkentett, 44 órás munkahetet. Eleinte akadtak, akik nem fogadták szíve­sen a rendelkezést, mivel a lakosság ellátását „féltették”. Az is köztudott, hogy a. kereskedelem egyes ágazataiban évek óta létszámhiány mutatkozik. Hogyan sikerült az átállás, ho­gyan oldották meg a rövidített munkahét bevezetésével járó gondokat? Erre kerestünk választ, amikor négy vállalat hét üzletének vezetőit kérdeztük meg Miskolcon. Centrum Aruház. A megye legnagyobb áruháza: — Há­romszáz dolgozónkat érintet­te a 44 órás munkahét be­vezetése — mondotta Grun- dik Gyula igazgató. — Első­ként azt vettük figyelembe, hogy naponta mikor jelent­kezik a legnagyobb forgalom. Felméréseink szerint a vá­sárlók 70 százaléka a dél­utáni órákban keresi fel áruházunkat. Tehát ennek megfelelően, lépcsőzetes munkakezdést alakítottunk ki, s a dolgozók munkarend­jét úgy állítottuk össze, hogy a heti 44 órát ne haladja meg. A szabadnapok felvált­va hol szombatra, hol pedig hétfőre esnek. A vásárlók ki­szolgálásában így semmi fennakadás nincs, dolgozóink örömmel fogadták az új munkaidő-beosztást. Miskolci Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalat, 211. számú üzlete, a népszerű Weidlich; ahol a vasárnap délelőtti nyitva tartás ellené­re zökkenőmentesen megol­dották a rövidített munkahét bevezetését. A 35 tagú kol­lektíva közösen megbeszélte; kinek mikor jó a heti pihe­nőnap. Hétfőtől péntekig va­laki mindig szabadnapos, de általában minden harmadik héten a pihenőnapját vala­melyik dolgozó szombaton veheti ki. Ezzel a beosztással a kollektíva elégedett, kü­lönösen a családos anyáknak jelent nagy segítséget. Az Ady Endre utcai 2X2. számú élelmiszerüzlet a vá­ros nagyforgalmú boltjai kö­zé tartozik. Az elmúlt hóna­pok egyértelműen bizonyí­tották: a rövidített munka­idővel, a létszám emelése nélkül is biztosítani lehet a lakosság zavartalan ellátását. A bolt S8 tagú kollektívájá­nak többsége nő. Minden második héten szabadnapot kapnak. Mint mondották: megkönnyíti munkájukat a FÜSTÉRT es a nagykeres­kedelem is, ugyanis a beér­kező áruk: nagy részét kon­ténerekben kapják. A koráb­bi öt-hat1 ember helyett ma már elég egy, vagy kettő az átvételhez, raktározáshoz. S lévén nőkről szó, a korszerű, konténeres csomagolás igen 6ok fizikai munka alól te­hermentesíti a dolgozókat. A Borsodi Ruházati Kis­kereskedelmi Vallalat 77. számú Gólya Áruházában naponta 10 óra a munkaidő, szombaton pedig hat. Na­ponta 100—150 ezer forint a forgalmuk, s bizony erősen érződik a létszámhiány. Ugyanis a 23 dolgozóból há­rom-négy általában hiány­zik. Valamennyi osztályon megoldották a helyettesítése- ket, a „hosszú” nyitva tar­tásnak megfelelően módosí­tották a munkaidő-beosztáso­kat, ezzel megoldották, hogy a bolt dolgozói a hét vala­melyik napján kivehessek az őket megillető szabadnapot. A Tulipán Divatházban a vezető kivételével nők dol­goznak. A 38 asszony és lány örömmel fogadta a 44 órás munkahét bevezetését. Közö­sen megbeszélték, hogy a hét melyik napján ki kapja meg a pihenőnapot. Az ed­digi gyakorlat szerint alta­laban — mintegy S9 százalék — hétfőn veheti igénybe a kedvezményt. Vannak ugyan gondjaik, hiszen jelenleg is betegség és szülés miatt nyolcán hiányoznak, de a belső szervezéssel megoldot­ták, hogy a vásárlók ellátá­sában ne legyen fennakadás. A Borsodi Iparcikk Kiske­reskedelmi Vállalat TV-sza- loniában nyolcán dolgoznak. Megbeszélték, kinek s ho­gyan jobb a heti pihenőnap igénybevétele. így elérték, hogy a dolgozok közül vala­ki vagy szombaton, vagy pe­dig hétfőn veheti igénybe a szabadnapjai. A B1K 62. számú illatszerboltja (Szé­chényi utca 34.) a város „kö­zepén” található, e meglehe- tősen naiv 3 forgalma íc Reggel nyolc oráto! este hét óráig tart nvitvs. két mű- szakban dolgoznak. „Jó kol­lektíva mindent megold” _ m ondotta az üzlet vezetője. Kevesen vannak, de megol­dották a munkahét rövidíté­sét. Egy-egy dolgozó hétfőn­ként szabadnapot kap. S ad­dig...? A többiek úgy dol­goznak, hogy a vásárlói: ige- nyelt kielésríthesfék Négy vallalat, hét üzlete- nek dolgozoí mondták el a véleményüket, tapasztalatai­kat. Ha nem is könnyen, de a belső átszervezésekkel, a lehetőségek kihasználásával megoldották a 44 órás mun­kahét zavartalan bevezeté­sét Felföldi György

Next

/
Oldalképek
Tartalom