Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-10 / 8. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1975. január 10., péntek A Magyar Közlönyben megjelent a Minisztertanács határozata a szakmunkás képesítésű fizikai dolgozók felsőfokú tanulmányairól. A határozat — az eddigi kedvező tapasztalatok alapján — többek között kimondja: biztosítani kell, hogy a példamutató magatartást tanúsító fiatal, szakmunkás-képesítésű fizikai dolgozók, az erre a célra szervezett előkészítő tanfolyam sikeres elvégzése alapján felsőoktatási intézmény nappali tagozatán olyan esetben is tdvább tanulhassanak, ha középiskolai érettségi vizsgát nem tettek. ★ * ★ Alapvető társadalmi szükséglet, hogy a munkásosztály vezető szerepének hatékonyabb érvényesülése érdekében növekedjék a munkások műveltsége, ideológiai, politikai felkészültsége, szakmai tudása. Az ennek érdekében született különböző intézkedések sorában egyik legjelentősebb az a több mint egy esztendeje megkezdett kísérlet volt, amely azt célozta: az érettségivel nem rendelkező legrátermettebb szakmunkás fiatalok a műszaki egyetemek, főiskolák nappali tagozatain tovább tanulhassanak. A kísérlet jó tapasztalatokat hozott, s e rendszer más területekre történő kiterjesztése nyomán közvetlenül a munkásosztály soraiból kerülhetnek majd ki mérnökök, közgazdászok, jogászok, mezőgazdászok és más szakemberek az ipar. a mezőgazdaság, a kereskedelem és az államapparátus különböző területeire. Egyúttal könnyebbé válik a munkások vezető funkcióba állítása is. A ».kísérleti ’ 1973—74-es tanévben a Budapesti Műszaki Egyetemen szervezett előkészítő tanfolyamon öt minisztérium felügyelete alá tartozó 42 vállalat 205 fiatal szakmunkása kezdte meg tanulmányait. Mindegyikük nagyüzemi munkás, s 90 százalékuk fizikai dolgozó gyermeke. A 7 átlagéletkor 24 év volt. A tanfolyam befejezését követően vizsgát tett 176 hallgató közül 160-an bekerültek a különböző felsőoktatási intézményekbe. Most az előkészítő tanfolyamon öt minisztérium felügyelete alá tartozó 64 vállalat 247 fiatal szakmunkása vesz részt, ezeknek a fiataloknak 90 százaléka fizikai dolgozók gyermeke és valamennyien nagyüzemi munkások. (Folytatás az t. oldalról) tódik a Semmelweis és a vasgyári kórház rekonstrukciója. javul az orvosi, védőnői ellátás, és az egészségügyi intézmények, létesítmények felszereltsége. Mint a végrehajtó bizottság ülésén megállapították, a város 1975. évi gazdálkodására, fejlesztésére kidolgozott tervjavaslat reális, pénzügyileg megalapozott, kiegyensúlyozott gazdálkodást tesz lehetővé. Elfogadása, illetve jóváhagyása esetén mégis rendkívül nagy feladatot, az eddiginél szervezettebb munkát igényel a megvalósítás. Mindenekelőtt a kivitelezői munkák, az építkezések meggyorsítására, azok jobb megszervezésére van szükség. A végrehajtó bizottság ezzel kapcsolatban javaslatokat fogadott el, amelyeket a költségvetési és fejlesztési tervjavaslattal együtt a tanács elé terjesztenek majd. ESEMÉNYEKRŐL röifiden BUDAPESTRE ÉRKEZETT @ Marjai József külügyi államtitkár meghívására Budapestre érkezett Hans-Jürgen Ogischneggski, a Német Szövetségi Köztársaság külügyi államminisztere. Az NSZK külügyi államminiszterét a Ferihegyi repülőtéren Marjai József, valamint a Külügyminisztérium több vezető munkatársa fogadta. Jelen volt Hermann Kerstig. a Német Szövetségi Köztársaság budapesti nagykövete is. FOGADÁSON ® Sztanko Todorov, a Bolgár Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke csütörtökön hivatalában fogadta Dimitriosz Bicíoszt, a Görög Köztársaság külügyminiszterét. A találkozón részt vett Petr Mladenov bolgár külügyminiszter és a két ország Dániában csütörtökön tartották meg a parlamenti választásokat. Képünkön: Poul Härtling miniszterelnök adja Az Egyiptomban hivatalos látogatáson tartózkodó Reza Pahievi iráni sah a köztársasági palotában tárgyal Anvar Szadat egyiptomi elnökkel. Az irányelvek margójára A munkásosztály és az értelmiség szövetsége Előző cikkünkben részletesen szóltunk a munkás-paraszt szövetségről. A párt szövetségi politikája azonban ettől sokkal szélesebb, kiterjed még mindenekelőtt az értelmiségre. — A magyar értelmiség a nép részeként alkotó tevékenységében eggyé forr, céljaiban azonosul a munkásosztállyal — olvashatjuk a XI. kongresszusra hirdetett irányelvtervezetben. A MUNKÁSOSZTÁLY és az értelmiség szövetségének régi múltja és gazdag hagyománya van pártunk politikájában. Kifejeződik benne a közös érdek kölcsönös felismerése. A munkásosztály pártja egész tevékenységét a tudományra alapozza, mert csak a tudomány segítségével lehet a társadalmi-gazdasági életet irányítani. A munkásosztály szövetségi viszonyát az értelmiséghez a tudomány iránti általános igényén túl a szocializmus konkrét céljai is szükségessé teszik, mivel a szocializmus nemcsak a tudományt, hanem az egész emberi kultúrát és műveltséget is magasabb színvonalra emeli és minden ember számára hozzáférhetővé teszi. A párt politikai céljaiból természetszerűen következik a tudomány, a művelődés, a kultúra- művelőinek és terjesztőinek megbecsülése, a velük való szövetség. A munkásosztály és az értelmiség viszonya kölcsönhatásban van. Az értelmiség a munkásosztály politikai céljainak megvalósítója, viszont a szocializmus olyan természetes közeget biztosít a tudománynak, a kultúrának és a művelődésnek, amelyben korlátlanul fejlődhet. Napjainkban különös jelentősége van a munkásosztály és az értelmiség szövetségének. Egyrészt azért, mert az értelmiség számbelileg is társadalmunk nagy csoportja, és számuk állandóan növekszik. De számarányukon túl még nagyobb a társadalmi-gazdasági szerepük, s tevékenységük hatása a szocializmus építésére. Ma már nincs a társadalmi-gazdasági életnek egyetlen olyan területe sem, ahol ne lenne szükség az értelmiségre, ahol munkájukat nélkülözni lehetne. Aktív közreműködésükkel valósul meg többek között a tudományos-technikai forradalom, a termelés technikaigazdasági irányítása. A műszaki értelmiség politikai szerepét növeli az is, hogy a termelőmunka során közvetlen kapcsolatban van a munkásosztállyal. Egy részük a termelés műszaki-technikai irányításának parancsnoki posztjait tölti be és így intézkedésük politikailag hat, közvetve és közvetlenül is érinti a munkásokat. Ezért joggal várhatjuk el tőlük, hogy rendelkezzenek a szakmai döntések politikai megítélésének képességével, számoljanak intézkedéseik politikai következményeivel, működjenek együtt a dolgozók politikai szervezeteivel, biztosítsák a politika elsődlegességének elvét. Á munkásosztály és az értelmiség szövetségét az is indokolja, hogy a társadalom szakirányítása nem nélkülözheti a szakemberek, az értelmiség közreműködését. Munkájuk azonban ezen a területen, csak úgy lehet eredményes, ha a munkás- osztály osztálycéljait szem előtt trrtva, annak megvalósításáért dolgoznak. A társadalom szakirányítását az értelmiség végzi, de a politikai irányítás a munkásosztály élcsapatán, a párton keresztül, a dolgozók aktív bevonásával valósul meg. A gyakorlatban ez nem válik így külön; a kettő egyidejűleg valósul meg, kölcsönösen összefügg. A szakirányítási döntéseknek mindig’van politikai' tartalmuk is, és a poétikai célok is ‘az egyes konkrét társadalmi területeken a szakirányú döntésekben realizálódnak. Minél erősebb a munkásosztály és az értelmiség szövetsége, annál jobban kibontakozhat az értelmiség szaktevékenysége és annál jobban szolgálja a politikai követelményeket. A munkásosztály és az értelmiség szövetsége kifejezésre jut az értelmiség társadalmi megbecsülésében és az értelmiség politikai elkötelezettségében a munkás- osztály állama, a szocialista társadalmi rendszer iránt. Az értelmiség szerepe nemcsak a termelés, a gazdaság frontján és a társadalom szakirányításában növekszik. Nélkülük nem lehet megoldani a kultúrforradalmat, a munkások tíz- és százezreinek szakképzését és az egész lakosság műveltségi színvonalának emelését. Tudósok, pedagógusok, írók, alkotó- művészek tízezrei dolgoznak a kulturális front élvonalában, s tevékenységük alapvetően befolyásolja az egész lakosság kulturális, világnézeti fejlődését. A pedagógusok az ifjúság nevelésének kulcsfontosságú emberei, jó vagy rossz munkájuk a mai fiatal nemzedék műveltségének, világnézetének alakulásában tükröződik. Az írók, művészek százezrekhez, milliókhoz szólnak, alkotásaik hatása a technika és a hírközlés maji modern eszközei mellett megsokszorozódott. Éppen ezért ma már nem elég, hogy az értelmiség egyetértsen a munkásosztály politikai céljaival, nélkülözhetetlen követelmény velük szemben a szocialista világnézeti tudatosság. A világnézeti szilárdság vagy bizonytalanság ugyanis erőteljesen befolyásolja az emberek politikai állásfoglalását, s ez az értelmiség társadalmi szerepe miatt nagyon fontos. Az értelmiség eszmei feilődésé- ben az utóbbi évtizedben jelentős sikereket értünk el. A POLITIKÁNKBAN az egység és az elvi alapokon nyugvó harc együtt létezik. Elvi engedményekkel nem alakulhat ki szilárd egység, viszont az eszmei harcnak is csak úgy van értelme, ha politikailag nem taszítjuk el magunktól azokat, akik becsületes munkájukkal a szocialista rendszert szolgálják. Ezért a munkásosztály és az értelmiség szövetsége csak elvi alapokon fejlődhet. Az eltérő világnézeti alapokon álló értelmiségiek megnyerése nem úgy megy végbe, hogy a marxizmus—leniniz- mus és az egves értelmiségi csoportok által képviselt polgári ideológia valahol egy ponton találkozik, hanem A megyei Az egyik felszólaló szélmalomharcnak nevezte tegnap a Borsod megyei Népi Ellenőrzési Bizottság ülésén a reprezentáció elleni küzdelmet, különös tekintettel az elmúlt évek ilyen jellegű csatározásaira, melyek bizony nem hozták meg a kívánt eredményt. Most már azonban létezik jogszabály — 20/1973/ V. 15. PM. sz. rendelet —, mely körülhatárolja, megszabja a reprezentációs költségek mértékét a fel- használás módját, mikéntjét, ennek a rendeletnek betartása pedig ugyancsak kötelező minden vállalat, intézmény, szerv vezetőjére nézve. A rendelet alkalmazásának tapasztalatait vizsgálták meg a népi ellenőrök megyénk több vállalatánál, kisipari szövetkezeténél, mező- gazdasági termelőszövetkezeténél. A témával kapcsolatosan számos kérdés, észrevétel, javaslat hangzott el, közülük nem egy igen szenvedélyes hangon. Van ugyanis néhány jelenség, amely indokolttá teszi továbbra is az erélyes hangot és nemcsak a hangot! Mindenekelőtt örvendetes, hogy a rendelet megjelenése óta határozottan csökkent a reprezentációs költségek összege. A vállalatok, intézmények igyekeznek betartani az előírtakat úgy, hogy az értelmiség ezen csoportjai hátat fordítanak a polgári ideológiának és mindenben a marxizmus— leninizmus tanításait fogadják el. A szövetségi politika taglalásánál feltétlen szólni kell arról, hogy a munkásosztálynak, a pártnak milyen, a kapcsolata a kispolgári réteggel. Hazánkban a termelési eszközök magántulajdonának felszámolásával megszüntettük a kizsákmányoló osztályokat. De létezik — számarányát tekintve nem jelentős — kispolgári réteg is: a kisárutermelők, a kisiparosok, a kiskereskedők. Tevékenységük meghatározott keretek között hasznos a társadalom számára, mert segítik kielégíteni a lakosság sokirányú szükségleteit. A kisárutermelő a szocializmus építésének körülményei között olyan kistulajdonos, aki maga is dolgozó és mint ilyen, a munkásosztály szövetségese. A kispolgárok egy része azonban megpróbálja ezeket a kere-! teket átlépni és igyekszik j törvénytelen módon gazdasági előnyökhöz jutni. AI párt politikájának követke-1 zetes képviselete megkívánja, hogy az állami szervek j ilyen esetekben a törvényes! rendelkezések alapján fellépjenek ellenük. A politikai munkában azonban vigyá-1 zunk arra, hogy egyesek törvénytelen cselekedeteiből ne általánosítsunk, mert ez helytelen politikai döntéshez ve- • zethet, és gyengítené a szövetséget. A párt szövetségi politikája átfogja az egész társadalom minden osztályát és Rétegét. A párt mellett ezt a politikát vallják, segítik a társadalmi és tömegszervezetek is, amelyek közvetítik a párthoz az általuk képviselt osztályok és rétegek érdekeit és részt vesznek az érdekek egyeztetésében, a párt politikájának formálásában. NEB ülése A felszólalók több, követendő példát is említettek. Egyebek között a megyaszói, a hernádnémeti termelőszövetkezeteket, ahol a jogszabály által biztosított reprezentációs költségeket sem használják fel. Más termelőszövetkezetek azonban évről évre megszavaztatják a megnövelt reprezentációt, ámbár nem egy ilyen tsz éppen ráfizetéssel gazdálkodik. Mint például a domaházi termelőszövetkezet, amelynek a reprezentációs költsége a veszteséges évzárások ellenére is növekszik. A tömöri tsz-ben tavaly a rendelet szerint lehetséges négyezer forintnyi ilyen jellegű költség helyett csaknem negyvenezer forint ,irepi” költség jelentkezett. A sárospataki Kossuth Tsz 1973 augusztusában 610 ember étellel, itallal való ellátását számolta el termelési ' költségként 23 ezer forintnál nagyobb összegben. A tegnapi NEB-ülésen részt vett Fejes László, a megyei tanács elnökhelyettese is, aki egyebek között elmondotta: a tsz-ekben az eddiginél sokkal nagyobb takarékosságra van szükség. Senkinek nincs joga a mások nehéz munkájával megtermelt forintokat elherdálni. Sajnos, még most is előfordul, hogy egy- egy zárszámadó közgyűlésen a vendégek három szobát töltenek meg, a tsz dolgozói pedig egyet. Sok helyen bizony túlméretezik most is a reprezentációt. Magától értetődő követelés, hogy aki túllépi az előírt keretet, az fizesse vissza a többletköltséget. Érdemes elgondolkodni azon is, amiről a tegnapi ülésen ugyancsak több szó esett: a jogszabályok által megengedett keret felhasználása törvényes ugyan, de vajon erkölcsös-e? Nem lehet véletlen, hogy éppen a legjobb tsz-ek, vállalatokj nem élnek még a törvényes lehetőséggel sem, azaz nem élnek, vissza a jogszabállyal. Magától értetődő viszont, hogj'' aki nem tartja be az előírtakat: felelősséggel tartozik. Ezekkel a kérdésekkel foglalkozott a Borsod megyei Főügyészség képviselője is felszólalásában. Egyebek között elmondotta azt is, hogy a kirívó reprezentációs költségek nyesegetése nem csupán állami, törvényességi feladat. A NEB-nek ugyancsak jogában áll a felelősségre vonás kezdeményezése és ez a most tárgyalt írásos anyag alapján, szükségesnek is látszik. Javasolta: nézzék át még eg/szer a vizsgálathoz anyagot gyűjtő járási ellenőrzési bizottságok jelentéseit és ennek .. alapján, ahol szükséges, tegyék meg az intézkedéseket. A tegnapi ülés anyagából, hosszan tartó vitájából ismételten kiderült: továbbra sem könnyű a reprezentációval foglalkozni. Számos tsz- ben például nem is vezetnek listát a megajándékozottakról. Vajon kit és mivel aján-. dékoztak meg? Miért költenek el a megengedettnél több pénzt? Tény azonban az is; hogy eredmények vannak, hiszen sok helyen csökkent a reprezentációs költség. A takarékosság jegyében azonban sok még a tennivaló. I f ■ f 11 TssbIs - felsi fekon Pénzügyileg megalapozott tervek
