Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-05 / 4. szám
fam^^vcrsamop a CSZÄIC-MAGYARORSZÄG 9 V advédelem és természetvédelem NEHEZ NAP ELSŐ PILLANTÁSRA az ember könnyen azt gondolhatná, hogy a kettőnek vajmi kevés köze van egymáshoz. Ha azonban alaposan utánagondolunk a dolognak, csakhamar rádöbbenünk arra, hogy a kapcsolat igenis létezik és sokkal erősebb, szerteágazóbb, mint amilyennek futó benyomások alapján látszik. Vegyük csak például a madárvédelmi rendeletet, vagy a közelmúltban megjelent gerincesvédelmi határozatot. Az említett kormányrendelet például nagyon helyesen megtiltja a héja lövését, helyesebben azt. csak a fácántelepekre szokott példányok gyérítésére korlátozza. Pedig a héja ragadozó madár a javából és kétségkívül nem idegenkedik attól sem, hogy alkalmilag egy-egy fácánt vagy nyulat is elcsípjen. Ezért azután nagyon sok vadász már akkor is „vöröset lát”, ha a héját csak említik előtte és dacolva a rendeletben kilátásba helyezett büntetéssel is, lövi, pusztítja ezeket a szép és alapjában véve hasznos állatokat. Nem véletlenül használtam a hasznos jelzőt. Mert ez a sárga szemű nemes ragadozó nagyon gyakran olyan zsákmányt kerít magának, mely valami testi fogyatékossága következtében gyengébben repül vagy fut a többinél és vadgazdálkodási szempontból esetleg nem is lenne kívánatos, hogy szaporítson és hibáját utódainak is továbbadja! A héja, de általában a ragadozók nem csinálnak „sportot” a vadászatból. Náluk ez létkérdés, a saját és az utódok életének, a faj fennmaradásának kérdése, kézenfekvő tehát, hogy mindig a könnyebben megszerezhető biztos zsákmányt választják maguknak. Még néhány szó erejéig a héjánál maradva nem árt emlékeztetni arra sem, hogy ez a ragadozó volt az, amely a különböző, vadtenyésztés szempontjából elsősorban káros varjúféléket, szajkót, szarkát, dolmányos varjút télen és nyáron intenzíven pusztítva segített a biológiai egyensúlyt fenntartani. Nem volt tehát oktalan dolog védettséget biztosítani számára, megtiltani azt, ami korábban rendszeres gyakorlat volt, hogy az anyamadarat fiókáival vagy tojásaival együtt lőtték lei a fészekből. A vadászatnak szoros összhangban kell működnie a természetvédelmi törekvésekkel, nem lehet célja, hogy egyes állatfajokat kiirtson, eltöröljön a föld színéről. Sajnos, egyik-másik állatfaj az utóbbi időben egyre közelebb került ahhoz a kritikus határhoz, amelyet átlépve már csak a legritkább esetben van visszatérés és amikor már a mesterséges újratelepítési, szaporítási kísérletek többnyire nem járnak eredménnyel. A vidrák például hazánkban az utóbbi időben határozottan megfogytak, bár kipusztulásától szerencsére még nem kell tartanunk. Mindenesetre az előrelátó természetvédelmi szemlélet szülte azt a vadászAZ APOR ÁSVÁNYOLAJ-FORGALMI VÁLLALAT V. SZ. TÁJEGYSÉGE (Karbantartó műhely, Miskolc) FELVÉTELRE KERES: — hálózati villanyszerelőt. — lakatost, — hegesztőt. JELENTKEZÉS: Miskolc-Pcrcecsen. az V. sz. Tájegységi Központban, a műhelyvezetőnél. A rehabilitált uhu vonal által is jóváhagyott elhatározást, hogy a vidrát kiemelje a. vadászható fajok sorából és védelmet biztosítson számára. Akinek már volt alkalma a szabadban látni ezt a kecses ragadozót, igazat fog adni abban, hogy súlyos mulasztás és vétek lett volna engedni, hogy a vidra hazánkban lassan, de biztosan a kipusztulás, a megsemmisülés felé haladjon. NÉHA HAJLAMOSAK vagyunk arra, hogy alaposan eltúlozzuk egyes állatfajok gazdasági szerepét, különösen akkor, ha annak tevékenysége bizonyos vonatkozásokban a vadállományt is érinti. A harmincas években például az uhu még mint a vadgazdálkodás egyik legádázabb ellensége szerepelt a korabeli szakirodalomban. Senkinek sem jutott azonban eszébe, hogy pontos vizsgálatokkal kiderítse, mivel is táplálkozik a nagy fülesbagoly, sokkal egyszerűbb volt szidalmazni és a fácán vagy nyúlállomány esetleges helyi megfogyatkozását egyszerűen a „nyakába varrni”. Még szerencse, hogy végül mégis csak idejében ismerték fel az uhu igazi szerepét élőhelyének életközösségében, ami- koris rájöttek arra, hogy ez a madár elsősorban különböző apró rágcsálókkal, ezenkívül varjakkal, szajkóval él. Ez utóbbi tevékenységével, akár a héja, a vadgazdálkodásnak kifejezetten használ, hathatós védelme tehát nemcsak természetvédelmi, de gazdasági szempontból is indokolt. Ugyanez vonatkozik például külföldi viszonylatban is a hiúzra, mely a szomszédos Csehszlovákiában védelmet élvez, annak ellenére, hogy táplálkozása alapján tulajdonképpen „károsnak” kellene minősülnie. A vadgazdálkodás irányítói azonban jól tudták, hogy ez a védettség ellenére is viszonylag ritka állat részint mint élő természeti emlék idegenforgalmi és kulturális szempontból jelentős, másrészt pozitív szerepe van az egészséges vadállomány fenntartásában is. Ugyanilyen tisztogató, lehetne azt is mondani köztisztasági szerepe volt régebben Európa számos országában az ember pusztító tevékenysége ] miatt ma már teljesen visz- szaszorult keselyűknek, melyek a különböző, esetleg járványos megbetegedések következtében elhullott állatok „eltakarításával” szintén nagyban hozzájárultak az egészséges vadállomány fennmaradásához. Ma már — kissé megkésve ugyan — törvények védik a keselyűket, melyek jelentősebb számban Európában csupán Spanyol- országban és talán még a Balkán néhány pontján fordulnak elő. A PÉLDÁKAT lehetne sorolni tovább. Egy mindenesetre bizonyos: a vadvédelemnek és a természetvédelemnek szorosan együtt kell működnie a jövőben is, és ez az összhang kell, hogy eredményezze egyik oldalon a vadállomány egészséges fejlődését, a másikon, ami éppen olyan fontos számunkra, élő természeti értékeink fennmaradását gyermekeink és unokáink számára. Schmidt Egon Országos Természetvédelmi Hivatal firászkai Ottó aznap bal lábbal kelt fel. A mosakodásnál a szappan becsúszott a kád alá. Percekig térdelt, amíg megtalálta. Borotválkozás közben megvágta magát. A timsó kiesett a kezéből és pozdorjává tört. Már a .villamosmegállónál járt, amikor eszébe jutott, hogy otthon felejtette az iratait és a pénztárcáját. Idegesen hazarohant, aztán zaklatottan indult a munkahelyére. Dühös volt az egész világra. Alig várta, hogy valakin levezethesse mérhetetlen haragját. A villamos éles kanyart vett és Frászkai — o kilencven kilójával — rálépett egy vézna fiatalember lábára. — Nem tud vigyázni? ökör! — kiáltotta ingerülten és kihívóan nézett az ifjúra, aki udvariasan meghajolt és halkan, szerényen így felelt: — Valóban ökör vagyok, de hát így rendeltetett. Állatoknak és embereknek egymás mellett kell élniük a Földön. Bocsánatot kérek ... A gyár kapujában a portás levetett sapkával, széles mozdulattal köszöntötte: — Jó reggelt kívánok, osztályvezető kartárs! — Előttem ne vegye le a sapkáját. Ha pedig már leveszi, miért ilyen lassan és kényelmesen, mi? — Máskor igyekezni fogok — mondta a portás és tisztelettel meghajolt. Frászkai délelőtt fél tizenkettőkor magához hívatta beosztottját, Spann Rezsőt. Az osztályvezető kis ideig fel-alá járkált a szobájában, majd komoran megállt és Spann Rezső szemébe nézett: — Hétfőn megkértem, hogy készítsen nekem egy kimxita- tást. Ma szerda van! Spann ijedten magyarázott: — Kérem szépen, a kimutatást már tegnap, kedden odaadtam. — Pontosan erről van szó. Azt kértem, hogy szerdára készítse el. Erre maga, amilyen stréber, már kedden ideadja nekem. Csak azért, hogy elmondhassa a gyárban mindenkinek: ez a Frászkai egy hajcsár, nincs lelke, agyondolgoztatja az embert. Most hallgat, mi? De képzelem, miket gondol magában! Egyszer és mindenkorra kikérem magamnak, hogy gondolatban ilyen minősíthetetlen hangot használjon a főnökével szemben! Peches telefon li v — Igen, ma étteremben vacsorázunk! — Igenis — rebegte lehajtott fővel Spann. — Most megkérem, hogy péntekre készítsen el egy kimutatást a műanyagok első félévi felhasználásáról. Tehát mikor kapom kézhez a kimutatást? — Természetesen pénteken — mondta Spann büszkén, magabiztosan. — Miért? Leesne a gyűrű az ujjáról, ha csütörtökre elkészítené? Nincs magában semmi ambíció, igyekezet? Mikor fog leszokni erről a csigatempóról? — Kérem szépen, elkészítem csütörtökre ... — Péntek! Érti? Péntek! — bömbölte Frászkai és az ajtóra mutatott. Délben az üzemi ebédlőben magához hívatta Mariska nénit, a szakácsnőt: — Hogyan kerül a húslevesbe tarkabab és csipetke? — De kérem, ez bableves! — nyögte rémülten Mariska néni. — Azért, mert az üzem háromezer dolgozója a bablevest szereti, én soha ne ehessek egy jó húslevest? — ordította Frászkai és döngő léptekkel, fújtatva, elhagyta az ebédlőt. Kimerültén, fáradtan tért haza, délután Öt óra körül. Rosszkedvűen nyitotta ki az előszobaajtót. Béniről, a hálószobából dör- mögő férfihangot hallott: — Szeretlek, Aliz ... Frászkai döbbenten figyelt. A felesége gügyögve így válaszolt: — Csókolj meg, Árpád! Te szép, te vad! f rászkai hosszan, mélyen lélegzett. Az orvos nemrégiben figyelmeztette: magas a vérnyomása. „Nem fogom magam minden csekélységgel felidegesíteni. Fiatalság, bolondság" — legyintett elnéző mosollyal és sietve elhagyta a lakást. Jókedvűen, fütyürészve sétára indult a jázmin illatú nyári estében. Galambos Szilveszter A PÉTI NITROGÉNMŰVEK KISZ-védnökség alatt épülő nagy kapacitású műtrágyagyárához az alábbi munkakörökre hirdetünk felvételt: építészmérnök vagy -technikus, műszerautomatikai mérnök vagy technikus, villamosmérnök vagy -technikus, géplakatos, turbinagépész, kocsirendező, nehézgépkezelő, kazánkezelő és -fűtő, vasúti forgalomirányító, villanyszerelő, műszerész, , vegyipari szakmunkás, gimnáziumi érettségivel rendelkező fiúk és lányok, clcktrikus, betanított, illetőleg segédmunkások. A betanított és segédmunkások részére különböző vegyipari berendezésekre vállalaton belül tanfolyamot indítunk. Vidékről bejáró dolgozóink részére vonat-, autóbuszhozzájárulást fizetünk. Egyedülálló dolgozók részére térítés ellenében munkás- szállást biztosítunk. Családosok részére lakás megoldására későbbiekben lehetőség van. JELENTKEZÉS: a PÉTI NITROGÉNMŰVEK munkaügyi osztályán, személyesen vagy írásban. 81051 Várpalota, Péti Nitrogénművek, munkaügyi osztály. A VOLÁN 3. SZ. VÁLLALATNÁL MISKOLCON, 1975. JANUAR 6-AN 9 ÓRAI KEZDETTEL Felvételi követelmény:- betöltött 21 éves életkor;- legalább 2 éves tehergépjármű-vezetői gyakorlat;- 8 általános iskolai végzettség;- a VOLÁN 3. sz. Vállalatnál elhelyezkedőknek 2 év alatt kettőnél több munkahelyváltozásuk nem lehet Tanfolyam és vizsgadíj: 4100,- Ft Tanfolyam időtartama: 1 hónap A VOLÁN 3. sí. Vállalatnál elhelyezkedők részére a tanfolyam költségét fedezi a vállalat és a tanfolyam idejére 1800,- Ft havi keresetet biztosit Jelentkezés helye a tanfolyam kezdésének időpontjáig: VOLÁN 3. sz. Vállalat (Miskolc, József Attila u. 70.). Irodaház, fszt. 13. szoba. Azok, akik nem kívánnak a vállalatnál elhelyezkedni, az oktatási osztályon jelentkezzenek (111. emelet, 316. sz.) 1975. január 2-től. Bejárat a Szondi utca felől. autábuszvezetöí „D”-kÉgoriás tanfolyam iáiul
