Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-19 / 16. szám
1975. január 19., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 9 Családi IC Ö II Jelent-e stre a nyugdíjazás? »o 0ifimmel században az ember életkora meghosszabbodott. Nap mint nap találkozunk rendkívül fiatalos, aktív emberekkel, akik közel a 70 évükhöz, még tudásuk, tapasztalatuk javát adják. Amikor pedig jóval túl a nyugdíj- korhatáron mégis nyugállományba küldi őket munkahelyük, összeroppannak. Miért? — kérdezzük. A válasz egyszerű. Az em- ■ber tevékenységre született és a tevékenységek összessége örömet nyújt számára. A rendszeres munkának, tevékenységnek a nyugdíjazás véget- vet. Egyszerre hosszúak és üresek lesznek a napok — a megnyúlt és immár életünk végéig tartó vakációban. A pénzkérdés is — valljuk be — izgat bennünket, akár dollárban, angol fontban, belga frankban, — vagy forintban hozza a pos- Hás. Dr. Thomas H. Holmes, a washingtoni egyetem tanára, Selye János professzor felfedezését, a stress-hatást vizsgálva rájött, hogy a nyugdíjazás ténye az átlagember szervezetében komoly megrázkódtatást okoz. Osztályozása a következő: házastárs 'elvesztése 100, munkából való elbocsátás 73, nyugdíjazás 45 pont. Talán ezért okozott meglepetést az számomra, hogy Anglia az „öregek hazája”. .1 öttömben-mentemben igen sok „jó karban levő” csillogó szemű, lépteit energikusan szaporázó matrónával és fehér hajú öregúrral találkoztam. Pedig a szigetország éghajlata az izületi és reumás betegségek melegágya ... Mi a titkuk — honnét az idősebb generáció, a nyugdíjasok kiegyensúlyozottsága? — tettem fel a kérdést az illetékeseknek a Camden Council of Social Service irodájában. — Évek óta keressük a segítségnyújtás módját, miképpen lehetne megelőzni, illetve elkerülni a stress- hatást, az ebből származó depressziót. Angliát „behálózza” e társadalmi szervezet a nagyvárosoktól — egészen a legkisebb településig. Tagjai 90 százaléka önkéntes, csupán 10 százaléka fizetett alkalmazott. Az idősekkel való törődés nem egyedüli feladatuk, idetartozik a család- és gyermekvédelem, de még a jó ivóvízre való felügyelet is. — Nyugdíjasok nak azelőtt is tartottunk kertészeti és varrótanfolyamokat, de csupán 1968 óta indítunk rendszeres előadássorozatokat — a nyugdíjazás előtt állóknak. Előadóink: pszichológusok, orvosok, jogászok. Kötetlen beszélgetések keretében megvitatják az idősebbeket legjobban izgató kérdéseket — az anyagi és jogi problémákat, egészség- ügyi aggályokat — és ami nem kevésbé izgalmas számukra: a túl sok szabad idő tartalmas eltöltését. — Kiderült, hogy a „hosz- szú vakáció” csupán akkor jelent minimális depressziót, ha erre lelkileg nem készülnek fel idejében. Miután a nyugdíjas megszabadul az állandóan Damoklész kardjaként feje fölött lebegő időrabságától, elmerülhet bélyegjei rendezésében, — egykori utazások képeinek előhívásában, vagy egyéb, régen áhított, de idő híján meg nem valósított kedvtelésében. — Nem kevés azoknak a nyugdíjasoknak a száma, akik aktívan részt vállalnak szociális munkánkban. Miközben — gazdagodnak emberségük visszasugárzó melegétől, életük tartalmasabb lesz, érdeklődési körük kitágul. Főleg a teljesen egyedülállók szorulnak rá, hogy legalább hetente egy alkalommal meglátogassuk őket. A „Gondok a nyugdíjazás előtt” sorozatunkba beiktattunk főzőtanfolyamot és ez igen népszerű lett, úgy az agglegények, mint a háziasszonyok körében. Megtudtam, hogy a nyugdíjasokkal való törődés széles keretek között történik. A „Citiziens Advice Bureau” — a mi tanácsi szociális osztályunknak felel m«g — halálesetnél egy nyomtatványt küld, „Segítséget és barátságot ajánlunk fel” olvasható a kartonlapon. „Szívesen felkeressük személyesen — nyugdíj, biztosítás, vagy egyéb problémáiban”. talán még ’V/UUI annyit: a munka abbahagyása, az életritmus megváltozása mindenképpen előidéz bizonyos stress-hatást. Hogy ez milyen mértékű, abban szerepet játszik az erre való felkészülés, és az a sok társadalmi munka, amit épp a nyugdíjasok végeznek, — s amely idejüktől és egészségi állapotuktól függően — hozzájárul, hogy fontos személynek érezzék magukat. Hisz rájuk még nagyon sok embernek szüksége van ... G. Molnár Edit EGY TÉVÉNÉZŐ SIRÁMAI A z új esztendőben ki más lehetett volna első vendégem, mint állandó barátom, kor_ és embertársam, Mindig Alajos, gyakorló állampolgár és tv-néző. Most ebben a minőségében emelt szót: — Hát megérkezett Miskolcra is a televízió második műsora, de nincs benne sok köszönet, nincsen istenáldás, — kezdte borúsan. Mondtam, hogy nem veszem komolyan a panaszát, hiszen évek óla semmi sem tetszik neki, mindent csak a fonákjáról néz és lát, mire — szokásához híven — tételesen sorolni kezdte érveit: — Van egy magyar közmondás, amely szerint nincsen öröm üröm nélkül. Nos, ez most nagyon érvényes. Megérkezett Miskolcra a második műsor. Mondjuk, ez az öröm. De hová lett az a szép idő, amikor várni lehetett erre, amikor szidni lehetett minden illetékes és kevéssé illetékes szervet, mert még mindig nem fogható nálunk a második műsor!? Ez az üröm. És kérdés, vajon ad-e a második műsor annyi örömet, hogy ellensúlyozza az ürömöt. Megpróbáltam közbeszólni, hogy ez így rosszindulatú beállítás, de Mindig Alajos rendíthetetlenül folytatta: — Aztán itt volt a több hónapos nagy hírverés. Vegyünk ilyen antennát, meg olyan antennát! Meg hogy vegyünk Tokaj-típusú konvertert. Meg hogy már szerelik a központi antennákat. Meg így tovább. No. a szerkentyűk becsülettel fogytak a boltból, úgy tele volt az ezüstös színű Hídszerkezetekkel az utca, hogy valami újfajta karácsonyfa-vásárnak tűnt. Aztán egy csomó helyed ■ nagyszerűen bejött az adás mindenféle külön szerkezet nélkül, máshol meg rárakhatták a csilagos eget, csak hóesés szerepelt a képernyőn, még a plusz tizenöt fokos januári időjárásban is. Megint magyaráztam a domborzati viszonyokról, meg ilyesmikről valamit, de Mindig Alajos azzal vágott vissza, hogy a szövetkezeti házakra még fel nem szerelt, központi antennáknak semmi közük ezekhez a viszonyokhoz. Végül előhozakodott a legfontosabb sirámmal, ami sajátos módon abból adódott, hogy az ő lakásában igen éles képpel, nagyon jó hanggal fogható a második műsor: — Nálam ragyogó minden, és éppen ez a legnagyobb baj! Mert addig jó, amíg az embernek válogatási lehetősége van, de a választási kényszer már nem a legegészségesebb dolog. Mert bekapcsolom este azt a masinát, nézem, nézem, hát valami érdekes megy. Nocsak, de mi mehet ugyanakkor a másik csatornán. Csak egy gombnyomás, hát ott is valami érdekeset látok. Most légy okos, Alajos, mondom, hát most melyiket nézzem. Nem ugrálhatok égjük csatornáról a másikra percenként, mert akkor semmit se látok, meg a készülék is tönkremegy. Vitázhatok ' magammal, hogy Bornemissza deák Elektráját, vagy Szép Ernő egyfelvo- násosait nézzem, Urbán Ernő disznótori riportját, vagy a Jó estét nyár ismétlését, Csortos Gyulát, vagy a Csőmázolókat, Fényes Szabolcsot, vagy Mozartot, a szilveszteri kabarét, vagy Offenbachot, Molnár Margitot a Nyitott borítékkal, vagy a Kislány a hintán című filmet, Láng Vincét, vagy a Szerelmetes barátaimat, a Hazai estéket, vagy Lollobrigidát. Na, most légy okos! Már próbáltam a régi készülékemmel is, mert hogy nem potyáztam el, egyszerre ment a két műsor. Csodás káosz keveredett! Már olyan dühös lettem kétszer, hogy mérgemben kikapcsoltam a tévét. — És hogy ment el az este? — kérdeztem. — Egyszer moziba mentem, egyszer leültem olvasni. Iljren sem volt, amióta tv-tulajdonos vagyok^ T alán nem egészen menthetetlen Mindig Alajos. Még válogatni is megtanulhat. Benedek Miklós Influenzás gondolátok 37,2 — ez már biztos jel, estére lázas leszek. Még megírok egy kommünikét, aztán hazamegyek, elnyújtózom az ágyban és élvezem, amikor családom férfitagjai aggódva ügyetlenkednek körülöttem ... Na persze illúzióromboló, csapzott hajjal, gondozatlanul elnyúlni a rekamién, igazán nem árt meg, ha beugróm a fodrászhoz, sőt a búra melege kihúzza fejem- bö1 a náthát, s talán ugyanebből a meggondolásból használ a kozmetilvus is. Az orvos ajtajánál gyorsan letörlöm a rúzst, a púdert és teljes elesettséggel, hirtelen összeborzolt hajjal lépek be a rendelőbe ... Hm, 37,6 — de estére biztos több lesz, — háromnapi táppénz. Heuréka! Három nap nyugalom, három nap pihenés, alvás, — végre velem teszik azt, amit én szoktam: például reggelenként, amikor kakaóval szaladgálok a fiam után; vagy meccs alatt: „Hozz be egy kávét, aztán egy kis zsíros kenyeret”. Majd a második félidő végén: „Olyan izgalmas! Tálalj a tv elé!” Most az én ágyam mellett tálalják a kávét, teát, sőt talán még banánturmixot is hoznak... Már kényelmesen elnyúltam, kispárnákra raktam a lábam, és családom férfitagjai valóban itt szaladgálnak körülöttem. — Anyu! Hol a vacsora? — vagy — Hol a tejes lábas? — És a teaszűrő. — Ugye nem tetted a helyére? — Na és a cipőd, én rakjam el? Érdekes a házasságban mennyire megváltozik a férfiak értékítélete. A „Szeretem a nagyvonalúságod”-ból lám, lám néhány év múlva: „Ugye nem tetted a helyére”? lesz. No, és a témák?! Hegel helyett a tejeslábas. Mi zörög a fürdőszobában? — Te jó isten! Mosnak. Azt hiszem, most legokosabb elaludni ... Másfél óra múlva a porszívó zajára ébredek. — Aludj csak! — nyugtatnak a fiúk — mi mindennel készen vagyunk! Pár perccel később én is „kész lettem”, amikor a fekete torna- nadrágot, a zoknikat, a fehér blúzaim és hálóingem társaságéiban találom az öblítővízben. Meg lesz a holnapi programom. Hipózha- tok! Aztán közben átrendezhetem a konyhaszekrényt, ne halljam estére újra, hogy — Anyu, ugye nem tetted a helyére? Egésznapos program, de ha már elkezdtem, egy kicsit vasalok, takarítgatok is, s estére a hőmérő már elhagyta a 38-at. • Most már nyugodtan elnyúlhatok, rend van, jöhet a Kalmopirin, a tea, jól betakarózom, mert most olvastam egy képeslapban, hogy az izzadás fogyaszt, s ha nem is kipihenten, de legalább néhány dekával karcsúbban műszók ki ebből a háromnapos influenzából. Azonnali alkalmazunk: gépíró adminisztrátort, könyvelőt, kőműveseket, villanyszerelőket, Pather antódartikezelőket, rakodó segédmunkásokat, villanyszerelő segédmunkásokat. JELENTKEZNI LEHET: Borsod megyei Tanácsi Építőipari Vállalat Miskolc, József Attila út 57., munkaügyi osztály. Feleszünk LAKATOS, ÁCS, HEGESZTŐ SZAKMUNKÁSOKAT és SEGÉDMUNKÁSOKAT magas kereseti lehetőséggel. Minden héten szabad szombat. Szállást, külszolgálat! díjat biztosítunk. Jelentkezés: Gép- és Felvonószerelő Vállala* kirendeltségén. Miskolc, Széchenjű u. 28. Felvételre kereslek jó kereseti lensógge esztergályos, marós, kovács, edző, villanyszerelő szakm unkásokat. segédmunkásokat, továbbá 18. életévet betöltött férfi és női betanított munkásokat. A betanított munkásoknak szállást biztosítunk. (Férj—feleségnek is.) JELENTKEZÉS: Magyar Acélárugyár Budapest XIII.. Váci út 95. sz., munkaerő-gazdálkodás. LAKASFESTÉS, TAPÉTÁZÁS, PARKETTCSISZOLÄS, LAKKOZÁS OTP-HITELRE a Miskolci Festőipari Szövetkezeinél CÍM: Széchenyi u. 43. Telefon: 15-447, 16-667. A lakosság részére március 31-ig 5% árengedmény! Nagy választék külföldi tapétákban! Modem címfestés és reklámfestés!
