Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)

1975-01-03 / 2. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 1975. január 3., péntek A Lenin Kohászati Művek húzóüzcnicben a ítész gyártmá­nyok minőségét és repedésvizsgálatát végzik ezen a külön­leges mérőműszeren. Fotó: Szabados György (Folytatás az 1. oldalról) tosítja, hogy a legkényesebb piaci igényeket is kielégítse a borok tisztasága. Telt rakománnyal, menet­rend szerint kiindult vala­mennyi szállító teherautójá­rat az új esztendő első nap­ján palackozott furminttal, hárslevelűvel, szamorodnival és aszúval. A borkombinát kongresz- szusi felajánlásában vállalta, hogy a tavalyi fagykár mi­att kipusztult, illetve lerom­lott ültetvények állagát két év alatt helyreállítja. A ke­rületekben már késeinek az új telepítések, s a pótlások tervei. S biztatóak a már elvégzett rügyvizsgálatok előrejelzései is. A nehéz évet átvészelt termőrügyek jó „beralcódást”, a tavalyi­nál nagyobb és remélhető­leg jobb termés lehetőségét ígérik. 2800 tonna acél Páratlan munkasikerrel fejeződött be az 1974-es év az Ózdi Kohászati Üzemek­ben. A vállalat valamennyi termelőegysége jelentősen túlteljesítette tervét. Külö­nösen kiemelkedő és orszá­gosan is egyedülálló az acélműi brigádok teljesít­ménye: tavaly 1 millió 109 ezer tonna acélt csapoltak, azaz 9 ezer tonnával túltel­jesítették évi tervüket. Az új év első napján a válla­lat olvasztárai és martiná­szai a nagyolvasztóműben és az acélműben 2800 tonna acélt csapoltak, azaz 100 százalékra teljesítették a tervüket. Január 2-án kezdték az évi munkát a durva- és a fi­nomhengerművekben. Hu­szonnégy órás pihenő után az indulás zavartalan volt, s tegnap több ezer tonna hengerelt áru hagyta el a kohászati üzemet. Felkészülés az ellátásra Évente több száz vagon gyümölcs, zöldség, húsáru, több százezer liter tej, s ta­valy 16,5 millió darab friss tojás került a Nagy-miskolci Állami Gazdaságból a város és az iparvidék üzleteibe, piacaira. Az új esztendő első mun­kanapján a gazdaság admi­nisztratív dolgozóinak zöme a leltározás belejezésével volt elfoglalva. Az állatte­nyésztés ágazataiban az ün­nepi ügyelet után csütörtö­kön reggel már minden bri­gád teljes létszámmal a he­lyén volt. A gyömrő-pusz- tai baromfitelepen például csaknem 50 ezer friss to­jást csomagoltak,' s indítot­tal? útnak a fogyasztókhoz. A felsőzsolcai hűtőtárolóban almát válogattak, csomagol­tál?. A téli fogyasztásra tá­rolt 40 vagon almából nem­csak Miskolcnak és környé­kének jut, de ma egy na­gyobb szállítmányt külde­nek a fővárosba is. Megkezdték tegnap a zöld­ségtermesztés előkészületi munkáit is. A hajtatóházal?- ban javítják a fűtést, meg­kezdték a lalajelőkészítést, hogy január 10-én már vet­hessék a korai palántafélé- ket. „ Nyeregbe" szálltak Az edelényi Alkotmány Termelőszövetkezet több ezer hektáros nagyüzemi gazdaságában mozgalmasan kezdődött az új esztendő. Az állattenyésztés dolgozói új­év napján sem pihentek. So­kan voltak „szolgálatban” a szarvasmarha-istállókban, s nem pihenhettek a juhá­szok sem, mert a hodályok- ban most naponta több tu­cat kisbárány születik. Tegnap, az új év első munkanapján „nyeregbe” szálltak a négy nagy, lánc­talpas erőgép traktorosai is, akikre még 250 hektárnyi mélyszántás elvégzése vár. Január 31-re tűzték ki a gazdagnak ígérkező zár­számadás időpontját. A zár-, számadás lehető legjobb elő­készítése érdekében a tsz vezetőségének minden tagja, minden vezető beosztású dol­gozó felelősséget vállalt egy- egy soron következő mun­káért. A munkaverseny ér­tékelésének, a brigádérte­kezleteknek, a zárszámadást megelőző minden egyes teendőnek megvan már a „gazdája”, a felelőse a tsz- ben. Vizsgálat ✓ és intézkedés A Minisztertanács határo­zata alapján felülvizsgálták a Borsodban levő harminc­egy mezőgazdasági szakszö­vetkezet helyzetét és műkö­dését. A tapasztalatok sze­rint 13 szakszövetkezet to­vábbi működését javasoltéi?, ezekben a továbbfejlesztés feltételei távlatilag is meg­vannak. Közülük 9 szak- szövetkezet a tokaj-hesyfii­jai borvidéken, megközelí­tőleg 1500 hektárnyi közös területen szőlő- és gyümölcs­termeléssel foglalkozik, két szakszövetkezet pedig a zempléni részeken erdészeti közös tevékenységet folytai A vizsgálat során azonban 18 társulásról azt állapítot­ták meg, hogy közös mun­kát nem végeznek és a kö­zös tevékenység feltételei sincsenek meg. Ezek közül egyet az általános fogyasz­tási szövetkezet keretében zöldségtermelő és értékesítő szakcsoporttá szerveznek át. öt olyan társulást, amely­nek működési és fejlesztési feltételei nem biztosítottak, az edelényi, az izsófalvi, a múcsonyi és a nagybaroai termelőszövetkezetek vettek át és megközelítőleg 1200 hold, eddig nagyobbrészt parlagon hagyott területeket vonják be a nagyüzemi ter­melésbe. A szakszövetkezetek tag­jai közül azokat, akik a Isz- ben akarnak dolgozni, ugyancsak ' tagként átveszik és az új évtől kezdve már így dolgoznak. A „befogadó” négy termelőszövetkezet a szükséges eszközök beszer­zésére összesen 3 millió fo­rint, vissza nem térítendő állami támogatást kapott, a működésképtelen 12 társu- ! lás feloszlatására pedig megtették a szükséges in­tézkedéseket. Rekord a TVK-ban A TVK dolgozói is kima­gasló termelési sikerekkel köszöntötték az új eszten­dőt, Január elsején, szerdán számos üzemben rekordtel­jesítménynek beillő ered­ményt értek el. Valamennyi technológiai üzemben zavar­talanul, különösebb fenn­akadás nélkül dolgoztak. Valkó József diszpécser örömmel újságolta, hogy például ammóniából az el­ső év első napján 727 ton­nát termeltek. Ez azt jelen­ti, hogy mindegyik gép, be­rendezés a maximális telje­sítményt nyújtotta. Ugyan­ez mondható cl az ammón- nitrátüzemről is, ahol egy nap leforgása alatt 1653 ton­na nagy natóanyag-tartalmú műtrágyát gyártottak. De helytálltak a többi munka­helyen is. A polictiléngyár- ban január elsején 39 tonna granulátumot állítottak elő, míg a műanyaggyárban csak­nem 80 tonna különböző termék készült. Egyedül a festékgyárban szünetelt a termelés. Itt az éves karban­tartási munkákat végezték a szakemberek. Gazdag áruválaszték A Miskolci Sütőipari Vál­lalatnál a pékek számára már január elsején este nyolc órakor elkezdődött az év első munkanapja. Teg­nap, csütörtökön minden boltba megérkezett a friss kenyér és péksütemény. 500 mázsa kenyeret és kb. 150 ezer darab péksüteményt sü­töttek Miskolcon. A Borsod megyei Tejipari Vállalat miskolci tejüzemé­ből január 2-án reggel 120 ezer tasakos tejet szállítot­ta ki, amelynek körülbelül egyharmada félliteres volt. Ezenkívül 2500 liter jog­hurt, 2200 liter kefir került a boltokba. Teavajból 45 mázsát. félzsíros étkezési túróból 28 mázsát hoztak forgalomba. A választékot 6 ezer liter tejföl. 8 ezer li­ter kakaó és ezer . liter te­jes kávé tette teljessé. A Miskolci Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat boltjai kielégítő árukészlet­tel rendelkeznek. A vállalat árukészletének értéke de­cember 31-én meghaladta a 65 millió forintot. Az AGROKONZUM mis­kolci kirendeltségé leltáro­zással kezdte az új évet. A kazincbarcikai- ózdi, mező- csáíi, mezőkövesdi, gönci és sárnsoataki raktárakban dol­gozók számára az év első munkanapja ugyanolyan hét­köznap volt. mint a többi A megrendelők igényeit elé­gítették ki. s mintegy 800 mázsa árut szállítottak a boltokba. A hagyományoknak meg­felelően munkásőreink is év végi számvetésre készülnek. Pontosabban szólva az al­egységgyűléseken már érté­kelték is a munkásőrök 1974. évi munkáját — januárban pedig megyeszerte sor kerül az ünnepélyes évzáró—év­nyitó egységgyűlésekre. Az előző évi és a legfris­sebb tapasztalatok alapján is biztosra vehető, hogy mun- kásőreink — az alapvető ki­képzési és szolgálati felada­tok teljesítésének, avagy a XI. kongresszus és hazánk felszabadulása 30. évforduló­jának tiszteletére kibontako­zott szocialista versenymoz­galom eredményeinek érté­kelésekor — nem feledkez­nek meg azoknak a „külső körülményeknek” az értéke­léséről sem, amelyektől mun­kásőreink eredményei — olykor kisebb-nagyobb prob­lémái is — sok tekintetben függenek. A munkásőrfeladatok ma­radéktalan teljesítésének ilyen — látszólag külső, mé­gis igen nagy jelentőségű és állandó — feltétele a család, a munkásőrfeleségek és -édesanyák megértő maga­tartása. Például és példaképpen is említhetjük a tokaji Kovács csalódkörülményeit, ahol történetesen egy családban négy munkásör helytállásá­hoz van szükség a család megértő támogatására. * Idősebb Kovács András nyugdíjas kőbányász — Zoli fiával együtt, aki jelenleg a bodrogkeresztúri kőbánya ve­zetője — 1957 tavaszán lett tagja a munkásőrségnek. Mindkettőjüket a szerencsi ^fázad alapító- és jelenleg is aktív tagjaként tisztelik a járási parancsnokságon és alegységüknél is, amelynek Zoli, azaz Kovács Zoltán je­lenleg a parancsnoka. ■— Az csak természetes, hogy a fiammal együtt az első hívó szóra jelentkez­tünk munkásőrnek — mond­ja András bácsi és rögtön indokolja is, hogy miért. — A felszabadulásig én uradalmi cseléd voltam, az­Idősebb Kovács Andrásné, akit Munkásőr Emlékjel- vénnyel tüntettek ki. után hídépítő, majd pedig kőbányász. A munkásmozga­lomban 45 óta veszek részt. Kire számíthatott volna a párt annak idején, ha nem ránk, munkásokra, az egy­kori cselédekre — teszi fel a kérdést nekem és önmagá­nak szánva, de az is lehet, hogy inkább még most is csak érvel meggyőződése 'mellett, amit azóta az idő már sokszorosan igazolt. Az­tán így folytatja, görgeti visszafelé fiatalabb éveit, mint egykor a nehéz kőtöm­böket:. — Tulajdonképpen a fel- szabadulás után sem volt könnyű a mi életünk, de más volt, egészen más, mint az­előtt. Pártiskolát, szakszer­vezeti iskolát végeztem a bányánál, üb-elnök lettem, és községi népfront-elnök­helyettes is voltam ... Ter­mészetes hát, ha 57 tava­szán a fiammal együtt mun­kásőrök lettünk. Vagy nem? — toldja meg érvelését ma is mély meggyőződéssel, kis­sé talán el is tűnődve a ne­héz évek és a nehezebb na­pok emlékein. — És mit szólt, hozzá an­nak idején a felesége, Anna néni, Zoli édesanyja? —kér­dezem András bácsit, a kis konyhában, ahol felesége je­lenlétében beszélgetünk. András bácsi helyett Ko­vács néni válaszol: — Azt, hogy ha fiatalabb lennék én is beállnék... — És azóta, az elmúlt csaknem 18 év alatt, amikor a férjének és fiának, később még egy fiának és a vej ének is napokra el kellett kö­szönni a családtól? — mert közben ifjú Kovács András, kőbányász és Tóth Béla ag- ronómus, a vő is munkásőr lett, akí?or hogyan véleke­dett a feleség, az édesanya, s az anyós egy személyben? — Mindig nyugodt voltam miattuk. Még az árvíz ide­jén is, amikor 13 éjjel vol­tak készenlétben vagy a gá­takon ... Tudtam, hogy a kötelesség szólítja őket, vagy valahol segítségre van szük­ség ... Aztán az is nyugtat­gatott, hogy vigyáznak ma­gukra, meg egymásra is ... Így van vele a lányom is, így vannak a menyeim is, ha a férfinépnek l?iképzésre, vagy szolgálatba kell mennie. Tudjuk róluk, hogy min­dig a kötelességüket teljesí­tik, és ez így van rendjén .. * Igen, azt hiszem, sőt biz­tosan tudom, hogy ez a dol­gok rendje. És azt is tudom, hogy az ilyen láthatatlan ko­héziós erő nélkül, amely a feleség, az édesanya, az anyós szavaiból és külön- külön is a megértő magatar­tásukból árad, nehéz lenne a helytállás, a több napos, vagy a bizonytalan ideig tar­tó távoliét — a munkásőri kötelességek kifogástalan tel­jesítése. Idősebb Kovács Andrásnál — aki egy oklevél tanúsága szerint — „munkásanyához méltóan, szocialista hazasze­retetre nevelte gyermekeit", 1972-ben „Munkásőr Emlék- jelvénnyel” tüntette ki a Munkásőrség országos pa­rancsnoka. — Akkor a férje, két fia és a veje, a család minden tagja, nagyon büszke volt a kitüntetett feleségre, édes­anyára, anyósra.' — Nemrég idősebb Kovács András a Haza Szolgálatáért Érdem­érem ezüst, Zoltán fia pedig arany fokozatát tűzhette a korábbi kitüntetései mellé. — S ekkor a feleség, az édes­anya igen büszke volt a fér­jére és a fiára... A dolgok tehát — még az „érzelmek hullámhosszán” is — kölcsönhatásban vannak. Ezért természetes, ha mun­kásőreink év végi számve­tésében — az alapvető fel­adatok teljesítésének értéke­lése mellett — mindenütt ott lesz majd a „külső kö­rülmények” értékelése is. Csépányi Lajos Fotó: Szabados György Idősebb Kovács András két fiával cs vcjével. m ^ 01^0 111 it 11100m munkásőrslinasztia

Next

/
Oldalképek
Tartalom