Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-19 / 16. szám
1975. Januar 19., vasárnap ESZAK-RAGYARORSZAG 7 Ketten — ugyanarról A Maira- Bükk Élrlerulet fejlesztése országos ÉÉL. Beszélgetés Huszár István miniszterelnök-helyettessel, az Észak-magyarországi Intéző Bizottság elnökével és dr. Papp Lajos államtitkárral, a Mátra—Eger Nyugat-bükki Intéző Bizottság elnökével Lassan, óvatosan leemelte lábát az ágyról. Kezét szinte sütötte a hideg vas, ahogy kapaszkodott. Pedig alig van erő a kezemben, alig fogom, gondolta, öt' lépés az ablak, elérek-e addig, hogy kitekinthessek? A szobatársa kerekre tágult szemmel figyelte. Ügy, úgy pajtás, csak rakosgasd egyik lábad a másik után. Bár már én is itt tartanék! Az ablak közel volt, kinyújtott keze elérte a párkányt, a szélére támaszkodott, hogy kifújja magát. A résen beszökött a nap. Apró kis porszemek táncoltak kézfeje fölött. Az utcán emberek siettek, távoli zajok szűrődtek. Kopp, kopp, az ajtó előtt megszakadt a hang, megállt valaki. Kéz a kilincsen, lenyomódik. Irma nővér szőke haja libben, nem szabad még felkelni, mondja, feküdjön csak azonnal vissza. Olyan, mint egy nagy gyerek. Támogatja, átölelve, szinte viszik a karjai. Ágy, fölötte a hófehér vas keresztben, arra feltekerve a csengőgomb, fekete vezeték a fehér alapon, abban fut a jelzés, amely hírt vihet valahova. Technika, bonyolult technika, s ő mégis bujdosó fájdalmaival, földre boruló gyengeségével itt fekszik hetek óta, egy világ óta. — Nem szabad türelmetlennek lennie — mondta az orvos. Ez még az első vizsgálatnál volt. Nincs nekem semmi bajom, mondta a feleségének. Megránthattam a derekam, vagy megfáztam. Mit számít az? Később egyre rosszabb lett. Félájultan hallgatta éjszakánként a szíve dobogását Végül rászánta magát, először megnézték, vizsgálatok következtek, vérsüllyedés, tükrözés. Egyre elesettebbnek érezte magát. A veséjével van a baj, mondta egyik reggel az ápolónő. Kifejezéstelen sze-, mével ránézett. Tíz napja feküdt itt, vagy tizenkét napja? Idegenként nézte az ablakból a világot. A fák levelei apró sárga vitorlákként szánkáztalc alá. — Operáljanak meg, vagy csináljanak valamit, végre velem — mondta idegesen a vizitelő főorvosnak. Az szemüvege mögül nézte, bólogatott, s mintha ott sem lenne, nem válaszolt. ö egyre biztosabban érezte, már mindent tudnak róla, kialakult a kép, mindent eldöntötték, csak valamire várnak, amire még szükségük lehet. Valahol itt szakadhatott meg az a fonal, amely az emlékeit kötötte össze. Itt szakadt meg a fűzér, innen csak töredékek villantak fel, esetlegesen kapocs nélkül. Föléhajló arcok, a felesége barna szeme, s aztán történt valami vele. Idegen és furcsa érzések, félelmek. Vérre van szüksége, nagy mennyiségű vérre. Miért pont ez maradt meg? Ketten beszélgettek, kimért, száraz hangon. Később a felesége beszédét hallotta. Azután megint más. Legyengüli! a szervezete, egészen előrehaladott a folyamat ... Oszlásnak indult a szervezetében, nagyfokú to- xikáció. öt talán sikerül megmenteni. Hogy bírta ilyen sokáig?... Á vércsoportja nullás, RH-negatív. A legritkább vércsoport. Mi történt vele? Volt-e valami kiváltó oka? Éberebb állapotában, az esz- mélések perifériáján mindig ugyanaz a kép. Mint, amikor a film hosszú másodpercekre megáll. A műhelyajtóban egy arc. Közel jön. Csak te csinálhatod meg, mondja. Ö már akkor tudta, miről van szó. Megrepedt az ezres gázvezeték a kéntelenítőben, az üzemmel leállni nem lehet, sok millió veszne kárba. Te vagy a legjobb hegesztő! Az üzemi irodában elmondják újra, részletesen elmondják, mi a rizikó. Egy rossz mozdulat és repül az egész. A kifúvó gáz majd begyullad, de az nem baj. Vállalod? Amikor megnézte, bele- borzongott a háta, a reaktorok mellett süvítve sziszeg a gáz. Ha ez begyullad, ilyen nyomással, leseper bennünket az állványról. A többiek nézik, agyaggal letapasztjuk, a nyomást levesszük, amennyire csak lehet. Felmászott az állványra, éppen van annyi hely, két ember szorosan elfér egymás mellett, öt perc sem telt el, határozott. Megyek a szerszámokért, mondta, készüljetek. Nagyon meleg van. Alig tíz perc után lekerül róla a kabát, az ing. Tüzes csóvaként lobog a láng, a bőrkötény védi elől, pattognak a szikrák. A szemüvegét később leveszik, csípi a szemét a verejték, az üvegen mákszemnyi pontokban égett rá a cunder. Még mindig erős a nyomás, mondja. Nem lehet kisebbre venni, válaszol a művezető. Rekedt, reszélős hang. ö is félmeztelenül kuporog mellette, a vállai, a melle fénylik a vizes sártól. Vödörből szedik ki az agyagot és keni a félujjnyi résre. Csak a hátuk fázik. Durúzsol mögöttük a frisslevegős készülék, csővezetéken jön az éltető levegő, az, ami előttük van, legalább három-négy százalék szénmonoxidot tartalmaz. Négy nap, négyszer nyolc óra, eddig tartott az egész. Hat helyen nyílt meg a vezeték. Talán három hét sem múlt el, érezte a derekát, alattomosan jött a fájdalom. Mi van veled, pajtás, úgy mozogsz, mint akinek leverték a derekát. Látod, mindig mondtam, ne udvarolj férjes asszonynak. ö csak mosolyog, s elfogja a tehetetlen félelem. Fölötte, a hófehér , vas keresztben, arra felkapaszkodni, elfogja a gyengeség. Holnap, igen holnap már hárman bejöhetnek, a felesége és két munkatársa. Az egyik a művezető. — Négy liter vért kapott összesen — mondta az orvos. — Derék emberek a barátai ott az üzemben. Tudja, külön véradónapot szerveztek, közvetlenül az operáció előtti napon. Csak azok vettek részt, akiknek a vércsoportja megegyezik a magáéval. Nagyon szerethetik ott magát. Hallgatta, s közben arra gondolt, fél vesével vajon mennyit ér az ember. Azután a falat nézte, a seszínű festéken a szürkére vált foltokat. Egy-két nap, talán eljut az ajtóig, azután majd tovább is. De odakint, odakint milyen lesz majd számára a világ? A Mátra és a Bükk hazánk legnagyobb összefüggő hegyvidéke' százaknak és ezreknek már régóta kedvenc pihenő- és kirándulóhelye. Az utóbbi évtizedekben különösen megnőtt ezen a vidéken az idegenforgalom: szűkösnek, hiányosnak mutatkozik a vendégfogadás „kapacitása”. A gondok felszámolása érdekében 1971-ben kormányhatározat született az üdülőterület fejlesztésére. Az azóta megtett út tapasztalatairól, az elért fejlődésről tartott a közelmúltban együttes ülést az érintett terület lokálpatriótáit magában foglaló két tájegységi intéző bizottság elnöksége. Borsodban alig egy fél éve az Észak-magyarországi Intéző Bizottság elnöki tisztét, mint társadalmi megbízatást Huszár István, a Minisztertanács elnök- helyettese látja el, Heves megyében pedig a Mátra— Eger Nyugat-bükki Intéző Bizottság élén a múlt év óta — ugyancsak új emberként — dr. Papp Lajos államtitkár, a Minisztertanács Tanácsi Hivatalának elnöke tevékenykedik. Az együttes ülés után Huszár István miniszterelnök-helyettes és dr. Papp Lajos államtitkár, interjút adott a Heves megyei Népújság és az Észak-Magyar- ország számára. Kérdés: — Hogyan értékelik az első együttes ülés tapasztalatait? Melyek voltak és melyek jelenleg a lokálpatrióták e testületének legfontosabb célkitűzései? Dr. Papp Lajos: — Ülésünk célja volt, hogy áttekintsük az 1971-ben hozott 1026-os Kormányhatározat megvalósításának eddigi tapasztalatait. De mindenek előtt célunk volt az, hogy a két tájegységi intéző bizottság előtt álló feladatokról tanácskozzunk, azokat a jövőben megfelelően összehangolhassuk, hogy ezáltal még hatékonyabban szolgálhassuk mind a belső, mind a külső idegenforgalmat. A két intéző bizottság területét annak idején, amikor a kormány a fejlesztési lehetőségeket áttekintette, hasznosan segítette ezzel a határozatával. Nagyban elősegítette, hogy összehangoltabb fejlesztési elképzelés alakuljon ki ezen a területen is, részben a szállodai férőhelyek, részben a vendéglátó egységek fejlesztésével, a kiszolgálás kulturáltabbá tételével, másrészt a fürdési lehetőségek, gyógyvizek jobb kihasználásával. Együttes elnökségi ülésünkön áttekintettük az elmúlt évek ilyen jellegű tapasztalatait és meghatároztuk azokat a kordinatív feladatokat, amelyek a két intéző bizottság területén a jövőben, mint lehetőségek adódnak. Kérdés: — Hallhatnánk ezekből néhányat? Dr. Papp Lajos: — Ilyen lehetőség kínálkozik például abban, hogv Egertől egészen Aggtelekig, a Tokajihegyvidéket is idekapcsolva Borsod nevezetességeit is meglátogatva, olyan ösz- szefüggő programokat lehet majd ajánlani, amelyek több napos érdeklődésre is számot tarthatnak. De hasznosak lesznek azok az ösz- szehangolási alkalmak is, amelyek Eger, Mezőkövesd, Bükkszék, Párád gyógyvíz adta lehetőségeinek a kihasználásában kínálkoznak. Mód lesz arra is, hogy a két intéző bizottság területén olyan közös kulturális programok kialakítását hangoljuk össze a jövőben, amelyeket eddig külön-kü- lön szinte megyehatárokhoz igazodóan alakítottak ki. Ugyanaltkor nagyon fontos az, hogy a lehetőségek feltárásban a jövőben egy egységes fejlesztési program is készüljön — mégpedig minél előbb — és éppen ezért együttes ülésünk felkérte az Építési és Városfejlesztési Minisztériumot, a terület fejlesztésének gazdáját, hogy egy programtervezet kidolgozásával segítse e két tájegység összehangolt fejlesztési lehetőségét. Kérdés: — Hogyan vélekedik minderről Huszár István, az Észak-magyarországi Intéző Bizottság elnöke? Mit tart az elkövetkezendő napok, hetek legfontosabb feladatainak? Húszár István: — Azzal kezdeném —, hogy hangsúlyozzam a fontosságát —, amellyel Papp elvtárs befejezte : nagyon lényeges az egységes szemlélet megteremtése egy ilyen jellegű fejlesztés előtt Ami pedig az elkövetkezendő napok, hetek legfontosabb feladatait illeti, három dolgot említenék. Egyik: világosan megfogalmazni az említett fejlesztési program kimunkálásában az Építési és Városfejlesztési Minisztérium, a minisztérium szervezeteinek és más intézményeinek a tennivalóit. Továbbá gondoskodni arról, hogy ez a fejlesztési elgondolás, amiről Papp elvtárs is beszélt, az év közepéig az ÉVM- ben valahogy elkészüljön és alkalmassá váljon arra, hogy a két intéző bizottság esetleg más érintkező területek intéző bizottságaival közös állásfoglalást alakítson ki. Másik dolog: fontosnak tartom, hogy már a közös állásfoglalás után, ha tetszik másnap, a két megye szakintézményei, specializált szervezetei, idegen- forgalmi utazási irodák, IBUSZ kirendeltségek és más intézmények koordinálják egymással az ez évi programokat is és jól gondolják végig azokat a kulcs- fontosságú csomópontokat, amelyekben folyamatos egyeztetésre van szükség. A harmadik, amit fontosnak tartok, hogy az érintett megyei tanácsok ötödik ötéves tervi fejlesztési tervei egyrészt a mostani együttes állás 'oglalásnak megfelelő szellemben, másrészt a kialakuló fejlesztési koncepció ismeretében, harmadszor az országos fejlesztési elgondolásokkal összhangban készüljenek el. Kérdés: — Az együttes ülés elé terjesztett vitaanyagból, valamint a felszólalásokból egyértelműen kitűnt, hogy a kormányhatározat megjelenése óta mindkét megyében számos fontos — a további fejlesztéseket is megalapozó — beruházás, illetve objektum valósult meg. Mindez a továbbiakban a helyi erőket már meghaladja. Huszár elvtárs véleménye szerint ■ várható-e belátható időn belül nagyobb arányú köz- í ponti támogatás? Huszár István: — A követ- 1 kezőket tudom elmondani. | Először a kérdés első részére reflektálok. A két intéző bizottság elnöksége az együttes ülésen elismeréssel beszélt az 1971-es kormányhatározat óta elért fejlődésről. Több mint három év telt el azóta, s ez alatt az idő alatt a fejlesztés máris összehangoltabb lett, s valamelyest gyorsult. Mind helyi erőforrásból, mind pedig központi tárno^ gatásból. Azt gondolom, hogy a következőkben is lehet és kell számolni azzal, hogy a Mátra-Bükk fejlesztésére szervezni kell a helyi erőforrásokat, a szó teljes értelmében. A vállalati erőforrásokból, megyei erőforrásokból rendelkezésre álló lehetőségeket jobban össze kell hangolni, illetve a társadalmi munkát is ebbe az irányba kell befolyásolni. Ugyanakkor számolnunk lehet azzal, hogy a központi támogatás a jövőben sem csökken, hanem legalább olyan ütemben nő. mint eddig, hiszen a Mátra, Bükk üdülőterület fejlesztése valóban nemcsak helyi, de országos érdek is. Kérdés: — Mind Huszár mind dr. Papp elvtárs a közelmúltban vállalta el e tájegység intéző bizottságokban az elnöki funkciót. Milyen személyes okok, illetve indítékok sarkallták Huszár, illetve • Papp elvtársat a megtisztelő társa- i dalmi funkció elvállalására? Dr. Papp Lajos: — Kétségtelen, hogy annyi köze van ennek a szép tájnak ahhoz, hogy ezt a funkciót elvállaltam, hogy nem messze, itt a Mátra és a Bükk nyúlványaitól, a Sajó völgyében, Sajópüspökibcn születtem. Mint ifjút annak I idején nagyon sok iskolai I kirándulás, másrészt ké- | sőbbi munkáim is kötöttek ■ ehhez a tájhoz. Igaz is, hogy a településeinek nagy részét bejárva azokat a le- ! hetőségeket is már a ko- j rábbi évekből is ismerem ’ itt, amelyek a táj adottsá- j gaiban — Eger város tör- > ténelmi hagyományaiban gyógyvíz és egyéb — lehetőségeiben rejlenek. A szép munka mellett kétségtelenül motiváló tényezők azok. :■ amelyeket az elmúlt évti- J zedekből az ember szép emlékként őriz magában erről a vidékről... Huszár István: — Nekem is szűkebb szülőföldem ez a táj, a Hernád völgyében, Hernádkakon születtem. Szeretem ezt a tájat, csodálom szépségét, történelmi értékeit, nevezetességeit. Meggyőződésem, hogy aki Magyarország történelmét ismerni akarja, annak ismerni kell e táj történelmét, emlékeit, fejlődését. Én nagy szeretettel jövök mindig erre a tájra és igyekszem a magam lehetőségeivel lelkiismeretesen eleget tenni e társadalmi megbízatásnak. Hát ezek voltak azok a személyes indítékok. amelyekért a megyei vezetés felkérésére igent mondtam ... — Olvasóink nevében is mindkettőjüknek köszönjük a beszélgetést. Faludi Sándor Hajdú Gábor Sémák iiÉlff iff Most ezzel a címmel láthntjahnllgathatja az érdeklődő a televízióban a pártoklaiás kiegészítését, segítését szolgáló adásorozatot. A politika! tanfolyam Icgalóbbi adása fs már a Sémák leikül címmel került műsorba, 4 ugyanilyen címen szerepel majd a program „testvérpárja” Január 24-én. Akik látták a Sokiberger-gyár két női szocialista brigádját bemutató (filmrészletekkel illusztrált) első túdióbcszélgetést, bizonyára érdeklődéssel várják a másodikat is: ezúttal a Cscpoli Sza- üadkikötő két, férfiakból álló szocialista brigádjával. A szocialista munkahelyi kapcsolatokról, a szocialista életmódról számol be mindkét műsor, bizonyítva, hogy adott és vállalt közösségi keretek között Is élhetünk sokféleképpen — tehát sémák nélkül, mégis szocialista módon. A sorozat a továbbiakban felkeresi az Izsáki Állami Gazdaságon, hogy bemutassa a párt uezető szerepének gyakorlati írvénycsülését a gazdasági munkában. A befejező adás helyszíne: a Chemical Építő- rcgylanyagipari Vállalat. A téma napjaink egyik legaktuálisabb kérdése: az ésszerű takarékosság. PORTRÉ Rózsik István rajzs
