Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-19 / 16. szám
I 1975. január 19., vasárnap ÉSZAK-M AGY ARORSZAG 3 Eredmények, terveit, ÜS1Í81CÍÍI lníeriá lepi Jánossal, a Diísmfri Gépgyár vezérigazgatóiéval Alapanyag cserezés a Diósgyőri Papírgyárban Fotó: Laczó József Váitőműszak Az új évkezdés, az összegezés, tervezés napjait éljük. Megyénk legnagyobb gépgyárában is — mint annyi más üzemben —most készítik a múlt évi munka mérlegét, s a hagyományos, valamint az új tennivalóknak megfelelően terveznek, intézkednek, programokat készítenek. Dojcsák János, a Diósgyőri Gépgyár vezérigazgatója így összegzi a múlt évi tervfeladatok teljesítését, az 1975. év fontosabb leiadatait, gondjait: — A Diósgyőri Gépgyárnak 1974-ben is igen fontos feladatokat kellett megoldania. Ennek érdekében a gyárvezetés és az egész kollektíva különösen nagy figyelmet fordított arra, hogy eleget tehessünk a jármű- programmal összefüggő termelési feladatainknak, a kormány állal kiemelt egyedi nagyberuházásokhoz szükséges tennivalóinknak, a pótalkatrész-gyártásnak, a szocialista és a tőkés exportra szerződött termékeink kiszállításának, nem utolsó sorban a dolgozók felé vállalt kötelezettségeinknek, — Milyen .eredmények^ tendenciák jellemezték a gyár elmúlt évi munkáját, tevékenységét? — 1974-ben feladatainknak sok tekintetben sikerült eleget tennünk. Így a befejezett termelési tervünket az előzetes számítások szerint torvszint felett teljesítettük. A pótalkatrész-gyártásban is túlteljesítést értünk el, s az exportban mind rubelban, mind dollárban jelentős tö.bbletterm élést sikerült megvalósítanunk. Nőtt a munka termelékenysége, a növekedés mértéke 6 százalékkal magasabb mint 1973- ban. — Az elmúlt évi feladatok teljesítésének megszervezése sok gonddal járt. Az év folyamán a piaci igényekhez, a szükségletekhez igazodóan a termelési programban olyan változtatásokat kellett eszközölnünk, amelyek a népgazdaság és a gyár kollektívájának alapvető érdekeit szolgálták. Ennek érdekében különféle műszaki, szervezési intézkedéseket dolgoztunk ki, hajtottunk végre. Többek között szembe kellett néznünk azzal, hogy egyes termelőüzemeinkben megrendeléshiány volt. Év közben meg kellett oldanunk a stornírö- zott rendelések kiváltását. — Gondjaink voltak a társvállalatok, a kooperáló vállalatok közbeeső szolgáltatásainak késedelmei miatt. Voltak anyagellátási gondjaink is.‘ Mindehhez járultak azok a nehézségek, amelyek a gyár belső életében éppúgy jelentkeztek, mint bármeiy más üzemben. Gondolok itt a létszámra, a munkaerőhelyzetre. N cm volt például elég forgácsoló szakmunkásunk, s e gonddal ma is küzdünk. Vannak kívánalmak, tennivalók a termelés irányításában, a műszaki előkészítésben is. E gondok elhárítására év közben számos intézkedésre volt szükség. — Milyen formában és módon segítettek a dolgozók a feladatok megoldását? — Az 1974. évi feladatok teljesítésének eredményes segítője volt a XI. pártkongresszus tiszteletere kibontakozott szocialista munkaverseny. Felbecsülhetetlen segítséget jelentett munkánkban a szocialista brigádok tevékenysége. Az elmúlt évben a szocialista brigádokba tömörült a gépgyár össz- dolgozóinak 82 százaléka. A szocialista munkaverseny keretében 797 szocialista brigád tett munkafelajánlást. E megmozdulás a gyárban 7080 dolgozót aktivizált. — Felajánlásaik közül különösen figyelemreméltóak azok, amelyek a normaóramegtakarításra, az anyag- és szerszámtakarékosságra, a fiatalok szakmai ismeretének bővítésére, az újítási mozgalomban való fokozott részvételre, és arra a tár-, sadalmi munkavégzésre vonatkoznak, amelyek Miskolc város _ fejlesztését, szépíté*- sét szolgálták. A szocialista munkaverseny-vállalások teljesítésében jelentős eredmények születtek. Ezek azonban csak az 1974-ben végzett munka végleges értékelése után vehetők majd pontosan számba. — Feladataink megoldásához igen nagy támogatást adtait a gyáregységeknél, főosztályoknál a fizikai munkások, a műszaki és adminisztratív alkalmazottak egyaránt. — Milyen feladatokat, tendenciákat tartalmaznak a vállalat 1975-re vonatkozó tervei? — Az 1975. évi feladatok meghatározásánál alapvető cél, hogy tovább folytatódjék az a fejlődés, amely 1974-et jellemezte, és minél jobban teljesüljenek a negyedik ötéves tervben vázolt vállalati célkitűzések. — Mind a termelési értéket, mind az árbevéltelt tekintve nagyobb növekedést i szeretnénk elérni az el- ] múlt évinél. Növekednek külkereskedelmi feladataink. I Rubel és dollar viszonylatban egyaránt. A megnövekedett feladatok mértéke meghaladja a 20 százalékot. A termelés növekedését teljes egészében a munka terme- Jekenységével kell fedeznünk. — Ez évben is lényeges, hogy tovább növeljük a vállalati 'eredményt. Ez ad lehetőséget arra, hogy tovább folytassuk fejlesztési elkép- zeléseihk realizálását, s hogy a vállalat kollektívájának személyi jövedelme is emelkedhessek. — Természetesen fontos feladatnak tekintjük, hogy az elmúlt évihez képest tovább növeljük a munkások és alkalmazottak bérszínvonalát. Ennek mértéke, a döri- ! tés több tényezőtől függ. Mindenekelőtt attól, hogyan tudjuk még megalapozottabbá tenni értékesítési tervünket, eredménytervünket, és ma különösen nagymértékben függ attól is, hogy a vállalat önköltségének csökkentésében, anyag- és energiamegtakarításban milyen eredményeket tudunk elérni. — Milyen nagyságrendek jellemzik a feladatokat, s mit vár a gyárvezetés a DIGÉP kollektívájától?' — Az ez évi feladatok mögött természetesen rendkívül nagy termékmennyiség van, s igen széles gyártmányválaszték húzódik meg. Termelési értékünk nagyságára jellemző, hogy — az 1975. évi árszinten — előrelalhatóan megközelíti a 2 és fel milliárd forintot. — Az alapfeladatok magukban foglalják az államközi kötelezettségek teljesítését, a belföldi szükségletek kielégítését, a jármű- programmal kapcsolatos feladatok megoldását, a kiemelt nagyberuházásokkal kapcsolatosan a Diósgyőri Gépgyárra háruló feladatokat és több más fontos tennivalókat. Ezek megvalósításáért a gyár kollektívájának nagyon intenzív munkát kell végeznie. — Nem nélkülözhetjük 1975-ben sem szocialista brigádjaink segítségét, az egész gyár kollektívájának minél aktívabb x’észvételét a szocialista munkaversenyben. Tovább kell folytatnunk a XI. pártkongresszus tiszteletére kibontakozott szocialista munkaversenyt. — E vonatkozásban fontos, hogy a munkaverseny- felajánlások minél jobban illeszkedjenek a gyár alapfeladatainak megoldásához. Ez a munka elkezdődött, de szükség van a szocialista munkaverseny-felajánlások menet közbeni állandó tökéletesítésére, pontosabbá tételére — Nem nélkülözhető a társadalmi szervek — a pártszervek, a szakszervezet, a KISZ — hathatós segítsége úgy, ahogy ez 1974-ben is volt. A vezetésnek nagyon sok intézkedést kell tennie ahhoz, hogy az 1975. évi feladatok teljesítése megalapozott, értékelhető legyen és minden szempontból biztosítékot nyújtson arra, hogy minden összhangban álljon a népgazdasági tervekkel, összhangban legyen a társvállalatok velünk szemben támasztott igényeivel, s ’ természetesen összhangban a gyár kollektívájának célkitűzéseivel. Csorba Barnabás A VASÁRNAP pihenőnap. Ilyenkor általában együtt a család, közös szórakozás, kirándulás, esetleg sportprogram van napirenden. Szóval a vasárnap az vasárnap. A bérházak folyosóin már a délelőtti órákban ínycsiklandó illatok jelzik, hogy a magyar ember a gyomrával is igyekszik megkülönböztetni a naptárban piros betűvel jelzett napokat... Csakhogy a folyamatosan termelő ipari üzemekben másfajta naptár szabályozza az emberek éleiét. Az Ózdi Kohászati Üzemekben például speciális „kártyanaptárakat” nyomtatnak, rajta különböző színnel a műszak- beosztás: kinek mikor kell nappal délután, illetve éjjel dolgoznia. A pihenőnap ritkán esik vasárnapra, neveze- teseob ünnepekre pedig csak szerencsés esetben. Ez már önmagában is lemondást, áldozatot igényel. Ez a „változatos” / munkaidő-beosztás igénybe veszi, megviseli a szervezetet is. Tényleg, mennyi idő alatt lehet a váltóműszakot megszokni? — Soha nem lehet megszokni, legfeljebb alkalmazkodni hozzá — válaszolja kapásból az egyik idősebb ózdi martinász. — Az ember magánéletét a műszakokhoz kell igazítani, ehhez kell alkalmazkodni a családnak is. Nem lehet megszokni azért sem, mert éj jeles műszak után a délelőtti alvás nem ér fel az éjszakai pihenéssel. Bár az ember egy idő után megszokja, hogy nappal is tud aludni. A váltóműszako- so': élete sok lemondással jár. Ha éjjelre jövünk, akkor kell felállni a tévé mellől, amikor a legizgalmasabb a film. Délután és este már nem lehet koccintás, névnapozás. Megnézhetné magát az ember a kemencék 60—80 fokos melegében. Egyszóval a váltóműszak irányítja, programozza az embert... Persze, aki igazán szereti a szakmáját, ' annak nem olyan nehéz az alkalmazkodás. Nemrégen az egyik fiatal segéd bejelentette, hogy elmegy. Ex önmagában nem szokatlan a martinon, csakhogy ő már öt évet itt lehúzott. És aki eddig kibírja, az már általában megragad. Azt mondta a fiú. szereti a mesterséget, de most akar élni, szó-akozni, amíg fiatal. Négy műszak mellett pedig nem lehet. Az biztos, hogy nem mindig lehet, de szerintem ott volt a baj, hogy nem kötődött a fiú eléggé ehhez a munkához... — Jókor kérdezi... — fakad ki bosszúsan a kikészítőmunkás, de amikor kipakol viseletes táskájából, jobb kedvre derül. — Az asszony elkésett a vasárnapi ebéddel, csak a levest tudtam bekapni, a húst úgy melegen csaptam be a táskába. Nekem a legrosszabb a vasárnap délután. Jön az ember le a lépcsőházban, mindenhol bömböl a rádió, „jó ebédhez szól'a nóta”, az embernek eszébe jut, hogy egész délután műsor lesz a tévében ... De amikor már beér az üzembe az ember, szinte azt is elfelejti, hogy vasárnap van. Persze, a hétfői pihenőnap nem egyenértékű a vasárnappal. Nem lehet pótolni az elmulasztott mécsesét sem... A NYUGDÍJ előtt álló hengerész lassan negyven éve állandóan váltóműszakban dolgozik: — A múlt rendszerben örültünk, ha úgy esett, hogy ünnepnap kellett dolgozni. Dupla műszaknak számolták el, senki sem tiltakozott a beosztás miatt. Ma már dupla pénzért aligha vállalna valaki önként munkát karácsonykor, szilveszterkor vagy húsvétkor. Négy műszak van, ami lényegesen több szabad idővel jár, így aztán jönni kell, ha ünnep, ha nem. Jó érezni azonban, hogy a váltóműszak miatti megterhelést egyre jobban igyekeznek anyagiakban is elismerni. A múlt év őszén 30 százalékra emelték az éjszakás pótlékot az ÓKÜ-ben, ugyanakkor bevezették a délutános pótlékot is, ami még soha nem volt a vállalatnál. A rendszertelen életmódot nem lehet megfizetni, de az ember legalább érzi, hogy a nehéz munka megbecsülése nem csak szólam, nem csak ígéret... A fiú technikus, alig tizenkilenc éves. Nevetve meséli: — Megfogadtam, hogy az új évtan az első dolgom lesz, hogy' továbbállolc SzilPénteken délelőtt ülést tartott a Leninvárosi Tanács. Első napirendi pontként megvitatta, majd elfogadta a város 1975. évi költségvetési és fejlesztési tervét. A tanács döntése értelmében az idén összesen 259 millió 214 ezer forintot fordítanak városfejlesztési célokra. A fejlesztési terv — amely változatlanul a lakásépítési vesztérkor valaki beteg lett, beosztottak helyette. Csak előző nap tudtam meg, hogy szilveszterkor éjjelre kell be- ugranom. Persze, mert a legfiatalabb vagyok. Szerencsére nem volt különösebb program, otthon néztem volna a tévét. De így is rettenetesen nehéz volt tudomásul venni. Azután egy-két nap múlva megvigasztalódtam. Szerencsére a tévé szilveszteri műsoráról elvétve szoktak csak jót mondani, így aztán maradtam ... — Szeretem a négy műszakot, különösen a délutános beosztást Csendesebb olyankor a gyár, reggel pedig tovább lehet aludni. Nem szívesen vállalnék állandó nappalos munkát. A tévé nem nagyon érdekel, szórakozásom, ha a kertben teszek- veszek. Az sem mindegy, hogy az éjszakás pótlékot és az egyéb jutalékokat kapja-e az ember... — Nem viseli meg az éjszakás hét? — Az igen.. I Egyedül élek, és jobb a gyárban, mint otthon egyedül. ÉJJEL és nappal, vasárnap és hétköznap szüntelen dolgozik, termel a gyár. Ki így, ki úgy indul a délutános és az éjszakás műszakba. Kétségtelen, hogy a váltóműszak áldozatot követel, megviseli a szervezetet. Még akkor is, ha kedvvel végzi az ember a munkáját, szereti a szakmáját. Nem árt, ha eszünkbe jut az, amikor a fizikai munka anyagi elismeréséről beszélünk, vagy ha éppen arról olvasunk, hogy» szilveszterkor, vagy' az év első napján menny'i acélt csapoltak az ÖKÜ-ben vagy az LKM- beri. program teljesítését tűzi ki célul — több tízmillió forintot irány'oz elő a kulturális és az egészségügyi ágazat fejlesztésére. Az ülésen hangsúlyozták, hogy' a tervbe vett beruházások 85 százalékához a kivitelezői kapacitást az illetékesek már jó előre biztosították. Így remény van rá, hogy maradéktalanul valóra válnak az ez évi fejlesztési célkitűzések. A Soproni Állami Gazdaság területén kedvez az időjárás a mezőgazdasági munkának. A történelmi borvidéken gondos kezek metszik a különféle szőlőfajtákat. A 470 hektárnyi terület metszése előreláthatóan március elején fejeződik be. Képünkön: Metszik a Traminit a Fertői dombvidék lankáin. Tóth István Tanácsülés Len in városban \
