Észak-Magyarország, 1975. január (31. évfolyam, 1-26. szám)
1975-01-18 / 15. szám
1975. Január IS., szombat IRC ESZAK-MAGYARORSZAG 5 Tízmilliók a megye ísz-einek és élelmiszeriparának támogatására O Megyénk termelőszövetkezeti gazdaságai évről évre több tízmilliós nagyságrendű támogatást kapnak különböző fontos beruházásaikhoz, fejlesztéseikhez. Az idén is jelentős központi pénzeszközökre számíthat megyénk mezőgazdasága és élelmiszer- ipara. A Borsod megyei Tanács 32,3 -millió forintos kerettel segíti elő az idén a tsz- ekben szükséges bekötő utak építését. Több kilométer a tsz-tanyákhoz, központi majorokhoz, gyümölcsösökhöz vezető bekötő út épülhet meg megyénkben az idén is célcsoportos állami beruházásból. Az erdőtelepítéseket, cel- lulóze-nyárfatelepítéseket 8,7 millió forinttal támogatják megyénkben. Ebből a keretből csak a színvonalas erdő- gazdálkodást folytató tsz-ek részesülhetnek. Ott, ahol elmulasztották az erdőfelújítások elvégzését, nem számíthatnak támogatásra a központi alapból. A tsz-ek villamosításaihoz 1,8 milliós, a távközlési beruházásokhoz 1,2 milliós támogatást nyújtanak az idén. I A rét-legelőjavítások, gyepfejlesztések támogatására 8 millió forintos keret áll rendelkezésre. Jelentős összeg, 47 millió forint áll rendelkezésre megyénkben a meliorációs beruházások támogatásához. Csakis olyan területek meliorációs beruházásaihoz biztosítható támogatás, ahol megfelelő eredmény várható s beruházással arányban áll a várható többlettermelés, hozamnövekedés. A kedvezőtlen adottságú üzemek fejlesztési hozzájárulásához 27,8 millió forintos állami támogatási keret áll rendelkezésre. A szarvasmarha-tenyésztés fejlesztéséhez, a húsprogramot elősegítő beruházások megvalósításához 18 millió forintos központi támogatásra számíthatnak az idén megyénk tsz-ei. A megye községeinek jobb kenyérellátását is jelentős összegű állami támogatás segíti elő megyénkben. Többek közölt 37,5 tonna új sütőipari kapacitás létesítését is elősegítik á rendelkezésre álló, több milliós támogatási keretből. Készül a kollégium A Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola miskolci kihelyezett tagozatán jól fejeződött be és jól kezdődött az esztendő. Az elmúlt év decemberében kapták meg ugyanis az engedélyt egy kollégium kialakítására. Egy felszabadult — régi épületben levő — lakást alakítanak így át kollégiummá az Ady Eridre ut ban. Az átalakítás munkálatai egyébként szinte az év első munkanapján megkezdődtek, s La a „számításaik” beválnak, akkor februárban már be is költözhetnek a főiskolai tagozat hallgatói. Mint isme- \ retes, a tagozat hallgatóinak többsége vidéki, s . eddig mindössze hat fiú és hat lány szamára tudlak elhelyezést biztosítani a Nehézipari Műszaki Egyetem kollégiumában. A rövidesen „megnyíló” kollégiumban tizenöt hallgatónőjüket tudják elhelyezni, jó körülmények között. Itt ugyanis lehetőség lesz arra is. hogy gyakoroljanak a fiatalok. A kollégium létéért igen régóta „küzdenek” a főiskolai tagozat vezetői, s a városi tanács vezetői most messzemenően segítették u terv megvalósulását. A fiúk elhelyezése egyelőre továbbra is a Nehézipari Műszaki Egyetem kollégiumában oldható meg. Csaknem húrommiíliárdos forgalom Fejlesztési elképzelések ‘ a VASVILL-nél Az elektronikus számítóközpont munka közben. Ez a berendezés végzi el a bérszámfejtést is. Az elmúlt év végén ünnepelte a VASVILL Nagykereskedelmi Vállalat fennállásának 25. évfordulóját. A VASVILL Borsod, Hajdú, Szabolc és Heves megyékre kiterjedő hálózatában 17 város, 779 község, összesen 2 millió 200 ezer lakos ellátá- ' sáról gondoskodik. Az elmúlt időszakban a csaknem hárommilliárd forintot forgalmazó nagykereskedelmi vállalat nagyarányú belső fejlesztést végzett, hogy alkalmassá váljon a meg..j- v üiedett feladatok ellátására. Elsősorban a raktárak és az anyagmozgatás korszerűsítésére, továbbá a belső adminisztráció gépesítésére fordítottak nagy gondot. Elektromos anyagmozgató gépek, targoncák beállításával köny- nyebbé és gyorsabbá tették a rakodást és a tárolást, elektronikus számítógép segítségével pedig a nagykereskedelmi vállalatok közt az országban először megvalósították a legkorszerűbb ügyvitel-gépesítést. A VASVILL Nagykereskedelmi Vállalat ez évben is tovább folytatja a vállalat belső korszerűsítését, részt vesz a konténeres programban, s valamennyi téren áttér a gépi anyagmozgatásra. A jövő tervei közül elsősorban várhatóan az ötödik ötéves tervben megvalósuló raktárkorszerűsitést kell kiemelni. Miskolcon a Szent- péteri kapuban 5 nagykereskedelmi vállalat ugyanis koordinált raktárépítés tervével foglalkozik. Ez a csaknem 100 milliós beruházás a megvalósulás után a legkorszerűbb raktározási feltételeket teszi lehetővé. Négy kályhát is felemel egyszerre az emelni argonra. Néhány évvel ezelőtt egy kályha gépkocsira rakásához S—4 ember kelleti. a mezőgazdaság szolgálatábán K E RT ITOX" márka- üzembiztosság' hosszú élettartam gazdaságosság afitó TAURUS Abroncsgyár FELVESZ: szakmanélküli férfi és női dolgozókat, akik 18. életévüket betöltötték, háromműszakos munkákra. JELENTKEZÉS: a munkaügyi főosztályon. 1965 Budapest, VIII., Kerepesi u. 17. Keleti pályaudvar mellett. llzrmi lapjaink * • r B írjak Hetente mintegy' negyvenezer példányban jelennek meg üzemi lapjaink, átfogó képet adva megyénk vaskohászatának, gépgyártásának, bányászatának, vegyiparának helyzetéről, életéről. Az alábbiakban az e heti üzemi lapokból adunk szemelvényeket. I)iós«v6ri tanítás A kongresszusi verseny irányító erejéről nyilatkoznak az LKM gyáregységeinek vezetői. A nagyolvasztó gyáregység — minden eddigi eredményt túlszárnyalva — 1974-ben 630 ezer tonnányi termeléssel zárta az esztendőt, ígv a Kongresszusi versenyre tett 5 ezer tonnás pótvállalást teljesítették. Itt is, más gyáregységekben is az energiatakarékosság áll a kongresszusi verseny második félidejének középpontjában. Az acélműi gyáregységben az évközi sorozatos termeléskiesések miatt a tervlemaradás még november elején is több mint ötezer tonnát tett ki. A gyáregység vezetői a szocialista brigádok segítségét kérték, személyenként meghatározva a feladatokat. Az összetartás, az őszinte szó segített: decemberben soha nem tapasztalt szellemben folyt a munka, szinte virtusnak számított, ki csapol hamarabb, melyik kemence kerül élre. Rekord is született a Siemens-martin- kemencesoron: fennállásuk óta először sikerült most elérni a hetvenezer tonnás termelést. . Borsodi Bányász A Borsodi Szénbányák Vállalattól 1975-ben alapkövetelményként 5 millió 10 ezer . tonna, többtermelésként pedig 150 ezer tonna, összesen tehát 5 millió 160 ezer tonna szenet vár a népgazdaság. A vállalat termelőüzemei közül elsősorban a Mákvölgyi és a Szuhavölgyi Bányaüzemekre vár a legnagyobb feladat: termelési előírásuk ugyanis külön-külön megközelíti az egymillió tonnát. A mákvölgyiek és a szu- havölgyiek • is felkészülten kezdték az új ével és a szocialista brigádok az új feladatokhoz igazították vá’.Ia1- lásaikat. Új gépek is érkeznek ezekbe az üzemekbe, de emellett — a takarékosság szellemében — intenzivebbé teszik a műhelyek javítómunkáját: a helyszínen is gyártanak alkatrészeket, különböző. nehezen beszerezhető anyagokat, hogy ne legyen fennakadás a termelésben. Ózdi Vasas Január közepén megszületett az Ózdi Kohászati Üzemek durvahengerművének ez évi első rekordteljesít mén ve. A blokksori I. műszak József Attila nevét viselő szocialista brigád Tiba Árpád műszakos üzemvezető és Kovács László brigádvezető irányításával 300 blokkot hengerelt. Ózd város Tanácsának idei költségvetéséről is beszámol a lap. A költségvetés készítésekor messzemenően figyelembe vették a javaslat készítői az alsófokú oktatási rendszer színvonalának emelését, a bölcsődei, óvodai ellátás, valamint az egészség- ügyi törvény megvalósítása érdekében a körzeti orvosi és kórházi orvosi ellátás javítását. Borsodi Vegyész A Borsodi Vegyikombinái- ban gyáríott bonamid felhasználási köre egyre bővül. Ismert, hogy az 1968-as Budapesti Nemzetközi Vásáron ezt a terméket nagydíjjal tüntették ki. Érthető tehát, hogy ezt követően egyre nagyobb lett a kereskedelem érdeklődése és mind nehezebb kielégíteni az igényeket. A bonamidüzemben dolgozó szocialista brigádok vállalásaikban most arra tettek ígéretet, hogy az idén növelik ennek a fontos ipari terméknek termelését. I Reklámot ! az árunak i » ,l » reklám célja, hogy i ^ másokat befolyásol- I jón a reklámozó gazi dasági érdekeinek megl'e- | lelően. Ennek érdekében i bizonyos tartalommal és { formával rendelkező infor- , máclómennyiséget kell a t reményteli fogyasztóhoz el- [ juttatni a meggyőzés érde- i kében. | A tv-reklámban elsők i között kívánt boldog új • évet egy csinos, kedvesen | mosolygó fiatal nő. egy i gyártó vállalat nevében, [ majd ezután a kamera i csaptelepeket és egyéb für- | dőszobai szerelvényeket I mutatott be — elterelve a i figyelmet az előző képről. | Arra ösztönzött, hogy vá- i súroljak a szóban forgó ' vállalat gyártmányaiból. | Nem tudom, lehet-e máfe i gyártmányú szerelvényeket | kapni. Abban azonban biz- i tos vagyok, hogy ilyen cél- [ ból csak akkor keresem fel I a szaküzletet, ha azt is tu- i domásomra hozzák „titoic- J ban”, suba alatt, hogy ezek i a szerelvények nemcsak | tetszetősek, hanem igen jó i minőségűek is — némi túl- J zássai még az unokámnak i sem fognak csöpögni — és i ráadásul olcsóbbak is. mint | azok, amelyek közül egy- r általán választani lehet. J Arckrémet sem azért vá- i súrolok, mert a „fürdőszobám dísze”. Valahogy nem szól a szivemhez az sem. amikor az ismert színész, számos képvariáció között suttogja sokat ígérőén: „Itt a Márka, itta már ma?” Lottót sem azért vásárolok, mert egy időben útón- útfélen. plakátokon és tv-n kérésziül figyelmeztettek, hdgy megvettem-e már az ' e hetit? Lehet, hogy én vagyok csak passzív vásárló. Élénkebben kellene reagálnom, amikor így próbálják formálni „fogyasztói íudato- mát.” De az is lehet, hogy , nem benner van a hiba, hanem a reklámban, amelynek ki kellene váltania a kívánt motivációt, hiszen vannak jó rekKmok. snv Ivek valóban felkelti!; vásárló fievp'nvé- z..- vásárolt cikk sem oko’- csalódást. A v'zVezeték-szeretö, akit elhívok, ha el- • önti a víz a lakásomat, az orvos, aki gyógyít, ha megbetegszem. érti. megtanulta a dolgát. Nem maximai izmus a szakmai ismeretek elvárása a propagandával foglalkozó szakemberektől sem, annál is inkább, mert tevékenységük a nemzeti jövedelem 0.5 százalékába ..kerül” • Buciiért Miklós i