Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-14 / 292. szám

VILÁG PROLETA SÖLJETEK! A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 292. szám Ara: 80 fillér Szombat, 1974. december 14. A Szakszervezetek Országos Tanácsa pénteken ülést tar­tott. A tanácskozáson részt vett Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság, titkára és Jakab Sándor, a KB osztályvezetője is. A tanácsülést Földvári Aladár, a SZOT elnöke nyitotta meg. A résztvevők tiszteletadással emlékeztek meg Louis Saillantról, az SZVSZ elhunyt tiszteletbeli elnökéről, a Francia Általános Munkásszövetség volt főtitkáráról. Hcrczeg Károly, a SZOT titkára a kongresszusi és felszabadulási munkaver­seny tapasztalatairól, valamint az 1979. évi népgazdasági terv megvalósításával kapcsolatos szakszervezeti feladatokról tar­tott beszámolót. A magyar szakszervezeti mozgalom úgy képviselheti legeredményesebben a mun­kásosztály, a szervezett dol­gozók érdekeit, ha a gazdál­kodás tartalékainak haszno­sítására öszpontosítja tudá­sát, erejét és eszközeit, ha tevőleges részt vállal a terv célkitűzéseinek maradék nél­küli megvalósításában — mondotta az előadó. — A gyorsan országos mé­retűvé szélesedett kong­resszusi és felszabadulási munkaversenyben tö­megméretekben fejező­dik ki. hogy a dolgozók, szocialista brigádok a tervek túlteljesí­tésén kívül a gazdálkodás hatékonyságát, az emberi munka és az eszközök ész­szerűbb hasznosítását is ké­pesek előmozdítani. A ma­gas műszaki tudás és a gaz­dag gyakorlati tapasztalat ötvöződik a komplexbrigá­dokban, amelyek mind na­gyobb számban alakulnak kiemelkedő jelentőségű cél­feladatok megoldására. Egészséges fejlődésnek in­dult az újítómozgalom is, amely a szakma, a hivatás mély szeretetét fejezi ki. A kongresszusi és felszaba­dulási munkaverseny kezde­ményezői és előrevivői a szocialista brigádok, ők ka­rolták fel a különböző je­lentős társadalmi munkaak­ciókat is. A szakszervezetek köszönetüket fejezik ki azok­nak a szocialista brigádok­nak, munkásoknak, alkalma­zottaknak, diákoknak és ka­tonáknak, akik a rendkívüli időjárás közepette segítették a mezőgazdasági termés megmentését. Az 1974-ben életbe lépett központi bérintézkedésekről szólva elmondotta, hogy azok általában közmegelége­dést váltottak ki az érintet­tek körében. A munkaidő csökkentése az életszínvonal-politikai cé­loknak megfelelően az idén tovább folytatódott, de nem mindenütt volt zökkenő- mentes. A 44 órás munkahét bevezetése elsősorban a bel­kereskedelemben okozott és okoz ma is nehézségeket. A Központi Bizottság ha­tározatának megfelelően megtörténtek a szükséges in­tézkedések a szakszervezeti jogsegélyszolgálat megszer­vezésére. 1975. január l-től a .jog­segélyszolgálat a kije­lölt vállalatoknál meg­kezdi működését. Teljes körű bevezetésére csak megfelelő tapasztalatok bir­tokában kerülhet majd sor. A továbbiakban arról szólt, hogy a termelésben el­ért eredmények mellett nép­gazdaságunkat olyan világ­piaci hatások is érik, ame­lyeket ma még nem tudunk lényegesen semlegesíteni, s emiatt a belföldön felhasz­nálható nemzeti jövedelem kisebb a tervezettnél. Kül­kereskedelmünkben lényege­sen romlottak a csereará­nyok. A tőkés piaci ár­emelkedések hatását 1974- ben a lakosság és a vállala­tok is csak kis mértékben érezték, mert az állami költ- ! ségvetés azt nagyrészt sem­legesítette. Az említett gon­dok és nehézségek ellenére a népgazdaság 1974. évi ered­ményei alapot nyújtanak ar­ra, hogy gazdasági életünk a következő évben is meg- * felelően fejlődjék, de ehhez arra is szükség van, hogy a tár­sadalmi munka haté- ' konysága magasabb szintre emelkedjék. A szakszervezeteknek is fontos feladatuk, hogy erőteljesen segítsék a belső tartalékok további feltárását 1 ' és következetes hasznosító - sát, a munka hatékonyságá­nak növelését. A népgazda­ság egyensúlyi követelmé­nyei megkívánják, hogy a termelés és a felhasználás arányai — az utóbbi növeke­dési ütemének átmeneti mér­séklésével — közelebb kerül­jenek egymáshoz. A gyöke­res és' tartós megoldást azonban a hatékonyság to­vábbi, az egész társadalmat átfogó javítása, az ésszerű takarékos gazdálkodás álta- ' lános kiterjesztése, a tarta­lékok komplexebb feltárása, ; a termelés szerkezetének ! egészséges irányú fejlesztése, ( a gazdaságosan exportálható (Folytatás a 2. oldalon) Exporttermékek a DIGEP ben Bolgár exportra kerülő gépek és berendezések készülnek a di gépgyártó gyáregységében. Diósgyőri Gépgyár egyc- Fotó: Szabados György fiz indonéz külügyminiszter Budapesten Púja Frigyes külügymi­niszter meghívására pénte­ken a késő esti órákban hi­vatalos látogatásra Magyar- országra érkezett Adam Ma­lik, az Indonéz Köztársaság külügyminisztere. A külügy­miniszter kíséretében van R. B. I. N. Djajadiningrat, a külügyminisztérium politikai főigazgatója. Noermatias, a külügymnisztérium bizton­sági és hírközlési főigazgató­ja, Alex Alatas, a külügymi­nisztérium titkárságának ve­zetője és Nana Sutrisna, a külügyminisztérium szóvi­vője. A Ferihegyi repülőtéren a vendégek fogadására megje­lent Púja Frigyes külügymi­niszter, Rácz Pál külügymi­niszter-helyettes, valamint a minisztérium több más ve­zető beosztású munkatársa. Ott volt Iljas Hamzah, az Indonéz Köztársaság buda- pesten akkreditált nagykö­vete. Edcléiifta tartotta lésé! a megyei tniseisoport 30 éve szabadult fel Kazincbarcika Tegnap, december 13-án, pénteken délelőtt 9 órakor Kazincbarcikán, a Szabadság téren, a szovjet hősök em­lékművénél koszorúzási ün­nepségre került sor. 1944. de­cember 13-án szabadították fel a szovjet csapatok Sajó- kazincot. Dr. Vékony Ernő, az MSZMP Kazincbarcikai városi Bizottságának első tit­kára, Józsa Imre, a városi pártbizottság titkára, Takács István, a városi tanács elnö­ke és Ollári István, a Bor­sodi Vegyikombinát pártbi­zottságának titkára, ország- gyűlési képviselő helyezte el az emlékmű talapzatán a há­la és kegyelet koszorúit. A városi KlSZ-bizotlság nevé­ben Básti János, a városi titkár, valamint Kerekes Jó­zsef, a BVK nagyüzemi párt- bizottságának titkára és Bá­tor Béla városi úttörőelnök koszorúzott. A koszorúzási ünnepség után 10 órai kezdettel az Egressy Béni Művelődési Központ­ban került sor a jubileumi' megemlékezésre. Józsa Imre megnyitója után Ollári István emelkedett szólásra: — A munkáshétköznapok szürkeségében egyre erőtelje­sebben fejlődő városunk ma ünnepi díszbe öltözött. Vál­lalatainkon, üzemeinken, in­tézményeinken és hivatalain­kon büszkén lengenek a zászlók. Ünnepel a város, ün­nepelnek lakói; 30 éve szabad Kazincbarcika! December 13-a annak a napnak az év­fordulója, amelyen a diadal­masan előrenyomuló 2. Uk­rán Hadsereghez tartozó 27. gyalogezred harcosai felsza­badították Berentét, Sajóka- zincot és Barcikát. amelyek­ből később alakult meg Ka­zincbarcika. Ezt követően Ollári István beszélt az üzemek, a bányák és a közszolgáltatás beindí­tásáról, az első napok nehéz­ségeiről, majd a Tardona- völgy iparfejlesztéséről, melynek során megépült a Borsodi Hőerőmű Vállalat, a Szénosztályozó és a Bor­sodi Vegyikombinát. Meg­változott a táj arculata, az egykori .bányásztelepülések egyre inkább iparosodtak, fejlődtek. 1954 februárjában nyilvánították várossá Ka­zincbarcikát. Azóta rohamos léptekkel fejlődik a város, az ipara. A BVK, amely az or­szág egyik legnagyobb, s egyik legjelentősebb vegy­ipari üzeme, ebben az évben kezdett hozzá a PVC—III. építéséhez, amely fölött a Kommunista Ifjúsági Szö­vetség, a város ifjúsága vál­lalt szocialista védnökséget, — 1974 jelentős a város életében nemcsak azért, mert az idén ünnepeljük a várossá nyilvánítás 20. év­fordulóját, hanem azért is, mert a város lakossága, kol­lektívája bebizonyította, megmutatta a közös összefo­gás nagy erejét és a tenni- akarás sok szép példáját. Az ünnepi megemlékezés után a város párt-, gazdasá­gi és tömegszervezeti veze­tői emlékplakettet nyújtot­tak át azoknak, akik az el­múlt évek során kimagasló munkásságukkal segítettek a város építését, fejlődését. Délután a Borsodi Vegyi­kombinát nagyüzemi KISZ- bizottságán kedves vendége­ket fogadtak. Kazincbarcikán tartózkodik Csehszlovákiából, Homonnáról a Chemlon Hu- menné háromtagú SZISZ if­júsági küldöttsége, amelyet Pavol Baca, a SZISZ elnöke vezet. A csehszlovák ifjúsági de­legációnak tagja Janos Hrap- ka, a gyár pártbizottságának titkára is. Délután szocialista szerző­dést írtak alá a Borsodi Ve­gyikombinát nagyüzemi KISZ-bizottsága és a Chem­lon Humenné ifjúsági szer­vezetei között. * Tegnap Kazincbarcikán a város úttörői és kisdobosai reggel 8 órakor fogadták a Szabadság téren a felszaba­dulási lángot. 10 órakor az Egressy Béni Művelődési Központban a város törté­netével, felszabadulásával foglalkozó kiállítást nyitot­tak meg. A KISZ-fiatalok részére felszabadulási váltó­futást rendeztek. A középis­kolásoknak és a város ifjú­ságának számos vetélkedőt, kulturális és sportrendez­vényt tartottak. Felföldi György Tegnap, december 13-án, pénteken Edelényben, a já­rási pártbizottság székházá­ban tartotta meg ülését a Borsod megyei képviselőcso­port. Ott volt megyénk or­szággyűlési képviselőinek ta­nácskozásán dr. Bodnár Fe­renc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Cseterki Lajos, az MSZMP KB tagja, az Elnöki Tanács titkára, továbbá dr. Horváth István, az MSZMP KB tagja és dr. Varga Gá- bomé, a parlament alelnöke, megyei tanácselnök-helyet­tes, az edelényi járás két képviselője. Meghívták az Edelényben megrendezett ta­nácskozásra a járás párt-, tanácsi és népfrontvezetöit is. Hegyi Imre, a képviselő- csoport vezetője mondott megnyitót, amelyben köszön­tötte a felszabadulásának 30. évfordulóját ünnepló járást. Ezután Szaniszló Gyula, az Edelényi járási Pártbi­zottság első titkára üdvözöl­te a képviselőcsoportot, majd nagyon tartalmas be­számolóban mutatta be a já­rást, annak 30 éves fejlődé­sét, eredményeit és még megoldásra váró gondjait. Elmondta többek között, hogy ez, a nagyobb százalékban munkások, bányászok lakta járás is rohamléptekkel fej­lődött. a felszabadulás óta el­telt esztendőkben. A bányá­szat mellett kifejlődött a könnyűipar, s az utóbbi esz­tendőkben megerősödtek a vidék termelőszövetkezetei, amelyeknek évi összes áru­termelése már eléri a 450 millió forintot. A képviselőcsoportot ven­dégül látó járás bemutatá­sát követően Hegyi Imre adott tájékoztatást az ország- gyűlés december 19-ére ösz- szehíyott téli ülésszakának előkészületeiről, majd Cser­mely László, a Borsodi Er­dő- és Fafeldolgozó Gazda­ság vezérigazgatója tartott részletes, elemző beszámolót a gazdaság helyzetéről é» fejlesztési elképzeléseiről. Egy, több mint 120 ezer hektárnyi erdőterületen gaz­dálkodó, ötezer embert fog­lalkoztató, az idén mintegy 589 millió forintos termelési értéket produkáló vállalat jelenével és jövőjével ismer­kedtek meg behatóan a me­gye országgyűlési képviselői. A jövőt illetően olyan fej­lesztési elképzelések állnak a gazdaság előtt, amelyeknek segítségével sokkal jobban hasznosulhatnának megyénk kincset érő erdei. Egy olyan beruházási lehetőségről, fa­kémiai üzem létesítéséről van szó, amely népgazdasá- gilag igen nagy értéket és jelentős import-megtakarí­tást eredményezne. Az üzem­ben évente 250 ezer köbmé­ternyi, jelenleg alárendelt minőségű, nagyi-észt kárba- vesző faanyag, faipari hulla­dék, fűrészpor válna haszno- síthatóvá. Takarmányélesztő készülne belőle, valamint a vegyipar fontos nyersanya­gát képező furfurol, s a még fennmaradó hulladékból fa­rostlemezt lehetne gyártani. A beszámolót követő vitá­ban megyénk több ország- gyűlési képviselője nyilatko­zott elismerően a gazdaság fejlődéséről, elért eredmé­nyeiről, s fejtette ki vélemé­nyét a további teendőkre vo­natkozóan, A Borsod megyei képvise­lőcsoport ülésének végén dr. Sándor Dezső, az Edelényi nagyközségi Tanács elnöke mutatta be a fejlődés szám­adatain, fényein keresztül a harminc esztendeje, 1944. de­cember 12-én felszabadult nagyközséget, A 30 esztendő alatt Edelénv lakossága négyszeresére, 2500-ról 10 ezerre növekedett. A felsza­badulás óta 500 millió forint értékű beruházás valósult meg Edelényben. s a nagy­község üzemeinek évi terme­lési értéke ma már eléri az 500 millió forintot. (p. s.) Kanellopulosz nem vállalta Panainlosz Kanellopulosz, volt görög miniszterelnök csütörtökön este sajtónyilat­kozatban jelentette be, hogy nem vállalja , az ideiglenes államfői megbízatást, amely­re Karamanlisz miniszterel­nök kérte fel őt. Parlamenti források rint a novemberi általános választásokon nagy többséget szerzett Karamanlisz most két politikus jelöltségét fon­tolgatja. Egyikük Mikisz Sztasszinopulosz, az állam­tanács volt elnöke, a másik pedig Ghikasz jelenlegi köz- biztonságügyi miniszter. I Köszönet a szocialista Ülést tartott a SZOT

Next

/
Oldalképek
Tartalom