Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-11 / 289. szám
1974. dec. 11., szerda CSZAK-MAGYARORSZAG 5 Lakás, közlekedés Postások a kongresszusi munkaversenyben Eredmények és gondok a téglagyárakban Sikereket hozott a helytállás A Miskolci Postaigazgatóság gazdasági és társadalmi vezetői ez év április 19-én munkásgyűlésen találkoztak a szocialista brigádok küldötteivel. Az itt elhangzott felajánlások igazolták: mindenütt tenni akarnak, mert tudják, hogy a szervezettebb termelésre, a jó gazdasági munkára, a minőség javítására, az önművelésre irányuló vállalások mind a saját maguk, mind a posta javát szolgálják. * — A brigádok pótfelajánlásai között szerepelt a postát igénybe vevő felek jobb kiszolgálása, a várakozási idő csökkentése, a soron kívüli kézbesítőszolgálat javítása, valamint egy sor olyan vállalás, amit a különböző szaküzemeink tettek — mondja az eddigi munkáról dr. Szécsi Margit gazdasági igazgató, majd így folytatja: — Ilyenek voltak többek- között a hálózatépítő üzemnél a munkagépek jobb kihasználására, a magasépítő üzemnél az anyagnorma és munkaóranorma betartására, a munkafegyelem megszilárdításéra, a biztonságos munkavégzési körülmények megteremtésére irányuló kezdeményezések. Sokat vállaltak brigádjaink a város gondjaiból is. Gyermekintézmények építésére, támogatására, a miskolci parkerdők kialakítására, jubileumi fásításokra tettek értékes felajánlásokat. De megszerveztek brigádokon belül az általános, szakmai és politikai oktatásokat, továbbképzéseket is. A kongresszusi és jubileumi munkaversenyekbe 19 forgalmi és 4 műszaki szervünk kapcsolódott be pótfelajánlásokkal. Külön ki kell emelni a városi távközlési üzem dolgozóit, akik Miskolc telefonhálózatának javítására 1955 állomást szereltek fel terven felül. Elkészítették a Szentpéteri kapui lakótelepen a PAM- rendszerű vonalkoncentrátort. Lillafüreden és Alsó- zsolcán CK—50 típusú automata központot szereltek fel, kicserélték a Semmelweis K őrház központját és duplájára bővítették, a megyei vezető kórház sugárterápiás osztályán soron kívül alközpontot helyeztek üzembe. De a többi üzem is kitett magáért. — A munkaversenyben jő eredményeket elért szocialista brigádjainknak és egyéni dolgozóinknak eddig ösz- szenen 629 400 forint jutalmat fizettünk ki. * A vállalások értékeléséről Kalos Istvánná munkaver- seny-felelős mondja el: 4- A postás dolgozók négy területre koncentrálták felajánlásaikat. Mindegyikben szép eredményeket sikerült elérni, bár sok gondot, akadályt jelentett a változékony időjárás. Gyermekintézmények építésére és támogatására KISZ-al apszervezetünk 250 órát fordított, amelynek ere Iményeként 2900 forintot utaltunk át a jubileumi óvoda építésének támogatására. A városi távközlési üzem vállalta, hogy ugyanide soron kívül telefonvonalat létesít. Nagy összegű ajándékot vettünk a Kassai úti óvodásoknak is. A miskolci parkerdők kialakításában és a jubileumi fásításban egy gépkocsink, 198 dolgozónk 1033 munkaórában vett részt. Kbbcn benne van a Héjú partján levő arborétum csemetéinek gondozása, a tapolcai parkerdő sétaútjainak kialakítása és a csanyi- ki tornapálya berendezéseinek felállítása is. A munkákban főleg az igazgatósági dolgozók, az 1-es, 2-es és 10-es hivatal munkatársai, valamint a szállítási, a magasépítési és a távközlési üzemek vettek részt. Elültettünk a Szentpéteri kapui lakótelepen 120 darab facsemetét is. Szállítási üzemünk munka- és lakóhelyszépítési akcióban a Blaskovlts László utcában 15 óra alatt járdát épített, a 10-es hivatal pedig vállalta az épület környékének csinosítását. Három platánfát és 30 rózsa- bokrot ültettek. Ezenkívül saját erőből KISZ-klubot alakítottak ki, amelyet Miskolc felszabadulása 30. évfordulója tiszteletére december 3- án átadtak. — Munkahelyi többlet- munkák végzésének keretében a városi távközlési üzem dolgozói 1870 telefon- készüléket kötöttek be a hálózatba terven felül. A kieső területekre automata i mellékközpontokat szereltek fel az eddigi kézi kezelésűek helyett. Olyan központok bővítését végezték el, amelyek főleg az egészségügyi intézményeknek jelentenek nagy segítséget. Ezekkel a munkákkal körülbelül másfél millió forintos megtakarítást eredményeztek a Miskolci városi Tanácsnak. Ugyanis ennyibe került volna a berendezések hivatalos kérvényezésre történő felszerelése és üzembe helyezése. — Dolgozóink szívesen, önzetlenül dolgoznak a továbbiakban is, hiszen a verseny még nem ért véget. * Koczka Antal, a Miskolci Postaigazgatóság vezetője jelen volt november 28-án, amikor a szocialista brigádok vezetői tanácskoztak a megyei könyvtárban. Ott hallhattuk tőle röviden a következőket: — A kongresszusi és fel- szabadulási munkasikerek tovább növelik a területek brigádjainak összeíorrottsa- gát és feszesebbé teszik a mozgalmat, mely eddig is jelentős volt. A mutatkozó hiányosságok ellenére az eredményeket nagyra értékeljük. Elősegítik gazdasági munkánkat, bizonyítják, hogy dolgozóinkra lehet számítani a napi munkájukon túlmenően is a rendkívüli feladatok megoldásában; legyenek azok társadalmi vágj' gazdasági jellegűek. Segítő munkájuk megmutatkozik az igazgatóság első háromnegyedévi gazdasági eredményeiben is. Ez idő alatt bevételi előirányzatunkat 101,9 százalékra teljesítettük, ami jelentős nyereségtöbbletet eredményezett. Így lehetővé vált, hogy a tervezetten felül további jelentős összeget — több mint 800 ezer forintot — fordítsunk a munkaverseny keretében eredményesen ténykedő dolgozók jutalmazására — fejezte be nyilatkozatát az igazgató. Vásárhelyi István Körültekintő számvetés, a párt és a kormány életszínvonal-politikáját, népgazdaságunk fejlődési ütemét messzemenően szem előtt tartó, gondjainkat és eredményeinket, a világgazdaságban lejátszódó folyamatokat reálisan értékelő pénzügyi terv mind az építési, mind a közlekedési tárca jövő esztendei költségvetés-tervezete — állapította meg keddi ülésén az országgyűlés építési és közlekedési bizottsága. A tegnapi tanácskozáson Simon János építésügyi és városfejlesztési miniszterhelyettes tartott beszámolót. A jövő évi költségvetés körülbelül 90 000 lakás felépítésével számol, ezzel a mennyiséggel mind a IV. ötéves terv, mind a 15 éves lakásépítési terv előirányzatai túlteljesülnek. Továbbra is fontos feladat a lakásat- adás ütemességének javítása. A szállítás és a hírközlés 1975-ös költségvetését dr. Rödönyi Károly közlekedés- és postaügyi miniszter ismertette. Elmondotta, hogy 1974- ben a távolsági személyközlekedés forgalma 3—4 százalékkal. utaskilométer-teljesít- menye pedig 6—7 százalékkal haladja meg az előző évet. Hasonló teljesítménynövekedés jellemzi a helyi tömeg- közlekedést is. Az áruszállításban még nagyobb volt az előrelépés. A MÁV gyarapítja korszerű kocsiparkját, sajnos az új járművek java része csak a kiselejtezetteket pótolja. A távolsági autóbusz-közlekedésben új típusú panoráma-buszok szolgálják a kényelmes, kulturált utazást. Növekszenek jövőre a helyi tömegközlekedés teljesítményei is. Ami a hírközlést illeti: a telefonkérelmek száma az állandó fejlesztés mellett sem csökken, a hírközlés beruházásai között jövőre folytatódik az új Kossuth-adó építése. a telefonhálózatba 35 800 fő-, és 14 000 alközponti vonalat kapcsolnak be. Az idén 4.6 milliárd forint jutott az állami utak, hidak korszerűsítésére és fenntartására. A téglagyárak EgE nak eredményessége még ma sem teljesen független az időjárás alakulásától, s ebből a szempontból az Északmagyarországi Tégla- és Cse- repipari Vállalatnál 1974-et a nehéz esztendők közé sorolják. A tavaszi fagyok, s az októberi esőzések egyaránt sok gondot okoztak a vállalat kollektívájának. A gyárak egy részében a termékek jelentős hányadát még úgynevezett szabadszárítós üzemekben állítják elő, s ezekben a kedvezőtlen időjárás meglehetősen sok kárt okozott. Így nem tudták teljes egészében teljesíteni a minőség javításával, a termelési érték növelésével kapcsolatos célkitűzéseket. Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat gyárai azonban mégis jó eredményekre számíthatnak az ev végén. Ez elsősorban a kongresszusi, jubileumi munkaversenyben elért sikereknek, s az átgondolt műszaki-szervezési intézkedéseknek köszönhető. A kongresszusi versenyben io- .galmazódott meg például az a felajánlás, hogy — üzem- és munkaszervezési intézkedésekkel — 500 ezer forinttal csökkentik a vállalati irányítás 'költségeit. A fokozott takarékosság eredménye felülmúlta azt, amire számítottak: a megtakarítás elérte az 550 ezer forintot. A verseny erkölcsi ereje tette lehetővé, hogy nagymértékben megszilárdult a munkafegyelem: az igazolatlan mulasztások miatt kiesett munkanapok száma a tervezett 10 százalék helyett 25 százalékkal csökkent. A vállalat költségeiben fontos szerepe van az energiagazdálkodásnak is. A kongreszszusi versenyben a téglagyárak kollektívája vállalta, hogy a fajlagos energiafelhasználás csökkentésével jelentős költségmegtakarítást er el. A harmadik negyedév végéig több mint 1,1 millió forintot takarítottak meg, s az év végéig további megta- karítasra számítanak. Az időjárás okozta gondok ellenére a vállalat gazdálkodása, a kollektíva helytállása jó eredményeket hozott. Bár a cserépgyártásnál meg problémákat okoz a selejt, a téglagyártásnál a tervezettnél is nagyobb mértékben sikerült javítani a hibátlan termékek arányát, s ez az eddigiekben már mintegy 50 ezer forint eredmenynö- vekedést tett lehetővé. A már említett kongresszusi felajánlások teljesítése, a sikeres üzem- és munkaszei> vezési intézkedések együttesen lehetővé tették, hogy a vállalat a harmadik negyedév végéig időarányosan csaknem 1 millió forint többleteredményt érjen el. A mindennapi **"1^ feladatok teljesítése melleti a vállalat törekedett a műszaki fejlesztésre, a termék- választék bővítésére is. Ki- kísérletezték a korszerű vázkerámiai termékek üzemszerű gyártásának módszereit és megkezdték ezek folyamatos gyártását is. Ma már sorozatban gyártják az ALFA kézi falazóblokkokat, s a CMG márkajelú gerendaelemeket. Gyártanak különféle méretű födém- és áthidaló gerendákat, valamint az ezekhez szükséges bélésteste- ket. Ezekkel egyidejűleg sikerrel folytatják a különböző színezésű mázastéglák és színes burkolótéglák kísérleti gyártását is. Az Észak-magyarországi Tégla- és Cse- repipari Vallalal kollektívája valóban mindent megtett azért, hogy kedvezőtlen körülmények között is teljesítse gazdasági célkitűzéseit, s egyben felkészüljön a jövő igényeinek kielégítésére is. Flanek Tibor loto: Laczó József ötletes berendezés könnyíti meg a nyers tégla berrv. ■;< az égctőkemencébe. 4 der oviié# Ia leheletfinoman a aer c/,hsijc vont be min_ dent, mindent, amit a szabad eg alatt hagytak. — Szép — mondta útitársam elrévedezőn, s emberi párájából karikát próbált formázni. A lehelet azonban nem kerekedett, lomposan szét- borzolódott. .,A dér ezüstje?” Fene ezt az ezüstöt! — duzzogtam mérgelődve, mire útitársam megneheztelt rám. hogy leszólom a „természeti szépet”. Hát persze! Mi mást tehetne az az ember, akinek személyes tapasztalatai vannak e szépség árnyoldalairól? A köd, mely éjszaka vastagon ült a tájon, elvéknyult, már térdig se ért. Az emberek benne gázoltak, no és a cukorrépában, melynek meglazított példányai zuttyanva hulltak egy csomóra! — No, te széplelkü városi, ragadj konlyon néhányat, s majd megtudod, szép-e a dér ezüstje ... Nem kérette magát. Kesztyűjét zsebre vágva, hevesen nekilátott a tapasztalatgyűjtésnek. Nemsokára a télikabát is lekívánkozott róla, de a kesztyű visszakívánkozott meggémbe- redö ujjaira. Az asszonyok, akik gyors és ügyes mozdulatokkal „fejelték” a répát, élénk érdeklődéssel figyelték barátom serénykedését. Kuncogva véleményt cseréltek a segítségről, ami egy jóvágású kocsival gurult hozzájuk: tessék, csak, tessék, nyomja a gombot, legalább lead magáról ' csipetet a feleslegéből. Megnéztem cimborámat, valóban, jól hord az asszonyok szeme, ráfér a súlycsökkentő tevékenység, legalább húsz kiló többlettel rendelkezik. — Bírod még? — kérdeztem olyan hangsúllyal, amiből kitetszett a nyilvánvaló szándék — a gúnyolódás. Tempója szemlátomást csökkent, olyigen fújtatott, forró lehelete valósággal felhőbe borította arcát. Megkérdezte, mennyit lehet ezzel a melóval keresni? Az asszonyok szerint, ha látástól vakulásig nyomják a gombot, összejön nyolcvan—kilencven.-Azt válaszoltu. ő ennyiért nem csinálná, ez a dér, ez az atkozott der; ha nem sajnálná a kesztyűjét, bizony felvenne, mert már a körme alá ütött a hideg. „Rá kell hagyni, nem keli törődni vele”, javasolta az egyik néni, mert nekik is a körmük alá üt reggel, de mert rá se hederítenek, magától kiáll belőle... Barátom nem várta meg. Egy nyakon kapott, testes répát méreggel csapott a csomóhoz, és kijelentette, neki ebben a szakmában aligha terem babér. célszerűnek látja tehát, ha felhagy vele. A táj mitsem változott. A dér ezüstje leheletfinoman vont be mindent, még a nagykendő ama részére ts került belőle, mely közel volt szájhoz, orrhoz. — Nos, hogy tetszik a „természeti szép?” — kérdeztem évődő hangon. — Hát... hogy is mondjam csak — kezdett magyarázkodásba. — Tudod, az úgy van valahogy, hogy ha az ember meg tudja őrizni kívülállását, a passzív nézelődő szerepkörét nem hágja át, akkor minden rendben. Én a cukorról csak annyit tudok, hogy fehér kocka, mely szépségesen süllyed bele feketémbe, amit mindig jólesik kavargatni. Hogy ebből lesz, ebből a sáros, deres répából, sose gondoltam rá, nem jutott, nem juthatott eszembe. tapasztalatok hiányában. Ballagtunk kifelé a kocsihoz. Cipőnkre sarat rakott a répaföld, mert még nem bírt kopogósra fagyni. Az utazóién a fűbe törültük a sarai. ..Nyolcvan—kilencven forint nem rossz pénz”, motyogta barátom, „csal; ez a dér, ez az átkozott dér ne volna. Szegény ujjaim” — s fújta szegényt két. Útközben szinte nyomasztó apróié- kossággal elmeséltem neki azokat a munkafolyamatokat, amelyek végterméke ez a testes, lucskos, deres répa. Az egyeselés ennél is rosszabb, egynapi munka után az ember dereka nem akar kiegyenesedni. A kapálás se eppen leanyálom, de jóval köny- nyebb. A végeláthatatlan, bozontos repasorok mindig félelmet ébresztettek bennem, sose érek a végére, erőm elhagy, belefordulok a földbe, s a gyomok diadalmasan rám burjánodnak: ők győztek, én maradtam alul. Nem is tudom, honnan tamadtak bennem megújult erők. meglehet, belém égett az ősi intelem: megszökni nem, csak megszokni lehet! — De egy szép napon csak meg szöktél — kacagott fel barátom. Bólintottam; így igaz. Nemsokára egy otthonos presszóban ültünk, hogy megrendezzük találkozónkat az igazi végtermékkel: ezekkel a hófehér kockákkal, melyek csob- banás nélkül merültek a fekete lébe. — Hát akkor koccintsunk azoknak a derék asszonyoknak az egészségére! — lelkesedett barátom. — Plusz a szállító és cukorgyári munkások egészségére, mert az a répa még átmegy néhány kézen és gépen, amíg idejut. Inltrilviinlirl útszőUe va,am JUnl U i Iliim i kimondhatatlan hálaérzés. Hiszen rá kellett jönnünk, elsorolni se tudjuk, hánvfélé szakma hány ezer embere működött közre, hogy megülhessük találkozónkat mi r dehnayi eledelünkkel a cukorral. Gulya* Mihály
