Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-10 / 288. szám

ta, virágos Miskolciért moz­galom célkitűzéseit teljesítve — csinosították a pályaud­var épületét és kornyékét, festettek, falat mostak és ahol szükség volt rá, fát ül­tettek, illetve parkosítottak. Több esetben szerveztek kommunista műszakot is. A társadalmi munkaakci­ókban a Tiszai pályaudvar dolgozói közül mintegy hét- százan vettek részt, munká­juk értéke meghaladta a 110 ezer forintot. A pálya­udvaron dolgozó- kollektívák közül a legtöbb társadalmi munkát Budavári László, Kónya Péter, Mura Lajos, Tompa Józsefné, Kiss Tóth György, Dankó János és Tímár István által vezetett szocialista brigádbk végez­tek. menyekre, és intézkedéseket hozzanak helyzetük javítá­sára. Ezután Erdei Lászlóné, a Magyar Nők Országos Taná­csának elnöke szólalt fel. Megállapította: a bizottság összetétele egyben azt is ki­fejezi. hogy hazánkban a nőkérdés össztársadalmi ügy — férfiak és nők együttes munkája nyomán valósul­nak meg céljaink. A nők nemzetközi évének jelentő­ségével kaocsotatban kitért a .várba*fontos nemzetközi eseményekre. Az ENSZ 1975 júniusára Mexikó-Citvben nőkonferenciát rendez, ame­lyen a tagországok kormá­nyainak képviselői beszá­molnak arról., mit tettek ed­dig a nők helyzetének javt> fásáért. nemzetközi évének nyilvání­totta, azzal a céllal, hogy felhívják a kormányok és a közvélemény figyelmét a lá­nyok. asszonyok helyzetére, a fejlődésüket gátló körül­A Tiszai pályaudvar szo­cialista brigádjai nemcsak gazdasági munkájukkal tűnnek ki, hanem példamu­tatóan kiveszik részüket a különböző társadalmi mun­kaakciókból is. A pályaud­varon dolgozó kollektívák a XI. pártkongresszus és Mis­kolc felszabadulásának 30. évfordulója tiszteletére kez­deményezett szocialista ver­senymozgalom során eddig több mint tizenegy és fél ezer társadalmi munkaórát teljesítettek. A szocialista brigádok egyrészt a kulturált sze­mélyszállítás feltételeinek megteremtésében segédkez­tek, másrészt gondoskodtak az állomás utasterének és a pályaudvar környékének fo­kozottabb tisztaságáról is. Szabad idejükben — A tisz­A vasárnapi lapokból az ország egész lakossága megismerhette a XI. pártkongresszus irányelveit. Az MSZMP az egész társa­dalom irányításában vállalt vezető szerepének és velejá­ró felelősségének megfelelően ismét a nyilvánosság elé állt és felmutatta, mintegy ösz- szefoglalva: szemlélhetővé tette, az egyébként is mindig nyíltan hirdetett és gyako­rolt politikát. Kiderül a do­kumentumból, hogy a Köz­ponti Bizottság hogyan, mi­lyen gondolatok jegyében ké­szül arra, hogy beszámoljon a kongresszusnak az előző kongresszus óta végzett mun­káról. Egyben felhívás ez ar­ra, hogy kommunisták és pártonkívüliek alkotó viták­ban tapasztalataikkal és ja­vaslataikkal járuljanak hoz­zá az elszámolás teljessé té­teléhez és az új feladatok meghatározásához. (Természetes, hogy az irány­elvek vitájában — pártdoku­mentumról lévén szó — a fő figyelem a pártszervezetek­re, a kommunisták megnyil­vánulásaira irányul. A pártszervezetekben és a társadalmi szervezetekben le­zajló vitáknak nincs előre megszabott menetrendje és végeredménye. De bizonyos, hogy a párttagság és a köz­vélemény egyetértőén fogja visszaigazolni az irányelvek legfontosabb megállapításait és a jelzett feladatokat. Meg­engedhető ez a feltétele­zés azért, mert miként az MSZMP valamennyi állás­foglalása, ez is a valóság, a közvélemény és a tömegek­ben megérett feladatok is­meretére épül. Ki-ki a saját tapasztalatai alapján igazol­hatja az irányelveknek a megállapításait: a Magyar Népköztársaság előbbre ha­ladt a szocializmus útján; to­vább szilárdult a munkás- osztály hatalma, a munkás­paraszt szövetség; fejlődött a szocialista demokrácia; kiszé­lesedett a szocialista nemze­ti egység. A népgazdaság tervszerűen, arányosan fejlő­dött; rendszeresen emelke­dett a nép életszínvonala. Erősödött társadalmunkban a marxizmus—leninizmus be­folyása; tovább emelkedett a nép műveltségének színvona­la; tért hódított a szocialista közgondolkodás. Nemzetközi politikánk, együttműködé­sünk a szocialista országok­kal, a kommunista és mun­káspártokkal biztosította épí­tőmunkák külső feltételeit. A Magyar Szocialista Mun­káspárt alkotóan alkalmazta hazai viszonyainkra a mar­xizmus—leninizmust, a szo­cializmus építésének nemzet­közi érvényű elveit és ta­pasztalatait. Meggyőződésünkké vált a két kongresszus közötti idő­szakbán, hogy a'tudományos- technikai forradalom, a fej­lett szocializmus építésének időszakában is változatlanul a munkásosztályra hárul a társadalom irányításának fel­adata. Semmi kétség nem le­het az iránt sem, hogy a munkásosztály történelmi hi­vatása mindenekelőtt a for­radalmi marxista—leninista párt vezető, irányító tevé­kenységében jut érvényre, ezt szolgálja az a törekvés is, hogy a közvetlen termelő- munkát végzők soraiból az állami, a gazdasági és a párt­munka különböző területein, legfőképpen a testületekben, bátrabban kell előléptetni az arra alkalmasakat. A párt politikája elősegí­tette az ország szellemi éle­tének a megújulását is. Az irányelvek egyik leg­fontosabb üzenete, hogy a párt bevált politikájának alapján lehet a mind nehe­zebb világgazdasági helyzet ellenére, a szocialista test­vérországokkal való gazda­sági kapcsolatok fejlesztése útján biztosítani gazdasá­gunk és irányítási rendsze­rünk továbbfejlesztését. E politika alapján le)iet meg­őrizni és erősíteni A társada­lom egységét. Tudni kell, hogy hibázik, vét a munkás­osztály ellen, a nép érdekei ellen az, aki ilyen-olyan szempontokra hivatkozva megkérdőjelezi a társadalom egységének szükségességét. Kádár János elvtárs a Politikai ‘.Főiskola jubileumi' ünnepségén tartott beszédé­ben mondotta: „A nagy dolgozó osztályok közelednek egymáshoz. A társadalom alapkérdéseit érinti ez, ezzel is szembe kell nézni, és meg­felelő marxista választ kell adni arra is, hogy hogyan segítsük elő a dolgozó osz­tályok közeledését, a város és a falu közötti különbsé­gek és ami a leglényege­sebb lesz, a szellemi és a fi­zikai munka közötti különb­ségek f .’számolását ” A z irányelvekben, a nagy felelősségtudattal ké­szített számvetésen túl, a társadalmi realitásokhoz mért feladatmeghatározások vannak, olyan perspektívák, amelyek eléréséhez pártta­gok és pártonkívüliek, mun­kások, parasztok, szellemi dolgozók egyaránt íelsora- koztathatók. A párttagság és a XI. kongresszus tanácsko­zásai természetesen még ele­venebbé, konkrétabbá és ez­által gazdagabbá teszik majd a kongresszusi előkészületek vezérfonalát képező irányel­vek gondolatait. VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESOUETEKI A MAGYAR SZOCIALISTA M ÜNKASPART BORSOD MFOYF! BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXX. évfolyam, 288. szám Ara: 80 fillér Kedd. 1974. december 10. Leszálltak , a Szojuz-16 űrhajósai Képünkön: Anaíolij Filipcsenko ezredes űrhajóparancsnok és Nyikolaj Rukavisnyikov fedélzeti mérnök Vasárnap, magyar idő sze­rint kilenc óra négy perc­kor szerencsésen visszatért a Földre a Szojuz—16 jelzésű szovjet űrhajó. A — Szojuz— 16 — fedélzetén Anatoli j Filipcsenko ezredes űrhajó­parancsnokkal és Nyikolaj llukavisnyikov fedélzeti mérnökkel, — sima leszállást hajtott végre Kazahsztánban, Dzsezkazgan várostól 300 ki­lométerre északra. A két szovjet úrpitóta a hivatalos jelentések szerint jó közér­zetnek örvend. A Szojuz—16 űrhajót, amely az ismert szovjet űrhajótípus korszerűsített változata, hétfőn, moszkvai idő szerint 12 óra 40 perc­kor bocsátották fel azzal a céllal, hogy ellenőrizzék az új berendezéseket, kipróbál­ják a tervezett szovjet—ame­rikai űrtalálkozó — a Szojuz —Apolló program — előké­szítése keretében végrehaj­tott módosítások eredmé­nyességét, a közös űrkísér­lettel csaknem teljesen azo­nos repülési program kere­tében. Emellett a program­ban a tudományos kísérle­tek egész sora is szerepelt. Az orvostudományi és bioló- giai megfigyelések mellett Filipcsenko és Rukavisnyi- kov a Szovjetunió területe felett fényképfelvételeket is készített, amelyek közvetle­nül hozzájárulnak a szovjet népgazdaság fejlesztésével összefüggő feladatok meg­oldásához. Athén utcáin tízezrek fejezik ki örömüket a monarchia bu­kása felett A monarchia csaknem másfél évszázada után, 1973 júniusában köztársasággá vált Görögország szavazói va­sárnap véglegesítették a köz- társasági államformát. Éjszaka, amikor már biz­tossá vált, hogy Görögország népe a köztársaság mellett döntött, Athénban megszó­laltak a harangok, és ezrek vonultak fel az utcákon az új államformát ünnepelve. „Végleg eltemetjük a mo­narchiát!” — kiáltozták a felvonulók, szimbolikus ko­porsót cipelve vállukon. A november 17-én megvá­lasztott háromszáz képviselő ünnepélyes eskütételével hétfőn délelőtt újra kezdetét vette Görögországban a par­lamenti élet. Lambriasz tájékoztatásügyi államtitkár bejelentette, hogy Gizikisz tábornok, a juntától „örökölt” elnök csak a kor­mányprogram vitája után mond le tisztségéről és ez­után •— de még valószínűleg ezen a héten — kerül sor az ideiglenes elnök megválasz­tására. Megalakult az előkészítő bizottság A nők nemaetkOzt évének hazai előkészítésére hétfőn megalakult a nők nemzetkö­zi éve 30 tagú magyar bi­zottsága. A testület elnöke Apró Antal, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke lett. A bizottság tagjai között he­lyet kaptak politikai, társa­dalmi, kulturális életünk is­mert személyiségei, akik hi­vatásuk, művészi munkájuk révén szoros kapcsolatban állnak a nők helyzetének alakulásával. Tagjai a tes­11 ezer társadalmi munkaóra tületnek azoknak a társadal­mi és tömegszervezeteknek, illetve tárcáknak a képvise­lői is, amelyeknek tevékeny­sége szorosan kapcsolódik a lányok, asszonyok termelő­munkájához, anyai hivatásá­hoz. közéleti tevékenységé­hez. A Parlament delegációs termében megtartott alakuló ülésen Apró Antal szólt ar­ról: az ENSZ 27. közgyűlé­sén az 1975-ös évet a nők Űj, korszerű födémpaneleket gyártanak a Befon- és Vasb etonipari Művek alsó- zsolcai gyárában. A hatalmas snb'on rd'a a r ’ végleges formáját. Képünkön helyére kerül a vassablon. Laczó József felvétele Giröierszágban megisukst! a monarchia A bevált politika útján fű: a nők nemzetközi éve A fete, vinos Hó!

Next

/
Oldalképek
Tartalom