Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-04 / 283. szám

1974. december 4., szerda ÉSZAK-MAGYAKORSZAG 5 Lakájok és tul:i|d»no^aik Miskolcon és a megye más varosaiban az utóbbi évei;, során számos lakásépítő, il­letve a már felépült lakások tulajdonosai által megala­kított lakásfenntartó szö­vetkezet kezdte meg műkö­dését. Példák bizonyítják, hogy a szövetkezeti forma igen előnyös lehet a tagok szá­mára. Elég csupán arra utal­ni, hogy a lakásfenntartási terhek közös viselése révén, nem utolsósorban pedig u szövetkezet különböző javí­tó-karbantartó üzemeinek a létrehozásával a tagok lé­nyegesen olcsóbban jutnak bizonyos szolgáltatásokhoz, mini azok, akik más formá­ban oldják meg ilyen jelle­gű gondjaikat. Ügy tűnik azonban, hogy mindezek el­lenére az utóbbi időben megcsappant az érdeklődés a lakásépítő és -fenntartó szövetkezetek, különösen az új társulások alakítása iránt. Ennek oka — amint azt egy nemrégiben lefolytatott vizs­gálat kiderítette — abban rejlik, hogy a már meglevő szövetkezetek működését sok tényező nehezíti, többségük­nél pedig még évekkel a megalakulás után sem sike­rült érvényesíteni azokat; az előnyöket, amelyeket a tag­ság elvárt. Ä lakásfenntartó szövet­kezetek legnagyobb gondja, s ez úgyszólván mindegyik­re érvényes, hogy a hozzá­juk tartozó lakások minősé­ge sok esetben kifogásolha­tó. A szövetkezetnek, illetve a tagoknak meglehetősen korlátozott a lehetőségük ar­ra, hogy a későbbi gondo­kat megelőzendő, már az építéskor sajátjuknak te­kintsék a lakásokat és sa­játjukként őrködjenek a ki­vitelezők munkája, a laká­sok minősége felett. Sajnos, az a gyakorlat, hogy a ga­ranciális és hiánypótlási munkák' elhúzódnak, emiatt a szövetkezet tagjai hátrá­nyos helyzetbe kerülnek. Nehezíti helyzetüket az is, hogy a legtöbb szövetkezet a felújításokhoz szükséges pénzzel és kivitelezői kapa­citással sem rendelkezik. Az említett vizsgálat a többi között azt is kiderítet­te. hogy néhány szövetke­zetben a tagság közgyűlési részvétele, a közös gondok iránti érdeklődés és az azok megoldásában való közre­működés is sok kívánnivalót hagy maga után. Nem egy­szer előfordul, hogy a köz­gyűlésen a szövetkezet tag­ságának csupán kis része vesz részt. A felügyelő bi­zottságok formális működé­se esetenként szabálytalan­ságokhoz, gazdálkodási fo­gyatékosságokhoz vezet. Lé­nyegében ez történt a ka­zincbarcikai lakásszövetke­zetnél is. ahol a MÉSZÖV ellenőrzése és a Népi El­lenőrzési Bizottság vizsgála­ta súlyos szabálytalanságo­kat is feltárt. A bizonylatok szervezetlen kezelése miatt ebben a szövetkezetben még érvényes működési szabály­zatot sem tudtak felmutatni. Gyakori hiányosság ' az is, hogy a szövetkezetek anya­gairól. állóeszközeiről, „elfe­lejtenek” nyilvántartást, lel­tárt vezetni. A leninvárosi I., III., IV. számú és az óz­di Április 4. Lakásfenntartó Szövetkezet például az álló­eszközöket nem tartja szá­mon. Nem véletlen, hogy az említett ózdi szövetkezet gazdálkodását a nyilvántar­tások teljes hiánya miatt át- teki n thetet 1 ennek minősítet­te a vizsgálat. Mindezekkel a tényekkel, s általában a lakásszövetke­zetek helyzetével, működé­sük fogyatékosságaival leg­utóbbi ülésén részletesen foglalkozott a megyei Népi Ellenőrzési Bizottság. Az e témában végzett vizsgálat ta­pasztalatainak tükrében szá­mos javaslatot dolgoztak ki a meglevő szövetkezetek te­vékenységének javítására, a lakásszövetkezeti mozgalom kiszélesítésére. N. I. Pályázat a névadókról A bányász szocialista bri­gádok számára az idén, szep­tember 1. — a bányásznap •— előtt pályázatot hirdetett a Borsodi Szénbányák Szak- szervezeti Bizottsága. Ki tud többet névadójáról? — ez a pályázat címe. A Mákvölgyi Bányaüzem edelényi I.—IV. aknájánál a héten (novem­ber 28-án) értékelték a pá­lyaműveket. S eszerint a Schőnherz Zoltán nevét vi­selő szocialista elővájó bri­gád került első helyre és ez­ért 700 forint jutalomban részesült. Ez a kollektíva Oláh József vezetésével dol­gozik. Utánuk két brigád „egálban” kapott 500—50C forintot, mert második he­lyezettként egyformán szép pályázatot készített József Attiláról, illetve Radnóti Miklósról. Ezek a brigádok — Erős Béla és Sárost Tibor vezetésével — a külszínen dolgoznak. A harmadik he­lyezésért járó 300 forintot pedig szintén két brigádnak adták jutalmul. Mindkét kol­lektíva — Jochmann János és Karap István vezetésével — Kopernikuszt választotta névadójául, s a nagy lengyel csillagász életéről, munkás­ságáról készített pályaművet. Mindkét szocialista brigád tagjai föld alatti dolgozók: az előbbiek elővájók, az utóbbiak vájárok. A LENIN VÁROS ÉS VIDÉKE ÁFÉSZ PÁLYÁZATOT HIRDET 2 fö boltvezetői és 1 fő zöldségbolt-vezetői munkakör betöltésére. Jelentkezés: írásban, vagy személyesen: Leninvárosi Áfész központi iroda, 3580 Leninváros, I. sz. lakótelep. Feltétel: képesítést igazoló szakmunkás-bizonyítvány; legalább 5 éves szakmai gyakorlat; büntetlen előéletet tanúsító erkölcsi bizonyít­vány. Fizetés: a kollektív szerződés szerint. Munkasikerek a ruhagyárban A Debreceni Ruhagyár 93 szoc'alista brigádja a közelgő pártkongresszus tiszteletére vállalta, hogy 1973-lioz viszo­nyítva a termelékenységüket 8 százalékkal, az olcsóbb áruk mennyiségét pedig 10 százalékkal növelik. A szocialista or­szágokba irányuló exportot december 10-rc elkészítik, a ló­kés exportot pedig 30 százalékkal növelik. Segített az úttörőcsapat AZ ŰTTÜRÖPARí.AJVIENT ha­tározatai között két tonlos fel­adat szerepelt: tegyük rendbe a szövetkezet előteret, vegyünk aktívan részt a helyi termelő- szövetkezet őszi be akarítási munkáiban. Az első feladat vég­rehajtása nem jelentett szá­munkra különösebb nehézséget. Délutánonként lelkesen indul­tunk kapával, kosárral a ke­zünkben, hogy eleget tegyünk vállalásunknak. Jó volt hallani a mellettünk elhaladó emberek dicséretét, s örömmel töltött cl bennünket a jól végzett munka tudata, amikor végignéztünk a szépen megtisztított környéken. ÍHtöröcsapatunktói n helyi tsz vezetői segítséget kértek és mi szívesen vállaltuk a burgonya- szedést. Igaz, a sok esőtől át­ázott talajban nehezen mozog­tunk, nadrágunkra vastagon ra­gadt a sár, a jókedv azonban nem hagyott el bennünket. Reg­gelenként énekelve Indult csa­patunk, s örültünk, hogy hasz­nos munkát végzünk. A tsz ve­zetőitől megtudtuk, hogy az ál­talunk felszedett és válogatott burgonyával körülbelül i millió forintot. mentettünk meg. A munkánkért kapott pénzösszeg­ből megalapoztuk a nyári tábo­rozást. FELEJTHETETLEN élményt je­lentett, hogy jó munkánkért a tsz búcsúzáskor birkagulyással vendégelt meg bennünket, amit nemcsak jó étvággyal fogyasz­tottunk el, hanem egy kis büsz­keséggel is, hiszen tudtuk, hogy 1 jó munkánkkal érdemeltük ki. Bodnár Klára csapatvezető titkár 1150. sz. II. Rákóczi F. úttörőcsapat i Szépséghiba? riokáig hordtam magamban a témát, míg végül elhatá­|S roztam. hogy közreadom. Az eset sztorinak sem ross:., a publikálásától azonban mindeddig visszatartott az a gondolat, hogy esetleg „agyoncsaphatok” vele egy elisme­rést, dicséretei érdemlő kezdeményezést, akciót. Végül is az a kisördög győzött, amelyik azt súgta, hogy az esetleges megismétlődést ért hallgatásommal magam is felelősséget vállalok. Hangsúlyozom, nem az akció bírálatáról van szó, hanem a végrehajtásáról, amibe egv kis hiba csúszott... Az újságolvasók előtt ismeretes a Gelka kezdeményezése: a kommunista műszakokból befolyt összegen televíziókat. háztartási gépeket vásárolnak a nagycsaládosoknak. Több mint egymillió forint értékben mintegy 220 tv-ké,szülék, hű­tőgép, mosógép, centrifuga került, vagy kerül áladásra szer­te az országban. A Gelka — nagyon helyesen — a megaján­dékozott családok kiválasztásának jogát nem tartotta fenn magának, a helyi társadalmi szervek segítségét igényelte. Nyilván azért, mert jobban ismerik az embereket, a dolgo­zókat. körültekintőbbek lehetnek a kiválasztásban (?!). Nemrégen részi vettem egy rögtönzött kis átadási ünnep­ségen. Ott voltak a Gelka-központ és a megyei kirendelt­ség vezetői es a helyi szervek képviselői is. Szóval, iga -i ünnepélyes aktus készülődött, s mindenki kicsit szorongva várta az ünnepélyes pillanatot. Érthető, hiszen ajándékozni öröm, különösen, ha egy sokgyermekes családon segíthetnél;. A Gelka vezetői az alkalomhoz illő. meleg szavak kíséreté­ben adták át a hétezer forintos tv-lcészüléket. Ekkor azonban furcsa dolog történt. Az öröm megnyilvá­nulása talán a legkevésbé a megajándékozotton látszott. Halkan elrebegett egy köszönömöt és kész... Valami olyat vártunk, hogy elmondja, mióta vágytak egy tévére, mennyi­re örülnek majd a gyerekek. Valaki nem állta meg egy pro­vokatív kérdés nélkül. — Van nekünk most is televíziónk — szólalt meg az asz- s/.ony. aki mindeddig csendben álldogált a férje mögött. — Igaz, kis képernyős es már elég régi. De éppen ki akartuk cserélni... Meleg lett hirtelen a szobában, de a jelenlevők arcára fa­gyott a mosoly. Mit lehet ilyenkor tenni, mint gyorsan lé­mát váltani. Á kiválasztást végző szervek tényleg alapos munkát végeztek, valóban sokgyerekes család, becsüieles dolgozó, törzsgárdatag kapta az ajándékot, csupán egy apró­ságról feledkeztek el. Mégpedig azt megkérdezni, hogv van-e televíziójuk. Ju lenne ebből olyan következtetést levonni, hogy a meg nem nevezett városban, ez. a család volt a leg­jobban rászorulva az ajándékra. De ez akkor, s azóta sem jutott eszébe senkinek. 1 tudom, most nevek, konkrét személyek kívánkoznának az írás végére, de a megajándékozottra való tekintet­tel ezt elhallgatom. A felelősök azóta minden bizony­nyal megkapták a „fejmosást”. A tanulság azonban igy meg­marad. És ugye, ki sem keil mondani?... Tóth István k G ST-í a ii a cs k ozá s Kedden Egerben megkez­dődött a KGST háztartási gépek és készülékek állan­dó munkacsoport nyolcadik ülése. A tanácskozáson nyolc ország — Bulgária. Magyar- ország, a Német Demokra­tikus Köztársaság, Lengyel- ország, Románia, a Szovjet­unió. Csehszlovákia és Jugo­szlávia — delegátusai vesz­nek részt. Az egy hétig tar­tó ülésszakon a háztartási gépek — a hűtőgépek, a mosógépek, a porszívók es a konyhai gépek — gyártá­sának a korszerűsítési, illet­ve a szakosítási lehetőségeit vizsgálják meg. Mit inoiici a paragrafus? Jogászunk válaszol Melyik nyertnek után jár a családi pótlék ? K. Béláné (3871 Méta) ol­vasónknak két szakmunkás- tanuló gyermeke van, akik közül az egyik harmadéves lett, ezért munkáltatója a családi pótlékot csak egy gyermek után folyósítja. Le­vélírónk arra kér választ, hogy a családi pótlék szem­pontjából miért csak egy gyermeket veszik figyelembe. A családi pótlékra vonat­kozó Igény elbírálásánál a SZOT ■ Társadalombiztosítási Főigazgatóságának ügyviteli szervei, vagy a munkáltatók — a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével — vizs­gálják a családi pótlékra vo­natkozó jogosultságot, illet­ve a feltételeket. Így többek között a jogosult munkavi­szonyban töltölt idejét, a be­tegségbiztosítás hatályát, a gyermekek életkorát és szá­mát, az eltartást, stb. A családi pótlékra jogo­sultság szempontjából azt a gyermeket kell figyelembe venni, aki: — tizenhatodik életévét még nem töltötte be, — az alsófokú. vagy a kö­zépfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatja tanulmányait, és tizenkilen­cedik életévét még nem töl­tötte be. vagv — az előzőekben meghatá­rozott életkor betöltése mi­att munkaképességét leg­alább 65—70 százalékban el­vesztette *s ez az állapota legalább egy éve tart, vagy egy év alatt előreláthatólag nem szűnik meg, ennek az állapotnak tartama alatt. A jogszabály szerint nem jár családi pótlék a dolgo­zónak az állami gondozásba vett és a dolgozó háztartá­sán kívül elhelyezett, a szak­munkástanuló otthonban el­helyezett. a harmadéves szak­munkástanuló. valamint — az egyedülálló, illetve a vak dolgozó gyermekének kivéte­lével, — az árvaellátásban részesülő gyermeke után. Ha a dolgozónak több gyermeke van. de nem mind­egyik gyermekét lehet általa eltartottnak tekinteni, az ál­tala eltartott gyermekek után járó családi pótlék összegét az összes gyermekek számá­nak megfelelő családi pót­léknak, az áltála eltartott gyermekekre eső arányos részében kell megállapítani. Az összes gyermekek szá­mának megállapításánál azo­kat a gyermekeket kell fi­gyelembe venni, akik a dol­gozó háztartásában élnek, vagy akiket a dolgozó ház­tartásán kívül helyeztek el és a gyermek eltartójához a dolgozó hozzájárulást fizet. Ezek szerint a munkáltató eljárását nem tártjuk jog­szerűtlennek. { jooscaélyszo loá tut bevezetése Amint arról lapunkban már hírt adtunk, 1974. de­cember 31-ig egyes vállala­toknál meg kell szervezni a szakszervezeti jogsegélyszol­galatot. Megyénkben a kiadott irányelvek szerint: a Lenin Kohászati Műveknél, a Bor­sod megyei Élelmiszer Kis­kereskedelmi Vállalatnál, a Szerencsi Cukorgyárnál kell a szakszervezeti jogsegélyt bevezetni. Mivel a szakszervezeti jog­segélyszolgálatot a vállala­toknál — nagyvállalatok ese­tében önálló gyáregységen­ként. illetve telephelyenként — kell létrehozni, ezért érinti megyénket a Beton- és Vasbetonipari Művek. az Országos Mentőszolgálat, a Debreceni Ruhagyár, az Utas­ellátó Vállalat, a Magyar Pamutipari Vállalatoknál szervezésre kerülő bizottsá­gok munkája is. A szakszervezeti jogsegély- szolgálat keretében a jogse­gélyszolgálathoz forduló va­lamennyi dolgozó ügyében (munkajogi, munkavédelmi, társadalombiztosítási, állam- igazgatási. családjogi, polgári jogi ügyekben stb.) a felvi­lágosítás és a tanácsadás kötelező. A bonyolultabb ügyeknél a jogsegélyszolgá­latot végző személynek kö­telessége. hogy tájékozódás után a dolgozót a vele meg­beszélt időn belül megfelelő tanáccsal lássa el. A dolgozó ellen szándékos bűncselek­mény miatt indult eljárás­ban szakszervezeti jogsegély nem adható. A jogsegélyszolgálat a fel - vtlágosítéson, tanácsadáson és jogpropagandán kívül ki­terjed a dolgozók jogi kép­viseletére bíróságok, hatósá­gok és egyéb szervek előtt. A dolgozó jogi képviseletét kérelmére általában el kell látni, a munkaviszonnyal, a munkavédelemmel, a társa­dalombiztosítással összefüg­gő vitás ügyekben. Töreked­ni kell arra, hogy a iogse- gályszolgálat a dolgozok pn- naszügueinek intézését is se­gítse elő. A sz.akszervezeii jogsegély- szolgálatot az. adott vállalat, üzem minden dolgozoia igénybe veheti, függetlenül attól, hogy szakszervezeti tag-e. Ugyancsak igénybe vehetik a nyugdíjas dolgo­zók és a szakmunkástanulók is. A szakszervezet! jogsegély- szolgálat a dolgozók számá­ra ingyenes. A jogsegély- szolgálat tárgyi feltételeit (helyiség, adminisztráció, te­lefon. stb.) a munkáltatónak kell biztosítani. Dr. bass Tibor Vállaltuk, teljesítettük

Next

/
Oldalképek
Tartalom