Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-29 / 303. szám

1974. dec. 29., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Segítség a döntéshez Divatos szakmák, divatos iskolák A Borsod ZS£™íl nácsadó Intézet munkatársai a közelmúltban nemcsak a már hagyományos, évenként megjelenő füzetecskéjüket, a Pályaválasztási Tájékoztatót juttatják ki az általános is­kolákba. Bár a tájékoztatót említve is érdemes „megáll­ni” egy pillanatra, hiszen idén először történt, hogy közvelenül az iskolákba juttatták el a kiadványt. Még hozzá oly nagy szám­ban, hogy szinte minden végzős általános iskolás kéz­be kaphat egyet, forgathat­ja, böngészgetheti, mérle­gelheti lehetőségeit. Csakhogy — s ez igazán újdonság! — egy másik tá­jékoztató is az iskolák, a pedagógusok és a gyerekek birtokában van már. Az a tájékoztató, amelyet a most döntés előtt álló nyolcadiko­sok áprilisi elképzelései alapján készítettek el. Az intézet munkatársa, Pallag- hy Barnabásné közgazdász­szociológus végezte el a fel­mérést, amely tartalmazza valamennyi mostani nyolca­dikos, akkor hetedikes el­képzeléseit. Borsodban egyébként első ízben készí­tettek ilyen teljes, az egész megyére kiterjedő felmérést, amelynek a számadataiból levont következtetések még most is igen hasznosak le­hetnek a pályaválasztók szá­mára. Nos, elvileg mindenki to­vább tanulhat, aki tovább szeretne tanulni. Ebben a tanévben ugyanis 11 485-en végzik el az általános isko­lát, s a különböző középfo­kú oktatási intézményekben 10 968-an kezdhetik majd meg tanulmányaikat szep­temberben, A megkérdezett tanulók közül viszont csak 10 143-an nyilatkoztak úgy, hogy valamilyen iskolában tovább kívánnak tanulni. A tovább nem jelentkezők aránya az encsi járás isko­láiban tűnik a legmagasabb­nak: áprilisban ugyanis még a tanulók egynegyede úgy nyilatkozott, hgoy nem kí­ván tovább tanulni. Ez pe­dig minden bizonnyal a ki­alakulatlan, bizonytalan pá­lyaválasztásra vezethető visz- sza. A nagy számok törvénye alapján elmondhatjuk, hogy a gimnáziumokban a jelent­kezések és a felvételi keret­számok nagyjából azonosak lesznek. A szakközépisko­lákban kismértékű túl-, a szakmunkásképző intézetek­ben pedig kismértékű alul- jelentkezésekkel számolha­tunk. Ám a konkrét pálya­irányulás már korántsem mutat ilyen kedvező képet. Még azonos típusú iskolák esetén is igencsak különbö­ző a tervezett jelentkezések aránya. Igaz kicsit szélső­séges a példa, de a miskolci Földes Gimnázium biológia tagozatán a megkérdezettek közül 209-en szeretnének ta­nulni. A felvételi keretszám viszont csak 18. Ez pedig 1161 százalékos túljelentke­zést jelentene. Az ugyancsak miskolci Herman Gimnázi­um biológia tagozatára vi­szont a meghirdetett 18 helyre 24-en szeretnének be­jutni. A túljelentkezés itt csak 133 százalékos lenne. A tokaji gimnázium biológia tagozatára ellenben, ' ahová 36 tanulót vehetnek fel, mindössze 11-en szeretnének beiutni. Persze más nénk. A tagozatos gimnáziu­mi osztályoknál maradva a / miskolci Földes Ferenc Gim­názium kémia tagozatára 400 százalékom a jelentkezni kívánók aránya, míg az ugyancsak miskolci Kossuth Gimnázium kémia tagozatá­ra a felvehető helyekre esek 61 százalékos a jelentkezés. Ilyesfajta aránytalanságok más tagozatok esetében is mutatkoznak, csakúgy, mint az általános tantervű osztá­lyokat tekintve. Ismét csak a Földes Gimnázium a pél­da, ahol az általános tanter­vű osztály 36 helyére 133-an kívánják beküldeni jelent­kezési lapjukat. A Zrínyi Gimnázium általános tanter­vű osztályaiba, ahová 90 gyereket vehetnek fel, csak 46-an szeretnének jelentkez­ni. A felmérés alapján úgy tűnik, hogy a legnépsze­rűbb szakközépiskola az óvó­női lesz a mostani pályavá­lasztók között. A miskolci, illetve a tokaji osztályba — 36—36 tanulót tudnak fel­venni — 380-an, illetve 184- en kívánnak jelentkezni. Kevesen választják viszont a kohó- és öntőipari szakkö­zépiskolát, vagy a miskolci 3-as számú Ipari Szakközép- iskola vízügyi, földmérési, út- és vasútépítési szakát. A kérdőívek kitöltésekor például egyetlenegy gyerek nyilatkozott úgy, hogy a le- ninvárosi szakközépiskola gépészeti szakára adja be a jelentkezését. Divatos szakmák persze a szakmunkásképzésen belül is fellelhetők. Amíg például az autószerelő szakmákban ál­talában két-háromszoros túljelentkezésre számíthat­nak az iskolákban, addig a rokonszakmákat — karos­szérialakatos, gépszerelő, gé­piforgácsoló — kevesebben kívánják választani, mint ahány gyereket fel tudnák venni az iskolák. A felmé­rés tanulsága szerint gondot okóz továbbra is a bányá­szati és a kohászati szak­mák utánpótlásának bizto­sítása. A kohászati szak­mákban például — a lenin- városi 106-os számú intézet kivételével — csak 19—57 százalékos a jelentkezési szándék aránya a felvétel-' lehetőségekhez képest. A sort persze még folytathat­nánk, hiszen az elemzés va­lamennyi iskola valamennyi szakára, tagozatára kiterjed. Ám, a nemegyszer elgondol­koztató adatok felsorolása helyett inkább újra elmond­juk, hogy rendkívül hasz­nosnak tartjuk e tájékoztató munka elkészültét. S azt. hogy az iskolákban megta­lálhatók példányai. Hiszen mosl, desen kitöltik a gyerekek a jelentkezési lapokat, ezeknek az adatoknak a figyelembe­vételével újra mérlegre te­hetik: reálisak-e elképzelé­seik, milyenek a lehetősé­geik. S azt is, hogy azonos, ifagy hasonló iskolák eseté­ben milyen más lehetősé­gek kínálkoznak még szá­mukra. Mert amint mondot­tuk, általában kimondható: minden tovább tanulni szán­dékozó tovább tanulhat S ha reálisabb a mérlegelés, a választás, az iskola kiválasz­tása, akkor a továbbhaladás, a továbbjutás is zökkenő- mentesebb. Csutorás Annamária Egy klubest tükrében A Miskolci Fotóklub tag­jai legutóbbi szokásos ösz- szejövetelükön a most zá­ruló 1974-ös esztendőt mér­legelték. Tekintettel arra, hogy az esten a klubon kí­vüliek is részt vettek, az éves visszatekintés szélesebb körű volt, s átfogó képet adott a Miskolci Fotóklub életéről, tevékenységéről. Tevékenységük több irá­nyú. Elsőként Borsod me­gye és Miskolc fotókiállítás­szolgálatát említik. 1974-ben megrendezték a Rónai Mű­velődési Központban Vassá- nyi Béla tárlatát, a Kossuth Művelődési Házban Farkas Gyula kiállítását és a test­vérvárosok nemzetközi fotó­szalonját, amit ankéttal és diaporáma- vetítéssel kap­csoltak össze, s bár nem az ő rendezésük, de kapcsoló­dik tevékenységükhöz Féner Tamás és Bállá Demeter nagyszabású tárlata. Ren­deztek három kamarakiál­lítást az Élelmiszer Kiske­reskedelmi Vállalat klubhá­zában: Laczi Zoltán, Barta István és Vadas Zsuzsa ké­piéi kerültek itt közönség elé, az OFOTÉRT niiskolci mini-galériájában pedig Laczó József, Tarczai Béla, Sidló Gágor, Veres Attila, Mihalecz Lajos képeit mu­tatták be. Egy 40 képből álló összeállítást vándorki­állítás formájában láthatnak a munkásszállások lakói. Lyükóbányán kollektív tár­lattal jelentkeztek Miskolc felszabadulása évfordulójá­nak tiszteletére. Edelényben Tarczai Béla és Sidló Gábor állított ki, Tokajban pedig Kováts Gyula. A megyén kívül Berde Béla és Tar­czai Béla Pécsett, Farkas Gyula pedig Nyíregyházán és Debrecenben szerepelt gyűjteményével. A klub tag­jai igen eredményesen sze­repeltek különböző rangos kiállításokon, amit számos hazai és nemzetközi díj bi­zonyít. Személy szerint Ku- ruez János nyerte 1974-ben a legtöbb egyéni díjat: ti­zenegyet. A kiállításokig azonban hosszú az út. S ez jelenti a klub tevékenységének egy másik, nem kevésbé fontos területét: .a tagság fejlesz­tése, művészeti-szakmai fel­készítése, utánpótlásának biztosítása, képzése. A klub­estek színes programjai ia ezt a feladatot szolgálják. A Mai vendégünk sorozat- ban kultúrpolitikai életünk személyiségei, a fotóművé­szet reprezentánsai voltak a vendégek, akikkel hasznos, termékeny eszmecseréket folytattak. Ugyancsak a klubestek szolgáltak a tagok színes diái oemutatásának fórumául, sőt még klubon kívüLi fotóbarát is bemutat­ta itt munkáit. A klub szer­vezésében 1 ütött el az év során négy totós a szekszár­di, három a kőszegi alkotó­táborba. Többen vettek részt az ORWO gyár hatnapos tanfolyamán is. Az utánpótlás legfonto­sabb forrása a művelődési intézmények fotószakköri hálózata. Figyelik a tagok munkáját, a legjobbakat meghívják a klubestekre, bevonják a munkába, így lesznek majdan a Miskolc' Fotóklub tagjaivá. De sok egyéb is segíti a klub tagsá­gának fejlődését. Például a negyedévenkénti pályázat „A negyedév legjobb képe” címmel, yagy legutóbb kol­lektív kirándulás Győrbe, az ottani fotóklub hívásá­ra, ahol nemcsak kiállítás­sal mutatkoztak be, s talál­koztak a kollégákkal, érdek­lődőkkel, hanem az utat is fotózásra használták, s nem volt érdektelen néhány ta­nulságot levonni abból, hogy egyazon város témái, motí­vumai miként ragadták meg a klub tagjait, miként, hányféleképpen tükröződnek képeiken. Az észak-magyar­országi fotóklubok közötti jó kapcsolat is serkentő erő. Évente más városban tarta­nak kiállítást. Most követ­kezik Miskolc. A zsűrizés már megtörtént és 17 díjból 10 miskolciaknak jutott. Ha­sonló borsodi eredményes­ségről számoltak be a mi­napi egri zsűrizés résztve­vői. E két fontos tevékenység5 terület vázlatos bemutatá­sa mellett természetesen egyébről is szó esett az év végi klubesten. Többek kö­zött a fotóklub amatőr jel­legéről, az amatőrfotózás íz­lésfejlesztő, népművelő fel­adatairól, közművelődési funkciójáról, például a nagy arányú falusi társadalmi változások közben a motí­vum-megőrző szerepről. Igen hasznos a klub mű­helymunkája, amit a közös­ség biztosít önmaga számá­ra, s próbálja pótolni azt a nevelő szerepet, amit jelen­leg semmiféle képzési rend­szer nem biztosít. Meghatá­rozza a klub a kiállítások koncepcióját, biztosítja a ki­tekintést a megyéből, s fog­lalkozik rendszeresen a fo­tóművészet időszerű szak­mai-művészeti kérdéseivel. e S mit hoz 1975? Továbbra is megtartják a heti klub­napokat, folytatják a Mai vendégünk sorozatot. Az OFOTÉRT mini-galériájá­ban tarczai Béla, Berde Béla és Sidló Gábor tárla­tait tervezik, a Kossuth Művelődési Házban pedig februárban rendezik meg Gink Károly fotóművész ki­állítását. Munkaközösséget alaíkítanak a klub • történe­tének megírására, összeállí­tanak több elméleti és gya­korlati előadást a megye fotószakköreinek segítésére, autóbusz fotótúrát terveznek Mezőcsát és Gelej környé­kére, s pályázati kiírás ké­szül a megye népi építészeti emlékeinek megörökítésére. Részt vesznek a klub tagjai egy sor hazai és külföldi pályázatom, illetve kiállítá­son, s ott lesznek a nyáron az ország több alkotótáborá­ban. Sőt, Tokajban első íz­ben megrendezik a borsodi alkotótábort is. A Miskolci Fotóklub tag­jai tiszteletet érdemlő meg­szállottsággal dolgoznak, űzik nemes, művészi rangú hobbijukat. A klubesten ka­pott információkkal kiegé­szített ismereteink a fenti vázlatos képben tükröztetik munkájukat. (benedek) PÁSZTOROK Felcdy Gyula munkája Januári filmkaleidoszkóp Mivel köszönt ránk az új esztendő első hónapja, mit ígér a MOKÉP programja a premiermozikba? Nem ér­dektelen néhány bemutatóra, vagy most megvásárolt film­re felfigyelnünk. A premiermozik program­jában — az országos terv szerint — tizenkét új játék­film bemutatása szerepel. Műsorra tűznek ezenkívül egy meseösszeállítást, két olyan játékfilmet, amely né­hány hete a filmbaráti kö­rök mozijaiban már szere­pelt, egy magyar dokumen­tumfilmet és felújítanak két korábbi olasz filmalkotást. A magyar filmművészetet — mint már jeleztük — há­rom mű képviseli: 8-án Ko­vács András műve, a Bekö­tött szemmel, 16-án Jancsó Miklós új alkotása, a Sze­relmem, Elektra (a filmba­ráti körök hálózatában!, s 23-án Kardos Ferenc filmje, a Hajdúk kerül közönség elé. Ugyancsak bemutatják fel­újításban a Mit csinálnak a cigánygyerekek? című ma­gyar dokumentumfilmet. A külföldi filmek bemuta­tási rendje a következő: ja­nuár 2-án a Vitya iskolába megy című szovjet, elsősor­ban a fiatalokhoz szóló film nyitja a sort. Vele egyszer­re kerül vászonra az ameri­kai A lopakodó hold című indiántörténet, rendezője Ro­bert Mulligan, főszereplője Gregory Peck. Ekkor látja a nagyközönség a filmbaráti köröknek már bemutatott lengyel llluminációt és a Meséről mesére című össze­állítást. 9-én érdekes NSZK- film kerül bemutatásra: Ho­gyan mondjam meg gyerme­kemnek? a címe, s a szexuá­lis felvilágosítással kapcsola­tos kérdésekre keres választ. Ugyanekkor látható az Ud­varol a nagyapa című bol­gár film. Csak semmi sze­xet kérem, angolok vagyunk! a címe a 16-án sorra kerülő angol filmnek, s ugyanakkor látható Az utolsó percig ch- mű szovjet film, amely J. Galan ukrán írónak állít em­léket. Hány csillag van az égen? a címe az NDK 23-án bemutatandó filmjének, s e napon mutatják be a nagy- közönségnek A Gamma-su­garak hatása a százsorszé- pekre című, a filmbaráti kö­rökben már látott amerikai művet. A hónap végén, 30 -án A fenevad című szovjet, A banditák alkonya című ro­mán és A nagy érzelmektől jókat lehet zabálni című francja filmet nézhetik meg az érdeklődők. A két olasz felújítás: Az éjszaka, Anto­nioni, valamint a Rocco és fivérei, Visconti alkotása a filmbaráti körök mozijaiban látható a hónap során. A felszabadulás közelgő évfordulója tiszteletére ké­szített és általunk már ismer­tetett, Hazánk, Magyarország című kisfilm-sorozat, ame­lyet a televízió is sugároz, öt darabja kerül kísérőmű­sorként vászonra januárban: a Falu, a Folytatás, a Volt egyszer egy Viharsarok, a Nők a holnapok felé, vala­mint a Zempléni-hegység. Ezeken kívül bemutatják még kísérőfilmként Farkas István művét, a Kromoszó­mákat, amely az öröklődés kérdéseivel foglalkozik. A te­levízió nemrég zárult soro­zata bizonyára sokak érdek­lődését keltette fel a téma iránt, s az érdekes laborató­riumi, valamint izgalmasan szép klinikai felvételekben gazdag mű tömegek érdeklő­désével találkozik. A külföldi kisfilmtermést a Kolima útjain című szov­jet dokumentumfilm, a Han­gya című román animációs munka, a Süni ruhája című szovjet, valamint Az idő pénz? című román rajzfilm képviseli. Tizenegy szovjet stúdiók-, ban készült filmet vett át hazai forgalmazásra a Tbili­sziben járt filmálvételi dele­gáció. Ezek között van a Leningrad hősies védekezé­séről szóló Blokád, a grúz Élt egy énekes rigó, a két­részes Ez a mi otthonunk, a japán—szovjet koprodukció­ban készült Szerelmem, Moszkva, valamint az idei Karlovy-Vary-i fesztiválon nagydíjat nyert Szerelmesek románca. Átvették még a Ha boldog akarsz lenni cí­mű társadalmi . drámát, az Egyedül az emberek között című üzbég történelmi drá­mát, a Veled és nélküled. to­vábbá az Elfelejtett mesék völgye című társadalmi drá­mákat, egy cirkuszfilmet — A nagy attrakció — és egy musicalt: A verijszki negyed melódiái-t. Végül a gyerme­kek számára a Kis és a két aktatáskás került átvételre. Nyolc filmet vettek ót Mi­lánóban. Vittorio de Sica ren­dezte Az utazás-t, amelynek főszereplői Sophia Loren és Richard Burton. Átvették a Juggernaut című kalandfil­met, a Különben dühbe jö­vünk című, két autóverseny­zőről szóló humoros művet, a Jack London-mű alapján készült Fehér agyar vissza­tér-t, a Zandy menyasszo- nyá-t, továbbá az Egy térti, egy város, az Elmennek pap­ként. visszajönnek katona­ként és a Gyönyörű emberek ciműeket.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom