Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)
1974-12-04 / 283. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! RRJU n III iHl Fw ns y Jlil IVIIili A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT BORSOD MEGYEI BIZOTTSÁGÁN AR LAPJA XXX. évfolyam, 283. szám Ara: 80 fillér Szerda, 1974. december 4. Képünkön: dr. Perjés! László, a megyei tanács elnöke megnyitja az ünnepséget Harminc éve szabadult fel a váfo< Koszorúzás a Hősök terén — Kitüntetések átadása Delegációk a testvervá'rosokhól A Miskolci Nemzeti Színházban megtartott ünnepi ülés elnöksége. Drótos László ünnepi beszédét tartja Ünnepelt Miskolc. Felszabadulásának 30. évfordulójára emlékeztek tegnap, december 3-án délelőtt a Miskolci Nemzeti Színházban, ahol az MSZMP Miskolc városi Bizottsága, Miskolc megyei város Tanácsa és a Hazafias Népfront Miskolc városi Bizottsága együttes ünnepi ülést tartott. Az elnökségben helyet foglalt többek között dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Cseterki Lajos, az MSZMP központi Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács titkára, dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke, Gácsi Miklós, a Kohó- és Gépipari Minisztérium államtitkára, Drótos László, a Miskolc városi Pártbizottság első titkára, Rózsa Kálmán, a Miskolc városi Tanács elnöke, Hegyi Imre, a HNF megyei titkára, dr. Koleszár István rendőr ezredes, a megyei rendőr-főkapitányság vezetője, Török László, a KISZ megyei bizottságának első titkára, Fülöp Péter, a KISZ Miskolc városi Bizottságának első titkára. Helyet foglalt az elnökségben Ny. Sz. Oszipov, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének tanácsosa, valamint Iván Taraszovics Vecserszkij alezredes, a Miskolc város felszabadításában részt vett 987-es tüzérség volt ezredparancsnoka. Az elnökség tagjai között voltak a helyi párt, allami, társadalmi és tömegszervezetek, valamint a fegyveres testületek és az üzemek képviselői. Elnöki megnyitót Káli Lajos, a Hazafias Népfront városi bizottságának elnöke mondott, majd az ünnepség szónoka, Drótos László emelkedett szólásra. Kedden Szegeden, a városi tanács dísztermében az MSZMP Szegedi városi Bizottsága, valamint a Hazafias Népfront Csongrád megyei és Szegedi városi Bizottságai ünnepséget rendeztek a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulásának 30. évfordulója alkalmából. Bevezetőben dr. Antalffy György egyetemi tanár, országgyűlési képviselő szólt a népfrontmozgalom hazai történelmi eseményeiről. Ezután Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az országgyűlés elnöke mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben felidézte a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front megalakulása időszakában hazánkban lezajlott történelmi eseményeket. — A magyar nép felszabadulásának ténye, nemzeti fennmaradásunk, országunk függetlensége, a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front 30 évvel ezelőtt elfogadott programjának megvalósítása, országunk egész szocialista fejlődése a Szovjetuniónak köszönhető — hangsúlyozta. — Soha ne felejtsük el — és erre unokáinkat is tanítsuk meg —, hogy a magyar szabadság és haladás, országunk szocialista átalakulásának kezdetén, a proletár nemzetköziség küldetésétől vezérelt szovjet katonák közül százötvenezren életüket áldozták hazánk szabadságáért. A továbbiakban vázolta a felszabadító harcok jelentősebb állomásait es méltatta a Magyar Kommunista Pártnak a háborúellenes antifasiszta front létrehozásáért vívott küzdelmeit. — A háborúellenes harcban — mondotta — jött létre a kommunisták, a szociáldemokraták és más hazafiak közös antifasiszta frontja. A politikai pártok tömörülése a Magyar Frontban ösztönzést adott a lakosságnak az ellenállásra a kiürítés ellen, az ország elhagyása ellen. Ez a közös harc tette lehetővé sok helyen az ország javai elhurcolásának megakadályozását. A Magyar Kommunista Párt nyilvánosan meghirdetett programja felhívta az összes demokratikus pártokat, szervezeteket, csoportokat, a Független Kisgazda Pártot, a Nemzeti Paraszt Pártot, a szakszervezeteket, a Parasztszövetséget, a partizánosztagokat, pártállásra tekintet nélkül minden hazafit, hogy foglaljanak állást a program mellett, amelyet a kommunista pár,t a magyar nép elé terjeszt, mint a nemzeti összefogás, s a nemzeti megújhodás alapját. A felhívás fiem maradt pusztába kiáltott szó: minden haladó és hazafias erő megmozdult és 1944. december 3-án, az emlékezetes szegedi nagygyűlésen megalakult a Magyar Nemzeti Függetlenségi Front. Apró Antal beszéde továbi bi részében méltatta az eltelt három évtized alatt elért eredményeket, az 1944. december 3. óta megtett út jelentősebb állomásait. — 1944. december 3! Ez a dátum bennünk, Miskolc lakosaiban, dolgozóiban, az idősebb és a fiatal nemzedékben immár 30 esztendeje minden évben viszatérően emlékezést ébreszt. Emlékezünk a hősökre, s elragadó büszkeséggel a győztesekre, köszönettel az eltelt évek szocialista építésében helytálló, alkotó ember sikereire. Első gondolatunk hazánk felszabadítói, népünk őszinte barátja, a szovjet nép, a fasizmus felett diadalmasan győzelmet arató Vörös Hadsereg katonái felé száll. Ez a hadsereg először az emberiség története során egy akkor ellenséges országba, barátként érkezett. Nem le- igázni jött, hanem felszabadítani, segíteni népünket — kezdte ünnepi beszédét Drótos László, majd igy folytatta : — Amikor 1944. december 3-áti a Vörös Hadsereg csapatai bevonultak a városba, Miskolc életében alapvető történelmi változás kezdődött. Meleg szavakkal köszöntötte a szónok a felszabadulásért vívott harcokban részt vett veteránokat, A MÓKÁN Komité tagjait, és mindazokat, akik az elmúlt 30 év alatt, mint megfogalmazta: „... az élet rendje szerint egyre nagyobb számban részesei voltak — és azok ma is — a szocialista építőmunkának”. Részletesen szólt arról a gyászos örökségről, amit a Horthy-fasizmus hagyott ránk, majd a felszabadulás első napjaiban és az azt követő években tanúsított helytállás és munka jelentőségét méltatva, hangsúlyozta: — Az újjáépítés új honfoglalást, szinte új haza teremtését jelentette. A magyar kommunistákban, a Magyar Kommunista Pártban volt az a forradalmi erő, amely a romokban heverő Magyarországról forradalmi optimizmussal vallotta: lesz magyar újjászületés!... A felszabadulás első éveire jellemző társadalmi, politikai és gazdasági harcok elemzése mellett méltatta az államosítások jelentőségét és mindazt a vívmányt, amire büszkeséggel gondolunk és tekintünk vissza. — A hároméves terv — folytatta Drótos László — határidő előtti végrehajtása az egész ország és benne városunk dolgozóinak tenni- akarását példázta. Üj munkahősök születtek, olyanok, mint Margóczi István, Mis- lócki Mátyás, Jenei Lajos Kossuth-díjas kohász és Peja Győző, aki a Miskolcon éló értelmiségiek közül kapta ezt a magas kitüntetést. Áttekintést adott az első ötéves terv idején elért miskolci eredményekről, az ipar erőteljes fejlődéséről, megállapítva, hogy a város Budapest után lélekszámban is ebben az időszakban vált az ország második legnagyobb városává. Majd így folytatta: — A történelmi tényékhez tartozik azonban az is, hogy ebben az időben a gyors sikerek elkápráztattak bennünket, és lebecsültük az akadályokat. Az elkövetett gazdasági és politikai hibák kihatottak az ország egész társadalmi életére. Kifejtette az 1956-ban kirobbant ellenforradalom okait, s kegyelettel emlékezett a fehérterror miskolci áldozataira, Oprendek Sándorra, Ráduly Józsefre, Antal Gyulára és másokra. — Ebben a nehéz helyzet; ben Kádár János elvl.árssal az élen az eszméhez hű kommunisták vették át az ország irányítását — állapította meg —, és válságos helyzetünkben újra a Szovjetunió segített. A konszolidáció eredményeit méltatva hangsúlyozta: — Az MSZMP Vili. kongresszusán elfogadott határozat megállapította: „Népgazdaságunkban osztatlanul uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok, befejeztük a szocializmus alapjainak a lerakását. A magyar nép új. történelmi jelentőségű győzelmet aratott, a szocializmus teljés felépítésének korszakába lépett.” A továbbiakban megállapította: — A mai és a 30 év előtti, vagy akár a háború előtti Miskolc tulajdonképpen ösz- szehasonlíthatatlan. Szeretett városunk külsőségeiben, mérhető értékeiben is jelentősen fejlődött az elmúlt három évtized alatt. Mintegy kétszeresére, közel 200 ezerre növekedett a lakosság száma, átalakult a város szerkezete, átalakult és lényegesen megnövekedett az üzemek, vállalatok termelése. Ma már minden vonatkozásban egy szocialista város jegyeit viselő Miskolcot mondhatunk magunkénak. Űj városközpontok, városoknak beülő lakótelepek, jelentős közintézmények, új ipari üzemek, kereskedelmi és egyéb szolgáltató létesítmények gazdagították Miskolcot, az itt élő emberek életét. Ma két és félszer annyi lakás van Miskolcon, mint ezelőtt 30 evvel. Ugyanakkor a lakosság ellátását szolgáló (Folytatás a 2. oldalon) A felszabadulásának 30. évfordulóját ünneplő Miskolcon tegnap, december 3-án délelőtt, a Hősök terén koszorúzási ünnepségre került sor. A megyei és a városi pártbizottság, valamint Miskolc pártbizottságainak és pártalapszervezeteinck képviseletében dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Cseterki Lajos, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács titkára, Drótos László, az MSZMP Miskolc városi Bizottságának első titkára és Bialis József, az MSZMP Miskolci járási Bizottságának első titkára helyezett koszorút a szovjet hősök emlékművére. Elhelyezte a kegyelet koszorúját dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke és Rózsa Kálmán, a Miskolc városi Tanács elnöke is. Megkoszorúzták a hősi emlékművet a város állami, társadalmi és tömegszervezeteknek, valamint a fegyveres testületeknek és a Veteránoknak a képviselői. Koszorút helyezett a szovjet hősi emlékműre a testvérvárosok küldöttsége, valamint a város ifjúsága és a Hazafias Népfront megyei és városi bizottsága. Az ünnepségen a MÁV Szimfonikus Zenekara működött közre. Lacző József felvétele 1 Magyar Nemzeti Függetlenségi Frost évfordulója Misii sÉlinnepá Miskoícon