Észak-Magyarország, 1974. december (30. évfolyam, 281-304. szám)

1974-12-03 / 282. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 Í974. december 3., kedd A képernyő előtt Novellák Csehovtól és Sarkaditól Fő műsoridőben két olyan adást láthattunk az elmúlt hé­ten, amelyek egy író ismert, vagy kevéssé ismert novellái­nak dramatizált változatát kínálták' a nézőnek. Az egyik es­te Csehov, egy másikon Sarkadi Imre írásainak feldolgozá­sát kaptuk. * Főiskolások Csehovot játszanak... címmel négy kevéssé ismert Csehov-novella tv-változatát láthattuk. Gosztonyi János rendezte az előadást, ami sokkal inkább tekinthető a főiskolai műhelymunka nagy nyilvánosság előtti bemuta­tásának. mintsem kész, érett, esti főműsorban tömegek mű­vészi igényeit szolgáló tv-produkciónak. A közönség előtt alighanem ismeretlen főiskolások felkészültségi szintje na- gyon-nagyon eltérő volt. többségük alakítása még meglehe­tősen messze van a művészinek nevezhetőtől. Ezért a mű­sor szinte természetszerűen volt egyenetlen. A művek kiválasztásában bizonyára közrejátszott, hogy színészetpedagógiai szempontból megfeleltek, sokféle gya­korlásra adtak szereplőnek és rendezőnek egyaránt módot. Ismertebb Csehov-művek talán káros összehasonlításokhoz is vezethetlek volna. Maguk a kis játékok többségben nar- i rátoros megoldással lépték át a dramatizálás korlátáit, s í több nagyszerű alkalmat adtak a színészjelölteknek a mes- j térség egyes fogásainak gyakorlására, az élő szerepből nar­rátorrá váltásra, belső monológra, vagy éppen pantomim­szerű helyzetgyakorlatra, mint azt a legutolsó, A kapitány zubbonya című játékban a szabó varrása közben láthattuk. Bizonyára sok néző idegenkedve fogadta ezt a betekintést a főiskolai munkába, pedig a műsort csak így lehet és szabad felfognunk, s nem egynek a tv-játékok közül. Így érdekes kuriózum, úgy — tv-játékként — nemi ninősíthető, mert nem az. * A Pokolraszállás című korai Sarkadi-novella vezette be a pénteki Iv-filmet, amely címét ugyancsak ettől a műtől köl­csönözte. A novellákat Esztergályos Károly írta át tv-film- re, ő volt a rendező is. öt novella jelzi — egy közös szálra, az azonos főszereplőre (Kozák András) fűzve — Sarkadi Imre, a novellista útját. A válogatás — bár önkényes — egészében jól érzékelteti az író életének öt jelentős szaka­szát. t* A címadó novella a háborút, kegyetlenségét elutasító, an­tifasiszta alaphangú mű. Zsigmond hadnagyot úgy változ­tatja gyilkossá a háború, hogy maga is olyanná válik, mint akiket gyűlöl. Gyűlöli a háborút, a németeket, s sokkal in­kább önmaga és a frissen elárvult fiú, Ábel bátorítására öl embert, tulajdonképpen oktalanul. Egy másik darab — az összeállítás terjedelmileg legnagyobb része — szinte a későbbi Körhinta elődje. A Szerelem című novellában ugyan­azok az erők és tásadalmi ütközések munkálnak, mint ké­sőbb a nagy hírű alkotásban. A haladást képviselő kom­munista fiú és a nagygazda lányának szerelme, s azzal pár­huzamosan a szövetkezetbe lépés problémája a ^látott vál­tozatban, különösképpen a nagy utód ismeretében, halvá­nyabbnak tűnt. A rendező például a búcsúbeli jelenettel, a forgó körhintával szinte szuggeralia is ezt az összevetést. Egyes motívumai — csasztuskák, Kazal-sláger — hitelesí­tették a kort, más epizód — a volt csendőr jelenete — ma már idegen. Kegyetlen időszakot idéz és az embertelenség ellen emel szót az 1956 tavaszán írt, a kitelepített asszony kiszolgáltatottságát dramatizáló Szégyen, a Hontalanok pe­dig az ellenforradalom során külföldre futottakról ad plasz­tikus, képet. Végül H legutolsó, az Utazás apró- villanás az író csendesebb szemlélődéséből, az időben hozzánk igen kö­zeli világból; két kedves fiatal, két nagynak látszani akaró emberke enyhén ironikus bemutatása. Sarkadi Imre életművét közkinccsé tennni a Televíziónak is feladata. Erre már történtek is lépések. Hogy ez a no­vellafüzér mennyire értékes darabja lesz egy majdani Sar- kadi-tablónak, nem jósolható meg, de a portréhoz néhány fontos vonást biztosan ad. Benedek Miklós Az IBUSZ Rt. Borsod megyei Igazgatósága az alóli álláslelsetőségeket hirdeti meg: Miskolci iroda: női és férfi mnnkaerő; életkor: 18—35 év Sátoraljaújhelyi iroda: női és férfi munkaerő; életkor: 18—85 év Özdi iroda:- női és férfi munkaerő; életkor: 18—25 év Követelmény: középiskolai érettségi és nyelvtudás. Idegen nyeiv ismerete, gép-gyorsírási gyakorlat, köny­velésben való jártasság, a felvételnél előnyt oiztosít. Ózdi, illetve sátoraljaújhelyi Irodák esetében középis­kolai érettséginél magasabb iskolai végzettséget is el­fogadunk. Fizetés: megegyezés szerint. Pályázatokat részletes önéletrajz beadása mellett, ki­zárólag írásban fogadunk eL Pontos címünk: IBUSZ Utazási Iroda 3501 MISKOLC, Széchenyi u. 56. Jelentkezés határideje: 1974. december 15. Jubilált az énekkar A diósgyőri dalosok 75 éve Hetvenöt év . .. Egy teljes életnek is szép idő. S kü­lönösen szép, szivet melen­gető, ha egy közösség, egy jóban-rosszban együtt élő, együvé tartozó emberi kö­zösség, egy énekkar tartal­mas múltját takarja ez a szám. A diósgyőri Ady Endre Művelődési Ház énekkara mast ünnepelte megalakulá­sának 75. évfordulóját. A Diósgyőr kulturális életében mindig nagy feladatot vál­laló és jelentős szerepet be­töltő énekkar 1889-ben ala­kult, Diósgyőri Polgári Dal­kör névvel. Azóta szünet nélkül, két világháborút át­vészelve dalolnak ünnepsé­geken és temetéseken, örö­met vagy vigasztalást víve társaiknak. Jelszavukul az énekkar egyik régi króniká­sának versét választották: „Munka, dal és szeretet, ez tartson össze bennünket, mert összetartásban az erő, zúgjon dalunk, legyen eget­verő!...” Jubileumi ünnep­ségük nem országra szóló esemény, csupán néhány órányi pihenés a hétközna­pi munka jutalmául. A hetvenöt év sikereik sok kis állomását is rejti. Az első ezüstserleget 1930- ban nyerték. 1939-ben sze­repeltek először a budapes­ti stúdióban. Sok országos dalverseny emléklapjait őrzi a vitrin. A legutóbbi díj, az idei országos énekkari mi­nősítő verseny legmagasabb . fokozata, az aranykoszorús diploma. A jubileumi ünnepséggel gyarapodtak az emléklapok és érmek számai. A kórusta­gok — attól függően, ki hány éve tagja., az énekkar­nak — emlékeket kaptak. Öt-, tíz-, húsz-, huszonöt, sőt negyvenéves „múlttal” rendelkező dalosok is van­nak köztük, akik ma is te­vékenyen részt vesznek a kórus munkájában. Köztük Vidinszky László kamagv, aki 1933 óta töretlen lendü­lettel vezeti a diósgyőri da­losok lelkes együttesét. A jubileumi ünnepség emléküléssel kezdődött, majd a meghívott kórusokkal kö­zös hangversenyt adva éne­kelt a közönségnek a diós­győri Ady Endre Művelődé­si Ház kórusa — Vidinszky László vezetésével. (Varsányi) Értesítjük Kedves Vevőinket, hogy vállalatunk lera- katainál (Miskolc, Szeles u. 71., Eger, dr. Münnicb F. n. 4.) 1974. DECEMBER 16-TÖL 1975. JANUÁR 10-IG EVES VAGYONMEGÁLLAPlTÓ ÉS ELSZÁMOLTATÓ LELTÁRT TARTUNK. A leltározás ideje alatt az áruvásárlás — kiszállítás szünetel. Kérjük Kedves Vevőinket készleteik oly mértékű fel­töltésére, hogy a zárva tartás ideje alatt áruhiány ne jelentkezzen. / Észak-magyarországi Tejttil- és Felsőruházati Nagykereskedelmi Vállalat Megnyílt a miskolci téli tárlat A már hagyományos, s mindenkor a város felszaba­dulásának évfordulóján megnyitott miskolci téli tar­lat az idén különös jelentő­séget kapott: mostani nyi­tása a város felszabadulásá­nak harmincadik évforduló­jára esik, s ez alkalomból a tárlat anyaga a felszaba­dulási pályázatra beküldött, illetve az azokból kiváloga­tott művekkel, valamint az elmúlt három évtized ter- , méséből válogatott retros­pektív összeállítással bővült. Az észak-magyarországi me­gyék és megyeszékhely-váro­sok ugyanis az év elején képzőművészeti pályázatot hirdettek az évforduló mél­tóbb ünneplésére azzal a céllal, hogy serkentsék olyan művek alkotását, amelyek a , terület, illetve népünk mai életét, örömeit, szépségeit, gondjait a művészet forma­nyelvén tükrözik, 1 meggyő­ződésünket, hitünket sugá­rozzák. Másrészt a pályá­zat kiírása azt is bizonyítja, hogy az észak-magyarorszá­gi terület vezetői vallják azt a fontos művelődéspoli­tikai • gondolatot, hogy az emberek érzelmét, erkölcsi . kulturáltságát, önismeretét és tájékozottságát a világ­ban a művészetek megisme­rése és megértése is előse­gíti. A közös pályázat-hir­detés egy ben a szomszéd megyék jó összefogásának is szép példája. A pályázatra beérkezett művek közül tizennyolc mű­vész harminchárom alkotá­sa a retrospektív anyagban tizenegy alkotó tizennégy munkája egészíti ki az idei téli tárlat gazdag anyagát, amelyben hatvankilenc fes­tő, grafikus, szobrász, tex­tilművész százharmincnál több új műve látható. A tárlatot vasárnap, december elsején, délben nyitották meg a Miskolci Galériában. A megnyitóra igen nagy számban gyűltek egybe a három megye és város ve­zetésének képviselői, a ki­állító művészek és termé­szetesen a művészet barátai, az érdeklődő közönség né­pes csoportjai. A Miskolci Galéria szinte szűknek bi­zonyult az ünnepségre. Be­vezetőben Novak József mu­tatta be Sutermeister Szóló szonáta klarinétra című mű­vét, majd Dusza Árpádné, a Miskolci Galéria igazgató­ja köszöniötte a megjelente­ket a rendező szervek ne­vében. Ünnepi beszédet Varga Gáborné, az ország- gyűlés alelnöke. Borsod me­gye Tanácsának elnökhe­lyettese mondott. Bevezetőben Varga Gá­borné a felszabadulási pá­lyázatot méltatta, majd a három északi megye eddigi mecénást szerepéről szólt, ezt követően pedig arról be­szélt, hogy a közigazgatási szervezeti változások során a vidéki régiók önálló mű­vészeti szervező szerepet kaptak, s ez sok anyagi ál­dozatot és munkát kíván. Mindez azonban nemes fel­adat a mi vidékünkön, ahol a művészetpártolásnak jó hagyományai vannak, s mű­vészi erőkben is gazdagok vagyunk. Szólt a hivatali és társadalmi, valamint gaz­dálkodó szervekre, a társa­dalomra Váró, alkotást ser­kentő feladatokról, amelyek a párt közművelődési hatá­rozatának realizálása során is jelentkeznek. Beszélt ar­ról is, hogy a felszabadulás harmincadik évfordulója ar­ra is alkalom, hogy ki eke­vei,' ki kalapáccsal, ki tol­lal, a festő ecsetjével, a szobrász vésőjével, a textil- művész a fonál szépségével juttassa el művét az embe­rekhez és sajátos módon építse hazáját. Soha nem volt nagyobb lehetősége an­nak, hogy a művészei érté­kei a nagyközönséghez való­ban eljussanak, a szocializ­mus távlatait megértő, a szocialista 'világnézetet és erkölcsöt formáló művészet a köztudat részévé váljék — hangsúlyozta. — A to­vábbiakban arról szólt, hogy művészeink számára igyekszünk megteremteni az igazi, értelmes alkotómunka feltételeit, várjuk munkáju­kat, kérjük felelősségüket eszméink történelmi igazsá­ga .iránt, s e táj, amely min­dig szívesen várta ide az egész ország'alkotóit, embe­reinek életével, a bányászok, üvegfúvók, kohászok, szőlő- művelők, gépészek minden­napjaival bőven kínálja a tornát — egy új történelmet —, amely méltó a művészi megörökítésre. A felszabadulási pályázat és a miskolci téli tárlat di­jainak odaítéléséről szóló bizottsági döntéseket Siklósi László, a Magyar Képző­művészek . Szövetsége terü­leti szervezel ének ügyvezető titkára ismertette, a díjakat pedig Rózsa Kálmán, Mis­kolc város tanácselnöke ad­ta át. A felszabadulási pá­lyázaton Borsod megye Ta­nácsának három díját Czin- ke Ferenc grafikusművész, Iványi Ödön és Réti Zoltán festők, Miskolc város Taná­csának három díját Lóránt Janos, Seres János és Má- ger Agnes nyerte el. Heves megye Tanácsának két díját Mészáros Erzsébet textilmű­vész, Nagy Ernő lestő, Ege­rét Király Róbert szobrász Nógrád megye Tanácsáét Mazsaroff Miklós festő, Sal­gótarjánét Btaskó János és Papp László festő kapta. (Ez utóbbiak a későbbiekben Egerben, illetve Salgótar­jánban veszik majd át dí­jaikat.) A miskolci téli tárlaton Miskolc város Tanácsának nagydíját Tóth Imre festő­művésznek ítélték, Borsod megye Tanácsának díját Vecsési Sándor festő- és Feledy Gyula grafikusmű­vész kapta. A Szakszerveze­tek Borsod megyei Tanácsa díját Bálványos Huba gra­fikus nyerte el, a Lenin Kohászati Művekét Nagy Gy. Margit textilművész, a Diósgyőri Gépgyárét Ger- zson Pál festő, a Borsodi Szénbányákét Kiss Nagy András szobrász, az Ózdi Kohászati Üzemekét Kunt , Ernő festő. A Miskolci Galéria ösz- szes helyiségeit megtöltő tárlatot Kovács Béla ren­dezte. A téli tárlat, a fel- szabadulási pályázat és a retrospektív gyűjtemény darabjai nem különülnek el, hovatartozásuk , a Szakáll Edit tervezte impozáns ka­talógusból ismerhető meg. A téli tárlat anyagának kriti­kai méltatására visszaté­rünk. (bin) A Pénzügyminisztérium miskolc-tapolcai üdülője vizsgázott szakácsot (nőt), konyhai dolgozókat, gázkazánfűtői képesítéssel rendelkező karbantartót keres állandó munkakör betöltésére. ) JELENTKEZÉS: Miskolc-Tapolca, Zó ja utca 11. szám alatt.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom