Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-13 / 265. szám
ÉSZAK-MAGYAROSSZAG 4 1974, no?, 13., szerdcí '‘elszabadulásunk 30. évfordulójának előkészületei, a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulójára történő emlékezéseink között szinte jelentéktelen eseménynek tűnik egy negyedszázados jubileum: 25 esztendősek közművelődési intézményeink: a művelődési otthonok és a könyvtárak. Napjainkban talán már megszokott velejárói mindennapi életünknek és már felnőtt több generáció, amely természetesnek tartja a közművelődési könyvtárak, művelődési házak jelenlétét, és az idősebbek között is sokan hajlamosak megfeledkezni róla, hogy ezek a létesítmények nem mindig voltak: az újjászületett ország, a szocialista építés édesgyermekei. P A közművelődési intézmények negyedszázados jubileumára emlékeztek tegnap Miskolcon, a Borsod megyei II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban, a Borsod megyei Tanács és a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa emlékünnepségén, amelyen a közvetlen megyei szakmai irányítás, valamint a megye és Miskolc város közéletének képviselőin kívül azok vettek részt igen nagy számban, akik életüket a közművelődésben töltötték el, akik évtizedek óta, negyedszázada, vagy még régebben munkálkodnak a könyvtárakban, művelődési otthonokban. A közművelődési hálózat szerepe a felszabadult ország népének tudatformálásában felbecsülhetetlen jelentőségű, és az eddig végzett eredményes munka után még nemesebb és felelősségteljesebb feladatok várnak a közművelődés munkásaira, s magukra az intézményekre, a társadalom formálásának műhelyeire, a közművelődés hajlékaira, forrásaira. Erről beszélt megnyitójában Kiss Béla, az SZMT titkára, és ez csendült ki a két nagy terület munkáját bemutató referátumból is. Napjainkban Borsod megyében 108 tanácsi irányítású és 31 szak- szervezeti irányítású besorolt közművelődési intézmény szolgálja a dolgozók szocialista szellemű, iskolán kívüli művelődését. Ötszázharmincnyolc művészeti csoportban 10 563 tag, 358 szakkörben 8625 tag dolgozik rendszeresen és aktívan, és 177 ifjúsági klubban 5530-an művelődnek, szórakoznak. Ezek mellett 699 közművelődési könyvtári egység szolgálja a könyvet szerető dolgozókat, és az elmúlt évben 175 ezer 568-an voltak valamelyik könyvtár beiratkozott olvasói, tehát a megye összlakosságának 22,4 százaléka rendszeres olvasó, s ez az arány jóval meghaladja a 21,7 százalékos országos átlagot. Az említett számadatokat az emlékünnepség két nagyobb beszámolójából merítettük. A művelődési otthonok 25 éves történetére Ko- váts György, a Rónai Sándor Művelődési Központ igazgatója, a könyvtárhálózat negyedszázadára pedig — a megbetegedett Ilubay László könyvtárigazgató helyett — Szabó Gyula, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtár igazgató- helyettese emlékeztetett. Érdemes e két beszámoló néhány adalékát feljegyezni. Borsod megyében elsőként Ózdon jött létre 1882-ben a munkások olvasóegylete, amelynek később fúvószenekara, dalárdája, színjátszó csoportja is működött. Bor- sodnád?.sdon 1893-ban alakult meg a munkás olvasó- egylet. Ugyanakkor a diósgyőri Jószerencse Dal- és Önképzőkör, amelynek tagjai — szemben az 1884-ben alakított tisztviselői dalkörrel — a vasgyár munkásai voltak. És sorra alakultak a munkásegyüttesek. Az első világháborúig 12—13 munkás olvasó- egylet született a megyében és a Tanácsköztársaság művelődéspolitikája óriási lendületet adott a munkások művelődési mozgalmainak. A harc elbukásával együtt elbukott a nagy jószándék is, de a munkásegyletek haladó hagyományai tovább éltek, azokat híven őrzik a szakszervezeti művelődési intézmények. Az ellenforradalom 25 éve nem jelentett és nem is jelenthetett előrelépést a tömeges művelődés hajlékainak, kereteinek teremtésében. A felszabadulás után közvetlenül nehezen indult meg az élet, s 1946, az új, demokratikus népművelési irányítási rendszer, a szabadművelődési felügyelőség megteremtésének, a megváltozott szervezeti és tartalmi fellendülésnek esztendeje hozott nagy változást. A különböző tanfolyamok, szabadiskolák, a szovjet kultúra rendezvényei, a Magyar Kommunista Párt jelentékeny támogatása nagy lendületet adott a munkának, erre nagyon is nagy szükség volt, hiszen a megye mai területén 231 településen semmiféle művelődési jellegű intézmény nem, Építőipari Szolgáltató Vállalat villanyszerelő, fűtésszerelő, vízszerelő, könnyűgépkezelő szakmunkásokat. Jelentkezés: Budapest X., Venyige út 1. Valamint óbudai, csepeli, lágymányosi, kőbányai, •zuglói és újpalotai szállóinkra; FŰTÖKET, FŰTŐ SEGÉDMUNKÁSOKAT, takarítónőket, szakácsokat, \ konyhamészárosokat, konyhalányokat portásokat, kalandereseket, udvarosokat Jelentkezés: Budapest XI., Bartók Béla út 152. IV. em., 401. szoba. Vidéki dolgozóknak munkásszállást, kedvezményes üzemi étkezést és hazautazást biztosítunk. I A vendégkarmester: Medveczky Ädäm Koncertkrónika volt. Az . alapvető változást 1949 hozta, amikor megalakult a Népművelési Minisztérium és az üzemi népművelés gazdája is a szakszervezet lett. Sorra születtek az j együttesek és intézmények, s az új intézményekkel átalakult a tartalmi munka is. ICováts György beszámolója részletesen felvázolta a 25 esztendős út fontosabb állomásait, azt a mai állapotot, amelyben az intézményekre, ' a márciusi közművelődési i párthatározat alapján igen fontos feladat vár: „A művelődési otthonokat és klubokat, mint a közösségi nevelés, a társasélet és az aktív művelődés intézményét ' kell továbbfejleszteni”. Negyedszázada annak, hogy 1 elindultak az úttörő-könyv- i tárosok az első községi nép- ! könyvtárak megteremtésére, 1 s mint Szabó Gyula megálla- j pította, a közművelődési könyvtárak útja népi demokráciánk művelődéstörténetének egyik legszebb teljesítménye, s ennek az útnak nyomvonalát 1949-ben tűzték ki. Ekkor indultak útjukra a viharvert barna faládák, az ötvenkötetes könyvtárak, s ezekből ível az út a mai könyvtárhálózatig, a 699 Borsod megyei könyvtári egységig, a korszerű megyei könyvtárig, és a könyvtárhálózat nagyszerű eredményeiig. Minderről igen részletesen szólt Szabó Gyula. Az eredmények természetesen nem maguktól születtek, a közművelődés munkásai százainak lelkesedése, szorgalma, fáradsága tükröződik ezekben. Szinte jelképes az az elismerés, amelyben most részesültek. Harmincöt művelődési otthoni és tizenkét könyvtári dolgozó kapott emlékplakettet és emléklapot, tizenhatan már korábban országos ünnepségen vették át munkájuk jutalmát (25 szakszervezeti könyvtári aktívát külön alkalommal honoráltak.) E megemlékezésen osztotta ki Gulyás István, a megyei tanács csoportvezetője a negyedszázados jubileummal kapcsolatosan kiírt pályázat díjait is. A keddi emlékünnepség csak rövid, visszatekintésre is alkalmat adó pihenő a közművelődési munkában. A művelődési házak és könyvtárak szünet nélkül várják az emberek százait, hogy teljesítsék feladatukat: a köz- művelődés forrásai legyenek. Benedek Miklós Hétfőn, november 11-én este a Miskolci Nemzeti Színházban volt a Miskolci Szimfonikus Zenekar idei második bérleti hangversenye. Nagyon igényes és sokrétű programmal várták a közönséget. Medveczky Ádámmal, az est vendégkarmesterével még a déli főpróba után beszélgettem : — Nagyon szeretem ezeket a műveket. Huszadik századi műsor, de mindegyik teljesen más irányzat, más stílusban. Örülök, hogy éppen ezeknek a bemutatására híytak meg. Lírai finomságú Britten, egy szövevényes drámai Bartók, a szerző középső periódusából és egy őszinte, tiszta romantikában fogant, szinte klasszikus orosz muzsika, annak ellenére, hogy a huszadik században íródott. — Mennyi ideje van egy „vendégkarmesternek” arra, hogy összeszokjon a zenekarral? — A miskolci zenekarral már dolgoztam, tehát nem voltak ismeretlenek előttem, és kezdetben is igen jó benyomásom volt a zenekarról. Nagy segítségem volt az itteni betanító két karmester, Mura Péter és a fiatal Antal Mátyás. Én már olyan állapotban kaptam meg a zenekart, hogy magasabb fokon tudtam dolgozni, öt próbánk volt. Ezek folyamán fokozatosan szoktam kialakítani a technikai megoldást, hangzást, kifejezést. Az utolsó két próbán már nem szeretem nagyon fárasztani se az együttest, se magamat, mert az a produkció szempontjából csak káros lehet. A Miskolci Szimfonikus Zenekar bevált gyakorlata, hogy a főpróba mindig nyilvános. A hangverseny napján, délben a Földes Ferenc Gimnázium tanulóinak játszók el először a műsort Bartók: II. zongoraversenyével kezdődött az esti koncert. Szólóját Gabos Gábor zongoraművész tolmácsolta. Az első tétel — melyben a szólistát csak a fúvósok, és ütősök kísérik — sajnos, a karmester legnagyobb igyekezete ellenére sem sikerült jobban, mint a főpróbán. Hangilag és ritmikai- lag pontatlan belépések a fúvósok részérói és a szólista talán emiatt kissé merev játékmódja nyomta rá a bélyegét a kezdetre. S ez a merevség csak a második tétel közepére oldódott fel. Dicséret illeti az ötösöket, akik hibátlanul tolmácsolták a Ifjúsági pályázat az újhelyi járásban A felszabadulás 30. évfordulójára ifjúsági pályázatot hirdetett, meg a Sátoraljaújhelyi járást Hivatal művelődésügyi osztálya, a járási KISZ-bizottság és a művelődési központ — „Miránk hasonlíts, kommunizmus!” cím- meL A pályázaton a járás területén működő ifjúsági klubok, a községi és üzemi KlSZ-szer- vezetek kollektívái vesznek részt. A jubileumi pályázat célja, hogy a fiatalok közös kutató- és feldolgozó munkával készítet t, maradandó értékű helytörténeti tanulmánnyal, vagy közéleti témájú írással járuljanak hozzá a felszabadulás évfordulójának emlékezetessé tételéhez. Három téma közül választanak a pályázó munkaközösségek. Megírhatják az ifjúsági mozgalom helyi történetét 1945-től napjainkig, ezzel igen becses adalékot gyűjthetnek össze az esedékes, összefoglaló jellegű országos ifjúságtörténeti munkához. Igen kevés ugyanis az írásos dokumentum a közvetlenül a felszabadulást követő időszakból, az akkori ifjúsági szervere ek — a MADISZ. az EPOSZ, a DISZ tevékenységéről. Forrás- értékű munkát végezhetnek azok a fiatal kutatók, akik felkeresik az ifjúsági szervezetek első vezetőit, s pontosan feljegyzik — esetleg magnetofonszalagon is megőrökílik — visszaemlékezéseiket, Segítségükké! összegyűjthetik a még fellelhető régi jegyzőkönyveket, beszámolókat, s a mozgalommal kapcsolatos korabeli fényképes dokumentumokat. Pályazhat a fiatalság olyan összeállításokkal is, amelyekben a második világháború alatti nemzedékek fiatalságának életét hasonlítják Össze egy-egy településen a fiatalok mai életkörülményeivel. Eredeti alkotásként ad lehetőséget a harmadik téma választása Is í ha megírják a pályázók, hegy náluk, a községekben, az üzemekben, a szövetkezetekben hogyan érzik magukat a íia.alok a „felnőttek társadalmában”, a községi, a munkahelyi. légkörben? lüket tekintenek, tarthatnak joggal példaképüknek az előttük járó nemzedékekből? Milyenek a fiatalok érvényesülési lehetőségei a munkában, a helyi közéleiben? Hogyan hatott eddig közvetlen környezetükben az ifjúsági törvény? Bármelyik témához kiegészítő anyagként csatolhatnak az ifjúsági kutaió közösségek a lakóhelyükön összegyűjtött közmondásokat, népi játékokat, még eddig le nem jegyzett népdalokat. népmeséket, A néprajzi értékű anyagot Is beküldő pályázók ráadás-munkáját külön értékeli a bíráló bizottság. A pályázatokat 1975. március 1-ig lehet beküldeni a Sátoraljaújhelyi járási Hivatal művelődésügyi osztályára. A legjobb pályamunkák szerzői között 20 ezer forint pályadíjat osztanak ki összesen a rendező testületek. A pályadíjakat jaz iflúsáei klubok, falusi KTS'z-^zcrvezetek felszerelésük gyarapítására, vagy közös művelődési akciók céljaira fordíthatják. B. partitúra szövevényes ritmusait. Gabos Gábor a tapsokat egy Chopin-művel köszönte meg. Britten: Szerenád tenorhangra, kürtre és vonószene- karra (op. 31) című, az angol költészet néhány lírai gyöngyszeme által inspirált hattételes műve folytatta a műsort. Keönch Boldizsár eredeti nyelven, angolul énekelte szólamát Nem ,,nagy:’ hang, de a középregiszterekben szépen szólt és finoman formált volt előadása. Jók voltak Medveczky András kürtszólói. Ezt a művet a vonószénékor szép, lírai tónussal kísérte A hangversenyt befejezd mű, Sztravinszkij Tűzmadár- szvitje tette rá a koronát a. hangversenyre A népmese! ihletésű balettzene varázslatos, misztikus hangulatai, majd néhol szinte nyerskeménnyé hegyezett ritmusai maradéktalan szépségükben szólaltak meg a Miskolci Szimfonikusok tolmácsolásában. Medveczky Ádám karmester lényegre törő, egyetlen felesleges mozdulatot nem ismerő, csupán a zenét szolgáló dirigálása meghozta gyümölcsét. Maradandó, szép emlék lesz ez a hangverseny. Varsányi Zsuzsa Lenkey Zoltán munkája HUNGAROTON művészlemez úiitenságok SZENDREY-KARPER LÁSZLÓ GITÁROZIK Manuel M. Ponce: Variációk és fúga Goffredo Petrassi: Notturni Farkas Ferenc: Hat rövid darab Iluzella Elek: 3 tánc, gitárra Kováts Barna: 3 tétel, gitárra SLPX 11629 ára: 60 Ft MAI MAGYAR FÚVÓSÖTÖSÖK Hidas Frigyes, Bozay Attila, Lang István, Petrovics Emii művei Magyar Fúvósötös 4 SARAI TIBOR MÜVEIBŐL Szerenád, vonószenekarra II. vonósnégyes I. szimfónia Diagnózis "69 Palesó Sándor Magyar Kamarazenekar Kodály Vonósnégyes MRT Szimfonikus Zenekara vez.: Lehel György 4 SARKÖZY ISTVÁN MÜVEIBŐL Klarinétszimfónia Concerto grosso Pásztorba) lada Három dal Mezei András verseire Sziklay Erika (szoprán), Szíics Lóránt (zongora), Kovács Béla (klarinét) Magyar Kamarazenekar MRT Szimfonikus Zenekara vez.: Lehel György SLPX 11630 ára: 60 Ft SLrX 11636 ára: 60 Ft SLPX 11667 ára: 60 Ft LISZT FERENC Orfeusz Mazeppa Mefisztó-keríngő Magyar Állami Hangversenyzenekar •vez.: Ferencsik János, Németh Gyula SLPX 11684 , ára: ‘ 60 Ft * IV. A. MOZART Kürtversenyek D-dúr K. 412, Esz-dúr K. 417, Esz-dur K. 495. Esz-dúr koncertrondó kürtre és zenekarra, K. 371. Tarján! Ferenc (kürt) Győri Filharmonikus Zenekar vez.: Sándor János SLPX 11707 ára: 60 Ft A közművelődés forrásai azonnali / felvesz:
