Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-07 / 261. szám
1974. nov. 7., csütörtök eSZWC-MAGYARORSZAG 5 A természetet tsőz*^: bér, a turista számára gyönyörű a táj, minden útka- nyarulatban valami új látnivalót kínál az észak-borsodi karsztvidék. De vajon mit tud nyújtani azok számára, akiknek itt kell megélniük, a meredeken kapaszkodó szántóföldek, még me- redekebb, hepe-hupás rétek, ' ritkás erdők hozamából? Hivatalosan „mostoha termőhelyi adottságúnak” nevezik az itt gazdálkodó kis gazdaságokat. Pedig a „nagyon mostoha” jelző is rá- illene e tájra. Amilyen szép gazdálkodás szempontjából olyan szegény. Itt találhatók az egész megye legalacsonyabb, alig 2—3 aranykorona értékű határrészei. És most mégis eljövendő gazdagságról, biztos megélhetésről, állandó fejlődésről, a bővített újratermelés megvalósulásáról beszélhet, s már nemcsak álmodozhat e táj kilenc településének lakossága. Három nagyobbacska falu: Perkupa, Szin és Szögliget odalenn a Bódva, a Jósva és a Szögligeti patak völgyében; a többi fönn a karsztosodé dombok közölt: Szőlősardó, Teresztenye Varbóc, Színpetri, Égerszög és Dobódél. Az egyik kicsi, a másik még kisebb, s akad köztük megcsodálni valóan parányi is. Mi az, ami reményt ad, s valóban biztos megélhetést, boldogulást teremt az itt élő 662 termelőszövetkezeti tagnak, köztük 346 idős, *" ) vugdíjasnak? Az Egyesült IHzsa Tsz-ben, e táj 7700 hektáros, a karsztvidék most ifi virágzásnak induló, sok lizmillió forintos fejlesztési terveket megvalósító közös gazdaságában kapunk választ e kérdésre. Nem véletlen, hogy az Itt éló termelőszövetkezeti parasztság, az Égervölgye, a Josvavölgye, a Búzakalász és a Dobó István Tsz-ek egyesülésekor, az új útról is cgv újabbra lépve, a Dózsa nevet választotta a most már valóban nagyüzemi gazdasága számára. Persze maga a „nagyság", az, hogy „összeállt” a 7700 hektárnyi terület, egymagában aligha hozna jelentős változásokat. Népi államunknak egy karsztvidéki modellüzem kialakításához nyújtott sokmilliós támogatása segít itt valóra váltani az álmokat Restyánszki Bertalan, az Egyesült Dózsa Tsz elnöke és Németh István, a tsz elnökhelyettese ki tudja hanyatlik érdeklődőnek magyarázzák már el lelkes örömmel, hogy milyen változásokat hoz e táj szorgalmas tsz tagságának a kialakulóban levő modellüzem. Már nem is a borsodi AGROJ3ER szakemberei által készített vaskos tervekben lapozgatva. hanem fejből idézik a jövő számait, a hatalmas beruházások összegét. az egész termelési szerkezet mégvál! óztatásának lényegét hogyanját, miértjét. Az induláshoz szükséges első 23 millió forintot a megyei tanács biztosítja fejlesztési támogatásként a tsz számára 1978-ig bezáróan. Csupán ez az összeg az Egyesült Dózsa Tsz minden egyes tagja számára néhány forint híján 35 ezer forintos ajándékot jelent. És ez még csak a kezdet. A karsztvidéki modellüzem- ben megvalósuló fejlesztés, beruházás teljes költsége mintegy 90 millió forint lesz. Igaz 1976-tól kezdve, a további nagy állami támogatósokhoz már maga a tsz is hozzá tudja tenni saját fejlesztési alapját. Mert a termelési szerkezet, a táj megváltoztatása nemcsak megélhetést biztosít az itt dolgozóknak, hanem fejlesztési lehetőségeket is a gazdaság számára. A/ Pavi!* leglényegehí sebb- legfon. tosabb változás, hogy szántóföldi művelést csak azokon a területeken folytatnak a jövőben, ahol az kifizetődő, ahol a gépesítés megvalósítható. A meredekebb lejtőkön, táblásításra nem alkalmas határrészekben telepített és felújított gyepeken juhok ezreit nevelik majd, s szabadtartásos szarvasmarha-állományuk is lesz. A jelenlegi 2200 anya helyett 1978-ra 5000 anyajuh lesz a juhászatban. Már az idén felépül két darab ezer férőhelyes juh-hodály. A legelőnek, gyepnek sem alkalmas meredek lejtőkön új erdőket telepítenek. A jelenlegi 2959 hektárnyi, nagyrészt gyenge erdőterület sem lesz gazdaságtalan a jövőben. A fa helyi feldolgozásával, a szögligeti kis faüzemmel, ezenkívül mész- égetéssel és faszénégetéssel már az idén, az előző évek 700 ezer forintos deficitje helyett, 300 ezer forintos nyereséggel zárják az erdő- gazdálkodást. És az elkövetkező években, mintegy négymilliós beruházással megépül a tsz korszerű, az erdőkben kitermelt fának lehetőleg még a fűrészporát is hasznosító, korszerű fafeldolgozó üzem. Több millió forintos nagyságrendű talajjavítási tervek, 7,4 milliós költségű vízrendezés, valóságos természetátalakító tervek megvalósítására is sor kerül a tsz-ben, hogy a 2—3 aranykoronás földek, a mostoha termőhelyi adottságok helyén virágzó nagyüzem legyen a jövőben. Persze mindez vnj™ sulhat meg máról holnapra. Kitartó munkára, az új születésével együttjáró nehézségek leküzdésére, gondos, kivitelezhető tervekre, jó szakemberekre, a gazdag holnapért áldozatokat is vállaló tsz-tagságra, sok-sok mindenre van szükség a karsztvidéki modellüzem felvirágoztatásához. Az ember már munkához kezdett, hogy e szép tájon az élet is megszépüljön. Pozsonyi Sándor Lehalászás a geleii víztárolóban Nagy és nehéz munkát végeznek ezekben a napokban a Dél-borsodi Halászati Termelőszövetkezet tógazdasági dolgozói. A nagy mes- t '"séges tóból, a geleji víztárolóból most halásszák le és szállítják telelőkbe az élei „haltermést”. Már október 20-ika előtt megkezdték a lehalászást, de a Csinosén végigvonuló árhullám miatt abba kellett hagyni a munkát. A hatalmas lehalászó hálót csak néhány napja merítették ismét a tóba. A hideg időjárás nehezíti a halászok munkáját. A Tiszán dolgozó halászoktól sem igen tudnak most segítséget kapni, mert a magas vízállás, az árvíz a folyón is nagyon gazdag zsákmányt ígér. A geleji víztárolóból szerdáig mintegy 400 mázsa pontyot és busát halásztak le. összesen mintegy tíz vagon „haltermésre” számítanak. Meglepően szépen fejlődtek az idén a tóba telepített busák. Tavasszal 40 de- kás súllyal kerültek a víztárolóba, most pedig két kilónál is nagyobbak, sőt akadnak 3,5 kilós példányok is. I \ Tervek, teltek, feladatok TVK olcfinmfi irányítóköz- pontjában. Munkásvédelmi vetélkedő a VASVlLL-nél A szocialista munkaver- seny keretében a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 57. évfordulója tiszteletére a VASVILL Vállalatnál munkásvédelmi vetélkedőt szerveztek. A vetélkedőre 33 brigád 175 fővel adta be jelentkezését. A vetélkedő első fordulóját november 5-én tartották meg a vállalat központjában és kirendeltségein. A központban az első helyezést — 231 ponttal — a Lenin brigád tagjai érték el. A Borsod megyei ki- rendeltségen 224 ponttal a Tyereskova brigád áll az élen. A vetélkedő második fordulójára, a döntőre november 20-án kerül sor a vállalat központjában. BEPILLANTANI egy város, vagy akár egy aprócska település jövőjébe is, nagyszerű élmény. Böngészni, kutatni a lehetőségek sűrűjében, tettekre ösztönző igény, amelyeknek kielégítése, a célkitűzések valóra váltása, rövidebb vagy hosz- szabb távon lelkesítő elkötelezettség. Elkötelezettség és munka. Gazdagon áradó tevékenység, amelynek nyomán új és új lakóépületek, óvodák, iskolák, gyárak és üzemek, utak és hidak, játszóterek és parkok, szociális és közoktatási intézmények, olyan objektumok jelzik egy megtett út eredményeit, amikre büszkék lehetünk. Azok lesznek utódaink és minden utánunk következő nemzedék. Mert nemcsak a harminc, de az egy év előtti időszak is más, mint amilyen most, vagy lesz később. Más, szebb, tartalmasabb, gazdagabb. S azért ilyen, mert jól dolgoztunk, igyekeztünk úgy élni a lehetőségekkel és anyagi erőforrásokkal, hogy azok termékeny módon változtassanak meg társadalmi és gazdasági életünk legkisebb zugában is mindent. Az ember javára és boldogulására. Az ember javára és boldogulására történik hazánkban és szűkebb pátriánkban, Borsodban és székhelyén, Miskolcon is minden. Mert amit az elmúlt 30 esztendőben építettünk és valóra váltottunk, az nemcsak egy vadonatúj bérház, vagy új üzem méreteiben és szerepében mérhető le kézzelfoghatóan, hanem kinek-kinek egyéni sorsa alakulásában is. Az otthon melegében, a szép bútorban, a választékosabb életmódban, a sokrétűbb és tartalmasabb igényekben, s mindabban, amit ezzel a két szóval határozhatunk meg: növekvő élet- színvonal. E növekedés állandó mozgást, változást jelent még akkor is, ha helyenként ellentmondásokkal találkozunk, amelyek netán bosszúságra, esetleg megtorpanásra ingerelnek, de tétlenségre sohasem. A tétlenség idegen a mi társadalmunktól, idegen azoktól, akik tettekre születtek, akik nem csak óhajtanak valamit, hanem készek annak elérésben tevőlegesen is közreműködni. Ez a jellemzője a munkának, a társadalmi közérzetnek és annak a törekvésnek, hogy megyeszerte és Miskolcon is még többet akarjunk és tudjunk alkotni, teremtő munka révén megvalósítani. E szándékhoz és tettre- készséghez az alapot és a keretet közép- és hosszabb távú terveink adják anélkül, hogy egyszerre sokat markolnánk, anyagi és egyéb lehetőségeink határait túllépnénk. E magatartás szigorú fegyelmet és következetességet is jelent egyben, mint ahogy jelentett eddigi terveink végrehajtásában, s jelent ezután is. Nem titok senki számára, hogy — miután a negyedik ötéves terv végrehajtásában az utolsó esztendő küszöbéhez érkeztünk — már nagy ütemben tart az ötödik ötéves terv előkészítése, kimunkálása, azoknak a feladatoknak a meghatározása, amelyek újabb öt esztendőre 1980. végéig megszabják te. endőinket. A TEENDŐK előkészítésére nagy gonddal és körültekintéssel kezdődött meg a munka a tanácsoknál, így a miskolci városi tanácsnál is. Az elképzelések kialakításához figyelembe vették a város társadalmi szerveinek, Miskolc lakosságának és tanácstagjainak, minden testületnek és intézménynek a javaslatait és azokat a korábban meghozott határozatokat, amelyek a városfejlesztéshez kötődnek, ennek érdekében születtek. A város V. ötéves tervének végleges kialakításához kapcsolódó munka egyben számvetés is. Értékelése és összegezése az IV. ötéves tervben elért eredményeknek és gondoknak egyaránt. S e számvetés — szerénytelenség nélkül elmondható — lelkesítő, távlatokat jelző dokumentum. Bevezető soraiban olvasható: „Hazánkban az elmúlt 30 év alatt mélyreható változás, fejlődés történt mind politikai, mind társadalmi, gazdasági életünkben. A második világháború okozta károk eltüntetése után újjáépült és gyors ütemben fejlődött Miskolc ipara, meg. élénkült kerekedelme, s erőteljesen emelkedett a lakosság életszínvonala. A fejlődés 1948-tól a középtávú tervekben meghatározott keretek között történt. A tervezési módszerek fokozatosan kialakultak és biztosították. hogy a népgazdaság fejlődésével arányosan, a város gazdasága is fejlődjék ..." A népgazdaság fejlődésével arányosan, de az ország második városához méltóan, szerepének, súlyának megfelelően. Ez az elv érvényesült minden tervidőszakban, a IV. ötéves tervben is, amely jellemzője lesz a következő tervciklusnak is, amikor, mint azt a fejlesztési koncepciót összegező dokumentumban is megfogalmazták, „ ... tovább kell fejleszteni a városépítés eredményeit. A tanácsi gazdálkodást — a nagyobb önállóság keretében — erősíteni szükséges elősegítve, hogy a vállalatok saját érdekeltségük mellett a lakosság igényeit minél nagyobb mértékben kielégítsék.” Tények tanúsítják: a város — a népgazdaság egészéhez hasonlóan — kedvezően fejlődött. Növekszik a lakosság jövedelmi színvonala. Előzetes számítások szerint Miskolc lakóinak száma a IV. ötéves terv végéig 14 ezerrel lesz több, mint négy évvel ezelőtt. Ezzel együtt a megyeszékhely 1975. végére valamivel több mint 184 ezer lakosú várossá nő. Az Országos Tervhivatal előzetes számításai szerint 1981. január elsején Miskolc 214 ezer lakost számlál majd. Ezek a tényék önmagukban véve is arra utalnak, hogy a városfejlesztésben továbbra is első helyen szerepel maid a lakásépítés, amelynek üteme — az időközbeni gondok ellenére — kiegyensúlyozott, A városban a IV. ötéves tervidőszaicban — várhatóan — 11900 lakás épül fel. Ezzel együtt — a lakásmeg- szünéseket is figyelembe véve — a lakásállomány eléri a megyeszékhelyen a 60—61 ezret. A számítások szerint az V. ötéves tervidőszakban előreláthatólag valamivel több mint 13 ezer lakás épül fel, mégpedig úgy, hogy a városfejlesztésben számolnak a kapcsolódó létesítményekkel is. A cél tehát az, mint az meg is fogalmazódott, hogy * ... a borsodi-miskolci lakásépítési lehetőségek optimális fejlesztésével és maximális kihasználásával, a 'kapacitások és az anyagi erőforrások koncentrálásával minél nagyobb mennyiségű lakás épüljön." Mégpedig úgy, hogy változatosabb beépítési tervekkel, esztétiku- sabb, színesebb homlokzati megjelenéssel emeljék a lakótelepek színvonalát, " . Csak a lakásépítkezés, de az egyéb beruházások is, nagy feladatok elé állítják az építőipart, amelynek erre felkészülni, már most halaszthatatlan követelmény. TERMÉSZETESEN mind e mellett még sok egyéb tennivaló végrehajtása szükséges ahhoz, hogy Miskolc az V. ötéves tervben meghatározott kötelezettségeinek eleget tudjon tenni. Mert hisz a városfejlesztés nemcsak lakásépítkezéseket jelent, hanem minden olyan igény kielégítését, ami a növekvő életszínvonalat, gazdagodó életünket, egyszóval azt jelenti, ami a szocializmus elvéből fakad. Mindent az emberért, az ember érdekében. Amihez mindenkitől kérik és elvárják a becsületesen, szíwel-lélekkel végzett munkát, a további sikerek és eredmények érdekében. T. F. Az elmúlt napokban ünnepélyes keretek közt adták át az Észak-magyarországi Vegyiművekben a csaknem 420 millió forintos költséggel épült gyógyszer-intermedier gyáregységet Modelliizem a karsztvidéken
