Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-05 / 259. szám
amwwntiMJUKm ÉSZÁK-MAGYARQRSZAG 4 1974. november 5., kedd A képernyő előtt Egy óra a sok közül A jó kritikát órákig el tudná hallgatni Kovács Margit Kossuth-díjas keramikusművész, mint azt maga mondta el vasárnap este az ötszemközt című adásban. A műsor végén úgy érezhettük, mi is órákig tudnánk hallgatni őt, ízes beszédét, vallomását életéről, munkájáról, feltárulkozását. * Az elmúlt hét televízióműsoraiból feltétlenül ez az adás emelendő ki. Igaz, túl sok jóval nem is kényeztetett el a heti műsor — s mert a 2. műsor még mindig nem fogható nálunk, néhány értékes adás nem is volt elérhető számunkra — főműsoridőben olyanokkal találkozhattunk, mint Casano- : ra szökése, vagy a nyugatnémet krimisorozat újabb darab- ; ja. Volt olyan este is, amikor csaknem kizárólag sportot kaptunk: szerdán a Wales—Magyarország cseppett sem vi- I díló több mint másfél órája után, A Tv Galériája meghir- | datett műsora helyett azt nézhettük meg felvételről, miként I üti ki riválisát Clay. Tekintettel arraj hogy a mérkőzés 1 csaknem egy nappal korábban volt, s az eredményt az érdeklődök a rádió híreiből már ismerték, aligha indokolt a képzőművészeti műsor elhagyása, s az ökölvívó-parádé megismerése másnap, vagy később is pontosan azt az élményt adta volna. * Visszatérve a Kovács Margittal folytatott beszélgetéshez: alighanem az Ötszemközt sorozat legjobb darabjai közé sorolható. A nagyon népszerű, kisplasztikáival ezrek otthonában jelenlevő művész remek riportalanynak bizonyult, s kedvünk lett volna rábólintani, amikor a bemondó a lekon- ferálásakor megjegyezte: remélem, kellemes órát töltöttek ... Határozottan kellemeset. Vitray Tamásnak — a jó előkészítésen felül — viszonylag kevés szerep jutott most. Nem kellett kínosan ügyelni rá, hogy partnere el ne kalandozzon érdektelenségekbe, nem kellett minduntalan továbbmozdítani a beszélgetés akadozó szekerét, mint nem egy hasonló adásban erre szükség volt. Kovács Margit természetesen, őszintén beszélt, „meg volt pendülve teljesen”, hogy ismét őt idézzük, bár ő nem erre a szereplésére mondta. Szívesen hallgattuk dunántúli tájszavait, hogy ifjúkori kudarca miatt „összecsömpörödött”, s figyeltük vallomását a pályakezdésről: „mikor belekóstutam ebbe az agyagba... hát ebbül nem lehet kigyógyulni”. Érdeklődve hallgattuk a Radnóti Miklósékkal való barátságáról szóló néhány mondatot, amit különösen aktuálissá tesz napjainkban a szomorú évforduló: most van harminc esztendeje, hogy Radnóti Miklóst a keretlegények meggyilkolták. S együttérzőn fogadtuk Kovács Margit füstölgését, amikor arról beszélt, hogy valaki egyszer úgy értékelte munkáját, hogy „rájár a keze”, holott neki nem a keze jár rá a munkára, hanem a szíve, csak ez az ember „nem szimatolja meg, milyen baj volna, ha a kezem járna rá”. Aki viszont vasárnap este érdeklődve ült a képernyő előtt, s figyelt Kovács Margit szavaira, igen sokat megszimatolhatott ennek a ritka nagy művésznek művészi hitvallásából, emberségéből, s a jövőben kerámiáit, szobrocskáit látva, vidám nefelejcskék szemét is mindig látni fogja. Ifjúsági klubhónap Sárospatakon Sárospatakon már hagyománnyá vált, hogy minden év őszén megrendezik az ifjúsági klubhónapot. Vasárnap délután a II. Rákóczi Ferenc Művelődési Házban, a Lórántffy Zsuzsanna nevét viselő ifjúsági klubban került sor a megnyitóra, melyet tánc követett. A december 1-ig tgrtó rendezvénysorozat gazdag és tartalmas programot kínál a város ifjúságénak. Hegyaljai szüret lesz a következő rendezvény, majd „Dél- Amerika üzen ...” címmel Jósé Arzamendia, paraguayi gitárművész és a Los Pac- hungos együttes előadóestjét, mozgalmidal-versenyt, a Comenius Ifjúsági Klub irodalmi színpadának műsorát tekinthetik meg a fiatalok. Boros Lajos amerikai élménybeszámolója követi a sort „Amerikában gitárral és anélkül” címmel. Közös játékos vetélkedő, Varga Csaba író, Dinnyés József pol- beat énekes, Domonkos Béla bábművész, könyvkiállítás és -vásár is szerepel a programban. Megrendezik az ifjúsági klubvezetők fórumát, külön esten köszöntik a Katalinokat, s vendégül látják a ceglédi Kilián György Ifjúsági Klub fiataljait, valamint Sándor György humo- ralistát. Nem új műsor volt ugyan, de bizonyára igen sokan először látták a Színészmúzeum-sorozat Gombaszögi Elláról szóló adását. A sorozat jobb darabjaihoz tartozik, érzékletes képet ad Gombaszögiről, természetesen a színházi életéről csak vallomásokban, emlékezésekben, a filmes pályáról annál több dokumentummal. S ezekben Kabos Gyula, Beregi Oszkár, Törzs Jenő, s más halhatatlanok is felbukkantak. (No, meg egy parányi részlet a Meseautóból.) Kitűnő volt A Tv Zenei Klubja keddi adása: Brácsával a művészet leörül, s azon belül Lukács Pál előadóművészi és peda-. gógiai portréja. Szombat este nagyszerűen szórakoztatott a világ nagy művészeinek cirkuszi műsora. A most látott második rész színesebb, ötletesebb volt az elsőnél. Benedek Miklós-A Kedves Vásárló figyelmébe ajánljuk: a garantált hangminőségű, szép kivitelű D 252 E—D D—201 D—131 HANGFALAKA T, valamint a hazai és import gyártmányú tökéletes vételt biztosító MD — 100 II AMD—108 MD—102 MDO—12 típusú MIKROFONOKAT! | Kapható: szakűzíetekben, áruházakban. \ Forgalomba VA9inlx hozza, a H&istntrcuip ilLiuir Kohász-galéria nyílik Diósgyőrben A Miskolci Képtár kezdeményezésére — mint arról már korábban beszámoltunk — a közelmúltban megkezdték a diósgyőri kohász-galéria szervezését. Most arról tudósíthatunk, hogy a Lenin Kohászati Művek, a Miskolci Képtár és a Miskolci Galéria közös rendezésében november 8-án, pénteken délután fél három órai kezdettel az LKM vendégházának nagytermében Koszti Lajos, az LKM nagyüzemi pártbizottságának titkára átadja rendeltetésének a diósgyőri munkások és a képzőművészet kapcsolatában igen nagy jelentőségű galériát, majd ezt követően dr. Végvári Lajos művészettörténész megnyitja a galéria első tárlatát, a miskolci grafikusok munkáiból rendezett kiállítást. A nyitóünnepségen a Miskolci Fúvósötös működik közre. Hirdetmény! Az EMASZ Vállalat Miskolci üzemigazgatósága értesíti a lakosságot, hogy a Lyukóvölgyben a kertszövetkezetek területén létesített 20 kV-os szabadvezetéket, transzformátorállomást, valamint a kisfeszültségű hálózatot 1974. november 6-án feszültség alá helyezi. Az üzembe helyezés után a vezeték megközelítése és érintése életveszélyes és tilos! Felhívjuk a lakosság figyelmét, hogy a balesetek elkerülése érdekében a létesítményeket kerüljék cl, azokat ne rongálják meg és figyelmeztessék gyermekeiket, hogy a tartószerkezetekre ne másszanak fel, mert az ÉMASZ Vállalat az esetleg ebből származó balesetekért felelősséget nem vállal. A Hunnia filmjei Beszélgetés Soproni Jánossal, a filmstúdió igazgatójával — Mivel foglakozik most a Hunnia filmstúdió? — Egy filmstúdió életében ilyenkor ősszel már nemcsak gondolnak a jövő évre, hanem hogy úgy mondjam, csinálják is. Azaz tervezik, megíratják és megvitatják a filmeket, majd előkészítik és elindítják a forgatást. Ezekben a napokban már két 1974. évi filmet forgatnak, és dramaturgiai műhelyünk továbbiakat készít elő. Ám, mielőtt ezekről a filmekről szólnék, ha nagyon rövidben is, számot szeretnék adni a stúdió idén elkészült, és még bemutatásra váró alkotásairól. Az 1974. évi filmjeinkből eddig mindössze kettő került a közönség elé. Egyik az „Idegen arcok” című, rendezője Szörény Rezső, a másik a ..Hószakadás”, amelyet Kosa Ferenc rendezett. A stúdió ez évi alkotásai közül legutóbb október 24- én mutatták be a Má- riássy Judit Jelbeszéd című forgatókönyvéből készült filmet, amelyet Luttor Mara rendezett, akinek ez az első önálló játékfilmje. Egy kamaszfiú balesete kapcsán kórházba kerül, megismerkedik a kórház életével, többek között egy orvosnővel, és egy halálos beteg lánnyal. A történet torokszorító emberi izgalma teszi érdekessé a filmet.. Az orvosnőt a csehszlovák Jana Breichova, a beteg kislányt Jani Ildikó, a fiút Nyíri András játssza. November 14-én kerül bemutatásra Örkény István „Macskajáték” című színművéből készült alkotás, amelyet Makk Károly rendezett. A film főszereplői: Dajka Margit mellett Bulla Elma, Törőcsik Mari és Balázs Samu. A színmű sajátos adaptációja ez, szuverén rendezői alkotás. Itt is nyugodtan elmondhatjuk, hogy a film mindig más, mint a megírt alapmű. November 28-án mutatjuk be „Ámokfutás” című filmünket. Kertész Ákos novellájából a szerző közösen írt forgatókönyvet a rendezővel, Fazekas Lajossal. A történet harmincévesekről szól, elsősorban az útkeresésről, életforma és magatartás választásról. Máriát, a főhősnőt Gyöngyössy Katalin, partnerét, Janót, Huszti Péter játssza. Karácsonykor lesz a bemutatója Verne Gyula: „A dunai hajós” című művéből készített kalandos-romantikus ifjúsági filmnek, amelyet Markos Miklós rendezett. — Ezek tehát a kész, és még az idén bemutatásra kerülő filmek. Nyilván néhány filmen még dolgoznak. hiszen úgy tudom, a stúdió az idén öszesen 10 filmet készít? — Igen, így van. Említsük meg a többit is. Ejtsünk néhány szót filmjeink egy másik kategóriájáról, amelyeket a nyáron forgattak, és a közeljövőben fejeznek be. Elsősorban kell említeni Jancsó Miklós filmjét: a „Szerelmem. Elektrá”-! Ez a mű is színdarabból készült. Gvurkó László: Szerelmem, Elektra című színművéből. A forgatókönyvet a szerző Hernádi Gyulával közösen írta. Utómunkálatok folynak az „Autó” című vígjátékon, amelyet Gyarmathy Lívia írt es Böszörményi Géza rendezett, tehát a rendező-házaspár közös műve. Egy autóiskola kiváló mesterének és reménytelenül ügyetlen tanítványának kalandjai elevenednek meg a filmben. Ugyancsak az utómunkálatoknál tart Győrffy Miklós—Gazdag Gyula forgató- könyvéből készült: „Bástya- sétány ’74” című film, amelynek a rendezője Gazdag Gyula. Természetesen itt sem egyszerűen az operett adaptációjáról van szó, hanem az operettrészleteken túl, ironikus hangvételű feldolgozás, a kor operettstílusának paródiái. A film egyik érdekessége, hogy szerepet vállalt benne Honlhy Hanna is. Sára Sándor szeptember végén fejezte be a „Holnap lesz fácán” című filmjének a forgatását. A film alapanyaga Páskándy Géza kisregénye. — Hallhatnánk valamit az 1975. évi filmekről is? — Első filmünk, amelyet már javában forgatnak, Bertha Bulcsú: „Tűzgömbök” című forgatókönyvéből készül. Az 1970-ben felszabadulási pályázatot nyert kisregényt Fehér Imre rendező formálja filmmé. Középpontjában egy kilencéves kisfiú áll, akit szülei a II. világháború vége felé falura küldtek. A gyermek gondolatvilágában elevenednek meg a háború, majd a béke képei. 1975 második filmje Ber- kesí András—Kardos György: „Kopjások” című regényéből készült mű lesz, amely az ismert és népszerű regénynek filmes adaptációja. A rendező: Palásthy György. Harmadik filmünket Hernádi Gyula és Mészáros Márta: „örökbefogadás” című filmjét, novemberben kezdik forgatni. A mai történet aktuális társadalmi problémával foglalkozik. Egy paraszt származású munkásasszony életének konfliktusaival, valamint az örökbefogadás bonyolult társadalmi és lélektani kérdésével. Negyedik filmünk Szász Péter: „Hétfő, kedd, nem Is tudom...” című filmje, amelynek a forgatókönyvét is a rendező írta. Mai témájú film. Két fiatalember barátságának története egészen a tragikus végkifejletig. Ez a film előkészítés stádiumában van. László-Bencsik Sándor: „A történelem alulnézetben” című, nagy sikert aratott könyvéből Mihályfi Imre készít filmet. Nem adaptációról van szó, a film eseményeinek a zöme már a könyvbeli események utáni időre, az 1970—1973 közötti évekre esik. Szőnyi C. Sándor szeretné filmre vinni a nemrég elhunyt Urbán Ernő: „Nemcsak kenyérrel...” című művét. A történet lényegében a Népszabadságban most folytatásokban közölt Válaszúton című műve. Makk Károly tervezi, hogy Szabó Dezső: „Feltámadás Makucskán” című nevezetes pamfletjából készít filmet. Tóth János, a kitűnő operatőr első játékfilmje rendezésére készül. Témája — nagyon leegyszerűsítve — Krúdy Gyula világa. ÉRTESÍTJÜK KEDVES VÄSÄRLÖINKAT, hogy ÁTALAKÍTÁS MIATT A 102. SZ. VASBOLTUNKAT Széchenyi utca 49. sz. alatt zárva tartjuk! Árusítás november 4-től, a volt színes bútorbolt helyén, Széchenyi utca 70. sz. alatt zavartalanul folyik. BORSODI IPARCIKK KISKERESKEDELMI V,