Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)

1974-11-20 / 271. szám

1974. nov. 20., szerda ESZAK-MAGYARQRS2AG 5 egy gyermekcipő ürügyén A j^ép döbbenetes. A meg­rongálódott. autóbusz az út egyik oldalán az árokban, az összeroncsolt személygépko­csi az út másik oldalún az árokban. Halottak, életveszé­lyes, súlyos és könyebb sé­rültek, sebesültek. Mindkét irányban áll a forgalom. Az emberek csendes szavúak, kevés beszédetek. Itt együtt halt meg szülő és gyermek. „Szülő: Apa. ill. anya.” Fiatalok voltak, gyereket szülő és nevelő, dolgos em­berek. A modern élet egyik leg­nagyobb gondja a közutakon bekövetkező balesetek, pedig megelőzésükre egyre több energiát, szellemi erőfeszítést és anyagi eszközt fordítunk. „Gyermek: Még kiskorú, serdületlen szemein.". Azt mondjak, kislány volt, há­rom-négy éves. Arról senki sem szólt, milyen színű volt a haja, a szeme, hogy sze- rette-e a meséket, a mézet, a színes pillangókat, a szép ruhákat, cipőket. ' „Cipó: főleg bőrből készült lábbeli, melynek talpa, sar­ka és a boka körül záruló, elöl többnyire nyitott, vagy szétnyílható felsőrészé van.” Az összeroncsolt gépkocsi sáros hátsó ablakán fűzőjén függ egy gyermekcipő. Szép, dióbarna színű, elöl piros­betétes félcipő. Egy pár gyermekcipő egyik fele. Moz­dulatlanul, árván függ, pár­ját és gazdáját örökre elve­szítette. .Cipőfűző: A cipő-felsőrész kér szárnyának összetűzésé­re haszn.. fonalból, v. bőrből készült zsinór, vékony szalag; cipőzsinór.” Nem hiszem, hogy valaha is képes lesz ember kiszámítani, milyen erők játszottak össze az ösz- szeütközésnél, hogy a fűző vége így a lemez alá fúró­dott. Egy autó hátsó ablak­nyílásának lemeze alá. „Autó: gépi erővel, több­nyire belsőégésű motorral hajtott, rendsz. négy gumi­keréken futó, személy- v. te­herszállításra használatos közúti jármű; gépkocsi.” Szép autó volt. Arra szüle­tett, azért készítették az em­berek, hogy az embert szol­gálja. Kényelmes, puha ülé­se volt. Ilyen volt az első ülés is, ahol az egyik szülő ölében utazott a kislány, a párját és gazdáját örökre el­vesztett cipő gazdája. Bal­eset történt. „Baleset: Hirtelen bekövet­kezett, véletlen szerencsét­lenség. melyben vkit testi károsodás ér.” A Nemzetközi Közlekedésbiztonsági Egyesü­lés szerint a közúti közleke­désnek évente 250 ezer ha­lálos és 7 millió sebesült ál­dozata van. Arról nincs adat, hogy ebből mennyi a gyer­mek. hány gyerek sérül meg, és mennyi hal meg az uta­kon. „Halál: Az élő szervezet, főleg az emberi szervezet életműködésének végleges és teljes megszűnésé.” A halál mindig megdöbbentő. De kü­lönösen az, ha fiatal életről, fiatal élet haláláról, gyer­mektragédiáról van szó. Va­jon mi lehetett, mi lett vol­na ebből a kislányból, ha megnő? „Felelősség: Erkölcsi, jogi, r. hivatalos kötelezettseg, amelynek alapján vki... ■okiért... felelős, számot ad­ni tartozik.” Szinte nem mú­lik el nap, hogy ne olvas­nánk az újságokban, ne hal­lanánk a rádióban, ne lát­nánk a televízióban olyan balesetekről, illetve olyan baleseteket, amelyek elkerül­hetők lettek volna, ha a.szü­lök, ha a felnőttek nagyobb figyelemmel kísérik gyerme­keik játékát, szórakozását, ha megfelelően kioktatják őket. hu nem hagyják fel­ügyelet nélkül ókel. Egészen 1 kis, tíz éven aluli gyerekek’ l'ürdenek tiltott helyen, haj­tanak kis kerékpárjukon nagyforgalmú útvonalakon, csüngenek a villamos lépcső­jén, játszanak gyufával szal­makazlak tövében, csúszkál­nak a gémeskút korlátján belül a vizes deszkán, isme­retlen barlangok közelében ólálkodnak, meddőhányók tövében ugrálnak el a lezú­duló tőzegdarabok elől, lo­vas kocsit hajtanak önállóan az utakon, a villanyvezeték tartóoszlopán próbálják ki íamaszó-tudásukat. vasúti ál­lomásokon a sínpár közelé­ben vagy közte ismerkednek a \ ilággal, ismeretlen erdő­be indulnak anélkül, hogy biztosan tudnák a haza ve­zető utat. Vagy a felnőttet;, a szülők kíséretében, közre­működésével utaznak a ke­rékpár csomagtartójára kö­tözött kispárnán, bújnak át a leeresztett vasúti sorompó alatt, futnak át vagy tétováz­nak a forgalmas úttesten, mennek át a pirosat-tilosat jelző nagyforgalmú átjáró­kon. isszák meg a kocsma- ajtóba kihozott pohár sört, sírva avatkoznak be a felnőt­tek, a szülők veszekedésébe, verekedésébe, esetleg az ö közreműködésükkel tanulnak meg hazudni, mást mondani, mint amit éreznek, másképp beszélni otthon és az isko­lában. Igen. A felnőttek, a szü­lők felelőssége a gyermekek­ért, az ú.j, a most felnövek­vő, a jövő generációjáért. Akik, ha felnőnék, felnőttek lesznék. És szülők lesznek. I „Könyörgés: Az a tény, I hogy vki vmiért könyörög, esdekel, rimánkodik ...” Szöveg: Oravec János Kcp: Laczó József Fizeti az árvízkárokat a biztosító Az októberi árvíz Borsod' ban több községben elöntötte es megrongálta a lakóépüle­tek egy részét, kárt okozott a mezőgazdasági területeken, a szövetkezetek, állami gaz­daságok és áfész-ek épüle­teiben. Az Állami Biztosílö Borsod megyei Igazgatóságá­nak kárfelmérői hetek óta szombaton és vasárnap is dolgoznak, hogy mielőbb ki­fizethessék a kárösszegeket. — Hol tartanak a károk felmérésében? — kérdeztük tegnap délelőtt dr. Föve­ny essy Józsefet, az AB me­gyei igazgatóját. — Borsodban, 702 család - nak fizettünk kiköltözési segélyt. A mai napig 655, épület kárát mértük fel, több mint hárommillió tö- rint értékben. Az egyéni tu­lajdonban levő házak kárai­nak felmérése tovább tart. A miskolci járás területén 300. a sátoraljaújhelyi járásban pedig 230 magánház rongá­lódott meg. A károk nagy része csupán néhány ezer forint, de számos 50 ezer fo­rint fölötti kártétel is van. Az eddigi, legmagasabb üsz- szegű kar egy miskolci csa­ládot ért: 142 ezer forintot állapítottak meg a felmérő­ink. Az egyéni tulajdonban levő épületeknél csupán né­hány tétel Van hátra, azok egy része a késői bejelentés­ből származik. — Mikorra fejezik be a szövetkezetek, gazdaságok es áfész-ek épületkárainak fel­mérését? — A temelőszövetkezelek, az állami gazdaságok és az áfész-ek tulajdonában levő épületkárok felmérése most van folyamatban. Ez a mun­ka szintén nagy feladatot ró dolgozóinkra. Számszerűleg nem sok az épület, viszont a károk összege tekintélyes Két héten belül befejezzük a felméréseket. — Milyen karok érték a mezőgazdaságot? — Borsod megyében 78 ter­melőszövetkezet es négy ál­lami gazdasag szenvedett árvízkárokat. A megye terü­letén két tsz kivételével va­lamennyinek árvízkockázatra kiterjedő biztosítása van, 12 ezer hektárnyi területen, így az előírásoknak megfelelően a károk 50 százalékát kifi­zetjük. — Sok helyen a belvizek is károkat okozlak. Ez huny gazdasagot érintett? H — Az Állami Biztosító nyilvántartása szerint 37 tér- melőszövelkezetet es egy álla­mi gazdasagot sújtott a bel­víz. A károsult egységek szama azonban ennél több. de a megyében a tsz-eknek és az állami gazdaságoknak csak 20 százaléka rendelke­zik belvízkárokra is vonal­közt» ' biztosítással. A káro­sult terület ebben az esetben 2900 hektár. — Mikor fizetik ki a káro­kat? — A mezőgazdasági károk 80 százalékánál megtörtént a felmérés, illetve az elö- szemlézés. Számos esetben a KÖJÁL vizsgálata után dönthetjük el a károst. A biztosító folyamatosan fizeti az egyénelcnek és a szövet­kezeteknek a kárösszeget, az utalással nem várunk a tel­jes lezárásig — mondotta dr. Fövenyessy József. F. Gy. A Fővárosi Bőrdíszműipari Vállalat somsályi üzemének sza- bás/.írni hely ében készülnek a műanyag táskák. Bár a Bükk gazdasági je­lentőségét elsősorban az er- J dőállomány adja, a perem- részeken már a korai évszá zadokban sokrétű termelő tevékenység alakult ki. En­nek egyik legjelentősebb aga volt a XII—XIII. századtól a második világháborúig a mészégetés; a hegység táj­alkotó kőzetének felhasznú- I lása. A természeti viszonyok, társadalmi és gazdasági té- I nyezők elősegítették ennek az iparágnak a kialakulását. Különösen a törökvész utáni időkben lendült lel erősen ez a foglalkozás, ami- I kor országosan megkezdöd- i tek a nagy újjáépítések. Eb­ben az időben a szlovák le­települtek. főleg Öhuta, Üj- huta és Répáshula lakói fog­lalkoztak nagymértékben a századokon át örökölt szak­mával. A égetett meszel úgynevezett ekhós szekerek­kel szállítottak az alföldi tájakra, főleg a Jászságba és a Nyírségbe. A fuvarozás meghatározott útvonalakon haladt, amit a ma elő öregek sokszor emlegetnek. A má­sodik világháború után meg­épült nagy mcszgyárak, ége­tőüzemek feleslegessé tették a nehéz fizikai munkát igény­lő foglalkozást. Az építőipar­nak elegendő volt az ezek által termelt mennyiség. Az erdőgazdaság égetett ugyan meszel ebben az időben, de csak nagyon keveset, saját, belső használatra az építke­zésekhez. A hatvanas évek vége felé azonban újra fel­lendült ez a munka, szükség lett a mészre. Ma is több he­lyen. az adottságoknak meg­felelően épülnek a kemencék. Az Így nyert mennyiségből a Borsodi Erdő- és Fafeldol­gozó Gazdaság még az ex­port-igényeket is ki tudja el ’gileni. A századokon ke­resztül. nemzedékeken át öröklődő szakma tehát újra­éledt. Ma már Bükkszeni ke­resztnek, Bükkszentlászlonak nevezzük az egykori hutákat, de a lakosok a szakma isme­retében a régiek maradtak. Sehol, senki nem ismeri úgy a mészégetés csínját-bínját mint ők. A kemence megrakása, égetése, szétbontása nehéz munka. Egészséges, erős em­bereket kíván. Ezért általá­ban hárman-négyen fognak össze, szállást (kalyibát) épí­tenek hasábfákból, nem messze a munkahelytől. Erre azért van szükség, mert c-gv - egy égetés tíz napig is el­tart. viszont a közeli kuny­hóból állandóan stmmi'l- tarthatják a kemencét. A brigád összeáilása után a/, első es legfontosabb bú- adat az egetöhely kijelölése. Ez tügg a kő minőségé.ól. a rendelkezésre álló tűzifa és a víz közelségéiül. Ilyen helyet sokszor csak a lakóhelytől kilométerekre találnak. Az építendő kemence mé­retének, köbtarlalmának meg­felelően ássál; ki az alapul jelentő gödröt, mely másfél métertől három méterig vál­tozhat mélységben. Az átmé­rője általában 2—3 méter. Az oldalfalat nagyobb kövek­kel bélelik ki és megemelik a földszinttől egy méter ma­gasságig. kihagyva a tűzrakó- nyilást. Aztán egyre kisebb kövekből fokozatosan beszű­kítik a kupolát. Ezzel kész a kemence. Megrakják ben­ne a tüzet s három éjjel, há­rom nap tüzelnek. Amikor a kiáramló füst átlátszó, tiszta lesz és a boltozat teteje meg­roggyan. kiégett a mész. Egy napig hűlni hagyják, majd megkezdik a bontást. A ki­sebb kemencékből 50—100. a nagyobbakból 400—500 mázsa égetett mész kerül ki. Egy mázsának az előállításához körülbelül fel köbméter fára van szükség. Megyénkben, a Bükk pe­remén is több helyen foglal­koznak mészégeiésse'l. Álta­lában termelőszövetkezetek, allami gazdaságok építenek kemencéket a falvak szélén, ahová gépkocsival összehord­ják a szükséges anyagok t. Ez a mennyiség azonban el­enyésző az erdészeiével széni­ben. Hogy mégis említést érdemel annak az az oka, hogy sok eltérés mutatkozik a megépített kemencék for­májában. Vannak területek, ahol agyaglepényekkel takar­ják le a kupolát, mint példá­ul Uppony környékén. Aztán megint máshol a forma vál­tozik meg. mint Parasznván. Mégis a legjellegzetesebb, a hagyományoknak megfelelő formát és módszert az egy­kori huták lakói építik. Vásárhelyi Isuán Jogászunk válaszol Mennyi rendes szabadsáíi jár a részmunkaidős dolgozónak? a A Munka Törvénykönyve lehetőséget ad rá, hogy a munkáltató es a dolgozó a munkaszerződésben úgy álla­podjanak meg, hogy a válla­lat a dolgozót a munkakö­rére megállapított teljes munkaidőnek csak egy fé­szere alkalmazza. A munka- szerződésnek ezt a rendelke­zését írásba kell foglalni. A Munka Törvénykönyve szerint a dolgozónak minden m u nk a v iszony ban l ö 11 ölt naptári évben- 12 munkanap alapszabadság és a munka- viszonyban töltött időjéhez igazodóan két év után egy, de évenként legfeljebb 12 munkanap pótszabadság jár. Az alapszabadság és a pót- szabadság tekintetében nincs olyan korlátozó rendelkezés, amely szerint az évi rendes szabadság csak a teljes mun­kaidőben foglalkoztatott dol­gozót illetné meg. A dolgo­zót az évi rettdes szabadság akkor is megilleti, ha nem teljes munkaidőre alkalmaz­tak. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának állásfoglalása szerint ha a dolgozó a hét minden, a jog­szabály rendelkezése szerinti munkanapján munkát végez, a szabadság ugyanolyan mér­tékben megilleti, mint a tel­jes munkaidővel foglalkozta­tott dolgozókat. A rendes szabadság idejére járó átlag- kereset azonban, ilyenkor csak a munkaidejével ara­nyos időre jár (pl. napi négy­órás munkaidővel foglalkoz­tatottat egy szabadságnapra is négyórai átlagkereset il­leti meg). Ha azonban a nem teljes munkaidővel foglalkoztatott dolgozó csak a hét meghatá­rozott napjain végez mun­kát, szabadságideje is a munkában töltött napokhoz igazodóan arányosan veendő figyelembe (pl. napi négy­órás munkaidővel hetenként 6 nap helyett csak 3 napot dolgozik, alapszabadsuga 12 nap helyett csak 6 nap lesz). Természetesen ez a szabály érvényesül a pótszabadságuk tekintetében is. A szabadságidőre vonatko­zó átlagkeresete ugyanúgy alakul, mint a hét minden napján csökkentett munka­időben foglalkoztatottak ese­tében. Az elmondottak nem alkal­mazhatók azokra a dolgozók­ra. akik olyan rövid ideig állnak munkaviszonyban, hogy az évi rendes szabadsá­guk arányos része egy mun­kanapot Sem éri el. A fel munkanapot elérő töredék azonban egész munkanapnak számít. Mennyi szabadság jár a másodállás után? A Munka Törvény kom ve értelmében a dolgozó — meghatározott feltételek fenn­állása mellett — második vagy további munkaviszonyt létesíthet. A Munka Törvénykönyve azt is előírja, hogy a dolgo­zónak minden munkaviszony­ban töltött naptári évben 12 munkanap alapszubadsag és e munkaviszonyban töltött idejéhez igazodóan pótsza­badság jár. A Legfelsőbb Bíróság Munkaügyi Kollégiumának állásfoglalása szerint a dol­gozót a részére járó szabad­ság minden munkaviszonyá­ban. tehát a másodállása és mellékfoglalkozása utá,n is megilleti. Arra azonban ügyelni kell, hogy minden munkaviszony­ban különállóan kell elbírál­ni a dolgozót megillető pót- szabadság mértékét, illetve azt. hogy a tanulmányi sza­badságból mennyi időre keil a dolgozónak átlagkeresetet fizetni. Ha a dolgozót az egyes műn ka v i szony ok ban bármi ­Íven okból eltérő mértékű szabadság illeti meg, a dol­gozó köteles a munkakörét ellátni abban a munkavi­szonyában. amelvben már szabadságra nem jogosult akkor is. ha a másik mun­kaviszonyában meg szabad­ságát tölti. Dr. Sass Tibor Mészégetés a Blikkbe Hit mond a paragrafus?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom