Észak-Magyarország, 1974. november (30. évfolyam, 256-280. szám)
1974-11-19 / 270. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1974. november 19., kedd A képernyő előtt Ólombetű, Tériszony, rajzfilm Hosszabb szünet után jelentkezett ismét a képernyőn az Ólombetűs vallomások című dokumentumfilm-sorozat. A türelem és az újrakezdés mestersége címmel az egyik legismertebb magyar riporter, Bajor Nagy Ernő lépett ki a betűsorok mögül,' hogy valljon magáról és munkájáról. Magáról keveset, a munkáról többet. Roppant érdekes volt ■ látni a korábban olvasott riportok „filmváltozatát”, például a Móricz Zsigmond körtéren a népbüfében étkező embereket, vagy Bajor Nagy találkozását ismeretlen, sok esztendeié levelező olvasójával. Bajor Nagy Ernő munkásságával kiérdemelte az országos megbecsülést, a dokumentumfilm most emberi közelségbe hozta százezrekhez, megmutatta: nemcsak az írásnak mestere, hanem nagyszerű előadó, kitűnő televízió-riporter is. örömmel láttuk és hallottuk, hogy szakmánk nagyközönség előtti megismertetését a Televízió ilyen rangos képviselőnkről készült, jól sikerült dokumentumfilmmel folytatta. * Vészi Endre, a sokoldalú író vonzódik a „klottgatyások- hoz”. Az ő sorsukat igen sok művében ábrázolta, még ha átvitt értelemben is kell értenünk ezt a megkülönböztetést. Sokszínű és sokoldalú munkájából hirtelen csak a nemrégiben látott, Agyak a horizonton című tv-játékát, vagy a legutóbbi dramatizált novelláját, a Tizennégy napot említjük. Azoknak a kisembereknek oldalán áll, akik ezernyi okból — korábbi körülményeik, igénytelenség, szűkösebb anyagi lehetőségek stb. — még nem tudnak korszerű módon élni, életmódjukban több évtizedes lemaradással töltik napjaikat. A szerdai Nyitott könyv adásban bemutatott, legújabb no- vellás kötetéből kiemelt Tériszony című dramatizált novellája is ezeknek az embereknek a világába visz el: egy munkásszállásra, ahol együtt él az igazi és a lumpenproletár, akad deklasszált elem, még gyanús egzisztencia is. Ebben a közegben bukkan fel egy talaját vesztett filmrendező, aki mert munkáiban nagyon is elszakadt a valóságtól, kicsit elavult módszerrel innen kíván mai ihletet meríteni — inkognitóban. A damatizált novella ennek a filmes figurának a lehetetlenségét mutatja meg, ugyanakkor kitűnő rajzot ad a munkásszállási emberekről, melléjü.k állít minket, a képernyő előtt ülőket is. A két környezet kontrasztja roppant erőteljesen húzza alá a mű mondandóját. A novellából Hintsek György rendezésében jó drámai játék született. * Nyolcadik adásával vasárnap délután befejeződött a Kockáról kockára című rajzfilm-sorozat, pontosabban rajzfilm- történeti sorozat. Nyolc vasárnapon figyeltük a képernyőn jó emlékű, nagy sikerű rajzfilmjeink/ s köztük egy-két báb-, s más animációs film pergését, hallgattuk a műfaj nemzetközi tisztséget is viselő hazai reprezentánsa, dr. Matolcsy György bevezetőit. Végigtekintettük ezt a népszerű művészeti ágazatot A kiskakas gyémánt félkrajcárjától, meg A két bors ökröcskétői a Koncertissimó meg az 1, 2, 3 élményéig, s közben meditálhattunk, vajon miként lehetne a magyar rajzfilmművészet alkotásaiból mind többet látni a képernyőn, nem lehetnének-e gyakoribbak a sorozatok, összeállítások. Miskolc, a magyar kisfilm-művészet fesztiváljainak otthont adó város. Közönsége szereti az animációs filmeket. S bizonyára szeretik szerte az országban, más városokban is. Ez a történeti áttekintés, ami most lezárult, azt bizonyítja, van mit szeretnünk. 4 Röviden szólnunk kell egy érdekes beszélgetésről: Kovács András filmrendező, Nemeskürty István filmesztéta és Elbert János irodalomtörténész szombaton igen röviden, tömören foglalta össze a korai szovjet filmművészet legfőbb jellemzőit, s hatását a haladó világ filmalkotóira. A sok értékes adalékban gazdag beszélgetést nagyon szerencsésen Dovzsenkó örökbecsű alkotása, a Föld előzte meg. Ez az 1930-ban született film ma is lenyűgöző erejű drámai alkotás — minden idők tizenkét legjelentősebb filmjének egyike —, s nem egy mozzanatában, megoldásában felismerhettük későbbi, sőt, napjainkbeli filmek egyes ábrázolásmódjainak forrását. Benedek Mikló* Pelveszünk lakatos szakmunkásokat és segédmunkásokat, magas kereseti lehetőséggel. Minden héten szabad szombat, * Szállást, külszolgálati díjat biztosítunk. JELENTKEZÉS: a Gép- és Felvonószerelő Vállalat kirendeltségén. Miskolc, Déryné u. 12 ott essem e! én . i; Barczl Pál munkája Pataki tanítójelöltek Len ing vádba n A Sárospataki Tanítóképző Intézet hét harmadéves hallgatója — mint Juhász Katalin tanár tájékoztatott — egyhónapos részképzésen vesz részt Leningrádban, a Herzen Főiskolán. Az ország tanítóképzőiből első alkalommal utaztak a Szovjetunióba orosz kakosító kollégista hallgatók, összesen öt- venen. A részképzés célja a hallgatók orosz nyelvtudásának tökéletesítése, a Szovjetunióval, a szovjet emberekkel, tájakkal való ismerkedés volt. Az egyhónapos leningrádi nyelvtanfolyam nagyon jól szolgálta e célt; a hallgatók jobb nyelvtudással, nyelvi biztonsággal és sok szép élménnyel tértek haza. November 20-től: IV. pedagógiai napok Mezőkövesden Tizennégy bemutató Szakszervezeti színpadok találkozója Az elmúlt hét végén — november 16-án és 17-én — rendezték meg Sajószentpé- teren a szakszervezeti irodalmi színpadok negyedik megyei találkozóját. Mint a találkozót záró értékelésen kiderült, túlságosan is szűkre méretezték a programot; tizennégy együttes mutatkozott be egyetlen nap alatt, s így meglehetősen kevés idő jutott arra, hogy a csoportok találkozzanak egymással, kicseréljék tapasztalataikat. Korábban persze egyetlen délelőtt is elegendő volt a találkozó lebonyolítására, hiszen első alkalommal mindössze nyolc szakszervezeti csoport mutatkozott be. Az itteni népművelők jó munkáját dicséri, hogy alkalomról alkalomra nagyobb érdeklődés mutatkozik meg a szakszervezeti irodalmi színpadi találkozók iránt. Mint Gödöllői Lajos, a SZOT kulturális osztályának munkatársa elmondta, ez a borsodi kezdeményezés országos viszonylatban is példamutató; a művészeti nevelésnek ehhez hasonló eredményeivel más megyékben nem találkoznak. Ez persze nem jelenti azt, hogy a tizennégy színpad produkcióinak színvonalával elégedettek lehetünk. A neves szakemberekből álló zsűri (hivatásos rendezők, s az amatőrmozgalom szakértői egyaránt részt vettek a bíráló bizottságban) rendkívül alaposan értékelte a műsorok témaválasztását, az előadások színvonalát. Egyértelmű megállapításuk, hogy — néhány kivétellel — javítani kell a szakszervezeti együttesek színvonalát. Ami a témaválasztást illeti, korántsem merült fel annyi kifogás, mint a bemutatók színvonalával kapcsolatban. A szakemberek különösen nagy örömmel üdvözölték a gyermekcsoportok produkcióit (Kazincbarcika, Farkaslyuk), s jóleső érzéssel vettük tudomásul, hogy milyen fogékony a mozgalom a politikai, társadalmi aktualitásokra. Ezt bizonyítják a chilei műsorok (Farkaslyuk, Sajőszentpétér), a Borsodi Szénbányák „Feltámadt megbecsülés” című műsora, mely a szénbányászok új lehetőségeit, növekvő társadalmi megbecsülésüket dokumentálja. De szó esett már arról is, az egyik bemutatón, (EÍdelény — bányászklub), hogy Miért beteg a magyar futball? Természetes, hogy ezeknél a I szerkesztett műsoroknál, játékoknál inkább az eseményekre való gyors reagálást kell megbecsülni; természetüknél fogva gyorsan készülnek — nem hozhatnak létre maradandó esztétikai értékeket. Nem hiányoztak azonban a találkozóról a rendkívül elmélyült munkát igénylő, s jó színvonalú produkciók sem. Miután ez a találkozó alkalmat adott a Népművelési Intézetnek, hogy minősítse is a csoportokat, a legjobb együttesek „belépőt” kaptak a jövőre rendezendő országos rétegminősítő versenyre is, ahol majd bronz, ezüst, illetve arany fokozatot szerezhetnek. A verseny végén ilyen minősítő oklevél tulajdonosa lett a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődési Központ csoportja, valamint a Rónai Sándor Művelődési Központ (Miskolc) együttese. Részt vehet az országos minősítésen a Bartók Béla Művelődési Központ (Miskolc) együttese is, mely alapminősítését már korábban megszerezte. Ez a csoport mutatta be egyébként a találkozó egyik legnagyobb tetszést arató műsorát, Balázs Béla: A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos drámáját. Ugyancsak nagy elismeréssel szólt a zsűri az Egressy Béni Művelődési Központ Kegyetlen emberi ének című produkciójáról és a Rónai Sándor Művelődési Központ A holtak hallgatása című oratóriumáról. A zárótanácskozáson felmerült, hogy szervezettebbé kellene tenni irodalmi színpadjaink színjátszó csoportjai vezetőinek képzését. A gondolat mind a SZOT illetékeseit, mind a Népművelési Intézetet foglalkoztatja. A színjátszó-rendező képzés rövidesen Borsodban is megr kezdődik. * A tanácskozás végén Lengyel Ágoston, az SZMTagi- tációs, propaganda- és kulturális bizottságának vezetője adta át — a sajószent- péteri születésű Barczi Pál grafikusművész alkotásával díszített — okleveleket, valamint a tárgyjutalmakat, Debreczeni Tibor; a Népművelési Intézet osztályvezetője pedig a minősítő okleveleket nyújtotta át. (—i. b. —) Az idén is megtartják Mezőkövesden a járási-városi pedagógiai napokat. A Mezőkövesdi járási Hivatal, a városi tanács művelődés- ügyi osztálya és a pedagógusszakszervezet járási-városi bizottsága szervezésében sorra kerülő rendezvénysorozat november 20-án kezdődik. A IV. pedagógiai napokat szerdán Varga Gábor- né, az országgyűlés alelnöke, a Borsod megyei Tanács elnökhelyettese nyitja meg és tart előadást a közoktatáspolitikai párthatározat végrehajtásának tapasztalatairól. A december 3-ig tartó rendezvénysorozat keretében összesen hét előadás hangzik el, amelyeket neves szakemberek tartanak. A pedagógiai napok alkalmával számos oktatási intézményben bemutató tanítást szerveznek.
